Tolna Megyei Népújság, 1985. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-14 / 293. szám
2 KÉPÚJSÁG 1985. december 14. Megkezdődöd a Hazafias Népfront Vili. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) se során ennek tudatában igyekeztünk számot vetni mozgalmunk történetével és eredményeivel, igyekeztünk új és valósághű értékleltárt készíteni ez utóbbi négy évtized vívmányairól és közelebb jutni a nemzettudat, a magyarság és a szocializmus viszonyának a tisztázásához. Arra törekedtünk, hogy a közgondolkodás és a történeti tudat alakítását ezen az évfordulón is elsősorban a cselekvés szervezésével, a társadalmi feladatokra való mozgósítással kössük össze, készülve közben erre az eseményre, a kongresszusra is. A népfront VIII. kongresz- szusa nagy jelentőségű belpolitikai eseménysorozat fontos állomása. Ez a sorozat az MSZMP XIII. kongresszusának meghirdetésével, az arra való felkészüléssel és a pár.tkongreszus megtartásával kezdődött. Ehhez kapcsolódott a 40. évforduló megünneplése, benne a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front méltatásával. Ezekhez az eseményekhez szorosan kapcsolódva zajlottak le az országgyűlési és a tanácsi választások. A párt XIII. kongresszusa határozatainak minden magyar állampolgárt érintő javaslatait és céljait a Hazafias Népfront Tanácsa nemzeti programként elfogadta és azt a népfront választási felhívásában nyilvánosságra hozta. Felhívott minden magyar állampolgárt, hogy társadalmunk alkotóerőinek mozgósításával, a tartalékok, szunnyadó energiák felszínre hozásával, az emberi képességek és lehetőségek jobb kihasználásával járuljon hozzá a népgazdaság nagyobb ütemű fejlesztéséhez, a szociális biztonság erősítéséhez. Magunkénak valljuk azt a gondolatot, hogy történelmi feladat a szocialista demokrácia fejlesztése, a demokrácia intézményeinek és ezáltal a dolgozó nép hatalmának kiteljesítése, a szövetségi politika következetes folytatása, a társadalom lehető legszélesebb rétegeinek bevonása a közéletbe, s ezáltal az ország jövőjének alakításába. Iránymutatónak tekintjük az MSZMP XIII. kongresszusa határozatának a Hazafias Népfront tevékenységére vonatkozó megállapításait. Kérjük a népfront- mozgalom VIII. kongresszusának megerősítő támogatását a fenti célok és feladatok vállalásához! Az országgyűlési és tanácsi választások azt igazolták, hogy ezeknek a főbb elveknek és céloknak a jegyében lehet jól politizálni Magyarországon és csak az ilyen politikának van esélye arra, hogy a társadalom egyetértésével, a közakarattal megegyezően, az állampolgárok és közösségeik cselekvő együttműködésével munkálkodjék hazánk, fejlődésünk és gyarapodásunk érdekében. Az 1983-as új választójogi törvény alkalmazása nagymértékben hozzájárult a társadalmi aktivitás növekedéséhez. Ebben fontos szerepe volt a Hazafias Népfrontnak. A Hazafias Népfront VII. kongreszusa óta eltelt időszak a VI. ötéves népgazda, sági terv időszaka volt. A ciklus legfontosabb gazdaságpolitikai célja a népgazdaság egyensúlyi viszonyainak javítása volt és egy növekedési szakasz előkészítése. Köszönhetjük a közmegegyezésnek, a nép és a párt, a nép és a kormány közötti bizalomnak, hogy a dolgozó emberek nem egyszer áldozatos helytállása és megértése nyomán alapvető területeken — így a külgazdasági egyensúly, a nemzetközi fizetőképesség megőrzése, a legfontosabb fogyasztói területeken a kereslet és kínálat egyensúlyának megtartása, a teljes foglalkoztatás, a lét- biztonság és az életkörülmények megőrzése tekintetében — eredményeket értünk el. 'Ugyanakkor ezekért az eredményekért nagy árat kel. lett fizetni. Mégpedig elsőPozsgay Imre (Telefotó.) sorban azt, hogy már hét éve korlátozó-megszorító politikát folytatunk, s így a kény- szerűségből visszafogott növekedés miatt a termelés szerkezetének átalakítására és a műszaki fejlesztés feltételeinek megteremtésére nem kerülhetett sor. A gazdasági egyensúlyt az elosztási viszonyok szabályozásával és főként az elosztásban igyekeztünk megteremteni, ennek feszültségeket okozó szociális és szociálpolitikai következményeivel együtt. Romlott az idős korúak nagy részének helyzete — különösen a nyugdíjak reálértékének csökkenése miatt. A fiatalok számára nehezebbé vált a pályaválasztás és a pályakezdés, a családalapítás és az otthonteremtés. Mindez az ifjúság egy részében a távlat- nélküliség és kiúttalanság érzését keltette. A gazdasági növekedés lelassulása, a reálbérek hosz- szú ideig tartó csökkenése, a reáljövedelem stagnálása vagy lassú növekedése és bi. zonyos rétegek életszínvonalának romlása megterhelte a társadalom egyes rétegeinek a tűrőképességét, veszélyeztetve a szocialista nemzeti egység, a szövetségi politika, a közmegegyezés eredményeinek megőrzését. Ezekkel a jelenségekkel ösz- szefüggésben vizsgáljuk az ország népesedési helyzetét, az öngyilkosság, a bűnözés, az alkoholizmus súlyos társadalmi kérdéseit. A társadalmi együttélést, a szocialista szellemű együttműködést, a nagyobb teljesítményt lerontó, a szocializmus eredményesebb működését akadályozó magatartásokról határozott bírálatot mondott a párt XIII. kongresszusa, megjelölve a felszámolásukhoz szükséges tennivalókat. A népfront is részt vállal az e téren elvégzendő feladatokból. Olyan társadalom felépítéséért küzdünk, amelyben nemcsak szükséges, de érdemes is tisztességesen élni, dolgozni. Azok a változások, amelyek az elmúlt évek során a politikai életben, illetve a politikai intézményrendszer működésében végbementek, a stabilitást és egyúttal az útkeresés, a kibontakozás lehetőségének megteremtését segítették. A népfront a gazdasági tervekhez, a gazdaság és a politika intézményeinek fejlesztéséhez konkrét kezdeményezésekkel és a megvalósításban való aktív részvételével csatlakozott. Javasolta az eddig folytatott településpolitika áttekintését, az új településpolitikai koncepció elfogadását. Nagy jelentősége volt annak a szemléletváltozásnak. amely új gondolkodásmódot honosított meg a falu és a város- környék szerepéről. A fogyasztói érdekvédelem megszervezése egy igen fontos területen bizonyította, hogy a népfront is vállalhat konkrét érdekvédelmi feladatokat. Társadalmi és népjóléti szempontból jelentősnek tekintjük az Országos Családvédelmi Tanács létrehozását, a családvédelmi rendszer állami szervezetének kiépítésére irányuló kezdeményezést, valamint a család és az iskola kapcsolatának javítását, erősítését célzó törekvéseket. A VII. kongresszus óta eltelt időszak a népfrontmunka általános fellendülésének időszaka. A mozgalom az eddiginél nagyobb érdeklődéssel fordult az ifjúság, a nők és a család problémái felé; a közművelődésben, főként a lakosság nagy részét átfogó közművelődési mozgalmak támogatásában, szervezésében és megerősítésében. A településfejlesztési társadalmi munka szervezése, a városvédő és -szépítő egyesületek tevékenysége, a kertbarátok és kistenyésztők mozgalma, az olvasó nép és a honismereti mozgalom, az anyanyelvi és beszédkultúrával kapcsolatos feladatok és a többi, mind azt jelzik, hogy a népfront munkájára szüksége van a mai magyar társadalomnak, s a népfrontban megvan a lehetőség arra, hogy ezt a szükségletet kielégítse. A népfrontkongresszus előkészítésének idején vitték nyilvánosság elé és tűzték napirendre a településfejlesztési hozzájárulás társadalmi elfogadtatását. A népfront sohasem hallgatta el, s a településfejlesztési társadalmi munka szervezésével és sikerével bizonyította is, hogy a lakosság anyagi eszközeinek és önként vállalt munkájának nagy szerepe van a lakóhely kommunális viszonyainak, szolgáltatásainak, közösségi intézményeinek fejlesztésében. Ez a helyes elv vezérelte a településfejlesztési hozzájárulásról szóló jogszabály megalkotóit is. De a sók tekintetben rossz hatásfokú és szemléletileg problematikus, a meggyőződést és néhol a lakossággal való érdemi megvitatás szándékát is nélkülöző előkészítő munka azonban több helyen, főleg a nagyvárosokban feszültségeket is okozott. Megmutatkoztak itt a döntés-előkészítés és a félreértett demokrácia árnyoldalai fent és lent egyaránt. Ebben a helyzetben mozgalmunk bizonyos gyengeségei is megmutatkoztak. A népfrontmozgalomnak a demokrácia fejlesztésére irányuló szándékát bizonyította a népfronttestületek megválasztásának új módja is. A testületek összetétele társadalmi, politikai szempontból kedvezően alakult. Azt reméljük, hogy új bizottságaink alkalmasak lesznek a következő öt esztendőben a népfront előtt álló feladatok megoldására. Az előttünk álló és az elkövetkező időszakban ránk váró feladatokra tekintve, mindenekelőtt tudomásul kell vennünk, hogy változtak a népfrontmunka társadalmi körülményei, a szövetségi politika és a nemzeti egység feltételei, változott az a társadalmi környezet, amelyben a népfrontnak is dolgoznia kell. Változatlanul igaz azonban, hogy a dolgozó társadalom különböző csoportjai közötti együttműködés alapja a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság szövetsége. Ámde azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy ezeknek az osztályoknak is megvan a magúk belső, gyorsan alakuló, érdekeiket is érintő szerkezete. A népfront tevékenységében központi helyet foglal el a jövőben is a szövetségi politika. A Hazafias Népfront párttagok és pártonkí- vüliek közös mozgalma, amely minden ember kezdeményezőkészségére számítva szervezi meg az együttműködést az ország előtt álló feladatok megoldására. Határozottabban kell érvényt szerezni annak az elvnek, hogy hazánkban a pártfunkciók kivételével minden funkciót betölthetnek pártonkívüliek. A népfrontmozgalom támogatja a VII. ötéves terv fő céljait azzal, hogy sajátos társadalmi megbízatásánál és rendeltetésénél fogva, törekszik érvényt szerezni az országgyűlés által jóváhagyott településpolitikai koncepciónak; a természet- és környezetvédelmi és a köz- művelődési törvénynek. Azon munkálkodik, hogy az elosztási viszonyokban ne erősödhessenek meg ellenőrizhetetlen folyamatok, amelyek a társadalom helyes értékrendjét, megfelelő magatartását, egységét veszélyeztető szociális különbségeket hoznak létre. Ám jól tudjuk, hogy a társadalmi, lag hasznos teljesítményt jobban elismerő igazságosabb elosztás feltételeit a hatékonyabb termeléssel lehet megteremteni. A párt elvi irányítása mellett, a jövőben nagyobb önállósággal kell a népfrontnak tevékenykednie. Ennek tudatában kell megvizsgálni a népfront érdekképviseleti szerepének újabb lehetősé, geit és a változó helyzetnek, az újabb követelményeknek megfelelő munka formáit. Támogatjuk azt a javaslatot, amely a most lezáruló ciklus végén az Országos Elnökségben hangzott el és kezdeményezte, hogy az újonnan választott Országos Tanács dolgozza ki a népfront ösz- szevont programját, figyelembe véve a mozgalom sajátosságait és minden állampolgárt érintő közjogi szerepét. A tanácsok és az elöljáróságok szerepe növekszik a társadalomban és növekedni fog a jövőben is. A népfront közreműködik a tanácsok önkormányzati jellegének erősítésében, az ehhez szükséges társadalmi feltételek megteremtésében; a tanácsok és az állampolgárok kapcsolatának építésében, e kapcsolatok teljes demokratizálásának folyamatában. Meg kell vizsgálni, hogyan kapcsolódhatna be a népfront néhány fontos területen az eddiginél is nagyobb mértékben és következetesebben a döntés előkészítésébe; például olyan kérdésekben, j mint az éves, középtávú és, távlati népgazdasági tervek, vagy az új adók és adórendszer bevezetése, új szociálpolitikai koncepció kidolgozása, a nyugdíjrendszer továbbfejlesztése, a gazdasági szerkezet változásából következő társadalmi hatások vizsgálata stb. A kulturális életben elsősorban az iskolaügy és a köz- művelődés területén vannak és lesznek feladataink a jövőben is. Az oktatásban és a közművelődésben keresni kell a társadalmasítás és a társadalmi közreműködés újabb lehetőségeit. Nem elhanyagolható ma Magyarországon azoknak a száma, akik a rossz körülmények miatt az úgynevezett hátrányos helyzetű csoportok vagy rétegek köréhez sorolhatók. Ide tartoznak az esetek többségében a tanyán, a rossz adottságú kistelepüléseken, az elmaradott régiókban élők, a "nagycsaládosok, a pályakezdők és a nyugdíjasok jelentékeny része. Tudnunk kell, hogy ezeknek az embereknek a gondjai az elmúlt években megsokasodtak. A népfrontnak a gondjaikban illetékesek megkeresésével, a társadalmi erők mozgósításával lehetőségeihez képest támogatnia kell ezeket a rétegeket, humánus okokból és társadalompolitikai megfontolásokból egyaránt. Jó tudni, hogy az 1986-os népgazdasági terv — összhangban a XIII. pártkongresszus határozataival — már megteszi az első lépéseket ezeknek a hátrányoknak a leküzdésére. Sok tekintetben egészen más gyökerű kérdés a cigányság ügye, ma még azonban ide tartozik, hiszen zömében hátrányos helyzetű rétegnek kell tekintenünk. Feladatunknak tartottuk eddig is, feladatunk lesz a jövőben is azon munkálkodni, hogy a cigányság beilleszkedjen és beilleszkedhessen társadalmunkba, egyenjogú állampolgárként, egyenlő lehetőségekkel, egyszersmind egyenlő kötelezettségekkel is. Társadalmunk szocialista tartalmú egységében nagy jelentősége van nemzetiségi politikánknak. Természetesnek tartjuk, hogy a hazánkban élő nemzetiségek használják anyanyelvűket, fejlesztik kultúrájukat, erősítik rokoni és intézményes kapcsolataikat a velük azonos anyanyelvűekkel, az anyanemzetekkel, miközben hazájuknak tekintik a Magyar Népköztársaságot. Számukra ez a haza a teljes egyenjogúságot biztosítja, beleértve a közösségi jogokat is. Természetesen mi is igényt tartunk rá, hogy a szomszédos országok magyar nemzetiségű lakossága is tanulhassa és használhassa anyanyelvét, gazdagíthassa nemzeti kultúráját, ápolhassa hagyományait — hazája hű állampolgáraként —, fenntarthassa és erősíthesse rokoni, baráti és intézményes kapcsolatait az anyanemzettel, a szocialista Magyarországgal. A Hazafias Népfront fontos feladatának tekinti a hazai nemzetiségek támogatását. A szövetség és az együttműködés, a közmegegyezés a nép különböző csoportjai, az állampolgárok között politikai alapon, tehát nem ideológiai, nem világnézeti alapon jött létre. Miként általában a pártonkívülieknek, úgy a vallásos embereknek és az egyházaknak is helyük, fontos szerepük van a közéletben. Jól bevált egyház- politikánk folytatása az egész ország érdeke. Az egész nép érdekét szem előtt tartó, egymás kölcsönös tiszteletére alapozott párbeszéd hívők és nem hívők között a közös cselekvést szolgálja. A Hazafias Népfront e kongresszus nyomán egy új ciklus munkáját kezdi el. Immár remélhetjük: kedvezőbb nemzetközi légkörben, s így a magunk háza táján is, bár nem kisebb gondokkal, nem csekélyebb nehézségek közepette, de jobb, megnyugtatóbb távlatokkal. Én bízom abban, hogy tartalmas és széles körű vita után mi magunk is megegyezésre jutunk a mozgalom programját, az előttünk álló évek fő feladatait illetően — mondotta végezetül Pozsgay Imre. Az Országos Tanács beszámolóját követően László Andor, az Országos Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnöke terjesztette elő a bizottság jelentését. Ezután megkezdődött a vita. GARAI RÓBERT, a Magyar Külügyi Intézet igazgatója felszólalásában hangsúlyozta, hogy a mái világ- helyzet az eddiginél hatékonyabb nemzetközi együttműködést követel országépítő munkánk feltételeinek alakításában. E tekintetben a népfront a jövőben nagyobb szerepet vállalhatna. HALÁSZ JÓZSEF, az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének igazgatóhelyettese szerint a társadalom demokratizmusa, a tartalmas közélet napjainkban és a jövőben is azon múlik, mekkora tényleges teret kapnak a közösségek a közéleti öntevékenységre, a cselekvő és teremtő szándék megvalósítására. TÓTH JÁNOS, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének főtitkára többek között javasolta: a HNF-ben tömörült szervezetek és mozgalmak fogjanak össze annak érdekében, hogy a természettudományok és a műszaki kultúra területei kapjanak a jelenleginél megbecsültebb helyet a magyar szellemi életben. D. KÁLDY ZOLTÁN, az Evangélikus Egyház országos elnök-püspöke a kongresszusi teremben olvasható jelszóhoz kapcsolódva — „Erősítsük a szocialista nemzeti egységet!” — kifejtette: a Hazafias Népfront ezért sokat tett, s jó módszerekkel. A nemzeti egység erősítése továbbra is napirenden lévő tennivaló. A nemzetnek egységesnek kell lenni a béke akarásában, s a Hazafias Népfrontnak fontos feladata, hogy erősítse ezt. Hangsúlyozta a vallásos és nem hívő emberek együttműködésének fontosságát is. ÁDÁM ANTAL, a pécsi Janus Pannonius Egyetem tanára az állam és a társadalom viszonyával kapcsolatban kifejtette: a szocialista társadalomépítés nagy történelmi vívmánya, hogy egyetlen osztály, réteg vagy csoport sincs kirekesztve az államhatalom társadalmi bázisából. Ezért állíthatjuk, hogy a magyar állam társadalmi bázisa — alapvető ellentétektől mentesen — egységes. DARÓCZ ERNÖNÉ szövőnő (Mezőberény) személyes életútját felelevenítve rajzolt képet a cigány lakosok életéről, sorsuk változásának állomásairól. Rámutatott, hogy az elvégzett munka becsülete adja meg minden embernek az értékét. A munka nemcsak az önbecsüléshez, hanem az anyagi javak gyarapításához is hozzájárul. Ez segíti az emberi együttélés környezeti és tudati változásait, amelyek sokaságán keresztül a cigányság is egyre jobban a közösség részévé válik. KERKÁPOLY ENDRE, a Budapesti Műszaki Egyetem tanára a népfront település- fejlesztési munkabizottságának tevékenységéről szólva elmondta, hogy a testület az elmúlt években fokozott figyelmet fordított a közlekedési gondok tanulmányozására is. Erre annál is inkább szükség volt, mert bebizonyosodott, hogy a fő közlekedési ágazatok szállítókapacitásának elégtelensége ma már egyre inkább nehezíti a gazdaság teljesítőképességének kihasználását. SZOKOLAY SÁNDOR Kossuth-díjas zeneszerző az iskolai zeneoktatás, a művészi muzsika gyengülő pozíciójáról szólt. Mint mondotta a zeneoktatás gondjai az egész oktatási rendszer problémáira ,is felhívták a figyelmet. Egyebek közt arra, hogy csökkent a pedagóguspálya vonzereje, s a tudás becsülete. „Vissza ell adni a nemzetnek az iskola igazi, lélekbe égető atmoszféráját” — mondotta. EMÖD PÉTER, a KISZ Központi Bizottságának titkára felszólalásában hangot adott annak a meggyőződésének, hogy a Hazafias Népfront tovább erősödhet azáltal, ha a felnőtt nemzedékek tapasztalatai az elkövetkezőkben még inkább kiegészülnek a fiatal korosztályok lendületével, tenni akarásával, és holnapra általános gyakorlattá válik, ami ma jó példa. A szocialista nemzeti tudat erősítése, a fiatalok történelemszemléletének formálása, a békemozgalmi és a szolidaritási tevékenység, vagy éppen a szabadidő hasznos eltöltése, a környezetvédelem, a családi életre nevelés, az anyanyelv védelme mind-mind olyan munkaterület, amelyen a népfrontmozgalom joggal számíthat az ifjúsági szövetség aktivitására, támogatására. BORS ZOLTÁN, a Vas Megyei Tanács elnöke hangoztatta, hogy a szocialista demokrácia kiteljesedésének egyik fontos színtere a lakóhely; amely a tanácsok és a népfrontszervezetek napi munkájában a településpolitika egészére hat. Hangsúlyozta: a lakosság ellátását, életminőségét befolyásoló tényezők javítása, a falvakban, a városokban élők közérzetének kedvező alakítása olyan közhangulatot teremt, amelyben nem a lakóhelyüket elhagyni készülők, hanem azért felelősen cselekvők száma gyarapszik. Ezzel a kongresszus első napja — amelyen Kállai Gyula és Takáts Ádám ügyvéd, a HNF OT tagja felváltva elnökölt — véget ért. • A kongresszus első munkanapjának végeztével Kállai Gyula és Pozsgay Imre találkozott; s kötetlen baráti beszélgetést folytatott a kongresszusi küldöttek egy csoportjával: az iparban és a mezőgazdaságban dolgozó fizikai munkásokkal.
