Tolna Megyei Népújság, 1986. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-03 / 2. szám
1986. január 3. KÉPÚJSÁG 3 Két és fél millióan nézték meg a vásárokat Interjú Schriffert Ferenccel, a BNV igazgatójával Gyapa és lakéi „Biztos vagyok benne, hogy a 80-as évek közepére úgy emlékezünk majd vissza, hogy hosszú stagnálás után akkor ismét felélénkült a kelet-nyugati kereskedelem akkor élénkültek meg újból a nemzetközi gazdasági kapcsolatok. S miután a magyar gazdaságban meghatározó szerepe van a külkereskedelemnek, minden gyártó és kereskedő keresi az alkalmat, hogy találkozhasson vevőivel, hogy értékesíthesse termékeit. E keresés évezredes színhelye a vásár. Közvetítő funkciójának ezekben az években különös jelentősége van. Erre utal egyebek között az is, hogy a világ számos nagy és fontos vására most bővíti kiállítási területét és gazdagítja szolgáltatásait.” — hallhattuk a közelmúltban dr. Kőrösvölgyi Lászlótól. a HUNGEXPO Magyar Külkereskedelmi Vásár és Propaganda Iroda vezérigazgatójától. — Mi nem bővíehetjük a Budapesti Nemzetközi Vásár- központ 360 ezer négyzetméteres területét, sőt még arra sincs módunk, hogy ezen belül akár az 50 ezer négyzetméteres szabad, akár az 57 ezer négyzetméteres fedett kiállítási területet tágítsuk — folytatta Schriffert Ferenc, a BNV igazgatója. — Inkább arra törekszünk, hogy még jobban kihasználjuk a területet, és az eddiginél több vásárt rendezzünk. A BNV-k idején, de főleg a tavaszi BNV-n, beruházási javak szakvásárán nincs gond a terület kihasználtságával, sőt, inkább arra kell „panaszkodnunk”, hogy hely hiányában jelentkezőket kell elutasítanunk. — Ez azonban az évnek mindössze tíz napja, s marad még további 355 nap. Ç C , ■ 1 ■ ■ — Különböző kongresszusokkal, szimpozionok- kal és egyéb színvonalas kísérő rendezvényekkel egybekötött szakvásárok rendezése kínálja a megoldást. Már jó néhány éve márciusban kezdődik a kőbányai vásárváros igazi élete, amikor a budapesti tavaszi fesztivállal egy -időben nyitja meg kapuit az Utazás kiállítás. Erre 1985-ben mintegy 150 ezer ember volt kíváncsi. Aztán a májusi BNV előtt egy hónappal, illetve a szeptemberi BNV előtt és után is rendezünk — témájuk szerint csoportosított — szakvásárokat. A népgazdaság aktuális pénzügyi -helyzete, beruházási lehetőségei és igénye alapján az Ipari Minisztérium segít kiválasztani azokat az iparágakat, amelyeket célszerű a szakkiállítások, sőt, még a BNV-k középpontjába is állítani. Hogy azta.i ezeknek az ágazatoknak mely árucsoportjait mutassuk be, arról a MTESZ, a Magyar Kereskedelmi Kamara, az Országos Műszaki Fejlesztési A népgazdaság idei terve a környezetvédelmi és vízgazdálkodási feladatok sorában hangsúlyozza: fokozni kell a vizek minőségének védelmét, és meg kell kezdeni nyolc kiemelt város szennyvíztisztítási programjának végrehajtását. Az Országos Vízügyi Hivataltól kapott tájékoztatás szerint Győr, Komárom, Esztergom, Tatabánya, Oroszlány, Miskolc, Debrecen és Pécs ez a nyolc kiemelt település, s szennyvíztisztítási gondjaik megoldásét a központi erőforrásokból erre a célra kapott anyagi eszközökkel segíti az OVH ; 1986-ban csaknem 200 millió forintot fordíthat e vízminőségvédelmi programok előkészítésére, kidolgozására, néhol már a Bizottság és az érintett tárcák képviselőivel konzultálunk. Az év végi összesítésekből kiderül, hogy 1985 áprilisában nemzetközi korrózióvédelmi; műanyag és gumiipari; könnyűipari gép; ipari elektronikai és műszer; valamint tömítéstechnikai szakvásárt tartottak a vásárvárosban. Ezekre 20 országból mintegy 600 kiállító jött el, 28 ezer négyzetméteren bemutatott termékeiket összesen 200 ezer szakember nézte meg. Az augusztusi OMÉK-on (Országos Mezőgazdasági, Élelmiszeripari Kiállításon) és a vele egyidejűleg rendezett AGROMASEXPO-n (Nemzetközi Mezőgazdasági, Élelmiszeripari Gép- és Műszerkiállításon) 25 ország félezer vállalata 140 ezer négyzetméteres területen mutatta be kínálatát, s 1,1 millió ember a jelenlétével bizonyította: kíváncsi az újdonságokra. Aztán az őszi BNV-vel a fogyasztási javak szakvásárával egy időben fogadta látogatóit a nemzetközi bar- kács- és kiskert-; valamint a nemzetközi játék- és oki.aiás- eszköz-kiállítás. Ezek az őszi BNV "kiállítói által lefoglalt 80 ezer négyzetméternyi terület mellett még további 10 ezer négyzetmétert vettek igénybe, s mintegy 15 ország 150 váltalatát vonzották Budapestre. c p . r.. _ Nagy gondunk, hogy a szakvásárok protokolláris rangja nem egyenértékű a BNV-ével, kisebb annál. így kisebb iránta a kiállítók érdeklődése is. (1985-ben már szakminiszter nyitotta meg a szakkiállításokat is.) 1986-ra megpróbáltuk „ösz- szefésülni” a BNV-k és a szakkiállítások tematikáját. Áprilisban az Autoservice Nemzetközi Gépjárműfenntartó és Javítóipari, az Aviaexpo Nemzetközi Repüléstechnikai és a Construma Nemzetközi Építőipari Kiállítás mellett egy egészen újszerű szakvásárt is rendezünk, a Buspartexpót. — Mitől újszerű ez a kiállítás? S. F.. —Mindenekelőtt attól, hogy nem végtermékek bemutatója, hanem az autóbuszok és főegységeik szerkezeti elemeinek nemzetközi kiállítása lesz. Egy most futó Ikarusz autóbuszba 37 ezer részegységet, illetve alkatrészt szerelnek be, s ezek közel egyharmadát nem az Ikarusz gyártja. Úgy gondoljuk, érdemes a beszállítókat versenyeztetni. Kísérlet lesz. Ilyen — szakmai zsargonnal élve — vertikális szakkiállítást a világban eddig mindössze három helyen (egyet Franciaországban és kettőt az Egyesült Államokban) tartoltak. E szakkiállítások árucsoportjait 1986-ban már teljesen kihagyjuk a BNV profilkivitelezés megkezdésére. A hetedik ötéves tervben elvégzendő munkálatok értéke elérheti a két és fél milliárd forintot. E települések nagy részében a fejlesztési programok egy ötéves tervnél nagyobb távlatot fognak át. Ezért a műszaki tervezésben nagy gondot fordítanak olyan ésszerű és gazdaságos megoldások kidolgozására, amelyek lehetővé teszik, hogy a rendelkezésre álló beruházási eszközöket jobban hasznosítsák, s ebben a tervidőszakban az előirányzatnál gazdagabb műszaki programot valósíthassanak meg. Győr, Komárom és Esztergom szennyvíztisztítási programja a bős—nagymarosi vízjából. Ezáltal jelentős — főleg szabad — területeket bocsáthatunk a BNV többi, fontos árucsoportjának kiállítói rendelkezésére. Augusztusán a Vásárközpontban tartja 14. kongresz- szusát és szakkiállítását a Nemzetközi Onkológiai Társaság. Korunk betegsége, a rák lesz a tárgya ennek a rendezvénynek, úgy gondoljuk, a nem szakmai közönség érdeklődése is nagy lesz iránta. Az őszi BNV-vel egy időben nyitjuk meg a Hoventa-t, a Nemzetközi Kereskedelemtechnikai és Vendéglátóipari Kiállítást, és a Protenvita-t, a Nemzetközi Vízgazdálkodási és Környezetvédelmi Kiállítást is. — Még így is jócskán marad kihasználatlan időszak. Hogyan kívánják olyan"kor hasznosítani a vásárvárost? S. F.: — a pavilonokban kialakított fedett teniszpályáinkat, a Domus bútorboltját már eddig is sokan és szívesen látogatták. Népszerű szolgáltatásunk a télre leállított gépkocsik tárolása az üres kiállítási csarnokokban. A rendszeresen tartott macska- és egyéb 'kisállatkiállítás ugyancsak nagy közönséget vonz. Tervezzük, hogy ezekben a „holtidényekben” megszervezzük egy-egy megye bemutatkozását. Az országban ugyanis általában nem nagyon tudják, hogy az egyes megyék mit tudnak, mivel járulnak hozzá az ország gazdasági teljesítményéhez, a magyar kultúra sikereihez. — Említette, hogy a Hung- expo bővíteni szándékszik a kiállítóknak és a látogatóknak nyújtott szolgáltatásait. Konkrétan mire gondolt? S. F.: — Hiszek abban, hogy a BNV, területi adottságai és nagy látogatottsága révén tudatformálásra is alkalmas. A tavaszi BNV-n erre a számítógéppel való együttélés lehetőségeinek és előnyeinek bemutatása ad alkalmat. Az őszi BNV-n egyre több ilyen akciót szervezünk. Először az Elektromos Művekkel együttműködve plasztikusan — mindenki számára kézzel foghatóan — mutattuk be, hogyan lehet és kell otthon takarékoskodnunk az energiával. Aztán bemutattuk, hogyan ■kell egy kigyulladt, égő személygépkocsit eloltani, és, hogy mitől gyulladhat ki egy kocsi. A Budapesti Rendőr-főkapitánysággal közösen vagyonvédelmi bemutatót szerveztünk — csak mellékesen említem, hogy ez olyan sikeres volt, több üzletet kötöttek a bemutató helyszínén, mint a riasztóberendezések gyártóinak standján. Ugyancsak a BRFK-val közösen alakítottunk ki kresípályát a gyerekeknek, s sokat tettünk a fogmosás propagálásáért is. BERKES JULI A lépcsőrendszerrel szoros ösz- szefüggésben valósul meg a környezet és a Duna vízminőségének védelmében. Az idén készítik el Győrött azokat a terveket, amelyek szerint az összegyűjtött városi szennyvizeket a leendő napi 120 ezer köbméteres teljesítményű szennyvfztisztító telep helyére, s onnan a Dunába vezetik. Komáromnál napi hatezer, Esztergomnál 12 ezer köbméteres szennyvíztisztító telepet terveznek létrehozni. Pécsett az idén kezdik meg egy új, napi 80 ezer köbméteres mechanikai szennyvíztisztítómű építését, de a nagy létesítmény egy részének befejező munkái áthúzódnak a következő tervidőszakra is. Elhagyjuk a település határát jelző táblát, innen együtt kanyarog az úttal a nyolc-tíz házból álló utca. Neve még nincs, csak egyszerűen úgy mondják, Gyapa 50... Ez az utolsó ház. ahova a házigazda, Wällner József invitálja az odaérkezőt. Sógorával együtt követjük. — Így van ez kérem, meg. öregszik, tehetetlenné válik az ember, aztán... — sokatmondóén legyint, másik kezével pedig szorosan kaipasz. kodik botjába. Szégyen és keserűség szól ki mondataiból. — Ez most csak így megy, az újságban is olvastam, hogy az egyik boltban segítőkészségéért kapott pofont valaki. Hanem, ha gondolják, elmondom mindazt, ami néhezen fordul meg bennem azóta is. — A múlt hónap 8. napján történt meg velem — vág bele a bíztatásra — A feleségem küldött Páksra a fiamhoz, Jóskához, hogy vigyek süteményt a gyerekeknek. El is végeztem, és a Trabantommal visszafelé jöttem, amikor itt, Gyapa előtt a bukkanónál észrevettem az úton egy gyerekbiciklit, leálltam és gondoltam, megnézem, mert biztosan arról a teherautóról csúszott le, amelyik az előbb megelőzött. A közelben egy piros autó állt, a cukorrépaföldről jöttek fel éppen a „tuilajdono- sók”. Kiszállóik a kocsiból, felveszem a kerékpárt, rátá- maszkodom, mert tudja, csak bottal tüdők megállni. Emlékszem pontosan, csak az első keréknek lett baja, a váz, az ülés, a lánc, minden épségben volt. Már éppen megfordul a fejemben, hogy elviszem, rendbeteszam az unokáimnak, amikor odaront a fiatalember, elkapja a kerékpárt úgy, hogy közben hozzámcsapja és mondja, hogy az az övé. Majd bepattan az autóba, és Paks felé eltűnik. A házig követtem, hanem csak nem tudtam, mit csináljak, hazamentem. Mondom a Zsuzsi lányomnak, hogyan jártam, hát kibogozzuk, hogy a fiatalember, a szőke nő és a két gyerek náluk volt... Együtt mentünk el aztán, de csak nem egyeztünk ki, és én sem mentem a rendőrségre, hát ennyibe maradtunk — nagyot szusszant, majd mérgét kiadva folytatja. — Itt éltem le az életem, de ilyen még nem fordult elő vélem. Dolgoztam eleget, kitanultam a gépi kovácssá- got, majd katonasor következett, földet kaptunk. Ezt a házat 1952-ben építettük fel, két birtok, Erdédi Aladár és Kovács Sebestyén Endre egykori tulajdonának határán. Az első volt az utcában, mondták is sokan, hogy majd visszajönnek a méltó- ságos urak, aztán bajba kerülök, de nem hittem. 39—40 vontató jó agyagos földből készült a ház, tartja is a meleget. Tavasszal végeztük el a munkát, s mire kiszáradt, ősszel már költözhettünk. — Haj, sokat dolgoztunk ám — öblíti torkát Lacza sógor az elmúlt időre. Mára már ő is nyugdíjából él. Bár mondja, míg egészsége engedi, minden évben néhány hónapot ledolgozik. — Huszonkét évet töltöttem a gazdaságban, aztán 1979-ben mondtam az orvosnak, hogy csináljon valamit, mert már nem bírom — fűzi tovább a szót a házigazda. — Porckopásom volt, hát mondta a doktor, hogy kérjem a nyugdíjazásomat. Fur- csállottam, hogy miért én kérjem, de nem tudtam meg többet. Itthon aztán kitaláltuk, hogy milyen címre és hova küldjem a levelet. — Mennyi pénzből gazdálkodnak? — Kettőnknek 3800 forint a nyugdíjunk, van egy kis kert zöldségnek, baromfit és hízót tartunk. Leszázalékoltak, így a tápot magunknak kell megvenni a kis pénzből. A sógorék legalább a járandóságot kapják. A gyerekeket sem tudjuk segíteni, hárman Gyapán maradtak, közülük, a Jóska fiúnk ment Paksra. — A rokonságból is sokan élnek a szülőhelyen ? — A feleségemnek három leánytestvére, nekem pedig az öcsém él itt. Mi már ide kötődünk. Összejöttünk karácsonykor is. — Mit kíván az új évtől? — Egészséget, és békességet, ez a legfontosabb. — És Gyapának? — Most, hogy a vizet megkaptuk, minden megvan. Csak az áram okoz gondot, mert nincs ki a 220 volt, ma már nemosak a villanyra kell, hiszen gyarapodik mindenki. Aztán meg épülnek az új házak is. Csak a fiatalok építkeznek, az idős nemigen vág bele, megvan a maga búvóhelye. Nagy baj volt azelőtt, hogy letiltották az építkezést, itt már egész falu lenne. A falugyűlésen hallottam, hogy a kastély helyén lesz majd kisáruház és eszpresszó is. De ez már odavan teljesen, egy oigány kezdte meg bontani. Folytatva útunkat, néhány száz méterre odébb feltűnik a cselédházból átalakított bolt és kocsma, vele szemben pedig a szebb napokat megélt kúria, mely elhanyagolt környezetével valóságos kísértetkastély. — Nem érdemes áldozni erre — mondja lemondóan a benne lakó Kocsi János — belülről ugyan otthonossá tettük, a tetőt is megfoldoz- tam... — így is edényekben fogjuk fel az esővizet — szól oda a felesége —, de én azért szeretek itt lakni, csak rendbe lenne. Most senkié ez az épület, azért ilyen elhanyagolt. — 1959 óta élek itt, ■— folytatja Kocsi János. — Az édesanyámék már Paksra költöztek, és mi is kaptunk ígéretet, a tanácstól, de egyelőre nincs lakás, várunk. Még egyszer körbejárunk az épületben, amelynek ma már csak az egyik szárnya áll, a sarkon, a valamikori hall helyén csupasz téglafal mered. A gondozott telket, bozótos tüskés gyom veri fel, néhány orgonafa emlékeztet a kúria, s környéke eredeti szépségére. Tovább haladva a település új részén a mai kor igényeit, néhol „újgazdaságot”, de mindenképpen a jobbra törekvés igényét mutató házak emelkednek. Gyarapodik ez a rész, felnőtt egy új generáció, s úgy látszik, kötődik a pusztához. Takács Zsuzsa Fotó: Kapfinger András Szennyvíztisztítási program Wallner József (jobbról) és Lacza István A „kísértetkastély”
