Tolna Megyei Népújság, 1986. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-20 / 43. szám
2NÊPÜJSÀG 1986. február SO. Francia csapaterősítések Csádban Washington is bekapcsolódik Az Egyesült Államok hathatós támogatásával fokozódik a francia hadsereg beavatkozása Csád belügyeiibe. A legutóbbi jelentések szerint á francia kormány az elmúlt napokban ötszáz főnyi intervenciós erőt küldött a közép-afrikai országba, és újabb gépekkel erősítette meg Csádban állomásozó légierejét is. A „Héja” fedőnevű hadművelet keretében jelenleg legalább 12 Jaguár, illetve Mirage—1 típusú francia vadászgép állomásozik a ndzsamenai repülőtéren, illetve a csádi főváros környékén. Francia részről arra hivatkoznak, hogy a gépek úgymond a ndzsamenai repülőtér védelmét szolgálják a csádi felkelők hétfői bombatámadását követően. Marcos fenyegetőzik Ferdinand -Marcos Fülöp- szigeti elnök egy szerdai beszédében közölte, hogy a végső határig fogja alkalmazni törvény- és alkotmány adta jogait az ellenzék megmozdul ása'inak letörésére. Az elnök, aki a kormány és saját pártja vezetői előtt beszélt, ugyanakkor azt mondta, hogy véleménye szerint az ellenzék nem képes a kor mány hatalmának tényeleges megrendítésére. Manilái ellenzéki források Marcos nyilatkozatát úgy ítélik meg, hogy az államfő kész akár a katonai törvénykezés bevezetésére Is. Egy manilai ellenzéki politikus úgy vélekedett, hogy Marcos az intézkedéssel csupán az amerikai elnök megbízottja, Philip Habib látogatásának végét várjn. Mint arról beszámoltunk, az amerikai kormány a csádi konfliktus ’kiújulásával Líbiát vádolja, és a legmelegebb szavakkal üdvözölte a francia beavatkozást. Amerikai részről nyomban közölték, hogy meggyorsítják a csádi vezetésnek szánt •katonai segélyek folyósítását. Bemard Kalb amerikai külügyi szóvivő szerint Washingtonban azt fontolgatják, hogy a kongresszus által korábban megszavazott segélyen kívül „mi egyebet tehetnének még” a Hisszen Habré vezette ndzsamenai rezsim megtámogatására. Amerikai hírügynökségi és lapjelentések utalnak rá: a Reagan-kormány örömmel használja ki az újabb lehetőséget a Líbiával szembeni fellépésre. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedden Irak és hat másik arab ország kérésére tanácskozást kezdett az iraki—iráni fronton kialakult helyzetről. A vitát megnyitó Sedli Klibi, az Arab Liga főtitkára beszédében úgy vélekedett, hogy a tíz napja kezdett iráni offenzíva nyílt agresz- szió az iraki szuverenitás ellen és komolyan veszélyezteti a világbékét. Tárik Aziz, iraki külügyminiszter „példa nélkülinek” mondta a háború beszüntetésének feltételeiként szereplő iráni követeléseket, s azzal vádolta Teheránt, hogy hadműveletei révén az Arab(Perzsa)-öböl feletti hegemónia megszerzésére tör. A tanácskozás folytatódik. Bár a BT tagjai hivatalosan is felkérték az iráni Hisszen Habié csádi elnök szerdán felkérte az Afrikai Egységszervezetet, hogy a tagállamok külügyminisztereinek jövő heti értekezletén tűzze napirendre a csádi polgárháború újabb fellán- golásának kérdését. A hírt az AESZ székhelyén, Addisz Abebában közölték. A szervezet korábban több sikertelennek bizonyult kísérletet tett a Csádban egymással szemben álló felek közötti közvetítésre. A ndzsamenai repülőteret ismét megnyitották a polgári járatok előtt — közölte Abidzsanhan az Air Afrique légitársaság szóvivője. Hozzátette, hogy kijavították a bombázás következtében megsérült kifutópályát. ENSZ-képviselőt a tanácskozáson való részvételre, az iráni ENSZ-nagykövet egy keddi sajtókonferencián kijelentette: országa mindaddig nem vesz részt a testület ülésein, amíg a BT el nem ítéli Irakot, mert szerinte Irak vegyi fegyvereket vetett be és a polgári célpontokat bombázta. Az iráni nagykövet egyébként a sajtókonferencián kijelentette, hogy csapatai visz- szaverték a vasárnap indított iraki ellentámadást. Egy iraki hadseregparancsnok ugyanakkor újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy Irán valószínűleg újabb offenzívára készül a Hávize- mocsarak térségében, mert a felderítési adatok szerint nagyarányú csapatöszevoná- sokat hajtott végre ebben a körzetben. A BT napirendjén az iráni-iraki háború Hittanóra: aki akarja Hisznek-e a hitoktatásban? Az olasz családokban bizonyára más és más feleletet adnak e kérdésre, de az most már biztos: önként, tiszta lelkiismerettel lehet válaszolni és választani. Eddig ugyanis nem volt kérdés, hogy a szeretett gyermek akar-e tanulni hittant az állami iskolában hiszen a katolicizmus viliágközpontjában ez a tárgy ugyanolyan kötelező része volt a tananyagnak, mint a matematika, vagy a szépírás. Az olasz családok az elmúlt hetekben feszült figyelemmel kísérték a parlamentben zajló hangos vitát. Az olasz állam és a Vatikán viszonyát új alapra helyező új konkordátuma mindenesetre hivatalosan is, „szentesítette”, hogy mi az államé, s mi az egyházé. Az állami iskola ennek értelmében egyértelműen az államé, a katolicizmus ugyanakkor nem „államvallás” többé. S ha ez így van akkor nem a Szentszék hivatott szabályozni az állami iskolai oktatás tanrendjét. Hittant tehát csak az tanul ezután, aki valóban akar is. Amíg mindenki számára kötelező volt ez a tantárgy, a tanulók ugyanúgy viszonyultak a hittanórához is mint más órákhoz. Az eminens akkor is figyelt, ha nem érdekelte a téma, a rakoncátlan pedig a hit szent óráján is a radírját reszelte elmélyülten. Maga Falcicci miniszterasszony is bevallotta egy újságíró előtt, hogy annak idején csak „pingvinnek” nevezték paptanárjukat az öltözete miatt. Ezentúl a diák tizennégy éves korától maga döntheti el, hogy „mi érdekli”, a kisebbek esetében pedig a család határoz. Az a lényeg most, hogy az új konkordátum szelleme találkozzék a ma már valóban „másképpen” vallásos olasz lakosság és a nem hívő állampolgárok közös akaratával. Az egyik rangos közvéleménykutató intézet ebből a szempontból érdekes adatokat tett közzé az elmúlt hetekben: az olaszok 83 százaléka szeretné, ha folyna vallásoktatás az iskolákban. Más kérdés hogy e fogalom alatt eddig egyértelműen a •katolikus vallást értették. Most azonban ezen az arányszámon belül is 57 százalék azt óhajtaná, hogy mindenfajta vallást tanítsanak a tantermekben, vagyis amolyan „vallásismeret”, „vallástörténet” jellege legyen a dolognak. Egyházi körökben is folyik a vita arról, hogy milyen formát öltsön ezentúl a hit oktatása. Adriano Bau- sola, a katolikus egyetem rektora például úgy tartja, hogy a „vallás nem kultúra, hanem alapelv, a kultúra alapja”. Ebből következően szerinte a hittanóra nem szorítkozhat csupán a valláskultúra tanítására. „A vallás természetfeletti alapjait kell megvilágítani” — véli a rektor. Ogo Poletti, az olasz püspöki konferencia elnöke, viszont azt mondja: igenis „vallási kultúráról” van szó, ezt kell tanítani az iskolákban. Az egyik olasz hetilap így fogalmaz: a kérdés az, vajon a (fakultatív) hittanóra ezután a diákok „keresz- tényesítését szolgálja-e, vagy pedig az emberiség minden vallásának történetét ismertessék-e a fiatalokkal? A kettő között ugyanis olyan lényeges az eltérés, hogy nagyban befolyásolja majd, hányán választják a hittant. Az igazi politikai vitát azonban nem is ez a probléma okozza, hanem az, hogy a hittanra járni nem kívánó diák számára milyen alternatív foglalkozást biztosítson a „második otthon”. A hivatalok még csak most fontolgatják hogy mi legyen az „alternatív” óra. Az egyik lap azonban már végzett is egy gyors „szondázást”, néhány parlamenti képviselő körében. Sokan úgy vélik hogy „állampolgári ismereteket” kellene oktatni a többi tanuló számára. Kérdés, hogy mit fedjen ez a fogalom. Van, aki szerint környezetvédelmet, egészségügyet sőt polgári védelmet kell tanítani e tantárgy keretében. Mások szerint e tantárgy a közigazgatási hivatalok működését volna hivatott bemutatni. Az egyik politikus úgy látja, hogy ezen az órán inkább a KREIS Z szabályait kellene oktatni, „mivel rendkívül motorizált országról van szó”. Mások „világi erkölcs” elnevezésű tanórát kívánnának bevezetni. Ez a tantárgy egyebek között „az emberi szolidaritás kultuszát, a haza iránti szeretetet” foglalná magában. A megkérdezettek egy része azonban azt is elképzelhetőnek tartja, hogy az „alternatív” foglalkozás ne legyen szokványos tanóra, inkább valamilyen kulturális tevékenységet folytasson a diák, mondjuk töltsön el egy órát az iskola könyvtárában. „Többet tanulna belőle és nem unatkozna annyit a gyerek” — indokolják nézetüket. Van olyan logikus vélemény is, hogy a hittanórákat az iskolai órarend keretén kívül tartsák, így nem merül fel a többiek foglalkoztatásának kérdése. GARZÓ FERENC Mai kommentárunk Segélyek és hadihajók Az uilvozio taoliiK a heiyukre kerültek, az eiuaeszulolvK megtörténtek, és a biztonsági intézkedéseket is aprólékosan kidolgozták. Nem, mintha a szervezők incidensektől tartanának — ellenkezőleg: az amerikai elnök ma kezdődő grenadai látogatása arra szolgál, hogy a kis karibi sziget és az Egyesült Államok, illetve tágahb értelemben az USA és közép-amerikai szövetségesei közötti egyetértést szemléltesse. Az előrejelzéseik szerint ezúttal legalábbis a közös nézőpontok, hasonló vélemények érvényesülése várható azon a találkozón, amelyen Rónáid Reagan és egyes karibi elnökök, kormányfők vesznek részt. Merőben ellentétes hangulatot sugall ugyanakkor egy másik amerikai „vendég”: a legfrissebb hírek szerint Nicaragua csend es-óceáni partjai közelébe vezényelték az egyik leghatalmasabb, komoly ráfcétaarzenállal felszerelt amerikai hadihajót. Kíséretében van a haditengerészet egy nagyobb egysége is, amely washingtoni indoklás szerint a közeljövőben „rendszeres gyakorlatot hajt végre a térségben”. A legtöbb megfigyelő viszont egyetért abban, hogy az újabb, az atlanti-óceáni partszakaszra és Honduras körzetére is kiterjedő manőversorozat időzítése korántsem véletlen. Ellenkezőleg: része annak a törekvésnek, hogy a Fehér Ház a katonai és politikai eszközök kombinálásává i egyre nagyobb nyomást gyakoroljon a managuai rendszerre. E folyamat másik, napjainkban egye nyilvánvalóbb eleme az a washingtoni törvényhozásban tapasztalható kötélhúzás, amely a nioaragirai ei lent orra d a Í rn á r o k - bak juttatandó amerikai segítség körül folyik. Félreértés ne essék, a vita már régen nem a segélyezés ténye körül zajlik, csupán annak nagysága és formája kérdéses. Maga Reagan — épp a grenadai út előtt — kijelentette, hogy semmiképp nem éri be úgynevezett „humanitárius” segéllyel, hanem jelentős összegű, kimondottan katonai rendeltetésű gyorssegélyt szán a kontráknak. Egyelőre nem világos, .mennyire könnyen kap zöld utat a képviselőházban és a szenátusban ez az igény, annyi azonban már most is látszik, hogy számos jobboldalt csoport harcot hirdetett az azzal szembehelyezkedő, józanságra intő honatyák ellen. Már pedig — s ezt mind kevésbé lehet elfelejteni — ősszel időközi választásokat rendeznek az Egyesült Államokban, s a kampányban terítékre kerülő kérdések között várhatóan az ország sok vihart kavaró karibi politikája is ott szerepel majd. SZEGŐ GÁBOR Szovjet-lengyel kormányfői találkozó PANORÁMA BUDAPEST Rácz Pál rendkívüli és meghatalmazott nagykövetnek, hazánk New York-i állandó ENSZ-képviselete vezetőjeként végzett eredményes munkája elismeréséül az Elnöki Tanács a Szocialista Magyarországért Érdemrendet adományozta. MISKOLC Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára kétnapos látogatást tett Borsod megyében. Kedden a Tiszai Vegyikombinátot, majd a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát tolcsvai üzemét látogatta meg. Szerdán a Lenin Kohászati Műveket kereste fel, majd a Borsod megyei párt- bizottság székházában gazdaságpolitikai konzultációt tartott, MOSZKVA Születésének 100. évfordulója alkalmából Kun Béláról neveztek el teret szerdán Moszkvában. A szovjet főváros Kujbisevi kerületének terén tartott névadó ünnepségen Igor Bugajev, a moszkvai városi tanács elnökhelyettese mondott beszédet. Az ünnepségen jelen volt Rajnai Sándor, Magyar- ország szovjetunióbeli nagykövete. BELGRAD A JKSZ XIII. kongresz- szusát június utolsó hetében tartják meg Belgrádban. A kongresszus négynapos lesz. A tanácskozáson 2,2 millió tag képviseletében 1750 teljes jogú küldött vesz majd részt, és 130 párt és mozgalom delegációját hívták meg. Mindezeket Dimcse Belovsz- ki, a JKSZ KB Elnökségének titkára közölte szerdai belgrádi nemzetközi sajtó- értekezeletén. GENF Az atom- és űrfegyverzettel foglalkozó szovjet—amerikai tárgyalások keretében Genfben szerdán ülést tartott a hadászati fegyverekkel foglalkozó csoport. •Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke szerdán Moszkvában megbeszélést folytatott Zbigniew Messner - rel, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagjával, iÆn- gyelország miniszterelnökével. A kormányfők kölcsönösein tájékoztatták egymást országaik társadalmi és gazdasági fejlődéséről, az SZKP XXVII. és a LEMP X. kongresszusának előkészületeiről. A találkozón időszerű nemzetközi kérdéséket is áttekintettek. Izraeli betörés Dél-Libanonban Közép-európai idő szerint szerda este nyolc óráig adtak időt a két izraeli katonát elrabló muzulmán szélsőségesek Izraelnek, hogy felhagyjon dél-libanoni akcióival és kivonuljon a libanoni területekről. A szerdai bejrúti lapok közölték a szélsőségesek szervezetének, a HizboMah- nak közleményét, mely szerint egyik túszukat kivégzik. ha Izrael nem tesz eleget követelésüknek. Bejrúti hírmagyarázók szerint Izrael dél-libanoni akciója messze meghaladja a két katona felkutatására indított kutatás méreteit: mindez ürügy csupán arra hogy csapást mérjenek a dél- libanoni nemzeti ellenállásra. Izrael, írta a L’Orient — Le Jour, a „kellő időben' cselekedett és alkalmat adott az Egyesült Államoknak arra, hogy az izraeli—libanoni kü- lönmegállapodás szükségességét hangoztassa a „normális kapcsolatok” kialakítása érdekében. Nabih Berri, a síita Amal vezetője Dzsemajel elnökkel kapcsolatban arra célzott, hogy az államfő eleve számolt Izrael dél-libanoni akciójával. Mint mondotta „(Dzsemajel) tökéletesen tudatában volt annak, hogy Izrael Dél-Libanonban képes nyomást gyakorolni az országra.” Szerinte Dzsemajel az Egyesült Államokra és Izraelre számítva szabotálta a damaszkuszi egyezmény megvalósítását — nem ok nélkül. Franzsije volt libanoni elnök sajtótájékoztatóján Dzsemajel távozását követelte és kijelentette, hogy amennyiben az elnök február végéig nem távozik, úgy minden eszköz megengedett ennek kikényszerítésére. A nyilatkozat azt engedte sejteni, hogy a Dzsemajel-ellenes front immár döntésre szánta el magát. A jobboldal sajtója szerdán az államfő párizsi és római látogatásának, Mitter- rand-nal folytatott megbeszéléseinek nemzetközi jelentőségével foglalkozott. Ezek a lapok szerdán még láttak némi reményt a megegyezésre. Kiemelték, hogy az államfő szerint a Szíriával meglévő nézetkülönbségek „múló nyári zivatarok csupán”. Maga Dzsemajel szerdán elhagyta a francia fővárost, rövid időre megállt Rómában, ahol fogadta őt II. János Pál pápa. Az izraeli csapatok példátlan méretű katonai akciójukkal állítólag két társukat kívánják csak felkutatni (Telefotó)
