Tolna Megyei Népújság, 1986. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-09 / 7. szám
Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam. 7. szám. ARA: 1,80 Ft 1986. január 9.. csütörtök. VALUTÁK és HADIHAJÚK (2. old.) ERŐSÖDŐ BIZALOM (3. old.) CIVILIZÁCIÓNK Ártalma: a reuma (5. old.) SUBA NAGYKANIZSÁRA IGAZOLT (6. old.) BORÁSZATI HÉTKÖZNAPOK (3. old.) .. Összefogással Napjainkban egyre több szó esik a belső tartalékok mozgósítása, a munkafegyelem megszilárdítása mellett a közös összefogás szükségességéről, annak értékteremtő szerepéről. Az együttesen, a közös célért végzett társadalmi munkával — aminek napjainkban tovább nőtt a szerepe, a jelentősége —, valósítható meg mindaz, ami addig csak elképzelés, illetve terv volt. Ha nagyon pontosak akarnánk lenni — miért ne? —, akkor azt mondanánk, hogy ma már egy település lakosságának céljai csakis közös erővel, együttes gondolkodással és főleg együttes cselekvéssel valósíthatók meg. A napokban a zombai tanácsot kerestem azzal a céllal hogy egy apró hírhez adatot kérjek. Az egy adatból több lett hiszen a vb-titkár mást is — számomra meglepő dolgot — mondott: A községben az elmúlt évben végzett társadalmi munka értéke meghaladja a nyolcmillió forintot. Csodálkozásomat hallva elmondta, hogy a tavaly nyáron bekövetkezett természeti csapás két és fél milliót, esőzések után az átereszek, árkok megtisztítása egymillió négyszázezer forint értékű társadalmi munkát igényelt. A művelődési ház külső felújításához kétszázhúszezer, a község csinosításához félmillió, a szentgáli ravatalozó építéséhez százhetven ezer forint értékű ellenszolgáltatás nélküli munkát végeztek. Ehhez egyébként 25 ezer forinttal is hozzájárult a lakosság. Buszmegállók, járda, vízvezeték épült még közös összefogással. A termelőszövetkezet egymillió forint értékű fuvarral és 50 ezer forint átadott pénzzel, szocialista brigádjai pedig kétkezi munkájukkal vették ki részüket a település otthonossá, szebbé tételéből. A KISZ-esek és az úttörők teljesítménye négyszázezret ér(t). így utánaszámolva ez még nem éri el a nyolcmilliót — mentésgünkre legyen, hogy csak a nagyobb tételeket emeltük ki —, de a tanácsnál vezetett pontos statisztika bizonyítja az adatok valódiságát. Nem tudni még, hogy ezzel a teljesítménnyel hányadik helyen végeznek a derék zombaiak a településfejlesztési versenyben, de az biztos, és tudjuk, tiszteletet parancsoló a közös munkájuk tavalyi eredménye. Sőt, több is! Példa arra, hogy a célokat hogyan érdemes, illetve hogyan lehet megvalósítani. Az eredmény „receptje” pedig „zombai módon” a következő: Készítsünk jól átgondolt, mindenkit érintő terveket, vegyük hozzá figyelembe, az érdekeltek javaslatait, mozgósítsunk, járjunk elől személyes példával, aztán év végén készítsünk számvetést és köszönjük meg a munkát. Így a jövőben is számíthatunk egymásra. Ugye mindez ismerős? De,... mindenütt?! — él — Születésnapi kiállítás, ünnepi munkásgyűlés Az MMG Automatika Művek fennállásának 85. évfordulóját 1985-ben ünnepelte. Ebből az alkalomból a művek szekszárdi gyárában kiállításon mutatták be az alapítás évétől, 1900-tól napjainkig a műszeripar fejlődésének útját. A kiáLlítás megnyitását ünnepi munkásgyűléssel kapcsolták össze, amelyen az elmúlt évtized, ezen belül is a VI. ötéves terv, valamint az 1985-ös év eredményeiről, továbbá a VII. ötéves terv első évének tennivalóiról Horváth Endre gyárigazgató szólt. A gyűlésen megjelent és az elnökségben foglalt helyet Szabó Géza, a szekszárdi városi pártbizottság első titkára, Fekete Rudolf, a művek vezérigazgatója, aki a kiállítást nyitotta meg, valamint Fövényt Tibor, a művek párt- bizottságának titkára, és Fii- szár László, a szakszervezeti bizottság titkára. A művek az elmúlt évben 25 százalékos termelésnövekedést ért el, ennek az eredményes munkának tudható be, hogy ma abban a százas listában van, ahol elismeréssel jegyzik a cégeket. Ezt az eredményt a jó munkájával a szekszárdi gyár is elősegítette. Ugyancsak kitűnt a beszámolóból, hogy az elért eredményeket, a tápon maradást az biztosította. hogy a szekszárdiak is időben képesek voltak a termékstruktúrájukat megújítani, jobb, korszerűbb termékeket gyártani. A szekszárdi gyár export- tevékenysége is jelentős volt az elmúlt évben. A szekszárdi műszergyár, amely több mint 20 éves és a város iparosításának kezdetét jelentette, becsülettel kiállta az idők próbáját, beleértve a nehéz gazdasági éveket is, talpon maradt és előre tudott lépni. Az eltelt 8 és fél évtized munkájára visszatekintő ünnepi munkásgyűlésen jelentősebb összegeket kaptak azok a dolgozók, akik munkáséletük nagy részét ennél a vállalatnál, a gyárban töltötték el. Ilyenek: Bodnár Tibor, aki 38 éve, Balázs Imre 32 éve, Békeffy István 29 éve, Lődi Ferenc 27 és Kulcsár József 26 éve dolgoznak a vállalatnál, akik a művek központi ünnepségén vették át jutalmukat. A mostani munkásgyűlésen 22 gyári alapítótagnak a gyár igazgatója adta át a pénzjutalmukat. A gyűlés második részében került sor a kiállítás megnyitására, amelyet a jelenlévők nagy érdeklődéssel tekintettek meg. A kiállítást a hét végéig megtekinthetik még a családtagok és az érdeklődő iskolák reggél 8 órától 15 óráig. Kántás József tudósító Reagan gazdasági szankciókat jelentett be Líbia ellen Újabb gazdasági szankciókat rendelt el Líbia ellen Ronald Reagan amerikai elnök. Reagan kedd este — közép-európai idő szerint kora hajnalban — megtartott és az amerikai televíziós hálózatok által közvetített sajókonferenciáján azzal vádolta meg Moamer el- Kadhafi líbiai vezetőt, hogy szerepe volt a múlt év december 27-én a római és a bécsi repülőtéren elkövetett és 19 halálos áldozatot követelő merényletekben. Kijelentette, „Líbia azzal, hogy anyagi támogatást nyújtott az olyan terrorista csoportoknak, amelyek amerikai állampolgárokat támadtak meg, fegyveres agressziót követett el az Egyesült Államok ellen, ugyanúgy, mintha saját fegyveres erőit használta volna fel erre”. Az amerikai elnök nyitva tartotta azt a lehetőséget is, hogy az Egyesült Államok közvetlen fegyveres támadást intéz Líbia ellen, kijelentve: ha az általa most elrendelt lépések „nem vetnek véget Kadhafi terrorizmusának, megígérem, hogy további lépésekre is sor kerül”. Az elnök által elrendelt gazdasági intézkedések a következők : — Az amerikai vállalatoknak tilos bármiféle kereskedelmet folytatni Líbiával. — Tilos az amerikai repülőgépek leszállása és a hajók kikötése Líbiában, hasonlóképpen tilos líbiai repülőgépek és hajók fogadása az Egyesült Államokban. — Tilos hitelek és kölcsönök folyósítása Líbiának. — Amerikai vállalatok számára tilos gazdasági tevékenységet folytatni Líbiával. — Az amerikai állampolgároknak el kell hagyniok Líbiát. Az Egyesült Államok gyakorlatilag már több mint négy éve tiltja a kereskedelmet és gazdasági kapcsolatokat Líbiával. A forgalom értéke ez alatt a korábbi több mint ötmítliárd dollárról mindössze 300 millióra esett vissza. Amerikai vállalatok azonban mindeddig részt vettek a líbiai kőolaj feltárásában és feldolgozásában, illetve egy öntözőrendszer építésében és a már korábban elrendelt tilalom ellenére még mintegy 1000— 1500 amerikai állampolgár él az országban. (Egy részük munkavállalóként, más részük családtagként.) A rendelkezés értelmében most az amerikai vállalatoknak meg kell szüntetniük tevékenységüket, és az amerikai állampolgároknak el ke*ll utaz- niok az országból. Reagan azt mondotta, hogy az Egyesült Államoknak „megcáfolhatatlan bizonyítékai” vannak Líbia közvetlen részvételére a terrorista akciókban, arra, hogy az ország területén „terrrorista kiképző központok” vannak, de az ezzel kapcsolatban feltett kérdésekre nem volt hajlandó választ adni, arra hivatkozva, hogy ez biztonsági érdekeket sértene. Ugyancsak kitért az elnök az egyenes válasz elől, amikor arról faggatták, sor kerül- het-e Líbia elleni katonai akciókra a jövőben. Amikor arról kérdezték az elnököt, miért marad katonailag tétlen az Egyesült Államok a terroristák ellen, noha korábban mindig kilátásba helyezte a katonai eszközökkel végrehajtott megtorlást, az elnök arra hivatkozott, hogy nem sikerült felkutatni a merényletekért közvetlenül felelős csoportokat. A római és a bécsi merényletért azonban egyértelműen Abu Nidal palesztin szervezetét tette felelőssé, kijelentve, hogy az Egyesült Államok folytatja erőfeszítéseit a merényletek elkövetőinek felkutatására és megbüntetésére. A Líbia ellen korábban kilátásba helyezett „megtorlás” elmaradását azzal indokolta, hogy az országban még jelentős számú amerikai van. Azt mondotta azonban, hogy az Egyesült Állaimok — más országokkal együttműködve — csupán az elmúlt évben 126 terrorista akció tervét derítette fel, megakadályozva azok végrehajtását. Az elnök nem volt hajlandó elárulni részleteket erről, s csupán annyit ismert el, hogy egyes (Folytatás a 2. oldalról.) KGST-tervegyeztető Hanoiban Ülést tartott a Tolna Megyei Tanács V. B. Napirenden a és ifjúságvédelem Szerdán a vietnami fővárosban megkezdte munkáját a KGST Tervegyeztető Bizottságának 37. ülése. A tanácskozáson részt vevő magyar delegációt Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke vezeti. Az ülésen a KGST-tagálla- mokat a központi tervező szervek elnökei képviselik, kivéve a román küldöttséget, amelynek élén elnökhelyettes áll. Megfigyelőként részt vesz a tanácskozáson Laosz tervhivatali elnöke és Jugoszlávia hanoi nagykövete. Az ülés megnyitóján Pham Van Dong, a vietnami minisztertanács elnöke, köszöntve a résztvevőket, megállapította: az ülés bizonyosan kiemelkedő fontosságú, hiszen a szocialista nemzetgazdaságok hosszú távú együttműködésének ad keretet. A KGST-n belül Vietnamnak, Kubának és Mongóliának nyújtott sokoldalú támogatás nem csupán az érintett országok mihama- rábbi felzárkózását szolgálja, hanem fontos tapasztalatot ad a harmadik világ államainak a követni kívánt fejlődési út kiválasztásához, előmozdítva egyben az új, igazságos gazdasági világrend kialakítását. A tagállamok képviselői nevében 'Nyikolaj Tali- zin, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának első elnökhelyettese, a Szovjetunió Állami Tervbizottságának elnöke mondott köszönetét Vietnamnak a találkozó megszervezéséért. A Tolna Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának tegnap megtartott ülésén, a lejárt határidejű vb-határo- zatokról szóló jelentés után, a gyermek- és ifjúságvédelem helyzetéről, István József megyei tanácselnök-helyettes adott tájékoztatót. Megyénkben megközelítően hetvenezer kiskorú — 0— 18 évesig — él. Közöttük a gyámhatósági adatok szerint kettőezer-négyszázhuszonöt a veszélyeztetett helyzetű. A gyámhatóságok nagyfokú leterheltsége, a családgondozás kialakulatlansága, a megelőzésben résztvevők munkájának koordinálatlansága nehezíti az előrelépést. A környezeti veszélyeztető okok túlnyomó része a családból ered. Nő az alkoholista, a gyermeknevelésre alkalmatlan szülök száma. A fiatalok körében a baráti társaságok negatív hatása a fő veszélyeztető tényező. Az utóbbi években lényeges mértékben nőtt az anyagi veszélyeztetett családok száma, ezáltal a gyámügyi segélyek iránti igény is. Az óvodákban, általános, kisegítő és középiskolákban nyilvántartott veszélyhelyzetek száma lényeges mértékben nem változott. Ez vonatkozik az állami gondozottakra is. A cigány- származásúak aránya az állami gondozottak között közel 50 százalék. Nevelőszülőknél kétszázhuszonöt gyermek él. A nevelőotthonok zsúfoltsága csökkent az épületbővítés és a létszámcsökkenés következtében. Az elhelyezés további javítására csak új otthonok építésével lenne mód. összegezésként megállapítható, hogy a gyermek- és ifjúságvédelemben a tárgyi és személyi feltételek fejlesztése egyaránt szükséges. A végrehajtó bizottsági ülésen a továbbiakban dr. Lencsés Gyula igazgatási osztályvezető a birtokvédelem és a tartási szerződések tanácsi joggyakorlatának tapasztalatairól, feladatairól számolt be. Ezt követően dr. Márkus István a megyei tanács ipari osztályának vezetője az árellenőrzési tevékenységről adott számot. Az ülés bejelentésekkel zárult. Eredményes évet zárt a műszergyár Hegedűs Józsefné, alapító tag, átveszi a jutalmat A kiállítást nézik a gyár fiatal dolgozói
