Tolna Megyei Népújság, 1986. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-13 / 10. szám

'S'.-üíO :- : Világ proletárjai, egyesüljetek AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam. 10. szám. ARA: 1,80 Ft Mai számunkból PILLANTÁS a hétre (2. old.) ÖN KÉRDEZ, MI VÁLASZOLUNK (4. old.) HAZAI TÁJAKON (4. old.) NEMCSAK A MÁNAK, BÜCSÜBESZËLGETÊS A HANEM A HALASZ TESTVÉREKKEL HOLNAPUTANNAK IS . . (5. old.) (3. old.) 1086. január 13.. hétfő. Ágazati szakszervezeti kongresszusok Stane Dolanc Szekszárdim A jugoszláv vendégek a Mű vészetek Házában. Méry Éva igazgató tájékoztatja őket az intézményről. Medosz Szombaton a szakszerve­zet Jókai téri székházában folytatta tanácskozását a Me- dosz XXVI. kongresszusa. A tanácskozáson részt vett Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a TOT elnöke, Villányi Miklós mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár és Nagy Sándor, a SZOT tit­kára. A kongresszuson felszólalt Szabó István, aki átadta a Központi Bizottság üdvözle­tét. Elöljáróban kifejtette: az elmúlt öt évben a mező- gazdaság nemcsak, hogy ösz- szességében felelt meg a bel­földi ellátás és az export követelményeinek, hanem a részfeladatokat is teljesítet­te. A párt és a kormány kö­vetkezetes agrárpolitikája kí­nálta lehetőségekkel a kü­lönböző szektorok is jól éltek és a termelőágazatok szintén jelentőségüknek, helyüknek megfelelő teljesítményt nyúj­tottak. A nehezülő gazdasági kör­nyezetben, a nemegyszer szeszélyes időjárásban azon­ban az üzemeknek mintegy harmada — részben külső okok miatt is — nem tu­dott megfelelni a követel, ményeknek. Ha tettek is erőfeszítéseket a helyzethez való igazodáshoz, küzdelmü­ket, nemegyszer, túlságosan hamar feladták. Figyelmez­tető, hogy esetenként még a jó földön gazdálkodók is jö­vedelmezőségi gondokkal küszködnek, ami arra utal, hogy nem tettek meg min­dent saját boldogulásukért. A gazdálkodóknak mintegy harmada megfelelt a gazda­sági fejlődés támasztotta új követelményeknek, a nehe­zülő körülmények között is előbbre léptek. Míg az üze­mek fennmaradó részének, a középmezőnynek a mun­káját a siker, vagy a részle­ges siker jutalmazta. Min­dent egybevetve azonban beigazolódott, hogy közepes teljesítménnyel is megélhet a gazdaságok jelentős része, ám erre a következőkben — az eddiginél semmivel sem kisebb követelmények miatt — számítani már aligha le­het. A szakszervezetnek a maga eszközeivel is segítenie ’kell a lemaradók felzárkó­zását, a tartalékok jobb hasznosítását. A TOT elnöke szólt arról, hogy a mezőgazdaságnak központi támogatásra is szüksége van, mivel növek­vő társadalmi elvárásokkal kell szembenézni. Nem le­het azonban számítani olyan mértékű külső pénzbeáram­lásra, mint amilyen két év­tizeddel ezelőtt megalapoz­ta a korszerű nagyüzemi gazdálkodást. Tény azonban, hogy például az állattartó telepek elhasználódása sok helyen immár olyan mérté­kű — és ez a teljesítmények visszaeséséből is lemérhető —, hogy nem lehet halogat­ni a rekonstrukciós program megvalósítását. A központi juttatások azonban csak részben bizto­síthatják a mezőgazdasági termelés dinamikus fejlődé­sének fenntartását, ezért az üzemeknek, az eddiginél szintén többet kell tenniök. Egyebek között a meglévő adottságok ésszerűbb hasz­nosításával és például a he­lyi érdekeltségi rendszer ki­alakításával, tökéletesítésé­vel. Az, hogy a mezőgazdaság a mai színvonalon termel, igazolja a felsőoktatás és egyúttal a kutatás sikeressé­gét is — hangsúlyozta a to­vábbiakban Szabó István. — A szellemi tőke jelentősége a továbbiakban még növek­szik is, hiszen a nehezülő gazdálkodási helyzetben a szakmai munka mércéjének emelése szintén jó szolgá­latot tehet az egyén és a közösség boldogulására. Fog­lalkozott a munkafegyelem kérdésével, ezzel kapcsolat­ban azt hangsúlyozta: a fel­lelhető ellentmondásokkal, visszásságokkal és hibákkal azért is foglalkozunk ma többet, mint régebben, mi­vel jelentősen nőtt a felhasz­nált termelőeszközök értéke. És ezzel koránt sincs arány­ban —társadalmi szinten sem — azok jövedelemtermelő képessége. A munkafegye­lem javítását nem várhat­juk adminisztratív intézke­désektől, inkább attól, hogy a jobb teljesítményhez fűző­dő anyagi érdekeltséget kell erősíteni. Ezért a jövőben a szakszervezet is többet te­het. Ugyanúgy az új válla­latirányítási formák kínálta lehetőségek gyors ütemű ki­használásáért is. A vállala­ti tanácsok, a vállalatvezetés és a munkahelyi demokrá­cia fórumai, a vállalati stra­tégia meghatározása mellett a dolgozók érdekeit szintén képviselik. Ez azonban nem kérdőjelezi meg a szakszer­vezet egyik alapvető felada­tának érvényesülését, hiszen a különböző álláspontok egyeztetése és a kibontako­zó vita előremutató lehet és annak is kell lennie. Kifej­tette, hogy a második gazda­ság, a kis szervezetek tevé­kenysége, kellő szervezéssel, irányítással és ellenőrzéssel társadalmi többletértéket eredményez. Ezért is — fo­lyamatosan kiiktatva a föl­lelhető hibákat — a szak- szervezetnek tovább kell tá­mogatnia e szervezetek ki­bontakozását, érvényesülé­sét. A kongresszus a vitát kö­vetően határozatot hozott, majd megválasztotta a Me- dosz vezető testületéit és a szakszervezet tisztségviselő­it. A szakszervezet elnöke: Hunya István; főtitkára: Dobi Ferenc; titkárai: Be- reczki András, Czinmay Ti­bor és Varga György. Postások Szombaton és vasárnap a szakágazat Cházár András utcai székházában tartották a Postások Szákszervezeté­nek XII. kongresszusát. 85 ezer szakszervezeti tag kép­viseletében csaknem 280 kül­dött vitatta meg a szakmai szakszervezet ötéves munká­ját és a további tennivaló­kat. Részt vett a kongresszu­son Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, Baranyai Ti­bor, a SZOT főtitkára; Szlo- vatsik Károly a SZOT tit­kára és Tóth Illés államtit­kár, a Magyar Posta elnöke. A kongresszuson megvá­lasztották a szakszervezet ve­zető testületéit és tisztségvi­selőit. A Postások Szakszer­vezetének elnöke ismét Ben­ke Gézáné, a főtitkár Gri- cserné Heszky Enikő, a tit­kár pedig továbbra is Me­gyeri László és Péntek Pet­ronella. Az Elnöki Tanács Csáki Lászlónénak, a Postások Szakszervezete főtitkárának a szakszervezeti mozgalom­ban végzett több évtizedes kiemelkedő munkája elis­meréséül nyugállományba vonulása alkalmából a Szo­cialista Magyarországért Ér­demrendet adományozta. A kitüntetést a postások szak- szervezetének kongresszusán vasárnap Szlovatsik Károly, a SZOT titkára adta át. Vasasok Szombaton, a szakszerve­zet székházában megkezdte tanácskozását a Vas-, Fém­es Villamosenergia-ipari Dol­gozók Szakszervezetének XXIX. kongresszusa. 650 ezer szervezett dolgozó képvisele­tében 569 küldött vitatta meg az elmúlt öt évben vég­zett munka tapasztalatait, és a soron következő feladato­kat. A szombati tanácsko­záson részt vett Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Gáspár Sándor, a SZOT elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, Marjai József miniszter­elnök-helyettes, Kapolyi László ipari miniszter, va­lamint a párt-, állami és társadalmi szervek több más vezetője. A vendégek sorá­ban ott volt Alain Stern, a Szakszervezeti Világszövet­séghez tartozó Fémipari Dol­gozók Szakszervezetei Nem­zetközi Szövetségének főtit­kára. A szakszervezet központi vezetőségének írásos beszá­molója és Herczeg Károly főtitkár szóbeli kiegészítője után vita következett. A vitában felszólalt Lázár György. Köszöntötte a kong­resszust, s átadta a párt Központi Bizottsága, személy szerint Kádár János és a kormány üdvözletét, jókí­vánságait. Emlékeztetett a vasasok népes táborának, a hazai munkásosztály derék­hadának tiszteletet paran­csoló harcos múltjára, majd így folytatta: a vasas dolgo­zóknak, minden iparban dol­gozónak van biztos perspek­tívája. Közös erőfeszítéssel, azzal az akarattal és elszánt­sággal, ami az eddigi vita során is megnyilvánult, meg tudjuk oldani a jelzett és a fennálló problémákat, ered­ményesen hozzájárulhatunk azoknak a feladatoknak a teljesítéséhez, amelyek biz­tosítják szocialista építőmun­kánk folytonosságát. A beszámolóban és a vi­ta során sok szó esett a vál­lalatok helyzetéről. Különö­sen azokról a gondokról, problémákról szóltak, ame­lyek az elmúlt években gyü- lemlettek fel. Örvendetes — mondotta a kormányfő — hogy a kritikus, önkritikus hozzászólások nemcsak a helyzet feltárására szorítkoz­tak, hanem előremutattak, keresve-kutatva a gyorsabb előrehaladás útját. Lázár György ezután arról szólt, hogy a párt XIII. kongresszusa óta társadal­mi-gazdasági életünket az (Folytatás a 2. oldalon.) Stane Dolanc, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság Elnökségének tagja és Milovan Zidor, Jugoszlá­via budapesti nagykövete A Munkásőrség Tolna Me­gyei Parancsnoksága törzsé­nek és közvetlen alegységei­nek személyi állománya szombaton délután tartotta évzáró-évnyitó egységgyűlé­sét a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságának ta­nácstermében. Várad! László, a megyei pártbizottság titkára Tatár Lajos megyei parancsnok kí­séretében fogadta Kircz László megyei parancsnok- helyettes jelentését, majd köszöntötte a munkásőröket. A Himnusz elhangzása után a mázaszászvári úttörőcsapat úttörői köszöntötték a mun­kásőröket. (Az úttörőcsapa­tot évek óta patronálja a ve­gyivédelmi szakasz.) Hepp József alosztályveze­tő, a megyei parancsnokság pártszervezetének titkára kö­szöntötte a résztvevőket, az elnökségben helyet foglaló Váradi Lászlót Tóth Józse­fet, a KB instruktorát, Ist­ván Józsefet, a megyei ta­néhány napot pihenés céljá­ból megyénkben töltött. Szombaton Szekszárdra lá­togattak, Péter Szigfridnek, a megyei pártbizottság első nács elnökhelyettesét, az or­szágos paranosnokságot kép­viselő Haypál Tibort, Kiss Magdolnát, a KISZ megyei bizottságának első titkárát, a társ fegyveres erők, testü­letek parancsnokait, a ha­zánkban ideiglenesen állo­másozó szovjet Déli Hadse­regcsoport képviselőit. Tatár Lajos, megyei pa­rancsnok tartotta meg ez­után az elmúlt évi munkát összegező beszámolóját. El­mondotta: a Tolna megyei munkásőrök politikai esemé­nyekben gazdag évet tud­hatnak maguk mögött. Ezek az események befolyásolták a munkásőrség tevékenysé­gét is: a kiképzési, szolgálati feladatok teljesítésén túl olyan politikai, közéleti te­vékenységet is kifejtettek, amellyel kivívták a megye közvéleményének, az irányí­tó pártszervek és a közvetlen munkahelyi vezetők elisme­rését is. A munkásőrségről alkotott titkárának kíséretében vá­rosnézésen vettek részt és megtekintették a Művésze­tek Házát. elismerő véleményt megala­pozó néhány tényező a be­számolóból : — Tovább erősödött a munkásőrökről kialakult po­zitív vélemény, a szolgálati kötelességek teljesítése, a munkahelyeken kiválóan végzett munka, a közéleti szereplés alapján; — az irányító pártszervek, a bázisüzemék pártszerveze­tei értékelése szerint a mun­kaverseny mozgatórugói, a termelőmunka meghatározói voltak a munkásőrök; — a Paksi Atomerőműben a múlt év elején, a legmos- tohább körülmény között is biztosították a folyamatos termelést; — a mázaszászvári bánya­üzemben dolgozó munkás­őrök nagyon sok szabadnap­jukat feláldozták a termelés érdekében, hasonlóképpen álltak helyt a közúti, a vas­úti szállításban dolgozó mun­kásőrök; (Folytatás a 3. oldalon.) A munkásőrség élvezi a párt, a nép bizalmát A megyei parancsnokság törzsének, alegységeinek gyűlése Tatár Lajos értékelte a testület munkáját

Next

/
Oldalképek
Tartalom