Tolna Megyei Népújság, 1986. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-08 / 6. szám
1986. január 8. NÉPÚJSÁG 3 Pártmunka a gazdaságban Borászati hót köz napok (I.) Rubintos, bársonyos, fűszeres kadarka Rangját vesztette nagyüzemi borászat híján S érlelődik a szekszárdi bor A pártirányítás jellege, módszere a szocialista építés során mindig is befolyásolta a gazdasági viszonyokat, ugyanakkor a gazdasági viszonyok is visszahatottak az irányítás módjára. Az elmúlt három évtizedben alapvető változások következtek be a párt társadalom- és 'gazdaságirányító munkájában, előtérbe kerültek a decentralizációs és demokratizálódási folyamatok. Növekedett a vállalati önállóság. Egyértelművé vált, hogy a pártnak nem célszerű átvenni az állami, gazdasági szervek konkrét döntési jogosítványait, és el kell kerülnie a gazdasági vezetésbe való operatív beavatkozás:. A pártnak olyan döntési mechanizmusokat és politikai feltételeket kell biztosítania, amelyek révén jobban érvényesül az állam irányító funkciója, a gazdálkodó szervek és a tanácsok döntési szabadsága, de egyben felelőssége is. A Központi Bizottságnak a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésével kapcsolatos 1984. évi állásfoglalásra, és a XIII. kongresszus is megerősítette azt az álláspontot, hogy a pártnak a gazdaság területén végzett munkájában a fő feladat a gazdaságpolitika kialakítása, érvényrejuttatása és végrehajtásának ellenőrzése. A gazdaságpolitika meghatározása — támaszkodva a párt, az állami és a társadalmi szervezetek, valamint a tudományos intézmények véleményére és javaslataira — a párt testületéinek feladata. A vezető testületek azonban csak a népgazdaság fejlődésének legfontosabb elveit, sarokpontjait, fő irányait rögzíthetik. Elsősorban nem a mutatókban is megjelenített előirányzatok kidolgozását végzik el, hanem politikai követelményeket fogalmaznak meg. Természetesen ez az általánosan érvényesített elv nem zárja ki azt, hogy a párt vezető szervei ne hozzanak esetenként konkrét gazdasági döntéseket is. Erre a terv- gazdaság és a szabályozott piac mellett is szükség lehet meghatározott politikai célok érdekében. A helyes törekvés azonban az, ha az operatív gazdaságirányító tevékenységet az önálló politikai felelősséget is viselő állami szervek, mindenekelőtt a kormány gyakorolja, és a beavatkozás eszközével a párt kivételes esetekben él. Ennek érdekében a pártszervezeteknek és -szerveknek a gazdaságpolitikai célok helyi érvényesítésére, a végrehajtás politikai eszközökkel törA kereskedelem szervezetei mindig is ütközőponton voltak. Egyfelől a fogyasztók, a vásárlók rohamozták őket áruért, másfelől pedig a gyártók biztatták arra, hogy minél többet adjanak el termékeikből. Ezen az alapvető rendeltetésén túl a kereskedelem azt a célt is szolgálja, hogy továbbítsa a termelőkhöz a fogyasztók igényeit, miből, milyet vásárolnának szívesen. A közvetítő lánc azonban — tudjuk jól — nem működik mindig kifogástalanul. Különösen akkor válik nyomasztóvá a vásárlás, amikor hiánycikket keres az ember. És erre a hosszú listára már régen feliratkoztak az építőanyagok — nehezen is kerültek le róla. Mára azonban nagyot fordult a kocka, és az alapvető építőanyagokból nem hiány van, hanem kínálati többlet. Ezt bizonyítják a vásárlók megélégedett hangú levelei. De ha hinnénk ezeknek, csalhatatlan jeleket máshonnan is szerezhetünk. Például az újságok hirdetési oldalairól, ahol öles betűkikel hirdetnek azok az építőanyaggyártók, akik korábban nem tudták kiszolténő segítésére, a tömegek mozgósítására, és támogatásuk megszerzésére kell törekedniük. A területi és üzemi pártszervek és -szervezetek alapvető feladata — a gazdaság- politika kialakításában való közreműködés mellett — a gazdaságpolitika alkotó alkalmazása, végrehajtásának segítése és ellenőrzése. Munkájukban a termelés, a szolgáltatások, az ellátás praktikus kérdéseivel való aprólékos foglalkozás helyett egyre inkább előtérbe kell kerülnie a politikai irányítás olyan elemeink, amelyek a párt gazdaságpolitikája végrehajtásához szükséges feltételek helyi megteremtésére, a politikai követelmények érvényesítésének segítésére irányulnak. A területi pártszervek fokozzák együttműködésüket a tanácsokkal a helyi gazdaságfejlesztési irányok meghatározásában. Segítsék elő a vállalati gazdasági önállóság növelését. A gazdálkodó szervezetekben, intézményekben, államigazgatási szervekben politikai eszközökkel, az ott dolgozó párttagok érvényesítsék befolyásukat. Mozgósítsák a kommunistákat a gazdaságpolitika, a vállalati és területfejlesztési politika feladatainak megvalósítására. Tegyenek ajánlatokat, adjanak jelzéseket a felsőbb pártszerveknek. Az üzemi, intézményi pártszervezetek alapvető feladata, hogy a gazdaságpolitika eredményes megvalósítása érdekében segítsék a vállalati gazdasági vezetés önálló tevékenységét, és a társadalmi szervezetekkel való partneri együttműködést. Megfelelő mozgásteret kell engedniük, a gazdasági vezetők, az állami és társadalmi szervekben működő kommunisták számára ahhoz, hogy azok a szükséges önállósággal cselekedjenek. Szükséges figyelembe venniük, hogy az új vállalatvezetési forma nem egyszerűen újabb formája a munkahelyi demokráciának, hanem a tulajdon működtetésének, a munkáltatói jogok gyakorlásának hatékonyabb eszköze. Éppen ezért fontos követelmény, hogy a testület ne érdekképviseleti, hanem valóságos tulajdonosi funkciót gyakoroljon, stratégiai jellegű döntéseket hozzon. Ehhez az is nélkülözhetetlen, hogy egyértelműen elhatárolják a testületi és az egyszemélyi felelős vezetői jogköröket. Az új vezetési formák, a tulajdonosi jogok gyakorlása kihat a vállalat egész belső életére, mechanizmusára. Olyan típusú emberek kerülgálni az igényeket. Már árengedménnyel is vásárolhatnák az építkezők, és nemcsak a hagyományos boltokban, a Tüzép-telepeken és az áfészek kirendeltségein, hanem a gyártók saját boltjában is. Érdemes ennél a jelenségnél egy kicsit elidőzni. Nemcsak szokat.lansága miatt, hanem a mögötte húzódó okok jelezte minőségi változás okán is. A legszembetűnőbb persze maga a változás: a gyártók, az állami építőipari vállalatok is kereskedésre adták a fejüket. Az egyik legismertebb: a transzportbeton-szállítás. A betongyártók arra vállalkoznak, hogy az építés helyszínére szállítják a kívánt adalékanyagokból összekevert betont. Vagy folytathatnánk a másik érdekességgel, az ÉPTEK bolthálózatával. Már szerte az országban megnyílták üzleteik, ahol az építkezők minden szükséges anyagot és szerelvényt megvásárolhatnak. A vasbeton- gyártók — hét végén, tehát munkaszüneti napokon is — kinyitják a termelőüzem kapuját, és ott szolgálják ki vevőiket. Azok a vállalatok, nek előtérbe, akik jól tudnak kollektívákkal dolgozni, meg tudják érteni mások elgondolásait, védeni tudják saját koncepciójukat. Ehhez változni kell a pártmunka stílusának, módszerének is. Ahogy létrejönnek, erősödnek az önkormányzati elemek a vállalati vezetésben, annak megfelelő új vonásokat kell kialakítani a párt munkastílusában. A párt- munka olyan elemei erősödnek, amelyek figyelembe tudják venni az üzemen belüli sokféle érdeket. Olyan viszonyokat kell kialakítani, amelyek képessé teszik a munkahelyi pártszervezeteket az érdekek feltárására, ütköztetésére, az eddiginél tartalmasabb politizálásra. Ügy kell gondolkodni, és bánni az ügyekkel, hogy a pártszervezet bátorítsa a vállalati tanácsot rendeltetés szerinti munkájában, de segítse az igazgatót is az egyszemélyi felelős vezetői tevékenység kibontakoztatásában. A vállalatok belső irányítási rendszerének olyan továbbfejlesztésére van szükség, amely kedvező feltételeket teremt a választott testületek és vezetők jogkörének teljes körű gyakorlásához, megszünteti az átfedéseket, párhuzamosságokat, egyszerűbbé és hatékonyabbá feszi a fennmaradó fórumok, bizottságok működését, és hozzájárul a felelősség erőteljesebb érvényesítéséhez. A fejlődés eredményeként kialakult a munkahelyi demokrácia kerete, működési mechanizmusa. A továbbfejlesztés fő iránya a mai körülmények között a tulajdonosi szemlélet erősítése. A gazdaság területén a dolgozó egyben köztulajdonos és munkavállaló is. A tulajdonosi oldalhoz a termelési; a munkavállalói szerepkörökhöz az elosztási kérdések eldöntésében való közreműködés kapcsolódik. A két oldal — különböző okok miatt — ma nem egyenrangú. Ahhoz, hogy a dolgozók köztulajdonosi szerepe, tudata erősödjön, és ezen keresztül mun. kájuk érdemibbé váljon, arra van szükség, hogy érdekeiket érzékelhetőbbé tegyük, a döntésekben való tényleges részvételük lehetőségét megteremtsük. A munkahelyi, üzemi demokrácia kibontakoztatásának, és az eredményesebb gazdálkodásnak egyaránt alapvető feltétele a vállalaton belüli munkahelyek önállóságának és felelősségének nö- velése. MARKÓ ISTVÁN az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályvezető-helyettese amelyek nemcsak saját szükségletükre termelnek speciális anyagot, márkaboltot létesítettek, például a székes- fehérvári Alba Regia az Al- ba-termékekre, az ÉPFA pedig a nyílászárókra. A teljesség igénye nélkül felsorolt példákat a tervvásárlással zárom: az ÉTK tanácsadással együtt kínálja ajánlott tervei dokumentációját az ország nagyabb városaiba. Ritka nyugvópontja a mozgalmas gazdasági életnek, amikor elégedett az eladó és a vásárló is; amikor érdekeik kölcsönös megelégedettségben találkoznak. Talán egy ilyet sikerült érzékeltetnünk most, amikor egymás után sorakoztattuk az építő- és építőanyag-ipar vállalatainak új kezdeményezését, a vevő felé fordulását. Lehet, hogy sókan kísérletről beszélnék — a szokatlanság, az újszerűség valóban indokolja ezt a felfogást. Mégis több annál, mert megjelenése piaci, gazdasági törvény- szerűségre utal. Arra, hogy már nem lehet elbújni a piaci hatások előli, és a verseny kihívására pozitív válasz adható. Személyesen kell megjelenni a vásárlók előtt. Sz. K. Már ha aztán bor: legyen bor. Hegyi bor, ne szilvalé: Még a vízből is csak az a jó. Mely hegyekből zúg elé! A lapályra béka menjen, Igya meg bűzös .tavát: Hegyre hág fel a szegszárdl, Onnan hozza tűzborát. Garay János: Szegszárdi bordal) Vass István bácsi, a csatári gazda nem sokat gondolkodott, amikor vagy másfél éve kadarkanézőben nála jártam. — Hogy milyen a kadar? Meg kell ízlelni, fiam — azzal leballagott a pincébe és a lopóban már hozta is a hamisítatlan kadarkát. Pohárba töltötte, kivitte a tanya elé és a Nap felé mutatta. — Hát ilyen. — Az őszi napsütésben rubintosan csillogott. Nem vörös, mert a kadarka sohasem volt vörös, csak akkor, amikor a felvásárlás „parancsa” vöröset kívánt. Akkor tettek bele othellót, bodzát, az színt adott neki, de el is vette a testességét, bársonyosságát, ízét, zamatát. Azon az őszön Vass István tanyáján a pohárban kadar, ka volt. Hamisítatlan. — Az igazi bor úgy készül, hogy itt Csatáron, a szemközti vörösföldön termett kemény és savas bort együtt erjesztették a szemben levő sárga agyagföldön termett lágy borral. Akkor olyan kadarkát ittunk, amit még a királyok sem... — mondta Vass István szekszárdi szőlősgazda, az utolsó kadarká- sok egyike ... Szabad-e siratnunk a kadarkát? Szabad-e eltemetni a kadarkát? És nosztalgiázni szabad-e? Mert az idő eljárt, a régmúlt sohasem tér vissza, az már nem lesz — mondják itt Szekszárdon —, mint századokkal ezelőtt, hogy a szekszárdi bor ... Nem is folytatom tovább, inkább mélyedjünk el a bortörténelemben Bakonyi József segítségével, aki tanulmányt írt a szekszárdi történelmi borvidék kialakulásáról és annak fejlődéséről. A Dunántúl dombjait, Szekszárd környékét időszámításunk előtt nagy területen erdők fedték. A szőlő- ültetvények az erdőirtás helyére kerültek. A gazdag lösztalajú, dél-délkeleti fekvésű, zömében enyhe lejtésű dóm. bök jó klimatikus adottságoknak és rendkívül alkalmasak szőlőművelésre. A mediterránhoz közel álló éghajlati viszonyában a napfényes órák száma 2000 — az évi középhőmérséklet 10,78 Celsius-fok körüli — a tenyészidő hőösszege 3200 Celsius-fok. A „földrajzi adottság" minden gyerek előtt ismert minden szekszárdi ember „vérében” benne van. Nagyon fontos hangsúlyozni: ez a terület kiválóan alkalmas szőlőtermelésre. Szekszárdon mindig vita volt azon, hogy hol terem a legjobban, melyik az a parcella vagy völgy, ahol megtaláljuk az „igazit”. A szőlőtermő dűlők, hegyoldalak elnevezése igen régi, de napjainkban is azonos, vagy alig módosult. Nevezetesebbek: Bakta, Előhegy, Bartina, Bödő, Cinka, Gesztenyés, Remete, Csótányi (Csötönyi), Parászta, Csin, Bika, Görögszó, Csatár-dűlő, Iván-völgye, Porkoláb-dűlő... Valószínűnek látszik, hogy a Bika-dűlőben termett vörösbor „Bikavér” elnevezését a dűlőről kapta. Az 1596-ból származó feljegyzések szerint a kadarka szőlőfajta megjelenése a borvidéken a török hódoltság első, kezdeti szakaszára tehető. A kadarka a rendelkezésre álló adatok szerint Skutariból származott hazánkba. E város szerb neve „Skadar”. (Erről tesz említést Andrásfalvy Bertalan etnográfus leírása.) — Nem szabad akkora csinnadrattát csapni a szekszárdi történelmi borvidék köré — mondja öreg barátom. — Sohasem volt az a terület jelentős, csak a szekszárdi ember nosztalgiázása, a régmúlt felé fordulása hozza, hogy ma áhítozunk a szekszárdi bor valamikori hírneve után. — Nem szabad, hogy a történelmi borvidék az enyészeté legyen — mondja másik adatközlőm. — Az idegent itt úgy fogadják: Ha szekszárdivá akarsz válni, akkor vegyél háromszáz öl szőlőt, építs tanyát és termelj bort, s szék. szárdi leszel... Másképp kinéznek a városból, hama- rost szedheted a sátorfádat — mondja valaki, aki vett szőlőt és termel... Módos Ernő, a Szekszárdi Borászati Közös Vállalalat igazgatója szerint az új szekszárdi bor bársonyos, rubintszínű, a talaj adottságait hasznosító, különleges finomságú, „fűszeres” bor lesz, ami a soproni mély tűzű kékfrankos és a sima villányi oportó között foglal majd helyet. Magasabb cserzőanyag-tartalmú, mint a villányi és mégsem olyan dús, mint a soproni ... Ha azt mondják, hogy lesz szekszárdi, bor, akkor ezzel azt is kijelentik, hogy ma nincs szekszárdi bor. Tóth Tihamér, Tolna megye főkertésze: — A szekszárdi történelmi borvidék klimatikus adottságaiból adódóan, szinte mediterrán éghajlatú és kékszőlő termelésére a legalkalmasabb terület... De az elmúlt egy-két évtizedben rangját vesztette ez a vidék, mert nem volt nagyüzemi borászata. Készült szekszárdi bor, ez kétségtelen, csak más vidéken ... és nem a legjobb gyümölcsből készítették a „szekszárdit” ... Történelem. De tudjuk-e, hogy a történelmi borvidék milyen területen fekszik? Melyik területek tartoznak ebbe az úgynevezett és sokat hangoztatott „történelmi” képbe? Egy korábbi feljegyzés szerint: „A borvidék magába foglalja a Tolna megyéből a Szekszárd járási jogú városnak, továbbá a szekszárdi járásból Decs és öcsény községek, valamint Sióagárd községnek a Leányvár-dűlő. ben levő, Bátaszék községnek a Farkasd, Orbánhegy, Zenta, Kövesd I. völgy, Kövesd II. dűlőben levő, végül a bonyhádi járási Zomba községnek a Határvölgy-dű- lőben lévő, szőlőtermelésre alkalmas területeit.” Még kicsit maradjunk a történelemnél, a múltnál. Móricz Zsigmond nyilatkozatát másoljuk ide a szekszárdi borról: „Szeretem a várost, s bár bornemissza vagyok, csodálom borát. A szekszárdi vörös óbor a világ legelső bora — a fixli meg a legcsu- szamlósabb ... De Szekszárdon a szőlőt fenn kell tartani, mert ez barátokat szerez, itthon a hazában, s az egész világon. Legfeljebb Bordeaux haragszik...” örüljünk a nagy író dicsérő szavainak, még ha udvariasak is voltak, a „bordói- ak” pedig hadd haragudjanak, ha van mire, sajnos, ma nincs miért... — folytatjuk — Hazafi József Fotó: Czakó Sándor > A transzportbeton meg a többiek „S áldd máskor is a hegytetőt!"
