Tolna Megyei Népújság, 1986. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-17 / 14. szám
1986. január 17. KÉPÚJSÁG 3 Szociálpolitikai intézkedések a MÁV-nál A nyereséget nem a zöldség é» a gyümölcs hozza Nem életképtelen a Zöldért Növekedett a választék az előző évekhez képest Bőséges a választék Szekszárdon a piactéri Zöldért-boltban Az elmúlt évben — két évtized óta először — megállt a vasútnál .a munlcaerő- elváridorlás folyamata, sőt valamivel több mint 800-zal nőtt is a létszám. Ebben nem kis szerepet játszottak a MÁV szociálpolitikai, munkaerő-gazdálkodási intézkedései, a munka- és az életkörülmények javítására szolgáló vállalati erőfeszítések. A vasút összesen 2,3 milliárd forintot fordított tavaly szociálpolitikai célokra. Ezen bélül különösen a lakáshelyzet javítását kezelte megkülönböztetett figyelemmel — hangoztatta Szemők Béla, a MÁV vezérigazgató-ihelyette- se az MTI munkatársának adott tájékoztatójában. A lakásgazdálkodás a munkaerő- gazdálkodás egyik fő eszközévé vált a vasútnál, s a juttatások, támogatások odaítélésekor a vállalati érdek dominál. Elsődleges szerepe, hogy segítse a MÁV szállítási feladataihoz szükséges munkaerő megszerzését, il. letve megtartását. Tavaly több mint száz vasutas családnak oldották meg közvetlenül a lakásgondját, emellett 241 millió forintot fizettek iki válallati kamatmentes kölcsönként, amivel 1200 vasutas dolgozó számára könnyítették meg a lakáshoz jutást. A régi MÁV-lakásak helyreállítására, komfortjuk növelésére 152 millió forint jutott. Az üzemi étkeztetés javí(Folytatás az 1. oldalról.) ■fásával évek óta eredményesen munkálkodnak, aminek következménye, hogy jó a közrend és közbiztonság helyzete. A kedvezőtlen tapasztalatokról szólva , elmondta, hogy ugyan nőtt a bűncselekmények száma, de a munka hatékonysága is jelentősen javult, amiben komoly szerep jutott és jut ezentúl is a körzeti megbízottaknak és laz önkéntes rendőröknek. Az ünnepi beszédben elhangzott, hogy milyen nagy a KMB-s egyszemélyi felelőssége, milyen jelentősége van a kapcsolatok rendszerének és az őket segítő egykori segédrendőröknek, akik ma mint önkéntes segítők teszik kötelességüket. A fejlődés magával hozta a speciális csoportok megalakítását is, ami a munka továbbfejlesztésének alapjául szolgált. Tolna megyében 177 csoportban 1685 fő teljesít szolgálatot, és kiemelt tisztelettel kell szólni azokról, akik a megalakítás óta tagjai a szervezetnek. A közös cél érdekében különböző képzettségű és beosztású emberek dolgoznak egymással. Az önkéntes rendőrök 35 400 óra szolgálatot teljesítettek önállóan, és 8300 órát dolgoztak együtt hivatásos rendőrökkel az elmúlt évben. Tolna megye 73 körzetében négyezer lakosra jut egy körzeti megbízott, akinek munkája a figyelem középpontjában van. Az állománycsoport erkölcsi helyzete jó, és tovább javult szociális ellátottsága is. Az elmúlt két évben négy új lakás került átadásra, ami szintén javított a feltételeken. A KMB-sek jó technikával dolgozhatnak, rádió és gépkocsi segíti őket munkájukban. A bűncselekmények növekedésével a Belügyminisztérium munkája feszítetté vált, de a nyomozati eredmények ennek ellenére is kifejezetten jó arányokat mutatnak. A szolgálatnak tekintélye van a megyében, és ezzel a bizalommal továbbra is élni kívánnak rendőreink. A jövő feladatairól elmondta dr. Farkas Miklós, hogy hozzá fognak járulni a társadalmi haladáshoz, szélesíteni fogtása szintén az elsőrendű feladatok között szerepel. Elsősorban ott voltak, vannak gondok, ahol a nyílt vonalon, tehát nem állomásközeiben dolgoznak a vasutasok, állandóan vándorló munkahelyen. Részükre tavaly vezették be a hideg élelem szállítását, de emellett több üzemi konyhát is bővítettek, korszerűsítettek. A munkások elszállásolására ugyancsak jelentős összeget fordítottak, ugyanis ez szintén a legtöbbször szóba kerülő problémák közé tartozik a vasútnál. Csaknem száz munkásszállót üzemeltet a MÁV, de ezeknek több mint a fele a legalacsonyabb kategóriába tartozik, amelyek a minimális komfortigényeket sem elégítik ki. Azonban nemcsak a minőséggel, hanem a meny- nyiséggel is gondok vannak, különösen a fővárosban, ahol a nődolgozók elhelyezése nem megoldott. A másik súlyos gond, hogy a szálláshelyek jelentős része közúti, vasúti lakókocsikban van, s ezek állapota messze- elmarad a kívánatostól. A vasút a csökkenő fejlesztési lehetőségek mellett is inagy gondot — az elmúlt öt év alatt 51 millió forintot — fordított az üzemegészségügyi hálózat színvonalának növelésére, a rendelők korszerűsítésére. Ennek köszönhetően ma már egy üzemorvosra 570 vasutas ellátása hárul. Nagy hagyomáják az önkéntes rendőri szolgálatot, amihez adottak a feltételek. Kiemelt figyelmet fordítanak az állomány szakmai ismereteinek -bővítésére és a terület közrend és közbiztonságának -megőrzésére. A tegnap ünnepelt két alapvetően fontos állományra odafigyel a társadalom és a Belügyminisztérium is, ami erkölcsi és anyagi elismerésben jut -kifejezésre. Az ünnepi beszédet követően Császár József, a me. gyei tanács elnöke a megyei pártbizottság, a megyei tanács és a megye összes lakójának nevében köszönte meg a munkát, és köszöntötte az ünnepeiteket. — A lakosság a jogot tisztelve teszi meg kötelességét, és a közérzet kialakításában az oktatás és ivóvízellátás mellett a -rend és nyugalom is részes, amit a rendőrök éreznek is, hiszen ez jő munkájukban meg is nyilvánul — mondta a megyei tanács elnöke. Ezt a munkát továbbra is támogatni fogják, és a VII. ötéves tervidőszak által diktált feladatokban is megnyilvánul majd ez. A hozzászólást követően Széli Lajos rendőr őrnagy ismertette a belügyminiszter díszpanancsát, amit az évforduló alkalmából adott ki és írt alá dr. Kamara János 'belügyminiszter. A díszparancs elhangzása után kitüntetéseket és elismeréseket vehettek át a megyei főkapitánytól -a KMB-sek és önkéntes rendőrök. Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntetést hatan kaptak, tárgyjutalmat kapott a faddi önkéntes rendőri csoport, valamint a gyönki KMB-s csoport. Ketten szintén tárgyjutalomban részesültek, tízen vehettek át dicséretet és jutalmat, tizennyolcán pedig emléklapot. Harmincéves eredményes munkájáért tüntették ki Lukács Ferencet, Dömö- csök Nándort, Tóbiás Istvánt, Horváth Istvánt, Dömötör Ferencet és Dévényi Pétert. A megyei tanács elnöke hat önkéntes rendőrnek dicséretet és jutalmat nyújtott át. Az ünnepi emlékülés az Inter-nacionálé hangjaival ért véget. nyai vannak a MÁV-nál az üdültetésnék: 70 üdülő és hétvégi pihenőház áll a vasutasok rendelkezésére. Ezek fejlesztésére töhb mint száz millió forint jutott az elmúlt öt évben-, elsősorban abból a meggondolásból, hogy az üdülésnek, a pihenésnek jelentős szerepe -van a dolgozók egészségnek megőrzésében, munkavégző képességének fokozásában. Az elkövetkező időszakban az eddiginél is fokozottabb követelmény, hogy a vállalati szociális intézkedések erőteljesen járuljanak hozzá a vasút munkamegtartó és vonzó képességének növeléséhez, a munkaerő-gazdálkodási feszültségek feloldásához — hangsúlyozta Szemők Béla. A -tavalyival csaknem megegyező összeget fordít a MÁV az idén ezekre a célokra. Ezen belül továbbra is kiemelt figyelem övezi a lakásgondok megoldását. Mivel az elmúlt évben növekedett a magánerős építkezés aránya, így növelték a szétosztható lakásalapot, s ugyancsak többet fordítanak a viszsa nem térítendő támogatásra, valamint a bértő- és vevőkiválasztási jo,g megszerzésére. A MÁV vezetése felmérést készített a vasúti munkahelyekről, s a rendelkezésre álló összegeket úgy osztják el, hogy oda jusson a több pénz, ahol feltétlenül javítani kell az élet- és mimNagyobb érdekeltség Az idén életbe lépett kedvezmények, amelyeket az elmúlt év novemberében hirdettek meg, kedvező fogadtatásra találtak az állattartó kistermelők körében. Az ■Allatforgalmi és -Húsipari 'Tröszt adatai szerint élénkült a kistenyésztői kedv, már tavaly decemberben a korábbi hónapokhoz képest lényegesen több sertésre kötöttek értékesítésii szerződést a vállalatok. Kedvező jel az is, hogy az állatpiacokon élénk a forgalmazás, elkelnek a felkínált növendék sertések. Tavaly december végéig összesen 2 millió 150 ezer sertés 1986. évi szállítására 'kötöttek szerződést a kistermelők és a vállalatok. Ez a teljesítmény ugyan elmarad az egy évvel korábbitól, ám a népgazdasági terv az idén amúgy sem számol a korábbi, igen magas állatálomány tartásával. Mindenesetre az áremelés nyomán és a takar - mányhelyzet javulásának ismeretében a kistermelők egyetlen hónap alatt 900 000 sertés hizlalására szánták el magukat, ami jó eredménynek számít. A tröszt kereskedelmi szakemberei szerint annál inkább így van ez, mivel megváltozott a korábbi helyzet, a több évre szóló szerződések után járó felárak beépültek az alapárba, és így a szerződéseknek már nem feltétele az, hogy december végéig létrejöjjön a hivatalos megállapodás. A kistermelők ezt természetesen most is megtehették, ám az idei átadásra szóló szerződéseket a továbbiakban is folyamatosan köthetik, úgy, ahogyan beszerzik például a növendék állatokat, vagy éppen határoznak hizlalásukról. A növendék sertések forgalmazása a korábbinál jóval élénkebb az év eleji állatpiacon. A kistenyésztők nagyszámú malacot és süldőt kínálnak, és ezek vevőre is találnak. A megfigyelt piacokon egyetlen hét alatt mintegy 30 ezer .malac, s mellette 5—6 ezer süldő talált 'gazdára. A kereslet olyan élénk, hogy az állami vállalatok egyelőre nem gondolnak piaci fölvásárlásra, hagyják, hogy a termelők egymás között üssék nyélbe az üzletet. Egymás után érkeznék a híreik arról, hogy megszüntetik a Zöldért Vállalatokat. Elsőként a Komárom megyei, majd a Pest, a Hajdú és a Nógrád megyei vállalat munkáját vette át egy- egy áfész, — a hét eiéjén pedig arról értesültünk, hogy a Budapesti Zöldért beolvadt a Skála—Coop-ba. Ezek után fölkerestük Kláb Józsefet, a Tolna Megyei Zöldért Vállalat igazgatóját, hogy megtudjuk: hogyan gazdálkodik a vállalat, s vájon továbbra is önállóan működik-e, avagy ennek a vállalatnak a megszüntetése is szóba került. — A fogyasztók szempontjából, — melyet a Belkereskedelmi Minisztérium hivatalos tájékoztatójából is ismerünk — hazánkban a zöldség-gyümölcs ellátás kiegyensúlyozott, a választék növekedett az elmúlt évekhez viszonyítva. Különösen a szerződéses üzemeltetésű boltokban érezhetően javult a kereskedelmi színvonal. A fogyasztói árak általában emelkedtek és nagy szóródásit mutatnék az ország különlböző részei között. Megyénkben a tervek többsége teljesült, üzletpolitikai élképzeléseink lényegében megvalósultak az elmúlt években. Ezt bizonyítja, hogy az árbevételi tervet teljesítette a vállalat, az eredményterv várhatóan 80 —85 százalékban teljesül, de a bázisszintet eléri. A lakosság részére értékesített burgonya-, zöldség-, gyümölcsforgalom a különböző érdekeltségi rendszerben üzemeltetett vállalati egységekben összességében mintegy 10—15 százalékkal növekedett a múlt évihez viszonyítva, ami meghaladja az 1985. évi tervet. A burgonya, a zöldség, a gyümölcs árszínvonala a bázisév 96,5 százaléka, ami a fogyasztóknak 3,5 százalékos megtakarítást jelent. A vállalat egyéb gazdasági tevékenységeivel — nagykereskedelem, ipar, szolgálatás — terven felüli eredményt produkált. — Meglehetősen sajátságos helyzet, hogy itt a Zöldént Vállalatnál éppen a zöldség-gyümölcs és a burgonyaforgalmazás veszteséges. A terv alatti eredményszint elsősorban a burgonya, a zöldség, a gyümölcstárolás kedvezőtlen alakulásából adódik. Országosan mintegy 250—300 millió forint veszteség jelentkezett a Zöldértéknél, melyből Tolna megyében mintegy 6—7 millió forint a vállalat vesztesége a tárolás miatt. A veszteségek intervenciós keretből vállalatunknál mintegy 40 százalékban megtérülnek. A rendelkezésünkre álló 1984. évi országos Statisztikák alapján Tolna a Zöldért vállalatok között a 2. helyen állt. Miután eredményünk lényegében nem romlik, a rangsorolásban 1985-iben sem várható lényeges eltérés. A vállalatunk nyereséges, 10 millió forint körüli nyereségre számítunk. A nyereség azonban nem elsősorban az alaptevékenységből származik, hanem például a ládagyártásból, a bértárolásból, a bércsomagolásból, a kereskedelmi szolgáltatásból a csigaexportból, a lőtt vadak átvételéből, hűtéséből. Nyereségesek vagyunk tehát, amiből egyértelműen következik, hogy a Tolna Megyei Zöldért Vállalat gazdálkodási eredménye az azonos profilú vállalatok átlaga felett van, s a Zcfld- értek sorrendjében a vállalat az élmezőnyben áll. Ezekután nyilvánvaló, hogy a vállalat képes önállóan fennmaradni. A népgazdaság elvárása minden életképes gazdálkodó szervezettől a nyereséges gazdálkodás. A veszteséges tevékenységet folytató vállalatokat — f üggetlenül ágazati hovatartozásuktól •— felszámolják, megszüntetik. Ez történt az elmúlt években több megyei Zöldért vállalattal is. A vállalatot alapító SZÖVOSZ az önálló vállalati gazdálkodás követelményét 10—12 százalékos vagyonarányos nyereségszintben határozta meg. A mi vállalatunk vagyona 80 —90 millió forint között mozog, a nyereségünk 10 millió forint körüli, tehát a követelményeknek megfelelünk. Ezért a SZÖVOSZ- nak, mint a vállalat alapítójának nincs terve a Tolna Megyei Zöldért Vállalatnak átszervezésére. Az induló 1986-os évben további eszköz- és tevékenységbővítést tervezünk. Keressük az együttműködés olyan megvalósulási formáit, melyben termelés és forgalmazás elkülönülése feloldódik és a súlyának megfelelő rangot kap a fogyasztó is. Mindezt a vállalat VII. ötéves terve és üzletpolitikai programja megfelelően tartalmazza, mint feladatot, s ennek megvalósulásán dolgozunk már most. — A zöldség, a gyümölcs, a burgonya nem nyereséges, noha éppen az imént kiszámoltuk, hogy az 5 forintos alma mire a felvásárlási, nagykereskedelmi és a kiskereskedelmi árrés rárakódik 7 forint 50 fillérbe kerül. Mit lehetne tenni, hogy a zöldség- gyümölcsforgalmazás nyereséges legyen? — Mindenekelőtt a szállítás, a tárolás, a hűtés, a csomagolás költségei, a munkabér és az általános költségek miatt drágul meg az áru. A felvásárlási árrés 15 százalék, 10—15 százalék között mozog a nagykereskedelmi, elosztói árrés. A nagy fogyasztóknak, éttermeknek, üzemi konyháknak, óvodáknak, iskoláknak, kórházaknak nagykereskedelmi áron adjuk az árut. kétségtelen, hogy az 5 forintos almára 2 forint 50 fillér rakódik attól a pillanattól, ahogy az almát a termelő leadja a felvásárlónak, de tudomásul kell vennünk, hogy a szállítás, az energia emelkedő költségeit, a természetes veszteséget be kell építeni az árakba. Hogy mit lehetne tenni azért, hogy nyereséges legyen a Zöldért vállalatok alaptevékenysége ? Az a véleményem, hogy legelőször is föl kellene mérni az igényeket, s ehhez alakítani a termeltetés, termelés szerkezetét. * Hát igen. Ügy tűnik, rendkívül sok csatornán forgalmazzák a zöldséget, gyümölcsöt, burgonyát, s az egyes szervezetek teljesen elkülönülten dolgoznák. Vásárló a Zöldért, a konzervgyár, az áfész, a Népbolt, a Tszker, a Hungarofrukt, valameny- nyi bolt külön-külön, de például Szekszárdon a mát- naderecskei téesznek, és a Konkordia nevű Csongrád megyei közös vállalatnak is van felvásárlója. A szerződéses fegyelem az utóbbi időben fellazult, — ha valamiből hiány keletkezik a termelő oda viszi, ahol többet adnak érte, ha Viszont sok á termés, nyomottak az árak a szerződést kötő kereskedelmi vállalat köteles átvenni az árut. Egyik alkalommal a termelő, máskor meg a kereskedő nem találja meg a- számítását. Éppen ezért célszerű lenne, olyan szakemberekből álló testület létrehozása, amely nem száz százalékos, de viszonylagos pontossággal fel tudná mérni az igényeket, s a mező- gazdasági üzemek ehhez igazítanák a termelés szerkezetét. D. Varga Márta kakörülményeket. (MTI) Emlékülés a harmincadik évforduló alkalmából
