Tolna Megyei Népújság, 1986. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-13 / 10. szám

2^ÉPÜJSÀG 1986. január 13. igazad szakszervezed kongresszusok Mai kommentárunk Az első, de néni utolsó Még alig kezdődött meg az új esztendő, máris itt van a NATO első nagyszabású hadgyakorlata. Az első, de korántsem az utolsó, hiszen az észak-atlanti szerződés szervezete immár hagyományosan az egész év folyamán különböző manőverek egész sorát végzi. A Reforger—86 az amerikai „segélycsapatok” Euró­pába való gyors átszállítását és harcba vetését hivatott modellezni egy esetleges nagyszabású háború első idő­szakában. Több mint húszezer amerikai katonát és nemzeti gárdistát szállítanak át ilyenkor teljes könnyű- és nehéz fegyverzetükkel az öreg kontinensre, ahol ez­zel jelentős méretekben növekszik az Egyesült Államok katonai ereje. Ez is egy az olyan — mind inkább sza­porodó — hadgyakorlatok sorában, amikor nagyon nehéz megkülönböztetni az esetleges „éles” felvonulást a rutinjellegű manőverektől. Az, hogy ilyen méretű hadgyakorlatok ismétlődnek évente többször is a Varsói Szerződés tagállamai határaitól néhány száz kilométer­re — olykor ennél jóval közelebb is — vitathatatlanul növeli egy háború véletlen kitörésének veszélyét. A NATO éves kiképzési tervébe illeszkedően a hadgyakorlatok hosszú lánca következik a Reforger—86 után, Norvégia sarkböri vidékeitől egészen Szicília déli csücskéig, sőt, esetleg Egyiptom sivatagjaiig tanulják majd az amerikai, kanadai és nyugat-európai katonák a különböző földrajzi és időjárási körülmények közötti harc módozatait. A fegyverkezési tervek ismeretében elmondhatjuk, bárhogy alakuljon is a világpolitika 1986-ban, bizonyos, hogy a katonai szembenállás szintje növekedni fog. Erre utal az is, hogy még egy esetleges év közbeni megállapodás után is emelkedne a fegyve­rek száma és minősége — már pusztán a korábban beindított programok tehetetlenségi ereje miatt is. Miközben egyre türelmetlenebbül várjuk a kompro­misszumos megállapodás lehetőségére utaló híreket Stockholmból, Bécsből, Gen'fből, a NATO újra és újra bebizonyítja, hogy csak az erő pozíciójából hajlandó a tárgyalásokra. (Folytatás az 1. oldalról) együttgondolkodás, a szám­adás és a programkészítés jellemzi. Ma olyan progra­munk van — mondotta — amely a gazdaság lendületbe hozásának, a gazdasági fej­lődés élénkítésének prog­ramja. Meg kell erősítenünk azt az önbizalmat, amely a pártkongresszus óta a vá­lasztásokon, azt követően a társadalmi szervezetek kong­resszusain, a Hazafias Nép­front kongresszusán és a szakszervezetek most folyó kongresszusain nyilvánult meg. Erőinket egyesítve, munkánkat most az új fel­adatokhoz Igazítva képesek leszünk eleget tenni a köve­telményeknek. Természete­sen a lehetőség még nem valóság. Ahhoz, hogy valóra váltsuk, másként keli dolgoz­nunk, nem egyszerűen azt folytatni, amit eddig tettünk, hanem munkánkat jobban kell végeznünk. Mindenek­előtt arra van szükség, hogy megőrizzük, erősítsük azt a politikai egyetértést, amely eddig is, a jövőben is a leg­főbb forrása és biztosítéka lehet annak, hogy megfelel­jünk a követelményeknek. A kormány elnöke ezután a következőket mondotta : el­hangzott a vitában, hogy sok új vállalkozási formát próbá­lunk ki. Ám természetes, hogy ezek az új vállalkozá­si formák önmagukban nem képesek megjavítani gazda­ságunk egészét. A magyar gazdaság működésének alap­ja a szocialista nagyüzem volt, az ma is és az lesz a jövőben is. Ezt követően Lázár György kifejtette: — Népünkben, munkásosztályunkban, pa­rasztságunkban és értelmi­ségünkben olyan tehetségek, olyan képességek rejlenek, amelyeket mind ez idáig nem merítettünk ki, amelyek na­gyobb teljesítményre képe­sek, és nekünk, akik a veze­tésben dolgozunk, szól az az itt elhangzott figyelmeztetés, hogy tegyünk többet e képes­ségek jobb kamatoztatása érdekében. Ezt jogos köve­telménynek tartom. — Időnként hallani olyan véleményt, hogy általában elfogytak a tartalékok. A közvetlenül szemünk előtt lévő tartalékok talán elfogy­tak, de az igaziakhoz úgy­szólván még hozzá sem nyúl­tunk — mutatott rá a kor­mány elnöke. Régóta ismert például, hogy a munkaidő egy tetemes hányada valami­képpen kárba vész. Ha való­ban hatékonnyá akarjuk ten­ni munkánkat, ha ténylege­sen javítani akarjuk a ma­gyar gazdaságot, ,ha azt akar­juk, hogy több jusson fej­lesztésre, a jogos szociális igények kielégítésére, akkor e tartalékokat mozgásba kell hozni — hangsúlyozta a mi­niszterelnök. Rámutatott, hogy napjaink­ban minden szocialista or­szágban, mindenekelőtt a Szovjetunióban nagy hang­súllyal kerül előtérbe a fej­lesztés, az előrehaladás meg­gyorsítása, és mindenütt na­pirenden van a hatékonyság növelése. Ez az a közös prog­ram, amelyet nemrégiben Moszkvában irtunk alá, és amelynek fő célja a műszaki­technikai haladás meggyorsí­tásának eredményesebbé té­tele, az e téren való együtt­működés a közösség haszná­ra, és az összes szocialista ország céljainak elérésére. Ezután így folytatta: Ha­zánkban társadalmi normává kell tenni, hogy minél fej­lettebb technikával dolgozik az ipar, annál nagyobb szük­ség van arra, hogy rend, fe­gyelem, nagyfokú szervezett­ség jellemezze a termelést. Lázár György végül le­szögezte: ahhoz, hogy tovább haladhassunk a megkezdett úton, meggyorsíthassuk az előrehaladást, nem nélkülöz­hetjük a kollektív tudást és tapasztalatot, amely a szo­cialista demokrácia további erősítésével hasznosítható. A kongresszus megválasz­totta a Vas-, Fém- és Villá­in osenergia-ipari Dolgozók Szakszervezetének vezető szerveit és tisztségviselőit. A szakszervezet elnöke Bo- rovszky Ambrus, alelnökök: Szabó Piroska és Schiller János. Főtitkár Herczeg Ká­roly, titkárok: Baranyai Gé­za, Farkas Lajosáé, Hidasi Lajos és Paszternák László. Vegyipariak A Vegyipari Dolgozók Szak- szervezetének XXIV. kong­resszusán több mint 130 ezer szakszervezeti tag képvisele­tében 261 küldött tárgyalta meg az utolsó öt évben vég­zett munka tapasztalatait és a soron következő feladato­kat. A szombati tanácskozá­son részt vett Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára; Gás­pár Sándor, a SZOT elnöke, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai, Kapolyi László ipari miniszter; ott volt Alain Covet, a Vegyipari Kőolajipari és Rokonszakma­beli Dolgozók Szakszerveze­te Nemzetközi Szövetségének főtitkára is. A szakszervezet központi vezetőségének írásos beszá­molóját és Dajka Ferenc fő­titkár szóbeli kiegészítőjét kö­vető vitában hozzászólt Há­mori Csaba is. Szólt társadal. mi, gazdasági életünk fejlődé­séről, a változásokból adódó új jelenségek, követelmények megoldásának szükségességé­ről. — A fejlődéssel együtt járó új kérdésekre magunk­nak kell a választ megadni, ezzel bizonyíthatjuk a szo­cializmus erejét, képességét a megújulásra — mondotta. A legfontosabb feladatok kö­zött említette a VII. ötéves terv célkitűzéseit, egyebek között a termékek műszaki színvonalának, minőségének javítását, a termékszerkezet korszerűsítésének meggyorsí­tását, ami elengedhetetlen feltétele a kiegyensúlyozot­tabb külkereskedelemnek, az életszínvonal érzékelhető emelésének, az antiinflációs politika eredményes valóra- váltásának. Rámutatott, hogy a javak termelésének növe­léséhez mindenkinek jobban kell dolgoznia, a gazdaság- irányítóknak épp úgy, mint a közvetlen termelőmunkát végzőknek, s a szakszerveze­téknek is fontos féladatuk, hogy segítsék a gazdaság fej­lesztését. Olyan feltételeket kell teremteni, amelyek a hatékonyság fokozására kényszerítik a vállalatokat, ugyanakkor a magasabb tel­jesítményt nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsüléssel ismerik el. Rangot és meg­becsülést kell kapnia a szor­galmas és hatékony munká­nak, s fel kell lépni a fe­gyelmezetlen, hanyag mun­ka ellen. Erre annál is in­kább szükség van, mert az elmúlt években romlott a munkafegyelem, a munkaidő kihasználtsága, különösen érezhetővé vált ez a több­napos ünnepeket megelőző és követő időszakban, amikora szokásosnál hamarabb állnak le a gépek, illetve nehezeb­ben indul meg újra a ter­melés. A gazdaságtalanul, illetve veszteségesen működő válla­latok helyzetéről szólva el­mondotta: a cél elsősorban ezeknek a vállalatoknak a megerősítése, termelésük gaz­daságosságának javítása, s csak végső eszköz lehet a gyárkapuk bezárása. Vannak olyan vállalatok, ahol a gaz­dálkodás javításához köz­ponti programra van szük­ség, de másak némi segít­séggel tevékenységük éssze­rűsítésével maguk is kilá­balhatnak gondjaikból. Szólt az új vállalatirányítási for­mákra való áttérés tapasz­talatairól is. Eszerint azok­nál a vállalatoknál, ahol megalakultak a vállalati ta­nácsok, általában megnőtt a dolgozók érdeklődése a ten­nivalók iránt, s itt a gaz­dasági feladatok megvalósí­tásában a vezetők bizton számíthatnak a többség cse­lekvő támogatására. Megválasztották a szak- szervezet vezető testületéit és tisztségviselőit. A Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnökévé isimét Takács Sán­dort, főtitkárává Dajka Fe­rencet, titkárává pedig Gerő Rezsőnét és Molnár Károlyt választották. Vasutasok A Vasutasok Szakszerveze­tének XI. kongresszusán, a több mint 132 ezer szakszer­vezeti tagot képviselő, mint­egy 250 küldött az elmúlt öt esztendő munkáját értékelte és meghatározta a soron kö­vetkező feladatokat. A kong­resszuson részt vett Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke, Urbán Lajos közle­kedési miniszter, Sólyom Fe­renc a SZOT titkára, vala­mint más párt- és állami szervezetek számos vezetője. A szakszervezet központi vezetőségének írásos beszá­molóját és Koszorús Ferenc főtitkár szóbeli kiegészítőjét követő vitában felszólalt Gáspár Sándor is, aki az MSZMP Központi Bizottsága, valamint a Szak- szervezetek Országos Taná­csa nevében megköszönte a vasutasok elmúlt években végzett áldozatkész munká­ját. Mint mondotta, a vasuta­sok nagy erőfeszítéseket tesz­nek annak érdekében, hogy minél zökkenőmentesebb le­gyen a szállítási feladatok lebonyolítása. Ennek ellené­re úgy tűnik, hogy az utóbbi időben a vasutasok nincsenek „elkényeztetve”, s amint az a hozzászólásokból is kitűnt, mintha csökkent volna a vasutasmunka társadalmi el­ismerése, és az a rangja, te­kintélye, ami joggal megillet­né. Ezen a helyzeten változ­tatni szükséges, el kell érni, hogy újra vonzóvá váljon a vasutas pálya, a szakma visz- szanyerje tekintélyét. Gáspár Sándor reményét fejezte ki, hogy a következő kong­resszuson a vezetőség mér a megváltozott helyzetről ad­hat számot a tagságnak. Utalt arra is, hogy a VII. öt­éves tervidőszak várhatóan egyéb változásokat is hoz a vasutasok életében, ugyanis a tervek szerint — a gazda­sági teljesítmények függvé­nyében — nagyobb anyagi eszközöket fordítanak a vasút műszaki fejlesztésére, mint az elmúlt ötéves tervben. Ez­zel előreláthatólag javulnak majd a közlekedés és a szál­lítás tárgyi feltételei, ami egyben azt is jelenti, hogy növekszik a létszám, és jobbá válnak a vasutasok élet- és munkakörülményei. A kongresszus megválasz­totta a szakszervezet vezető testületéit és tisztségviselőit. A Vasutasok Szakszervezeté­nek elnöke ismét Gyócsi Je­nő lett, alelnöikké újból Kaj- csa Józsefet és Feleki Pált választották. Főtitkár Koszo­rús Ferenc, titkár pedig Tol­nai Ildikó és Juhász Zoltán. PANORÁMA BUDAPEST A Hazafias Népfront OT meghívására Jerzy Jaskier- nia főtitkár vezetésével szombaton este Budapestre érekezett a Lengyel Hazafi­as Nemzeti Űjjászületési Mozgalom (PRON) küldött­sége. WASHINGTON A nyolcadik próbálkozásra vasárnap reggel — helyi idő szerint öt perccel reggel hét Az 1986. évi népgazdasági terv előirányzatában össz­hangban a hatósági áras ter­mékek és szolgáltatások fo­gyasztói árai, illetve díjai — szűk körben, nagyobb részt nem alapvető fogyasztási ja­vak esetében — emelkednek. Január 13-tól a következő árintézkedésekre kerül sor: A déligyümölcsök az im­port árak változása miatt kilogrammonként átlag 3 forinttal drágulnak. A ma­zsola ára kilogrammonként 72 forintról 80 forintra emel­kedik. Nem változik a cit­rom fogyasztói ára. A hazai előállítású tartós gépipari fogyasztási cikkek közül a hűtőgépek és fa­gyasztók ára átlagosan 5,6 százalékkal nő. A háztartá­si villamos forróvíztárolók (bojlerek) ára átlagosan 5 százalékkal emelkedik. Ezen belül csökkennek a horgany­zott bojlerek és emelkednek a zománcozott bojlerek árai. A gáz vízmelegítők és a konvektorok ára átlagosan 4 százalékkal, a lakásfűtő ké- szülélkefcé 3 százalékkal emelkedik. A konvektorok közül nagyobb mértékben — átlagosan 15 százalékkal — emelkedik a speciális kivite­lű típusok ára, míg a többi alaptípusé nem változik. Át­lagosan 5 százalékkal drá­gulnak a hazai gyártású au­tomata mosógépek. A személygépkocsik fo­gyasztói ára — az import be­szerzési árak emelkedése miatt — a jelenleg forgal­mazott típusoknál .a követ­kezők szerint alakul: a La­da, a Skoda és a Zasztava típusok ára 3—4, a Polski Fiat 126-é 4,6, a Daoia 1310-é 1,5 százalékkal emelkedik. Nem változik a Trabant és Wartburg típusú gépko­csik ára. Az új árak a ja­nuár 13-át követően kiérte­sített és befizetett gépkocsik előtt — sikerült útnak in­dítani a Columbia amerikai űrrepülőgépet. A rajtot még decemberre tervezték, de ré­szint különböző műszaki hi­bák, részint pedig a kedve­zőtlen időjárás miatt kellett elhalasztani azt. MADRID Az arab országok madridi nagyköveteit a hét végén a külügyminisztériumba kéret­ték és tájékoztatták őket a spanyol kormány döntésé­ről, hogy Spanyolország há­rom hónapon belül felveszi a diplomáciai kapcsolatokat Iz­raellel. átvételénél érvényesülnek. A típusok szerinti árváltozá­sokról a MERKÚR vállalat részletes tájékoztatást ad. Az áztató-, mosó- és mo­sogatószerek fogyasztói ára átlagosan 4 százalékkal emelkedik. Átlagosan 6 százalékkal emelkedik a fogtechnikai és gyógyászati segédeszközök ára. Február 1-től havi 20 fo­rinttal emelkedik a televí­zió előfizetési díja. A párat­lan hónapban díjat fizetők első ízben márciusban a pá­ros hónapban fizetők első al­kalommal februárban fizet­nek emelt díjat. Március 1-el a nemzetközi csomagszállítási díj átlago­san 60 százalékkal emelke­dik. Április 1-től a nemzet­közi egyezményekkel szabá­lyozott szocialista viszonyba, tú légi személyszállítási dí­jak emelkednek, mintegy 3 százalékos mértékben. Július 20-tól emelkednek a telefonbeszélgetések díjai. A belföldi előfizetői forgalom­ban az időszámlálásba be­kapcsolt készülékeknél há­rompercenként, az időszám­lálásba be nem kapcsolt ké­szülékeknél hívásonként 1,50 forintról 2 forintra emelke­dik a helyi beszélgetési díj. Átlagosan 33 százalékkal nö­vekednek a távolsági beszél­getések díjtételei. Változat­lan marad a nyilvános ké­szülékekről folytatott beszél­getések dijai. A díjemelésből származó többletbevételt a telefonhálózat bővítését szol­gáló pénzügyi forrásokat nö­veli. A Magyar Posta az el­számolás és díjfizetés rend­jéről július hónapban rész­letes tájékoztatást ad. A felsorolt hatósági árin­tézkedések 0,4 százalékkal növelik a fogyasztói árszín­vonalat. Pillantás a hetre A Nyomda-, a Papíripar és Sajtó Dolgozóinak Szak­szervezete, valamint a Riíházatipari Dolgozók Szakszer­vezete január 18-án és 19-én tartják meg ágazati kong­resszusukat, * Az emberi tényező a világgazdaságban az 1980-as években címmel székfoglaló előadást tart Simái Mihály, egyetemi tanár, a Világgazdasági Kutatóintézet igazga­tóhelyettese január 16-án 15 órakor a Magyar Tudomá­nyos Akadémia székházában. ♦ A magánautók közérdekű használatairól tanácskoznak a szakemberek január 14-én, délután 2 órakor Bu­dapesten, a Technika Házában. * Az ár- és belvízvédelem helyzetéről, a fejlesztés lehe­tőségeiről hangzik el előadás január 16-án, délután 2 órakor Budapesten, az Országos Vízügyi Hivatal szék­házában, „Kockázat és biztonság” címmel. Válogatás a hét külpolitikai eseményeiből A téli hidegben igencsak „meleg” napokat élnek a politikusok. Egymást érik a kétoldalú találkozók, a nem­zetközi konferenciák. Jó lenne, ha nyárra sem hűlne le a világpolitikai légkör... Hétfő: Az EGK halászati minisztereinek brüsszeli ta­nácskozásán valószínűleg lezajlanak az első „szóváltá­sok” a francia, ír, brit, illetve a spanyol és portugál! kép­viselők között. Ezek az országok korábban is vitáztak egymással bizonyos hallban gazdag vizek hovatartozása miatt — sőt, volt rá eset, hogy fegyverek is eldördültek a tengereken. Kedd: Vinísio Cerezo guatemalai elnök beiktatási ün­nepségére szinte egész latin-amerikából érkeznek vezető palitikusok. Guatemalavárosban tartandó közép-amerikai csúcsértekezletre tett javaslatot múlt szombaton Daniel Ortega nicaraguai államfő is. Szerda: Eduard Sevardnadze, a Szovjetunió külügymi­nisztere hivatalos látogatásra Japánba utazik. Az utóbbi mindkét fél hangoztatta, hogy szándékában áll a két­oldalú politikai és gazdasági kapcsolatok javítása. Csütörtök: Gentfben megkezdődik az atom- és űrfegy­verekről folyó szovjet—amerikai tárgyalássorozat negye­dik fordulója. Most első ízben érvényes a szójáték: sze­retnénk, ha Géniben is Genf szelleme uralkodna! Péntek: Abidjainban, Elefántcsontpart fővárosában ta­lálkozik a karácsonyi háborúskodás óta első ízben Mali és Burkina államfője. A két politikus várhatóan békü- lékeny hangon tárgyal majd, és elfogadja, hogy az ügyet a hágai nemzetközi bíróság vizsgálja ki. Szombat: Ezúttal Kenan Evren török államfő érkezik Kairóba. Az egyiptomi külpolitika aktivitására jellem­ző, hogy előzőleg Bettino Craxi olasz miniszterelnök lá­togatását tervezik, s vasárnap már a mexikói külügymi­niszterrel tárgyalnak a kormány tagjai. Vasárnap: Hollandiába érkezik Simon Peresz izraeli minisztereinöík. A tárgyalásokon gazdasági kérdések mel­lett szó lesz a Földközi-tenger medencéjén kívül is teret nyerő közel-keleti terrorizmus elleni harcról is. Az Országos Anyag- és Árhivatal közleménye

Next

/
Oldalképek
Tartalom