Tolna Megyei Népújság, 1986. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-01 / 27. szám
8 Képújság 1986. február 1. / BULGÁRIA Horgony az argonauták korából Bolgár víz alatti régészek fontos felfedezésként értékelnek mintegy 200, gúla vagy trapéz alakú kőhorgonyt. Egyeseken egy-két lyuk van, ezek valószínűleg ballasztként szolgáltak. Más, háromlyukú horgonyok esetében olyan cöveke- ket dugtak a lyukakba, amelyek belefúródtak a tengefenékbe, míg a harmadik lyukat a horgonykötél rögzítésére használták. A kutatók a horgonyok többségét a krétai-mükénéi műveltség korára datálják (i. e. második évezred), arra a korszakra, amikor a monda szerint 50 hős elindult az Argó nevű hajóval az aranygyapjú keresésére. A régészeti leleteknek az argonauták antik ábrázolásaival való időbeli egybeesése nem lehet véletlen, mondják a bolgár tudósok. Míg a monda arról szól, hogy az argonauták egyszer végighajóztak a Fekete-tenger partjai mentén, a régészek a leleteiket annak bizonyítékaként értelmezik, hogy hosszabb időn át rendszeres hajóforgalom volt. A megtalált kőhorgonyok közül a legrégebbiek az i. e. harmadik évezred második feléből származnak. A Feketetenger nyugati részén eddig napfényre került horgonyokat olyan területeken találták, ahol az ókoriak állandó kikötőhelyeinek előfordulására lehetett következtetni. Minden ilyen lelőhelyen a horgonyok nagy számát csak meghatározott útvonalakon való rendszeres hajózással lehet magyarázni. így például szozopoli (az antik Appolonia) öblökben több mint 50 horgonyt, Neszebarnál (Nessmbria) 25-öt, a Kalinkra-foknál (Tirisa erőd) pedig kb. 20-at találtak. Az eddig megvizsgált ókori horgonyvető helyek mind hellén és trák települések közvetlen közelében fekvő kikötők voltak. JUGOSZLÁVIA A makákók ősei A Titov Veles-i (Makedónia) 16-18 millió éves rétegekben az utóbbi négy évben összesen nyolc alsó állkapcsot és koponyát találtak, amelyek egy először 1839-ben Rikermiben (Görögország) egy lelet alapján Mesopithecus néven leírt majomfej új ágához tartoznak. Ezek az új leletek a múlt századiaktól Andreas Wagner müncheni paleontológus professzor szerint abban különböznek, hogy a koponya egyértelműen hosszabb. Az egyik új leletet Frankfurtban dolgozták fel, és ennek alapján közölték a megállapítást. A többi lelet is odakerül vizsgálatra. A majmok fogazatát a mainzi egyetemen fogják vizsgálni. A makedóniai lelőhelyet 1981-ben egy spliti paleontológus fedezte föl, amikor az első maradványokat megtalálta. A többi lelet a zágrábi egyetem Paleontológiái Intézetének ásatásai során 1984- ben és 1985-ben került felszínre. Az ásatásokat Mirko Malez professzor vezette. A Mesopithecus feltehetően a makákók egyik őse. A makákók ma Gibraltárban fordulnak még elő és a földön élnek, míg a Mesopothecus nyilvánvalóan a fákon élt. A Mesopothecus hím jelentősen nagyobb volt, mint a nőstény. Egy robot, „aki” mindent tud ARSZ - az automata titkár Borisz Grisin, a kalugai vasúti közlekedési technikum tanára az általa konstruált robottal. A tagbaszakadt, széles vállú, rubin szemű kockaember dúraluminium- lemezei csak úgy sugároztak.- ARSZ, légy szíves, fogadd a vendégeket! - szólt a robotnak megalkotója, Borisz Grisin, a kalugai vasúti közlekedési technikum műszaki rajztanára. Egy barátságos karlendítés, egy fejfordítás, s máris hallom:- Jónapot! Jöjjön be kérem. A nevem ARSZ. Rádióelektronikus automata titkárvagyok. Foglaljon helyet. Flallgasson egy kis zenét: új felvétel. A barátságos hang elhallgatott, és egy hegedű hangjai töltötték be a szobát. Közben ARSZ töltött egy kis pohár ásványvizet, s némán elémtette, nehogy megzavarjon a zene élvezetében. Nehéz volt elhinni, hogy nem élőlény, hanem egy automata van előttem... Flúsz évvel ezelőtt kezdődött ez a furcsa kedvtelés. Borisz Grisin rádiókonstruktőr hajlamai már gyermekkorában megmutatkoztak. Édesanyja számára, aki súlyosan megbetegedett, különleges készüléket szerkesztett, amel lyel értesíteni lehetett a mentőket. Ezzel kezdődtek a hosszú éveken át végzett, egyre bonyolultabb kísérletek. Borisz Grisin megtanította ARSZ-t, a megadott program alapján be- és kikapcsolni a világítást, megtartani a lakásban a megadott hőmérsékletet, kiszellőztetni a lakást. A robot tűzvédelmi funkciókat is teljesített: ha távérzékelő műszerek közelében kísérletképpen meggyújtottak egy gyufát, ARSZ tüstént fogta a telefonkagylót, hogy kihívja a tűzoltókat. Az amatőr konstruktőr most magasabb színvonalon tökéletesíti automatáját. Flogyan működik ARSZ? Megadnak számára egy magnetofonszalagra rögzített programot. Vajon megértette ezt a robot? A konstruktőrt erről a robot „szemében” felvillanó fényjelek tájékoztatják: „Megértettem. Megértettem. Megértettem.” Ez a visszacsatolás kezdete. Az ember és a gép közti sajátos párbeszéd folytatását pedig az alábbi eset illusztrálja. Megszólal a telefon. Az automata felveszi a kagylót, s átnyújtja Grisinnek. Ö azonban nem fogadja el. A másodszori hívásra a robot ugyanígy reagál. Amikor azonban újból visszautasítják, ARSZ harmadszor már nem emeli fel a kagylót. Mi ez, ha nem „feltételes reflex?” Természetesen annak műszaki megfelelője. A robotnak kiterjedt elektronikus emlékezete van. Sok programot tárol benne, megkülönbözteti azoknak a hangját, akik számára szolgálatokat kell tennie. így például Grisin felesége hazatelefonálhat az üzemből, ahol dolgozik, s megbízásokat adhat az automata titkárnak.- A robot jelenleg nagy számban tartalmaz három tucatnyi funkcionális blokkban egyesített mikroelektronikai elemeket, számos jelfogót, hangreprodukáló készülékeket, motorokat - mondja a konstruktőr. - Ma már elég bonyolult feladatokat adhatok ARSZ- nak. így például a munkahelyről hazatelefonálva megkérem a robotot, hogy kapcsolja be a rádiót és keresse meg a jégkorongmérkőzésről beszámoló közvetítő állomást. Ugyanakkor kiegészítő utasítást adok: „tartsd a kagylót!” Erre azért van szükség, hogy magam is figyelemmel kísérhessem az adóállomás beállítását. Az ilyen jellegű feladat teljesítéséhez szükség volt a vevőkészülék automatizálására. Most már a robot „végigmehet” az egész skálán, én pedig a kellő pillanatban kiadom az utasítást: „Stop! Ez a sportközvetítés. Tedd le a kagylót!" S biztosra veszem: hazatérve a rögzített felvételről „végigszurkolhatok” bármely mérkőzést.- Az ön robotjának feltehetőleg felsőfokú képzettsége van?- Ettől egyelőre még messze vagyunk. Az a vágyam, hogy ARSZ önoktatóvá, önjavítóvá, önbeszabályo- zóvá váljék. Lakásom úgyszólván kísérleti teleppé vált egy sor műszaki elgondolás ellenőrzésére. A fő feladat mégis az, hogy ARSZ-t kivigyük a lakásból, felhasználjuk a lakossági szolgáltatások rendszerében, a népgazdaságban, ott, ahol alkalmazása gazdaságilag célszerű. így például diszpécserközpontokban, a javításokat végző szolgáltatásoknál, különböző laboratóriumokban. Grisint tanácsért és segítségért megkeresték már szibériai és uráli üzemekből, a helyi kalugau vállatoktól. S hány kiránduláson vett részt már ARSZ! Hány előadást tartott Borisz Nyikolajevics az alkalmazott kibernetikát népszerűsítve! A robotok országos szemléjén, amelyet Moszkvában a népgazdasági kiállításon rendeztek meg, Grisin rádióelektronikus automata titkára az első helyen végzett.- ideje a munkaasztalhoz ülni - szakítja félbe beszélgetésünket ARSZ. Borisz Nyikolajevics az órájára pillant és tréfásan megjegyzi: mi mást tehetnénk, hiszen én tanítottam meg őt erre. IGOR SEDVIGOVSZKIJ ROMÁNIA A tengervíz energiájának hasznosítása Romániában is megkezdődtek a tengervíz energiájának hasznosításával kapcsolatos kísérletek. A vizsgálatok egyik szakértője dr. Jamandi Constantin, a Bukaresti Építészeti Főiskola tanszékvezető professzora elmondotta:- A tengervíz energiájának hasznosítását célzó erőműveknek jelenleg két alaptípusa ismert. Ezek: az árapályerű- müvek, amelyek - mint nevük is mutatja - az apály és a dagály energiáját használják fel. Az árapályerőművek létesítése olyan helyen előnyös, ahol az apály és a dagály nagy vízmennyiségeket mozgat meg. Ilyenek az óceánokba nyíló öblök. A Fekete-tenger, amely csak néhány helyen áll összeköttetésben egy viszonylag nagyobb vízzel, a Földközi-tengerrel, nem túl alkalmas árapályerőművek telepítésére. A szovjet kísérletek is például más partoknál folytatódnak, nem a Fekete-tengeren, hanem a Kamcsatka-félszigetnél és Szahalin szigeténél építenek ilyen típusú erőműveket a szovjet szakemberek.- A másik alaptípust a hullámerőművek képviselik, amelyek a tengervíz hullámait kívánják felhasználni energiatermelésre. A Fekete-tenger romániai partszakaszán ilyen fajtájú erőművek létrehozása ígérkezik hasznosnak.- A terveknek megfelelően kidolgoztuk egy ilyen típus terveit, de még egy sor műszaki kérdés megválaszolatlan. A gondok elsősorban a védelmi berendezések megépítésére vonatkoznak. Meg kell találni az optimumot a kinyert és a beruházási költségek között, ugyanis a nagyobb erőmüvek védelmi rendszerei nemcsak bonyolultak, de sokba is kerülnek. A gazdaságosság javítása érdekében kezdtünk el foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy erőművünk ne csak a hullámok energiáját, de a parti szél energiáját is felhasználja. Kettős rendszerű erőműről is beszélhetünk tehát ebben az esetben.- A tanszéken egyébként számos energetikai kutatást folytatunk. Vizsgáljuk a szélerőművek hasznosításának lehetőségeit is. A hidrodinamika jó ideje nemcsak a technika, hanem az orvostudomány számára is fontos eredmények létrehozója. A szívgyógyászat művelői számítanak segítségünkre. Felkérésükre kifejlesztettük azt a berendezést, amellyel a szívbillentyűk vizsgálata végezhető el. Másik műszerünk a trombózison átesett betegek vérkeringésének vizsgálatára és ellenőrzésére alkalmas. Jelenleg is több olyan orvosi műszer kikísérletezésén dolgozunk, amely a hidrodinamika törvényszerűségeit állítja a gyógyítás szolgálatába. A XXVII. kongresszus előtt A szovjet lakásépítés új szakasza A Szovjetunió gyorsabban kíván előrehaladni kitűzött célja - egy család - egy lakás - megvalósítása felé. Előzetes adatok szerint 1981-85. között a terv szerint előirányzott 530 millió négyzet- méter lakóterület helyett 550 millió négyzetméter lakóterületet építettek be. A különbség közel 360 ezer lakást jelent, amelyben egy egymilliós nagyságú város lakói férnek el. A városlakók önálló lakással történő ellátottsága 80 százalékról 85 százalékra növekszik. Az 1986-1990-es ötéves terv még intenzívebb lakásépítkezést irányoz elő: 565 millió négyzetméter lakóterület létesítését. Az ezredfordulótól elválasztó 15 év alatt a Szovjetunióban közel 2 milliárd négyzetméter lakóterületet építenek be. Amennyiben a programot sikerül megvalósítani, úgy Borisz Rubanyenko professzor, a Központi Tudományos Lakástervező- és Kutató Intézet igazgatója szerint az ezredfordulóra a Szovjetunió véglegesen felszámolja a lakáshiányt. Az is fontos, hogy a lakásprobléma megoldásának befejező szakasza minőségileg új feltételek között valósul meg. Magasabb szintre emelkedik a lakásépítkezést ellátó iparágak fejlettsége. Az új műszaki színvonal gyakorlatilag korlátlan lehetőségeket nyújt a lakások tökéletesebbé tételére. Az új típusra a magas komfortfokozat, a kommunális és szolgáltató berendezések korszerű formái jellemzők. A lakásépítkezések meggyorsítását segíti elő az a gyakorlat is, hogy a fiatal házasok részt vesznek a saját lakásuk felépítésében (természetesen az állam pénzügyi és anyagi-műszaki támogatásával). Az úgynevezett ifjúsági lakótelepekről van szó, amelyeket azok építenek fel, akik a lakótelepen élni fognak. A fiatal házasok ily módon egy év alatt meg tudják oldani lakásproblémájukat, míg ha csupán lakásigényüket adják be, több évig kell várniuk. Nem kevésbé fontos az sem, hogy a közös munka közelebb hozza egymáshoz a jövendő lakókat, kapcsolataikban uralkodóvá a baráti, segítségnyújtó szellemet, ezért alakul ki az ifjúsági lakótelepek sajátos, baráti hangulata. A szabad idővel, a zöldterület felhasználásával, a játszóterek és sportpályák létesítésével kapcsolatos minden kérdést közösen döntenek el. Miközben az állam figyelmét az új lakások építésére fordítja, nem feledkezik meg azokról sem, akik régebben felépített házakban laknak. Az új ötéves terv a régi lakások széles körű felújítási programját irányozza elő, különösen azokét, amelyek a háború utáni első évtizedekben épültek, jó állapotban vannak, de nem elég komfortosak. A lakásépítési program pénzügyi biztosításában csakúgy, mint korábban, az állam vállalja magára a döntő szerepet. Jelenleg a lakásépítkezés 75 százalékát az állam finanszírozza. Az ezzel kapcsolatos kiadások a lakásépítkezés ütemének növekedése és a lakások komfortosabbá válása következtében majdnem egymilliárd rubellel növekszenek és rekordösszeget, 27 milliárd rubeltérnek el. A korábbinál jóval nagyobb szerepet játszanak a lakásépítkezésben a lakosság egyéni megtakarításai. Az állam azonban ez esetben az építkezőknek a lakásérték 70-80 százalékáig évi 0,5 százalékos kamat mellett 25 éves lejáratú kölcsönt nyújt. ALEKSZANDR GYEDÜL
