Tolna Megyei Népújság, 1986. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-04 / 3. szám
1986. január 4. ► I iÜËPÜJSÀG 9 Egy tanulságos felmérés így él a lengyel fiatal Magyarország és Románia külkereskedelme MAGYARORSZÁG ÉS ROMÁNIA KÜLKERESKEDELME NDK Gazdasági statisztika - dióhéjban Az elmúlt öt esztendőben Magyarország és Románia gazdasági együttműködése lényegében nem fejlődött. Az árucsere-forgalom 1985-ben 6—8 százalékkal maradt el az 1980 évitől. A külkereskedelmi partnereink sorában Románia a kilencedik helyről tavaly a 15. helyre esett vissza. Ennek oka többek között az is, hogy Románia nagyfokú önellátásra törekszik az ipari termékekből is, így a magyar gépkivitel 1983- ban csak 62 százaléka volt az 1980-as évinek. Alaipos előkészítő munka eredményeként a két fél képviselői tavaly ősszel aláírták az 1986—1990-es évekre vonatkozó népgazdasági teryegyeztetést, majd az árucsere-forgalmi egyezményt is megkötötték. Ennek eredményeként az elkövetkezendő öt évben a kölcsönös szállítások értéke meghaladja a 3,2 milliárd transzferábilis rubelt, ami 45 százalékkal több, mint az 1981—1985-ös tervidőszak eredménye. Az egyezmény előirányozza, hogy a két ország folytatja a nyers- és alapanyagok kölcsönös szállításait és a gépipari termékek cseréjét. A Dacia személygépkocsik importja 1981—1985-ös években közel 50 000 darab volt. A következő öt évben 120 000 darab Dacia személygépkocsi behozatalát terverik. Az egyezmény arról is szól, hogy még nem kielégítő a s zámítástechriiikai kooperáció és, hogy melyek azok a területek, amelyeket a jó gazdasági együttműködés elősegítésére figyelembe kell venni. Elvégzi az iskolát, munkába áll, családot alapít... A fiatal lengyel megkezdi az önálló életet. Természetesen megváltozik az életmódja is. A kérdésre: hogyan alakul a 18—35 év közötti lengyel fiatalok tipikus hétköznapja, választ adott a Lengyel Központi Statisztikai Hivatal, amelynek felmérései 40 ezer személyre terjedtek ki. A felmérésiből kiderül, hogy a fiatal lengyelek átlagban naponta több mint 10 órát fordítanak alvásra, öltözködésre, evésre. A dolgozó fiataloknak erre egyre kevesebb idejük jut. Alvás és képzettség Kiderül az is, hogy az alvás tartama összefüggésben áll a képzettségi szinttel. Az alapfokú szakiskolát végzett szakmunkások általában 7 óra 50 percet alszanak, a csupán általános iskolát végzettek 8 óra 20 percet, ösz- szehasonlításul : a főiskolát és egyetemet végzettek 7 és fél ' órát töltenek alvással. A munkára a lengyel fiatal átlagosan 7 óra 12 percet fordít. A legtöbb időt töltik el ezzel a gyermeküket önállóan nevelő férfiak (8 óra 12 perc), a legkevesebbet a gyermektelen asz- szonyok (nem egészen 6 óra). A munkavégzés ideje is összefügg a képzettségi szinttel. A legkevesebb munkát az alapfokú végzettséggel bírók végzik. A másik pólust az alapfokú szakiskolákban végzettek képviselik. Ezek az eltérések nemcsak a munkidő különbözőségével magyarázhatók, hanem azzal is, hogy a fiatal munkásak és munkásnők egyre nagyobb mértékben vállalnak túlórákat saját munkahelyükön, és különmunkát más vállalatoknál is. A közvetlen termelési szférában ugyanis jelentékeny a munkaerőhiány. A munkások tehát sok különböző ajánlat között válogathatnak. A munkáscsaládakban a leggyakoribb jelenség az, hogy a feleség a gyermek megszületése után megszakítja a munkát, és gyermeknevelési szabadságra megy, amelynek nyomán csökken a családi jövedelem. A lengyel nőknek csak 10 százaléka tér vissza gyermekszülés után korábbi munkájához. Ez a réteg elsősorban a legmagasabb végzettségű személyek közül kerül ki. Mennyi időt töltenek el a munkában-utazással? Ha a paraszti lakosságot nem vesszük figyelembe, a munkahelyre eljutás naponta általában egy órát és 12 percet emészt fel. Férfiak és nők Hogyan töltik a lengyelek a szabad idejüket? A statisztika szerint a vásárlásra a fiatal lengyelek napi egy órát fordítanak. A valóságban azonban az asz- szonyok a férfiaknál kétszerié több időt szánnak erre. A háztartási teendők átlagosan 3 órát töltenek ki. A nők azonban naponta több mint. 5 órát fordítanak otthonukra. Különösen elfoglaltak a dolgozó anyák, akiknek az otthonnal való foglalkozása 6 órát vesz igénybe. Ezért nem paradoxon a Lengyel Nőszövétség háztartási bizottságának megállapítása, hogy a háztartások fejlődése a népgazdaság rovására történik. A nőknél az otthoni tevékenység ugyanannyi időt vesz igénybe, mint a munkahelyen végzett munka. S az áremelések után egyre kevesebben veszik igénybe a szolgáltatásokat: mosást, varrást, lakásfestést. A fiatal lengyel férfiak jelentős hányada részt vesz az otthoni munkákban. Kilencven százalékúik gondot visel a gyerekékre, segít a takarításban, bevásárlásban. Mindez arra mutat, hogy megváltoztak a hagyományok és a szokások. E fiatal emberek apjainak ötven százaléka mitsem törődött a háztartási dolgokkal. A statisztikai adatok szerint az átlagos lengyel embernek napi négy és fél óra szábad ideje van, a férfiaknak, kivált a legényembereknek több mint 5 óra áll rendelkezésére. Változó hétköznapokon A szabad idő zömét a tévé (2 óra 15 perc), és a társasági összejövetelek töltik ki. A rádióra napi egy órát szánnak, különösen azok a fiatalok, akik kedvelik a szórakoztató zenét, a híreket, a szórakoztató adásokat. Minden harmadik lengyel mindennap újságot olvas, minden nyolcadik könyvet. Ritkábban járnak színházba, hangversenyekre és kirándulásokra. A fiatal lengyelek átlagos hétköznapjai különböznek a tíz évvel előttiektől. Kevesebb a továbbképzésben résztvevők aránya (1976-ban 66 százalék, jelenleg 54 százalék) . Többen vállalnak különmunkát. Több mint napi fél órával növekedett a vásárlásra fordított idő, s 20 perccel — egyebek között a szabad szombatok bevezetése révén — a szabad idő. Emelkedett az állandó tévénézők és- rádióhallgatók száma, mert vevőkészülék ma már minden lengyel családban van. Barbara Zmijewska Az NDK-ban a nemzeti jövedelem az 1980. évi 187, 1 milliárd márkáról 1984-ben 222,1 milliárd márkára növekedett. Az intenzív gazdálkodás fejlődésének legjobb mutatója a munkatermelékenység növekedése. Nos, a munkatermelékenység tavaly 7,7 százalékkal nőtt 1980-hoz képest. Az energia- és anyagfelhasználás 1977 és 1980 között 4,1 százalékkal csökkent. 1981 és 1984 között pedig 6,2 százalékos volt a megtakarítás. Az energia- és anyagtakarékos gazdálkodás 14,2 milliárd márka hasznot hozott a népgazdaságnak az utóbbi négy évben. Nagy összegeket fordítanak a munkafeltételek és -körülmények javítására. Négy év alatt 900 ezer munkahelyen javultak a munkakörülmények. A modern technika alkalmazásával 260 ezer munkahelyen váltották fel gépekkel, helyenként automatizálással a nehéz fizikai munkát. A munkások és alkalmazottak reáljövedelme 1970 és 1984 között 82 százalékkal gyarapodott. Hétmillió állampolgár — a lakosság 40 százaléka — lakáskörülményei javultak felújítás, illetve új lakások kiutalása révén. r Hajók és kikötők Milklözben a világ hajópia• • Üresen maradtak a vajdasági pincék cat a gyártó cégek közötti éles konkurencia és a pangás jellemzi, az a hosszú távú gazdasági és tudományos-technikai megállapodás, amelyet Bulgária nemrég a Szovjetunióval kötött, a következő évekre is biztos piacot és a növekedés stabil ütemét ígéri a termékeinek 80 százalékát exportáló bolgár hajóipar számára. A bolgár hajóexpartot intéző KO- RABOIMPEX külkereskedelmi vállalat a legutóbbi öt évben 17 százalékkal fokozta kivitelét. A Bulgáriában gyártott hajók 30 nemzet zászlaja alatt járják a tengereket; a legnagyobb vevők a Szovjetunió, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, de ezek a hajók több olyan tőkés ország piacán is sikeresen szeA gyalogosok számára új, szokatlan technikai eszközt — motoros csizmát — fejlesztettek ki ufai főiskolai hallgatók és tervezők. Az újdonság kipróbálására Moszkva utcáin került sor. A motoros csizmák sebessége perrepelnek, amelyek maguk is bőséges tapasztalatokkal rendelkeznek a hajógyártásban: például Hollandiában, Nagy- Britanniában és Norvégiában. A nyugati piacon főképp a várnai Dimitrov Hajógyárban készített export- modellek, a 25 és 38 ezer tonnás, modern teherhajók a „slágerek”. Az állandó korszerűsítés következtében a 25 ezer tonnás modell legkorszerűbb típusa a nagyobb sebesség ellenére is napi 6,4 tonnával kevesebb üzemanyagot használ fel, mint előző típusa, főmotorját pedig mikroprocesszor irányítja. Ugyanitt nemrég fogtak hozzá egy új, sarkvidéken is használható, 15 ezer tonnás teherhajó gyártásához. Várnán kívül Burgaszban és a Duna-parti Buszéban készülnék még hajók. Ez utóbbi sze szolidabb, mint a mesebeli futócipőké, ugyanakkor segítségükkel minden különösebb erőfeszítés nélkül versenyre lehet kelni a kerékpárral. A külsőre hagyományos csizmákra hasonlító újdonság fémtalpazaton áll. A gyáriban nemsokára megkezdik az „Európa” nevű, speciális folyam- és tengerjáró hajó gyártását, amely a jövőben a Duna—Majna—Rajna-csatornán is áthaladhat. A piacok megtartásához elengedhetetlenül szükséges a kínálat bővítése, a termékek korszerűsítése. A hivatalos statisztikai adatok szerint a legutóbbi időben ugyanis a kivitel növekedésének lendületes üteme megtört: 1975—1980 között a bolgár hajóexport értéke több mint a kétszeresére — 69,7 millió valutaleváról 152,8 millióra — növekedett, 1984- ben pedig némiképp — 188,5 millió valutaleváról 185,7 — millióra csökkent, az 1985-ös év első negyedéiben a kivitel az előző évi hasonló időszaknak csupán a 61,9 százalékát érte el. kisméretű benzinmotorral felszerelt lábbeli óránként 25 kilométeres haladási sebességet biztosít. A minimális emberi erőkifejtést igénylő gépezet önmaga biztosítja a lépésekhez szükséges lökőerőt. Lassanként a jugoszláviai vajdaságban is elkészül a tavalyi szüret mérlege. A Magyar Szó cikkírója szerint soványak az eredmények, kevés szőlő termett, és ebből a kevésből, mondhatni rekord minlmumnyi mustot préseltek. Régen nem volt ilyen kevés a bortermés, mint tavaly. Az okokat mi is ismerjük, hiszen nálunk is hasonló a helyzet: a szokatlanul hideg tél és a tavaszi fagyok, majd az aszály csak növelte az évtizedek óta tartó termésapadás folyamatát, amelynek alapvető oka a szőlőterület állandó csökkenése. 1948-ban még 34 ezer hektáron termesztettek szőlőt, tavaly viszont mindösz- sze 15 ezer hektáron, nem csoda tehát, hogy állandóan csökken a feldolgozásra, exportra szánt szőlő meny- nyisége is. Az elmúlt öt év alatt a Vajdaságban egynegyedével csökkent a szőlős - kertek területe. Mindez köztudott, egyszerűen nem állt módjukban megállítani ezt a káros folyamatot, mert az igazi okok a jelenségek mögött, a termelés struktúrájában rejtőztek. A szőlőtermelés termelékenysége a Vajdaságban eléggé alacsony, a termelési költségek viszont magasak és évről évre nőnek. Az alacsony felvásárlási árak magas kamatokkal tetézett termelési, telepítési hitelek, a gépek, berendezések, vegyszerek ára szintén nehezítik a bortermelés rentábilissá tételét. Korábban az is sok gondot okozott, hogy az öreg, keveset termő fajták borminőségét is rontotta. Mégis valóságos harcot kellett folytatni a régi, terméketlen, elfajzott szőlők kiirtása, és új jövedelmező exportképes fajták telepítése érdekében. A szőlőskertek területének, számának csökkenése magával hozta a szőlőtermés folyamatos csökkenését is, hiszen az új telepítés meglehetősen magas költségekkel, utánjárással, fárasztó munkával jár és mai alacsony felvásárlási árak mellett nem igen éri meg szőlővel foglalkozni. A telepítéseket nem mindenütt végezték kellő szak- szerűséggel, az új szőlőskertek nem a legalkalmasabb helyekre kerültek, nem a legszerencsésebben választották ki a telepítésre kerülő új fajtákat, hiányzott a kellő összhang és így a jó termést adó esztendőik során sem tudnak kellő, exportképes mennyiséget előállítani egy- egy keresettebb fajtából sem. Pedig a szőlőfeldolgozó ipar sóikat áldozott a tároló- és feldolgozókapaoitás növelése érdekében. Csakhát a megnövekedett befogadóképességű borpincék félig üresen állnak, jó termés idején is maximális tárolólképessé- gük évi 60 ezer tonna, a tavalyi bortermés viszont 20 ezer tonnára tehető. Még jó, hogy a korábban oly sok gondot okozó palackozókapacitás-hiány megoldódott. Az új péterváradi, versed borpalackozó üzem a tavalyinál jóval nagyobb, az optimális 30 ezer tonna bor feldolgozására bőven elegendő, és ez nemcsak a hazai fogyasztás számára jelentős tétel, de lehetővé teszi a tervezett 3600 torma palaokozott bor exportálását is. További terveikben még nagyobb arányú borexport szerepel. 1986—90, között 20 ezer tonna bort akarnak külföldön eladni, és erre az igény, az exportlehetőség adott. A világ minden részén ismerik és szeretik a szerémségi, a bánáti, a Fruska Gora-i fehérborokat. Ahhoz persze, hogy a különböző fajtákból legyen any- nyi, amennyit érdemes külföldön reklámozna, kiszállítani és forgalmazni, változtatniuk kell a jelenlegi termelési szerkezeten. A sok kisgazdaságból rugalmas társulásokat kell szervezni, amelyek kellő tőkével rendelkeznék, hitelképesek és garantálni tudják a kellő minőség mellett a szükséges exportmennyiséget is. A társulások magában persze nem csodaszerek, és csak akkor hasznosul, ha az állam okos, célirányos gazdasági intézkedésekkel adó- és hitelpolitikával az árarányok megfelelő gondozásával valóban érdekeltté teszi a vajdasági bortermelőiket. Ha egyszer valamitől elment a kedv, nehéz azt újra megszerettetni, de türelemmel, következetességgel mégis eélt érhetnek. így van ez a Vajdaságban is, ahol jelenleg kátyúiba került a szekér, de még nem reménytelen a helyzet. V. P. Motoros csizma
