Tolna Megyei Népújság, 1986. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-03 / 2. szám

* KÉPÚJSÁG 1986. Január 3. A szabadidősport helyzete, fejlesztésének lehetőségei és feladatai megyénkben Az egészaé« megérzésének, a betegségek megelőzésé­nek, a fizikai felkészültség, edzettség javításának, a sza­badidő hasznos és aktív eltöltésének kiváló eszköze a rendszeres testedzés, sportolás. Ezt többek között a kü­lönböző tömegsportrendezvények, szabadidősport progra­mok és lehetőségek hivatottak biztosítani. Egyre gyak­rabban és sürgetőbben jelentkeznek e területen a fej­lesztés igényel, hiszen általános tapasztalat, bogy a test­edzés, a sportolás még nem vált széles körben az ifjúság és felnőttlakosság igényévé, életmódjának szerves részé­vé. ,A Minisztertanács (1985. évi határozata is kiemelten foglalkozik a tömeg- és A szabadidősporttal, hangsúlyoz­va annak társadalmi fontosságát. Vegyes kép: eredmények, gondok Ha az elmúlt évek Tolna megyei tömegsport, illetve szabadidősport eredményeit vizsgáljuk, elemezzük, (ve­gyes képet kapunk. Vegyes annyiban, hogy az elmúlt években tulajdonképpen fej­lődésről, elismerésre méltó eredményekről lehet számot adni, de még korántsem az ifjúság és felnőttlakosság többségét érintő szabadidő­sportról. Néhány gondolat az elmúlt évek eredményeiről. Az ál­lami, társadalmi, gazdasági szervek összefogásának ered­ményeként tovább javultak a tárgyi feltételek, különö­sen a nyitott sportlétesítmé­nyek területén. Az elmúlt években számos településen létesültek vagy korszerű­södtek iskolai, üzemi sport­pályák, sportudvarok. Gyen­gébb az ellátottság a fedett létesítményeket (tornater­mek, sportcsarnokok) illető, en, bár a VI. öltéves terviben is épült — szabadidősport céljait is szolgáló — torna­terem, és kedvező, hogy a VII. ötéves terviben is tervez néhány település tornaterem, sportcsarnok építését. 1980-től évente növekvő mértékű a munkahelyi olim­pia különböző rendezvénye­in a résztvevők szánna. Ked­vező, hogy a korábban kam­pányszerű és alkalmanként megrendezett rendezvényéket fokozatosan, felváltották a rendszeresen lebonyolításra kerülő alapfokú bajnokságok. Ilyenek töibbek között a kis­pályás labdarúgó-, a kézilab­da-, a kosárlabda-bajnoksá­gok, a teke-, az asztalitenisz- versenyek. Ezek kedvelt sportolási formák, egyre töb­ben kapcsolódnak be. Köz­kedvelt volt az elmúlt évek­ben az ,;Edzetit ifjúságért" mozgalom, évente több ezren vettek részt. Az elmúlt idő­szak nagy jelentőségű ese­ménye volt az 1982-ben meg­rendezett országos sportna­pok megyei és helyi rendez­vényei, melyeken több mint hanmimcezren vettek részt, örvendetesen emelkedik a rendszeres természetjáróik, túrázók száma. A résztvevők száma az 1980. évi 3?00-ról közel 9000 fóré emelkedett. Évente több ezren vesznek részt a munkahelyek, a tár­sadalmi és tömegszervezetek különböző sportrendezvénye, in. Rendkívül sokain éltek a különböző tanfolyamok — mint például a karate, aero­bic, tenisz, úszás — kínálta lehetőségekkel. A kedvező eredményék mellett gondként, probléma­ként vetődik fel, hogy ke­vés a szabadidősporttal fog­lalkozó társadalmi aktivisták száma. A sportlétesítmények egy része korszerűtlen, hi­ányzik a megfelelő karban­tartás, állagmegóvás. A fe­dett létesítmények hétvége­ken nincsenek kellően ki­használva, nincs megoldva ezen létesítmények hét végi felügyelete, üzemeltetési költsége. A különböző sport- rendezvényeken sokszor ugyanazon személyek vesz­nek részt. Nem az a gond, hogy sokan több sportver­senybe kapcsolódnak be — sőt ennek örülni kell —, ha­nem kevésbé sikerült meg­felelően szélesíteni a tömeg­bázist, nem sikerült újabb embereket megnyerni a rendszeres testedzés érdeké­ben. Az 1950—60-as évékben oly népszerű falusi sparta­ki adok rendezvényei iránt csökkent az érdeklődés, nap­jainkra elvesztették vonz. erejüket. Községi versenyék — érdektelenség miatt — tulajdonképpen nem vagy csak nagyon kevés helyen kerülték megrendezésre. A visszaesés okait indokolt részletesen kutatni, elemezni. A tömegsport, illetve szabad­idősport rendezvényein — néhány kivételtől éltekintve — alacsony a nők részvételi aránya. A sportegyesületeik nem mindenütt fordítanak kellő figyelmet a minél több embert foglalkoztató sport­események szervezésére, az egyesületek működése túl­zottan Verseny- és élsport- centrikus. Nem alakult ki megfelelő összhang az iskolai testnevelés és sport, a tö­megsport és a versenysport között. Hatékonyabb szabadidősport A központi állásfoglalások, határozatok arra irányítják a figyelmet, hogy a jövőben az eddiginél hatékonyabb és összehangoltabb legyen a mind szélesebb rétegeket foglalkoztató szabadidőspoilt- tevékenység. A tömegsport megfogalmazás került előtér­be. Tulajdonképpen mindkét fogalom lényege az ifjúság és a felnőttLakosság részé­re a megfelelő testedzési, sportolási tehetőség biztosí­tása, szervezése. A szabad­idősport, véleményem szerint annyiban szélesebb, hogy nemcsak a versenyszerű he­lyi, vagy központosított ren­dezvényekre koncentrálódik, hanem magában foglalja mindazon testedzési, sporto­lási tevékenységet, amelye­ket az egyes emberek, csa­ládok, csoportok — nemcsak szervezetten — szabad ide­jükben folytatnak. A testnevelés és sportmoz­galomban nem egy teljes irányváltásra van szükség, hanem csak pályamódosítás­ra. Mindebből következik, hogy a feladatok kétirányú- ak. A hagyományos tömeg­sportrendezvények eddiginél összehangoltabb szervezése szükséges. Az egyéni vagy csoportos kötetlen testedzés fejlesztése. A hagyományos tömegspontrendezvényekriéi célkitűzés: a hagyományos és közkedvelt rendezvények továbbfejlesztése, a minél szélesebb körű részvételre való mozgósítás. Üj megol­dások keresése, azok élter­jesztése, az igények felkel­tése. Szélesebb körű lehető­ségeket kell biztosítani a nők minél szélesebb körű részvételére. A tömegsport­rendezvényeknél jobban fi­gyelembe kell venni a kü­lönböző rétegek sajátos igé­nyeit. Szorgalmazni és bő­víteni kell az olyan rendez­vényeket, amelyekbe a csa­ládok tudnak bekapcsolód­ni. Kiemelt figyelmet kell for­dítani a községek, kisebb települések, a társközségek lakosai részére az eddiginél nagyabb és változatosabb tö­megsportrendezvények szer­vezésére. Olyan tömegsport- rendezvényeket kell szer­vezni, amelyek változatosak, vonzóak, amelyek mozgósí­tani tudják a fiatalok újabb tömegeit, a családokat, a fel­nőttiek osság mind nagyobb hányadát. 1986-ban felmenő rendszerben országos dön­tőig bezárólag kerülnek megrendezésre a falusi spar- takiád versenyei. A „nyári” sportágakban Tolna megye rendezi a területi döntőt. Az eddiginél hatékonyabb és szélesebb körű mozgósítás, szervezés szükséges, hogy valóban minél több embert mozgósítson a versenysoro­zatra. Kihasználatlan lehetőségek A szabadidősport másik fő területe az egyéni vagy cso­portos, kötetlen testedzés fejlesztése. E területen a legkiaknázatlanabbak a le­hetőségek. Így többek kö­zött: megyénkben a lakóte­rületi testedzés, sportolási tevékenység még csak ki­alakulóban, kezdeti stádium­ban van. Pedig jó néhány lakóterületen már kialakí­tásra kerültek — ha nem is sokrétű igényeket kielégítő — kisebb, sportolásra, test­edzésre alkalmas szabadtéri — ritkábban fedett — léte­sítmények. A jövőben az ilyen jellegű létesít­mények fejlesztését indo­kolt szorgalmazni. Egyrészt a meglévők korszerűsítésé­vel, másrészt újabbak létre­hozásával. Nem nagy hord­erejű fejlesztésekre kell gon­dolni, hanem olyanokra, mint például a lakótelepe­ken kialakítható — többféle állami bérlakások alagso­raiban kialakítható kondi­cionálótermekre. Ezen léte­sítmények kialakítása zömé­ben társadalmi összefogás­sal, a lakosság társadalmi munkavégzésével, a lakosság csekély anyagi hozzájárulá­sával megoldható. Célszerű, ha minél több társadalmi testedzőklub alakul, melyek elsősorban a lakóhelyeken fellelhető testedzési lehető­ségekre alapozva, a kis kö­zösségékre építve fejtik ki tevékenységüket. Tolna megye természeti szépségekben gazdag megye. Erről az idelátogató külföldi és más megyei kirándulók is elismerően nyilatkoznak. A tervszerű fejlesztés ered­ményeként Tolna megye olyan kedvező helyzetben van, hogy gyakorlatilag bár­mely településtől maximum 20—25 km távolságban meg­közelíthető megyénk vala­melyik kirándulóhelye, park­erdője. Ezek részben már al­kalmasak, részben kisebb arányú fejlesztéssel alkal­massá tehetők, hogy az oda kirándulók aktív sportolás­sal, testedzéssel tölthessék el szabad idejüket. A kirándulóhelyek mel­lett — ha nem is nagy szám­ban — megyénk üdülőhelyei is megfelelő testedzési lehe­tőségeiket tudnak biztosítani. Megyénk több vállalatának, üzemének, intézményének van más megyében — kü­lönösen a Balaton mellett — üdülője. Itt is biztosítani le­het és kell is a szabadságu­kat töltő családok részére a testedzési és sportolási lehe­tőségeket. A sportegyesületek, az ok­tatási intézmények sokat te­hetnek, ha szabadtéri és fe­dett sportlétesítményeiket „nyitottá” teszik, hétvége­ken is a sportolni vágyó if­júság és felnőttlakosság ren­delkezésére bocsátják. Igaz, ennök felügyeleti, térítési rendszerét is meg kell olda­ni. Megyénkben még vi­szonylag sok olyan telepü­lés van, ahol nincs fedett sportlétesítmény. Itt a mű­velődési házak — ha erre alkalmasak — nagy termeit is fel tehet használni —kü­lönösen téli időszakban — sportolásra, akár a különbö­ző tanfolyamok szervezésé­vel (aerobic, torna, karate) vagy egyszerűen a tehető­ségek biztosításával (pl.:asz­talitenisz). Tovább tehetne még sorolni azokat a lehe­tőségeket, amelyek odafigye­léssel, szervezéssel, vi­szonylag kevés anyagi rá­fordítással bővíthetik me­gyénk lakosságának tested­zési, sportolási lehetőségeit. Hozzá kell tenni, az esetek jelentős részénél nem első­sorban az anyagi eszközök korlátozottsága vagy hiánya, hanem inkább szervezési, koordinálási hiányosságok, vagy kényelmi okok játsza­nak közre abban, hogy ma általában úgy fogalmazunk, nincsenek meg a megfelelő tárgyi feltétetek a tested­zésre, sportolásra. Támogat­ni és terjeszteni kell min­den olyan kezdeményezést, (helyi vagy területi sport- eseményt). amely a szabad idő hasznos eltöltését segíti. Alapfeltétel az iskolai sport A testnevelési és sport- mozgalom egyik alapfeltéte­le a jó színvonalú iskolai testnevelés és sport. A köz­ponti határozatok is a meg­jelölt feladatok között első helyen emelik ki, megálla­pítva. hogy a rendszeres testedzés napjainkra sem vált az ifjúság életmódjának, ne­velésének szerves részévé. Pedig a jó fizikai állóképes­ségen, edzettségen túl a gyer­mekikorban megszerettetett tevékenység kihat a felnőtt­korra is, de az if júság is so­kait tud .tenni szüleik, a fel­nőttlakosság sportolásra tör­ténő ösztönzéséiben, szervezé­sében. A tömegsport azonos ösz- szefüggésben van a verseny- sporttal. Széles tömegbázisra alapozva tud továbbfejlődni a versenysport, nagyobbak a lehetőségek a tehetségek felkutatására, akik később versenyszerűen is sportolni fognak és élsportolók, baj­nokok lehetnek. Hatékonyab­bá kell tenni a tömegsport, a szabadidősport propagan­dáját. A propagandamunká­ban nagyobb hangsúlyt kell fektetni a felvilágosító, meg. győző munkára, arra. hogy a rendszeres testedzésnek. a sportolásnak kiemelkedő sze­repe van az egészség megőr­zésében, ugyanakkor nagyobb figyelmet kell fordítani a rendezvények, a különböző sportolási tehetőségek nép­szerűsítésére. propagálására. A feladatok sikeres végre­hajtása igényli, hogy az ed­diginél több lelkes, sportot szerető, azért tenni akaró embert vonjunk be a szerve­zésbe, a mozgósításba, gon­doskodni kell képzésükről, erkölcsi megbecsülésükről. A testedzés és sportolás szé­les körű kibontakoztatása a társadalomnak és minden állampolgárnak közös érde­ke. Csak a testnevelés és sportban érdekelt állami és társadalmi szervek a gaz­dasági egységek össze­hangolt, közös munkájá­val liehet e fontos társa­dalompolitikai kérdésben ér­zékelhető fejlődést elérni. Természetes, hogy ebben a sportot irányító szerveknek és a sportegyesületeknek meghatározó szerepe van. Ebben a pártszervek és szer­vezetek fokozott figyelme szükséges. Irányító, ellenőr­ző és tudatformáló tevékeny­ségük nem nélkülözhető eb­ben a f olyaimatban. Nem kampányfeladatról van szó. Nem várható ugrás­szerű, látványos előrelépés, de tudatos, tervszerű, hosz- szabb távra is előremutató, közös munkával elérhető, hogy a szabadidősport bővü­lő lehetőségeit a lakosság széles köre Igénybe veszi. Mégpedig nemcsak egyszer­egyszer, hanem rendszere­sen. KTJHL MIHÁLY a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese Tévénapló Színház Az egymásfa torlódó ünnepek között lélegzetvételnyi szünet: ki tudná megmondani, hogy a tévétől mit várunk akkor, amikor felfordult a naptár, s az időjárás is olyan, hogy legtöbben otthon maradnak? A műsor ilyen is volt, olyan is, természetesen jobb is lehetett volna, de ezt min­dig el lehet mondani. Néhány kiemelkedő műsorszámban azért volt részünk, amelyek közül a legemlékezetesebb vállalkozás Puccini Angelica nővér című egyfelvonásosa. Puccini minden dalszínházban biztos siker, ugyanakkor nem csekély 'azdknak a száma sem, akik olcsónak, hatás- vadászónak tartják, aki alig mérhető az olasz opera klasz- szikusaidal. A kérdést nem tisztünk eldönteni, a Triptichon néven ismert három egyfelvonásos azonban mindenképp az életmű csúcsa, jóllehet, ritkán szokták egy estén elő­adni, ahogy Puccini szerette volna, amit elsősorban a Gianni Schicchi kivételes sikere magyaráz. Operaházunk 1980-ban felújította a Triptichont, most pedig a tévé a középütt álló Angelica nővért mutatta be. Szerencsés választás volt: egy viszonylag ritkán látható mű vált közkinccsé, la nézők pedig tulajdonképpen az operaházi előadást láthatták. Békés András, aki az Opera- ház előadását is rendezte, mindössze annyi engedményt tett, amennyit a tévé eszközei megkívánnak, így tulajdon­képpen igazi színházat láttunk, nagyon szép előadást, amelynek középpontjában ezúttal is kincses Veronika állt. A BBC-sorozatban egy hiteles Shakespeare-t láthattunk, bár szívesebben vettük volna A windsori vig nők opera­változatát, a kicsit megkésett Benedék Marcell emlékezés pedig alkalmat 'adott Danteról szóló egyfelvonásosának előadására. Fassbinder Ibsen Nóráját filmesitette meg, s nagyon szép filmet akart csinálni, ami sikerült is neki, de néha mégis úgy éreztük, túl jól sikerült. A Nóra h maga idejében a nőemancipáció diadala volt, egy nőtípust te­remtett meg, s ma is érezzük a biztos szerkesztést, a mes­terien felépített történetet, de az is bizonyos, hogy az évtizedek során Nófa is öregedett, amin Fassbinder sej­telmekre épülő beállítása sem tudott változtatni. Elmúltak az ünnepék, de csak azért, hogy újabb két nap következzék, össznépi mulatsággal, szilveszteri vígas­sággal. Szilveszter Milyen lehet egy szilveszteri tévéműsor? Soha nem olyan, mint amilyent várnak tőle, de nem i$ olyan rossz, mint amennyire szidni illik, ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy megítélése — egyenes vagy fordított? — arányban van 'a közben elfogyasztott szesz mennyiségével. Hajdanában össznépi ügy volt a szilveszter; az emberek hetek múltán is beszélték, milyen rossz volt a műsor. Aztán úgy tűnt, a tévé ezt is magánügyének tékinti, a havi ötven forintért — csak az idén lesz több — felesleges hőzöngeni. Most viszont ,,szerkesztői munkaközösség" alakult, bevonva az egész országot, hogy csináljuk együtt, igaz, hogy ezzel nem lesz jobb, de legalább a felelősség megoszlik. Kell ilyen nagy feneket keríteni egy kabaré- műsorn'ak? Helyszín a Budapest Kongresszusi Központ; én is azt mondom, adjuk meg mindennek a rangját. De néha túl elegáns volt minden, a fényhatások például esetenként mindent uraltak, a Győri Balett pazar produkcióját is alig lehetett látni a szemrontó villogásban. Mérték és arány, ez a művészet egyik titka a sok egyéb között, nem ártana néha erre gondolni. Az elmés Árkus szép nőkkel teletűz­delt Szuperboiájában bemutatott, alapjában véve botlábú hölgyeket, akik ügyetlenül imbolyogtak meghatározhatat­lan jelmezükben, ami ahhoz sok volt, hogy levetkőztek, ahhoz azonban kevés, hogy felöltöztek. Rögtön mellette egy párizsi mulató hölgyeit láttuk, — a különbség? Árkus 'azt mondja, a magyar kisasszonyokat nem korlátozták egyéni ambíciójuk kibontakozásában, éljenek csak a mű­vészi szabadság jogával. De így? — kérdezhettük, s vég­tére erről van szó itt is, másutt is. Szóval hiányzik az ötlet, s az egész műsor egy kicsit olyan volt, mint 'a bólyi áfész idei csllagszórója: látszólag tűzveszélyes, de csak füstölög, csillagot ae ég angyalai sem csiholnak ki belőle. Pedig mennyi jó színész, s mennyi lehetséges meglepe­tés! Például Hofi, aki valaha nemzeti intézmény volt, s ma is 'az lehetne, de honnan veszi ezt a többnyire humor- talan szöveget? S egyébként is egy kicsit unalmas, hogy folyvást a szeszről van szó, ami van, ahol van, s van, ahol nincs, s 'a kenyérről, amit ünnepek előtt... — de úgyis tudjuk. Ez bizony instálom, szegényes. Szívesen emlegetjük, hogy tehetséges nép vagyunk, ami ebben a formában természetesen nem igaz, függetlenül attól, hogy vannak nagyon tehetséges magyarok, akik kö­zött lángelmék is aXadntik. Am a tehetség kérdése nem matematikai művelet: sok közepes tehetséget hiába adunk össze, a végeredmény soha nem lesz egy lángelme. Ezt a műsort pontosan tizennyolcán Írták, „a nézők öt­letei alapján", de hát ez lett belőle. A nézőknek az óév múlásával arányosan emelkedő szeszfogyasztása termé­szetesen sokat javított rajta, s ezt ilyen emelkedett órák­ban minderiképp figyelembe kell venni. S láttunk néhány nagy művészt, mint a mindent tudó Melis Györgyöt, Hüumann Pétert, Bárdy Györgyöt, Markó Ivánt. Ne legyünk igazságtalanok, voltak valóban önfeledt perceink is. Például az a telefonparódia, Gálvölgyivel. Az sem baj, hogy Illyés Gyula már megírta 1927-ben, ipaz, hogy másként és jobban, ezzel a tekintélyes címmel: „Budapest és a Budapest környékén lévő M. Kir. távbe­szélő hálózatok előfiz. és nyilv. állomásainak betűrendes névsora". A sivár szöveg egyszer csak szikrázni kezdett tolla alatt, s még egy hatodfeles jambust is felfedezett benne, szól pedig imigyen: Beszélgetésünket szabjuk rövidre, Mert mások ezalatt hiába várnak... Nincs az a gyatra közlemény, amiben legalább egy-két hatodfeles jambust ne lehetne találni. Valószínűleg gon­dosabban kellene keresni. Cs. L.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom