Tolna Megyei Népújság, 1986. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-01 / 27. szám
a Képújság 1986. február 1. Ezt hozta a hét a külpolitikában Vasárnap: A portugál elnökválasztás első fordulója: Freitas do Amaral és Mario Soares mérkőznek a második menetben — Moszkvába érkezik az Olasz Kommunista Párt főtitkára, Gorbacsov—'Natta találkozók. Hétfő: Az argentin külügyminiszter a szovjet fővárosban tárgyal — Hondunasban beiktatják az új elnököt, Ortega kétoldalú megbeszéléseket javasol — Átszervezik a bolgár kormányt — Kohl—Peresz találkozó. Kedd: Hét amerikai űrhajós életét követeli a Challenger katasztrófája, mély részvét világszerte, Reagan elhalasztja az unió helyzetével foglalkozó, hagyományos évi jelentésének előterjesztését — Felújítja munkáját a stockholmi konferencia. Szerda: Dél-Jemenben folytatódik a konszolidáció, a kollektív vezetés láthatólag ura a helyzetnek — Genf ben szovjet—amerikai konzultáció kezdődik a vegyi fegyverek betiltásáról — Izraeli légitámadás Dél-(Libanon ellen — Tüntetések Haitiben. Csütörtök: A bécsi haderőcsökkentési értekezlet 38. fordulója — Savimbi szakadár angolai vezető a Fehér Házban; szovjet—kubai—angolai tárgyalások. Péntek: Museveni, Uganda új elnöke kinevezi a kormányt — Husák és Kirchschläger nem hivatalos találkozója Pozsonyban — Mubarak bonni megbeszélései — Köztársasági pártkongresszusok a Szovjetunióban. A hót 3 kórdóse 1. Mi történt a héten a kelet—nyugati kapcsolatok vonatkozásában? A moszkvai diplomáciai vendégkönyv, képletesen szólva, fontos bejegyzésékkel gyarapodott a héten. A szovjet fővárosban járt Dante Gaputo argentin külügyminiszter, aki Alfonsin elnök idén esedékes látogatását készítette elő, s egyben „jeget tört”, hiszen — nem a Szovjetunió hibájából — hosszú időn át nem jöhetett létre ilyen magas szintű érintkezés a két ország között. Afrika déli részének problémáiról folytattak konzultációt a Szovjetunió, Kuba és Angola diplomatái és katonai vezetői. Két alkalommal találkozott Mihail Gorbacsov és Alessandro Natta, a legbefolyásosabb nyugat-európai testvérpárt, az Olasz Kommunista Párt főtitkára. S a nemzetközi közvélemény érdeklődéssel fogadta egy közeljövőben esedékes moszkvai látogatás hírének bejelentését is: nemsokára Edward Kennedyt fogadják Moszkvában, s ha a szenátor nincs is a következő elnökválasztás indulói között, szavának nagy súlya van az amerikai kongresszusban. Bár a Szovjetunióban ezekben a pártkongresszus előtti napokban a belső társadalmi-gazdasági fejlődés kérdései állnak előtérben, párhuzamosan ezzel rendkívül dinamikus a szovjet külpolitika. A már említett tárgyalások, találkozók mellett a héten memorandumot terjesztettek elő Moszkvában egy igazságos nemzetközi gazdasági rend megteremtéséről; Géniben szovjet—amerikai eszmecsere kezdődött a vegyi fegyverek eltiltásáról (ennek szükségességét a csúcsértekezleten elfogadott közös nyilatkozat is tartalmazta); s konstruktív szovjet, illetve szélesebben véve szocialista előterjesztések szerepelnek a stockholmi konferencián, valamint a bécsi haderőcsökkentési értekezleten is. Mindkettő a héten ült össze újabb tárgyalási fordulóra.-Ügy tűnik, hogy egy megállapodás reményei több területen is erősödhetnek. Stockholmban, a semleges csoport közvetítői tevékenységével, megkezdődött a finis, miután ősszél kell jelentést benyújtani a bécsi Európa-ta- lálkozóna. (Jelentős lépésnek számít, hogy a nagy hadgyakorlatok előrejelzésének ügyében szovjet részről hajlandók szétválasztani a szárazföldi és a légierők manővereinek bejelentését a flottamozdulatoktól. A NATO- ha tál mák egyelőre -nem hajlandók a haditengerészeti gyakorlatokról beszélni, pedig azok nehezen választhatók el a többitől, s így szovjet részről ez a -hajlandóság is a nagyfokú kompromisszumkészség jele.) Talán évek óta először mutatkozik érzékelhető mozgás Bécsben. Nyugati -részről, ha az arányokat változtatva is, de tudomásul vették a szocialista országok által javasolt ésszerű megközelítést, hogy a meddő létszámviták helyett kezdjenek szerény, de igazi létszámcsökkentést. Viták és ellentétek azért jócskán akadnak itt is: a NtATO-államok csak katonák visszavonásába egyeznének bele, a fegyverek pedig maradnának, és kevésnek tartják a helyszíni ellenőrzési lehetőségeket is. Ami a fegyverzetkorlátozási tárgyalások legfontosabb színterét, a genfi szovjet—amerikai párbeszédet illeti, várják az Egyesült Államok válaszát a legutóbbi Gorba- csov-javaslatokna. Mind nyilvánvalóbb, hogy a kulcs továbbra is az űrfegyverkezésről való lemondás, amelynek ®j vezetés került a héten hatalomra az afrikai Ugandában, miután az úgynevezett Nemzeti Ellenállási Hadsereg katonái elfoglalták a fővárost, és elűzték Okello elnököt és híveit. (Telefotó) A hét elején Moszkvában tárgyalt Alessandro Natta, az Olasz Kommunista Párt főtitkára (jobbról az első). A Mihail Gorbacsovval folytatott eszmecsere egy pillanata. szükségességét most egy sajnálatos esemény, a Challenger katasztrófája is alátámasztja. Világszerte mély részvét kísérte az űrrepülőgép szétrobbanását, a kozmosz eddigi tizennégy amerikai és szovjet halottja bizonyítja, hogy a felfedezőkre mindig veszélyeik leselkednek. Amerikai tudósok joggal boncolgatják, hogy az elkerülhetetlen kockázati tényezők különösen nagyok lennének az SOI esetében, s a Challenger szomorú példája egyúttal e tekintetben is intő példa lehet... 2. Mit keresett Savimbi Washingtonban? „Vörös szőnyeges” fogadtatásról írnak az amerikai lapok, jelezve, hogy Jonas Savimbi, a szakadár ellenforradalmi UNITA szervezet vezetőjét különleges figyelemmel köszöntötték Washingtonban. Felkereste a had ügy- és a külügyminisztert, sőt magát az elnököt is, a Fehér Házban. A látogatás beleillik az általános képbe, hiszen washingtoni felfogás szerint öt különösen súlyos regionális válság van földünkön, s ezek közé tartozik Angola is. (Mind az öt esetben olyan területeket említenek, ahol a törvényes kormány haladó, antiimperialista vagy egyenesen szocialista orientációjú politikát követ, de szembe kell néznie az ellenforradalmárok kihívásával. így az öt válsággóc között szerepel még Etiópia, Afganisztán, Kambodzsa és Nicaragua, míg a Közel-Keletet, az Öböl partjain dúló háborút, Dél-Afrikát vagy Namíbiát nem sorolják ide Washingtonban!) Angolára két irányból próbálnak nyomást gyakorolni. Egyrészt az amerikai—angolai tárgyalásokon Washington olyan ígéretekkel hozakodott elő, hogy a -kubai erők távozása esetén meggyorsítanák a Namíbia függetlenségére vonatkozó ENSZ-határozatok végrehajtását, másrészt katonai fenyegetést alkalmaznak, rendszeresek a dél-afrikai -betörések, s külső segítséggel folytatja rendszerellenes tevékenységét az UNiITA is. Ezt jelzi a Savimbinek ígért újabb tizenötmillió dollár, de ez alighanem csak a jéghegy csúcsa, hiszen jut az UNITA-nalk a titkos alapokból, a CIA-tól, s mindenekelőtt Dél-Afrikétói is. Ilyen körülmények között nagy súlyt -kapott a moszkvai hármas konzultáció, amelyen a Szovjetuniót, Kubát és Angolát politikai bizottsági tagok, diplomaták és katonai vezetők képviselték. Politikai rendezést sürgettek többoldalú tárgyalások útján, de a honvédelmi miniszterek jelenléte utalt arra is, hogy szükség esetén szem beszállnak a provokációkkal. A zsákutcából a Biztonsági Tanács 435. számú határozata mutatna utat, amely intézkedik Namíbia függetlenségéről, s az Angola ügyeibe történő beavatkozás megszüntetéséről, s ebben az esetben megszűnnének azok az okok, amelyek a -kubai internacionalisták angolai tartózkodását szükségessé teszik. Van mód tehát a rendezésre, de ez elsősorban Washingtonon múlik: Angola addig marad „regionális válságterület”, ameddig az Egyesült Államok minden áron annak akarja tudni. 3. Hogyan alakul a közel-keleti válság? Eddig sem arról volt híres a közel-keleti krízis, hogy könnyen áttekinthető, de az elmúlt napokban tovább bonyolódtak a frontok. Mindenki utazik és találkozik: Peresz Nyugat-Európában járt, Mubarak és Husszein úgyszintén. a jordániai uralkodó és Arafat később Am man- ban találkoztak. Hírek terjedtek el titkos találkozókról az izraeli, illetve az egyiptomi és jordániai vezetők között, de ezeket cáfolják. A diplomáciai élénkség egyetlen biztosnak látszó támpontja, hogy a jelek szerint semmi érdemleges sem történt. A tárgyalások inkább afféle pótcselekvést jelentenek, amelynek során mindenki a saját helyzetét igyekszik erősíteni. Tehát Husszein úgy tesz mintha tekintettel lenne a palesztinokra, de valójában szívesen játszaná el a „vé- dőhatalom” szerepét. Jasszer Arafat világosan láthatta, hogy lehetetlen feltételeket támasztanak vele szemben, de a palesztin mozgalomban -meggyengült helyzete miatt igyekszik a tárgyalások fő vonalában maradni. Peresz obiban bízik, hogy a megbeszélésekkel erősítheti pozícióját, a nagykoalíció másik szárnyával szemben. Vagyis a különtárgyölások már önmagukban kudarcra vannak ítélve, de még ezeken belül is súlyosak a törésvonalak. Zavaros a helyzet Libanonban is, ahol Dzsemajel elnök és a falangisták elutasították a Szíria közreműködésével kidolgozott damaszkuszi egyezményt, a rendezés kompromisszumos változatát. A muzulmán, főként a síita és a drúz, valamint egyes keresztény erőik (a Franzsije család, Hobeika leváltott milíciapanancsnok és mások) most a fő tüzet az elnök lemondatása érdekében nyitották meg. Amin Dzsemajel viszont kilátásba helyezte, hogy vészhelyzet esetén Svájcba emigrál, és „külső elnökiként” tevékenykedik majd. Vagyis ki tudja, mit hoz még a libanoni események sajátos alakulása ... RÉTI ERVIN A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a gazdaság és a társadalom fejlődéséről a VI. ötéves tervidőszakban és 1985-ben (Folytatás a 3. oldalról.) rűbb lett. Az egy lakosra jutó hús- és halfogyasztás az 1980. évi 74 kg-ról közel 80 kg-ra emelkedett, továbbá nőtt a tej- és tojásfogyasztás is. Nem történt érdemi változás a lisztfélék, valamint a zöldség és gyümölcs fogyasztásában. A takarékbetét-állomány 1985. év végén 244 milliárd forintot tett ki. Ez az egy évvel korábbit 24,7 milliárd forinttal az 1980. évit 99 milliárd forinttal haladta meg. A megtakarításokat növelte, hogy a lakosság az utóbbi években mintegy 2,3 milliárd forint értékben vásárolt kötvényeket. A természeltbeni társadalmi jövedelmek volumene a tervidőszak folyamán 15 százalékkal emelkedett. E jövedelmek túlnyomó részét az egészségügyi és oktatási szolgáltatások igénybe vétele biztosítja. Tovább javult az egészség- ügyi ellátottság. A 10 ezer lakosra jutó orvosok száma az 1980. évi 28,8-ról közel 33-ra emelkedett. Az 1980 óta létesített általános orvosi, valamint gyermekorvosi körzetek száma 359 volt. Az egy körzeti és gyermekkörzeti orvosra jutó lakosok száma az 1980. évi 2104-ről 1939-ra csökkent. 1981—1985^ben a fejlesztések és megszűnések következtében a működő kórházi ágyak száma közel 6700-zal, 102 ezerre bővült. 1985-ben 10 000 lakosra 95,9 kórházi ágy jutott. Nem valósult meg az ágyösszetétel kívánatosnak tartott módosítása. A szociális otthonok férőhelyeinek száma mintegy 3 ezerre, a tervezettnél mérsékeltebben emelkedett és 1985 végén meghaladta a 37 ezret. 1985-ben az óvodás korú gyermekek 91 százaléka járt óvodába. Az óvodások csökkenő létszáma mellett az intézményhálózat folyamatos fejlesztése lehetővé tette az ellátás minőségi javítását. Az egy óvodai csoportra jutó gyermekek száma 26 fő, ez 1980-iban 31 fő volt. Az 1985/86. tanévben az általános iskola nappali tagozatán 1298 ezren tanulnak, 136 ezer fővel többen az 1980/81. tanévinél. A létszámemelkedés 1984—1985 között mérséklődött. Az általános iskolai ellátás társadalmi-gazdasági programjának eredménye, hogy a nagylétszámú korosztályok iskolába lépésével az oktatás korábbi feltételei általában nem romlottak, egyes területeken javultak. 1981— 1985 között 5244 új osztályterem épült, az összes osztálytermek 12 százaléka. Az általános iskolákban 1985-ben 88 ezer pedagógus tanít, 13 ezer fővel több, mint 1980-lban. Az egy pedagógusra jutó tanulóik száma nem éri él a 15 főt. Az egy tanulócsoportra jutó tanulód száma 27 fő, kevesebb, mint a korábbi évékben volt. A váltakozva tanulók aránya az 1980/81. tanévinek osaiknem a felére, 12,3 százalékra csökkent. A tanulók 43 százaléka napközis, 54 százaléka étkezik az Iskola szervezésében. A 8 osztályt befejezők több mint 93 százaléka továbbtanul ; a korábbiakhoz hasonlóan fele középiskolában, fele szakmunkásképző, illetve szakiskolában. A középiskolák nappali tagozatain többen, a szakmunkásképző iskoláikban kevesebben ta- nulnlak, mint az előző tanévben. A középfokú iskolákban tanulók közel egyötöde lakik diákotthonban, az igények nem voltak teljes körben ká elégíthetők. 1985-ben 48,7 ezer fő, a megfelelő korosztály 35 százaléka érettségizett nappali tagozaton. A felsőoktatási intézményekben több minit 99 ezren, éhből 64 ezren nappali tagozaton tanúinak. A 18—22 éves népességiből felsőoktatásban részesülőik aránya változatlanul 9,9 százalék. A nappali tagozatos hallgatók közel fele lakik diákotthonban. 1985-ben 25 ezren fejezték be felső fokú tanulmányaikat. Több mint 14 ezer fő, a megfelelő korosztály 11 százaléka nappali tagozaton Végzett. PANORÁMA BUDAPEST Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására ma hivatalos látogatásra 'hazánkba érkezik Dante Ca- puto, az Argentin Köztársaság külügyminisztere. • A Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására Sarlós Istvánnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az Ország- gyűlés elnökének vezetésével pénteken magyar pártküldöttség utazott Kubába. A delegáció — amelynek tagja Barts Oszkámé, az MSZMP Fejér Megyei Bizottságának első titkára és Bognár István nagykövet, aki Havannában csatlakozik a küldöttséghez — részt vesz a Kubai Kommunista Párt III. kongresz- szusán. * Az 1986—1990-es évekre szóló magyar—szovjet kormányközi kulturális munkatervet írt alá pénteken a Külügyminisztériumban Bé- nyi József külügyminiszterhelyettes és Borisz Ivanovícs Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete. • A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására január 29—31. között Budapesten tartózkodott a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának küldöttsége, élén Günter Sieberrel, a Központi Bizottság tagjával, a KB nemzetközi kapcsolatok osztályának vezetőjével. Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára a KB székházában szívélyes, elvtársi légkörű találkozón fogadta az NSZEP küldöttségét. KUNSZENTMÄRTON Az 1986-os városavató eseménysorozat zárásaként pénteken Kunszentmárton- ban rendeztek ünnepi tanácsülést. Az ünnepséget Lázi Béla tanácselnök nyitotta meg. Ezt követően Czinege Lajos, a Miniszter- tanács elnökhelyettese köszöntötte az új város polgárait, és átadta a tanácselnöknek a várossá nyilvánításról szóló oklevelet. MOSZKVA Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere pénteken Moszkvában fogadta Pierre Bérégovoy-t, Franciaország gazdasági, pénzügyi- és költségvetési miniszterét. A francia miniszter átadta Francois Mitterrand köztársasági elnök válaszüzenetét, amelyben Mihail Gorbacsov- nak, az SZKP KB főtitkárának az új szovjet külpolitikai kezdeményezéseit bátornak és előremutatónak nevezték.
