Tolna Megyei Népújság, 1986. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-17 / 14. szám

a Képújság 1986. január 11. A Simovill Nemcsak világit, hanem díszít is. RP-lámpák a Buda­pesti Főposta épületében Lámpáival, elektromos kapcsolöberendezéseivel, pi­pereszekrényeivel és lépcsői­vel mutatkozik be a Siimo- vül Ipari Szövetkezet a ki­állításon. Jól „kapcsolt” a szövetkezet, amikor — a beruházások csökkenése kö­vetkeztéiben — mérséklődött a kereslet termékei iránt. Rendkívül rövid idő alatt jelent meg a piacon olyan termékekkel, amelyeket a lakosság keres, építkezésihez. De megújította kínálatát a közületek, sőt a külkereske­delem irányába is. Az egyik példa erre a RP fénycsöves lámpatest. Nagy volt a sikere a külön­böző kiállításokon, bemuta­tókon, ami aztán megrende­léseken realizálódott, ez év­re már Csehszlovákiából is rendelték belőle tízezer fo­lyóméternyit. A dekoratív lámpák funkciója kettős : nemcsak világítanak, ha­nem díszei is egy-egy épü­letkomplexumnak, kiállítási csarnoknak. A HUNGEXPO tavaly két külföldi — egy párizsi és egy moszkvai — kiállításra rendelte meg nemcsak a lámpákat, ha­nem azok fel- és leszerelé­sét is. A szövetkezet szak­emberei gyakorlottabbak eb­ben a munkában — más cég ötfőnyi brigáddal négy nap alatt végezte volna el a munkát, s simontornyaiak két emberének két nap kel­lett hozzá. Ez adta az ötle­tet a tárgyalásokra a HUN- GEXPÖ-val, hogy a cég ne megvegye, hanem béribe ve­gye a simontornyai lámpá­kat. így alacsonyabb lesz a költség, a lebontott lámpa­rendszer nem marad a „nya­kukon”, A bükfürdői építkezésen dolgozó svéd cég a felcsufc- ható padlásfeljáró iránt ér­deklődik. A napokban küld­ték el a mintadarabot. Önkiszolgáló boltok falun A Siőmenti Afész erőtel­jesen bekapcsolódott a SZÖ- VOSZ által meghirdetett és anyagilag is támogatott kis­települési boltrekonstrufcoió- ba. 1984-ben és tavaly Kis- székelytben korszerűsítette üzleteit, megkezdte a mun­kát Tolnamémediben — itt vegyes iparcikk-bol tot is létesít, Nagyszékelyben az idén kerül sor a felújítás­ra. A SZÖVOSZ 1,2 millió­val „szállt be” az akcióba, a simontornyai szövetkezet 1,6—1,8 millió forinttal. Mindhárom helyen az élel­miszerboltban bevezették, illetve bevezetik az önki­szolgáló rendszerit. Röviden Elkészültek az uszoda me­dencéi, amelyeket a bőrgyár üzemi víztárolónak épített, 14 milliós költséggel. Ügy tervezik, hogy a strandidény­re üzembe helyezik az uszo­dát. • Az új tamási rendelőinté­zet elkészültével a szakorvo­si rendelések is a városban történnek. Nagy gondot okoz ez a simontomyaiaknak, mivel akár egy vérvételért is most már nem Pincehely­re, hanem Tamásiba kell utazni és ez — a rossz köz­lekedési összeköttetés miatt — egy napba kerül. A buszmenetrendek megváltoz­tatását várják a község la­kói. Nagyközség a vár tövében Simon tornya nevét attól a toronytól kapta — amint azt dr. Kiss István, a község lel­kes lokálpatriótája a .telepü­lés krónikájában megírta — amelyet Salamon fia Simon itt épített, amely később erősséggé, végvárrá fejlődőit. A kuruc időkben vitézül el­lenállt a németek ostromá­nak. A vár két és fél évszáza­don át folyamatosan pusz­tult. Ma újra él. A nehéz, vasalt töigyfakapura vésett évszámok tanúsága szerint (1270—il970) hét évszázadnyi történelmet őriznek a falaik, a múzeumi helyiségben ösz- szegyűjtött történelmi emlé­kek. A hatalmas épülefko- losszus mégsem csak a múlt; benne és körülötte Simontor- nya mai élete zajlik. A kiváló akusztikájú kő­tárban hangversenyek várják a zenekedvelőket, itt várja a községi könyvtár .az olva­sókat, a kopott lépcsőkön feljebb .haladva festők, szob­rászok kiállítása várja a látó. gatókat, írók, költők szólal­tatják meg művészetüket. Szakköröknek, irodalomórák­nak nyújt otthont a vár, a gyermekek szívesen látogat­ják. Szomszédságában a nem­rég bővített Petőfi utcai is­kola ugyancsak a múlt és a jelen találkozása. A régi épü­let falán emléktábla hirdeti, hogy 1705-ben a johbágyból lett híres generális, Vek Bottyán vitézkedett iitt ku- ruoaival. A Sió-partról is is. kóla tekint a Várra; a szak­munkásképző intézet. iHa még távolabbra tekin­tünk, üzemek kontúrjai bon­takoznak ki : Simontornyai Bőrgyár, Bőr- és Szőrmefel­dolgozó Vállalat, SIMOVILL Ipari Szövetkezet, Költség­akkor melléktermék- és hul- ladékfeldolgozóként — a vállalat. Akkor 25-en dol­goztak itt, ma a létszám a 290 bedolgozóval együtt — 760. A gyors gyarapodás „titka”: sikerült olyan tevé­kenységi kört találni, ami­ben van kereslet, rendelke­zésre áll a nyersanyag. Ilyen a bőr,labdagyártás, a szőrmekikészítés és konfek­ció, a .bőrkonfekció. A kiál­lításán látható labdatorony érzékelteti, milyen széles választékban, színskálában készülnek itt a labdák. A té­vénézők gyakorta „találkoz­hatnak” futball- vagy kézi­labdameccs közvetítésekor a simontornyai labdákkal. Már a hatvanas években is jutott exportra ezekből a labdák­ból, 1972 óta pedig — ekkor kötötték meg a megállapo­dást az Adidas céggel — a világ minden tájára eljutnak a simontornyai labdák. A •mérce szigorú, a hatheten­ként érkező átvevő szakem­ber egyenként megvizsgálja mindegyiket. És hogy jól teljesítik szerződésben vál­lalt kötelezettségeiket a si- montomyaiak, bizonyíték a megrendel ések folyamatos. sága és növekedése. Az idén — negyedmillió a terv — labdagyártásának közel ki­lenctizedét exportálja a vál­lalat, túlnyomó részét az Adidasnak, a cég harminc­ezer darabbal rendelt többet a tavalyinál. A vállalat termelési érté­kének 40 százalékát teszi ki a labdagyártás. Ezenkívül kikészítenek itt évi százezer rjuhbőrt, itt állítják elő a labdaalapanyagot marha - hasítékbőrből, készítenek bőrruházati cikkeket, bun­dákat, a tavaly megnyílt Ingrid szolgáltató szalonjuk­ban egyedi, méretes ruháza­ti cikkek készülnek, a leg­újabb szolgáltatás a lakos­ság részére végzett szőrme­kikészítés. A tóállítás megnyitóün­nepségének érdekes szín­foltja volt a Simontornyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalat divatbemutatója. Mint Perger Imre igazgató­tól megtudtuk, a manekenek a vállalat KISZ-es lányai voltak. A KISZ alapszerve­zet vállalásában szerepel évről évre, hogy tagjai nem­csak készítik a különféle termékeket, hanem alkal­manként bemutatásukra is vállalkoznak. 1957-ben alakult meg — Simontornyai SAG Település­fejlesztési hozzájárulás Simontornya és társköz­sége, Kisszékely lakosságá­nak túlnyomó többsége vál­lalta, hogy öt éven keresz­tül évi hatszáz forint te­lepülésfejlesztési hozzájá­rulással segíti a községpo- iitikai célok megvalósítását. Heteken keresztül járták a községet a tanácstagok, pőttanácstagok, népfront- aktivisták, magyarázták a tanács elképzeléseit. Olyan fejlesztési, célokat jelöltek meg, amelyek megvalósítá­sáért hajlandók a simon­tornyaiak áldozatot vállal­ni. Az első helyen szerepel egy ,új iskolai napközi és étterem építése, a második — időrendben is — a tor­nacsarnok. Természetesen nem az évi 800 ezer forint képezi a beruházások egye­düli fedezetét, jelentős tár­sadalmi munkára, üzemi hozzájárulásra is számíta­nak. A napközi és étterem beruházásának előkészítése megkezdődött. Kisszékelyen a százezer forintból a te­metőhöz leágazó utat épí­tik meg. Csomagolják az exportlahdákat A névadó vár, a település egyik kulturális központja vetési Üzem — a mai lakos­ság fő életterét jelentik. A nagyközség lakosságának legnagyobb hányada üzemi dolgozó; Simontornya mun­kástelepülés. A peremterületeket is vonzza Simontornya: sokan bejárnak dolgozni az üze­mekbe, a közeli Fejér me­gyei falvak sok tanulója is ide jár iskolába. Az áfész a környék hat településének kereskedelmi ellátását szervezi, irányítja. A megye legrégibb üzeme 1780-ban települt le Stmon- tomyán a Morvaországból jött Fried Salamon tímár és műhelyt létesített a Sió-par­ton, az egykori megyeháza raktárhelyiségében. A ma másfél ezer dolgozót foglal­koztató Simontornyai Bőr­gyár alapítását ettől számít­ják, a gyár a megye legré­gibb ipari üzeme. Nagyüzemmé a két világ­háború között fejlődött, a harmincas évek végén már a község kereső lakosságának egybarmadát, az ipari kere­sők több, mint kétharmadát foglalkoztatta. Meggyorsult a gyár fejlő­dése az 1948-as államosítás után, majd az ötödik ötéves tervidőszakban — közel fél- milliárd forintos beruházás­sal — bővült kapacitása, kor­szerűbbé vált technológiája. A gyár ma közel másfél ezer dolgozót foglalkoztat, főleg simontornyaiakat, de sokan járnak .be a környező falvakból ás. Produktuma évi 3 millió négyzetméter felső­bőr és .bélésbőr. Érdekesség — és ebben egyedülálló a megye üzemei, közt (termé­szetesen kivétel a Paksi Atomerőmű) — hogy termé­kei közt szerepel a villamos energia is. Aramszükségleté- nek tekintélyes részét saját termelésből fedezi. A gyár rendszeres résztve­vője a vásároknak, termék- bemutatóknak, köztük a BNV-nek, ahonnét több alka­lommal értékes díjat hozott el. Az utóbbi években a mar­habőr mellett egyre több ser­tésbőrt, sőt juh- és nyúlbőrt is feldolgoz. Az előbbiből bé­lésbőr lesz, az utóbbiból bé­bi- és gyermekcipőt készít a cipőipar. A másik új tevékenysége a gyárnak a LEDEX-szolgál- tatás. Az osztrák céggel két éve vette fel a kapcsolatot, a szerződés alapján tárolja — a nemrég erre a célra épített raktárakban — a LEDEX által importált nyers­bőrt és szállíttatja el a cég diszpozíciója alapján a kü­lönböző országokba. Hosszú évtizedeken át ha­tározta meg — és határozza meg ma is — a nagyközség arculatát a gyár, munkalehe­tőség biztosításával, művelő­dési, házával, azzal, hogy a nagyközség fejlesztési prog- 5 ramjailhoz jelentős összegek­kel járul hozzá. Az V. ötéves tervben épült új üzem egyik gépe a spric­celő, a kézi munkától mentesíti a dolgozókat Bundák, labdák

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom