Tolna Megyei Népújság, 1986. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-03 / 28. szám

1986. február 3. ^PÜJSÀG 5 Sajó: „A pálya felé kell kacsintgatnom” Sikerekre ékes Irónkövetelők... Látogatóban a kerékpárosoknál Labdarúgás Nemzetközi torna Szekszárdon Véglegessé vált a Szek­szárdi Dózsa SE fennállása 35. évfordulója tiszteletére rendezendő nemzetközi lab­darúgótorna csapatainak a mezőnye. Február 22—23-án a megyeszékhelyen vendég­szerepei a jugoszláv If. ligás Spartak Subotica, az N!B I-es Újpesti Dózsa, valamint az NB II-es Bajai SK együttese a házigazda szekszárdi lila­fehérek társaságában. A torna első napján, feb­ruár 22-én, szombaton 13 órakor a Bajai SK—Szek­szárdi Dózsa mérkőzést ren­dezik. Ezután 14.45-től az Újpesti Dózsa—Spartak Su­botica összecsapást láthatják a nézők. Másnap, vasárnap 13 órakor előbb a harmadik helyért mérkőzik az előző napi két vesztes csapat. A torna első helyét eldöntő ta­lálkozóra, az előző napi két győztes csapat között 14.45- kor kerül sor. Mint azt a házigazda szek­szárdi klub vezetői elmon­dották, az 1986. évre megvál­tott bérletek a nemzetközi torna mérkőzéseire nem ér­vényesek. Mindkét napon 42, illetve 21 forintos áron (ez utóbbit nyugdíjasok, katonák és diákok) lesznek megvált­hatok a jegyek. A nemzet­közi tornát megelőzően, feb­ruár 17-én, hétfőn 17.30-kor szurkolói ankétot rendez a Szekszárdi Dózsa. A Dózsa sörözőben Kovács István ve­zető edző és a labdarúgó­szakosztály vezetősége vála­szol majd az érdeklődők, a szurkolók kérdéseire. Sajó Péter, a szekszárdi bringások kitűnősége mintha csak feledtetni kívánná a néhány elbliccelt edzést, oly korán érkezik meg a keres­kedelmi szakközépiskolához, a délutáni tornatermi edzés színhelyére. Ketten vagyunk csak még, várjuk a többie­ket. Az „angyalbőrben” lévő fiú sóvárogva mondja: — De szép is lenne, ha most megannyi élsportolóhoz hasonlóan, Tatán lennék! Valóban, mert ez esetben már a leszerelők gyakorlott mozzanatával hadonászhatna az üdvözítő szimbólummal, a „centivel”. Végét járná már a hat hónapnak. — Milyen edzettségi álla­potban van? — Nincs okom panaszra. A seregben megértőek, teljes mértékben edzőm rendelke­zésére állhatok. — Olyan hangokat is hal­lottam, hogy ez a mai Sajó már nem a régi? — Ezt meg, hogy értsem? — kérdez fürkésző tekintet­tel. — Már úgy, emberileg. — Rosszindulatú híreszte­lés, nem szabad ezzel fog­lalkozni. A mester, Schneider Kon­rad, mint az elmúlt másfél évtizedben mindig, most is nagyon pontosan érkezik. Nézem a tekintetét, gesztu­sait, a Halász testvérek nyi­latkozatai szemmel láthatóan övön aluli ütésként érték. Lenne mondandója ezzel kapcsolatban, de a rá jel­lemző intelligenciát igazo­landó, nem tesz a hullámo­kat újonnan felkorbácsolan­dó megjegyzéseket. Arra a kérdésemre, hogy megérzik-e hiányukat, sommás választ ad: „Ha elmaradunk célki­tűzéseinktől, az nem azért lesz, mert nincsenek a Halá­szok.” A tárgyilagosság azért ki­kívánkozik belőle. „Tudom, ha bejönnek dolgaink, és a szerencsével nem állunk majd hadilábon, akkor sem juthatunk el mindjárt az idén, egy igazi, kirobbanó formában lévő, húzóember­nek minősülő Halász Zoli szintjére.” Gyülekeznek a trónköve­telők. Igen, a többes számot aláhúzottan kell hangsúlyoz­ni. .Auth, Reibling, Jávor. Aztán vagy féltucat, emlí­tést érdemlő, reményekre föl­jogosító if ista: Heffner, Do- Ihóczki, Újvári, Kasza, Sáf­rány, Molnár. Az utánpótlás­nevelés hatékonyságát fém­jelző, párját ritkító tény: ezek a fiúk a szekszárdi bi­cikliiskola valamennyi lép­csőfokát végigjárták, egé­szen a tehetségkutatástól kezdődően. S ebben a gyil­kos állóképességi sportág­ban sikerekre éhesen, most is itt vannak. Az elhangzott nevekhez a vezető edző magyarázatot fűz: „Junior csapatunk a hazai mezőnyben (Auth, Reibling, Jávor) igen erős­nek ígérkezik, nemcsak kor­osztályában, hanem a felnőt­tek között is eséllyel rajtol az országúti csapatbajnoksá­gon. Az ifiknél, nem túlzás azt mondani: „a bőség zava­rával találjuk szembe ma­gunkat”. — És a felnőtteknél? — Ez az! Itt két ütőképes emberünk van, Sajó és Or- lovácz. Ez utóbbi az egyetlen, aki nem Schneider Konrád növendéke. »Esete tipikus példája annak, amikor ép­pen a sportcentrumok hiánya miatti elszigeteltség követ­keztében a tehetség nem ke­rül felszínre. Nemrégen fe­dezték föl, mint ahogy a mester mondja: utánozhatat- lanul jó és gazdaságos tech­nikával hajt. Futással indul a délutáni penzum. A dombot leküzdve, a Munkácsy utcán át a II. Sz. Ált. Iskoláig, majd vissza, nehezítve a lépcsőkön szök­deléssel. A tiszta felkészülési időszak heti programjában két kondicionáló, két torna­termi, hat szakedzés szere­pel. Mindez úgy lehetséges, hogy hétvégén is munkában vannak. Az országutakon dél­előttönként tűnnek fel a „porfelhőlovagók”. Szabó Kovács János edző személye garancia, hogy a láberősítő futást és szökdeléseket senki sem lazsálhatja el. A dél­előtti szakedzés, no meg ez, jócskán megtette a hatást, így a gimnasztika után jöhet levezető játékként a kosár­labda. A beszélgetést visszaterel­jük az előbbi mederbe. A felnőtteknél marad egy szem „nagyágyú”, Sajó lehetősé­geit firtatjuk. Jelenleg nem tagja az országúti válogatott­nak, de hogy mikor lesz, ez csak rajta múlik. De most nem is ez a lényeges. Ugyan­is az országúti szakág — mivel a nemzetközi élmezőny­től csaknem fényévnyi mesz- szeségben van — jóval ked­vezőtlenebb menedzselést kap, mint a pályások. A nem­zetközi eredményességet ala­pul véve, a szekszárdiaknak élni kell azzal a lehetőség­gel, hogy Sajó a pályán is remek. Mellesleg, még min­dig ő a 3000 méteres ifi rekorder. Lehet, hogy kukacoskodás­nak, rosszindulatú felvetés­nek tűnik, de a szakosztály­ban a maga 22 évével kor- elnöknek számító főszerep­lőtől megkérdezem: előfor­dulhat, hogy két szék kö­zül ... Sajó Péter a rá jellemző magabiztossággal mondja : — Vállalnom kell a plusz­munkát. Rengeteg gyorsasági edzést végezni. Elengedhetet­lenek a budapesti pályás ed­zések. A világbajnoki sze­replés a tét. A többiek előtt is nemes célok lebegnek. Az országúti válogatottban a helyek ki­adók. Auth és Reibling valós esélyekkel pályázhat ide. Ta­lán a csepeli Weiler van némi fórban a többiekkel szemben. A két fiúnak az amatőr kerékpársport legnagyobb ünnepét, a Béke^versenyt jut­tatom eszébe. Mert itt azért ott lesz a magyar országúti kerékpársport is. Reibling azt fejtegeti, hogy az állóképes­ség terén még nagyot kell éhhez javulni. Adottsága megvan, szorgalom és akarat kell hatványozottan. Mintha erről már súlyos, életveszé­lyes sérülése után tanúbizony­ságot tett volna ... Auth László sansza elle­nére is igen mértéktartó: „Jó lenne komolyabb nem­zetközi versenyeken bizonyí­tani, így beugrót szerezni a Béke-versenyre. A riválisok? A csepeli él­gárda, néhányan a Pécsi MSC-ből, a „Vidi”-»ből az egykori szekszárdi Liska.” „ És soroljuk ide a Ta­mási színeiben rajthoz álló Halász Lászlót — nem állja meg szó nélkül a vezető ed­ző. Itt gyakorol velünk, a délelőtti országúti edzésen is együtt ment a fiúkkal Kom­lóig, meg vissza.” Kezdetben bizonyosan kü­lönös érzés lesz a fiúknak, hogy az egykori csapattárs, a Halász, akire felnéztek, el­lenfélként ott teker közelük­ben. Az ifiknek, közülük js Új­várinak, Kaszának, Molnár­nak az Ifjúsági Barátság Ver­seny lebeg a szemük előtt. Valóban ez mutatná meg iga­zán: mit érnek a nemzetközi porondon. Újvári Balázs még az ifiknél is újsütetű. Tizen­hat éves, de elsőéves ifiként is nagyon bíznak benne. Örömmel újságolja, hogy a vezetők elintézték: két hét­köznapon délelőtt is edzhet, nem kell suliba mennie. Amikor hibáiról faggatom, elmondja, hogy régóta osto­rozza már a mester a hely­telen testtartás miatt, s ezen most feltétlenül változtatni akar. Javában zajlik a levezető kosárderbi. Ki ügyesebben, ki ügyetlenebbül nyúl a labda felé. A mester mellém telepedve, megjegyzi': „Lát­szólag semmitmondó játék, de a különösebb sikerélmény nélkül itt felfedezhető, hogy ki az, aki igazán tud akarni, ha ez kell az országúton. Akivel kapcsolatban akkor is nyugodt vagyok, ha éppen nem ellenőrzőm.” Eme meditáció igazságá­hoz aligha fér kétség. BÁLINT GYÖRGY Fotó: KAPFINGER ANDRÁS Sárkányrepülés Paksiak a válogatott keretben Szakmai segítség a kezdőknek Mint arról már év közben is beszámoltunk, az Atom­erőmű Honvédelmi Klub sárkányrepülői kiemelkedő sikeréket értek el az 1985- ben megrendezett segédmo­toros sárkányrepülő-verse­nyen. A szakosztály 25 (tag­jából a technikai lehetőségek figyelembevételével három­fős csapattal szerepeltek a különböző versenyéken. A Karszt János, Gomba László, Schafer Zoltán összetételű csapat már az első versenyen, a Zala Kupán maga mögé utasította a legjobbakat és a díjak nagy részét magaénak tudhatta az ünnepélyes eredményhirdetéskor. A nagy körültekintéssel megrendezett nagykanizsai Tungsram Kupán már nem számított meglepetésnek a paksiak jó szereplése, akik tovább növelték előnyüket. Az évadzáró versenyen, a magyar bajnokságon Schafer Zoltánnak ügyességi szám­ban megszerzett bajnoki aranyérméhez gratulálhat­tunk. Az összesítésben Scha­fer Zoltán 12 845,2 ponttal, a második, Karszt János 8121.6 ponttal a tizedik, míg Gomba László 5188 pontjá­val a II. helyen végzett. Ez­zel a teljesítménnyel mind­hárman tagjai lettek a ma-, gyár segédmotoros sárkány- repülők válogatott kereté­nek, melyben az országos ranglista első tizenkét he­lyezettje szerepel. A paksi klub pilótái a sár­kányrepülést egy csodálatos sportnak tartják, ami a kü­lönböző hírekkel ellentétben, jellegénél 'fogva folyamatos gazdasági tevékenységre nem alkalmas. Az érvényben lévő légügyi szabályoknak megfe­lelően a segédmotoros sár­kányrepülőgép műszeres megfigyelésre — kihasználva az alacsony sebességtartomá­nyokat — valamint légi fényképezésre és kétszemé­lyes sárkányrepülőgép ese­tén olyan munkákra teszi al­le, a vladszámlálás és a terü­letellenőrzés. Az utóbbi eset­ben azonban a jelenleg hasz­nált Traban tumotor ok telje­sítménye nem elegendő és a repülési feladatot csak ideá­lis meteorológiai viszonyok között lehet végrehajtani. Továbbra sem lehet ezeket a gépekét különböző segéd- szerkezetekkel ellátni, mint például a »permetező beren­dezés. A versenyeken nyújtott tel­jesítményen túl a paksi szakosztály következetes munkával segíti Tolna me­gye és a környező városok sánká nyrepül ő-sportjának fejlődését. 1985 tavaszán a szakosztálynál megszerzett alapfokú vizsgákkal, jogosí­tásokkal és tapasztalattal foghattak hozzá a szekszárdi sárkányrepülők az őcsényi repülőklubon belüli szakosz­tály megalakításához, újra­szervezéséhez. A szakmai irányítás vállalásával hozták létre Nagykónyiban a honvé­delmi kluibon belüli sárkány- repülő szakosztályt, mely je­lenleg 20 taggal tevékenyke­dik és készül a középfokú gyakorlati vizsgára. A duna­újvárosi repülök is az Atom­erőmű Honvédelmi Klub sárkányrepülőinék szakmai segítségét kérték az 1986-os esztendőre. A paksi szak­osztály tagjai az idei évtől is a tavaly megkezdett sike­rek folytatását remélik. Asztalitenisz NB I. Innen folytatják Befejeződött az 1985—86. évi asztalitenisz NB I őszi idénye. A mezőny két ha­tos csoportra válva folytat­ja majd a pontvadászatot. Az őszi végeredmény: 1. Statisztika 11 11 — 232:43 22 2. BSE 11 10 1 187:88 20 3. Tolna 11 8 3 165:110 16 4. ESMTK 11 8 3 167:108 16 5. Főv. Vízmű 11 7 4 178:97 14 6. Kanizsa B. 11 6 5 155:120 12 7. Bp. Spart. 11 5 6 117:158 10 8. 31-es Ep. 11 4 7 129:146 8 9. VM Közért 11 3 8 112:163 6 10. Postás SE 11 2 9 93:182 4 11. M. ÉRDÉRT 11 2 9 83:192 4 12. Eger 11 — 11 35:240 — Elkészült már a tavaszi idény mérkőzéseinek részle­tes programja is. A Tolnai VL együttese február 6-án a Fővárosi Vízművek elle­ni találkozóját Pakson a la­kótelepi általános iskola tornacsarnokában rendezi. Ott, ahol a közelgő BEK- mérkőzést is az NSZK-beli ellenféllel szemben. A tol­naiak további NB I-es mér­kőzéseinek időrendje így alakul: február 15-én Tol­nán a Kanizsa Bútor együt­tesét fogadják, március 1- én az ESMTK vendégeiként a fővárosban vendégszere­peinek. Március 2-án újabb pesti meccsen állnak asz­talhoz Bolváriék, ekkor a BSE ellen mérkőznek. Ez­után több mint egy hónapig szünetel a bajnokság, majd március 14-én a Statisztika az ellenfél. kelma.s.sá. mint a hat árszem­A Karszt—Gomba—Schafer összeállítású paksi csapat Délelőttönként, ha esik, ha fúj, mindig nyeregbe szállnak Futás után egy ikis gimnasztika és jöhet a játék A szellők szárnyán ...

Next

/
Oldalképek
Tartalom