Tolna Megyei Népújság, 1985. december (35. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-03 / 283. szám

2 "NÉPÚJSÁG 1985. december 3. Kádár János olasz kitüntetése I A római Capitoliumon hét­főn megrendezték a Simba Akadémia díjátadó ünnepsé­gét. A díjazottak között sze­repel Kádár János, az MSZMP főtitkára, akit az akadémia a nemzetközi együttműködés előmozdítá­sáért kifejtett tevékenységé­ért részesített elismerésben. A díjat Szita János, hazánk római nagykövete vette át. A Simba Akadémiát 1979. június 30-án alapították Ró­KNDK-dél-koreai Vöröskereszt­tárgyalások Hétfőn 84 tagú KNDK-be- li küldöttség érkezett Szöul­ba, hogy részt vegyen a KNDK és Dél-Korea közötti Vöröskereszt-tárgyalások ti­zedik fordulóján. Jelentések szerint a két fél megvitatja a legutóbbi fordulóban elő­terjesztett, a családtagok, ro­konok, hozzátartozók köl­csönös utazásaival kapcso­latos javaslatokat. Az észa­ki és a déli országrészben körülbelül tízmillió ember él külön közeli vagy távoli hozzátartozóitól a félsziget kettészakítása, több mint negyven év óta. A KNDK és Dél-Korea kö­zötti Vöröskereszt-dialógus plenáris szinten 12 év meg­szakítás után idén május­ban újult fel Szöulban. Augusztusban Phenjanban tartották a kilencedik ple­náris ülést, s ekkor ötpontos csomagtervet vitattak meg, amely magában foglalja az elszakított családtagok, hoz­zátartozók utazásainak, ta­lálkozóinak, postai érintke­zésének lehetővé tételét, a családegyesítéseket, egyéb humanitárius problémák rendezését. Már a legutóbbi ülésen is elsősorban az uta­zás kérdéseivel foglalkoztak. A szöuli, tizedik plenáris ülésre egy hét késéssel ke­rül sor, ennek oka az északi küldöttségvezető megbete­gedése. mában. Elnöksége, a díj odaítélésével megbízott tes­tület neves, haladó gondol­kodású személyiségekből áll. A Simba Akadémia kétéven­ként ítéli oda díjait azok­nak a politikai vezetőknek, közéleti személyiségeknek, tudósoknak és művészeknek, akik munkájukkal elősegí­tették a béke, a leszerelés ügyét, a kulturális, gazda­sági, tudományos és politi­kai együttműködés elmélyí­tését. PANORÁMA BUDAPEST Czinege Lajos, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, a Magyar—Vietnami Gazdasá­gi és Műszaki-Tudományos Együttműködési Bizottság magyar tagozatának elnöke hétfőn fogadta a hazánkban tartózkodó Le Khac vietna­mi külkereskedelmi minisz­tert. A megbeszélés során áttekintették a két ország közötti gazdasági együttmű­ködés jelenlegi helyzetét és véleményt cseréltek a kap­csolatok jövőbeni fejlesztésé­nek fő irányairól. * Cservenka Ferencné, az Országgyűlés álelnöke Hail- sham of St. Marylebone, a brit Lordok Házának elnöke és Barnard Leathanel, a brit képviselőház elnökének meghívására hétfőn parla­menti küldöttség élén hiva­talos látogatásra Nagy-Bri- tanniába utazott. * Apró Antalnak, a Magyar —Szovjet Baráti Társaság el­nökének vezetésével MSZBT- küldöttség utazott hétfőn Berlinbe, hogy részt vegyen a szocialista országok szov­jet baráti társaságai képvi­selőinek tanácskozásán. A fórumon megvitatják a test­vérországoknak a szocialista gazdasági integrációt előse­gítő tevékenységét. BUKAREST Ilié Verdetet, az RKP KB közelmúltban felmentett tit­kárát elnöki rendeletel le­váltották a Gazdasági és Ennek szellemében része­sült ez alkalommal a Simba Akadémia díjában Bruno Kreisiky, volt osztrák kancellár, Nelson Mandela dél-afrikai békeharcos, Ra- dzsiv Gandlhi indiai minisz­terelnök, Raul Alfonsin ar­gentin elnök, a legrangosabb olasz tudományos intézmény, a Lincei Akadémia, a Bri­tish Museum és az olaszor­szági mártírváros, Marza- botto. Társadalmi Tevékenység Központi Ellenőrző Tanácsá­nak elnöki tisztégéből, s he­lyére Stefan Andrei volt külügyminisztert, a Közpon­ti Bizottság titkárát nevez­ték ki. Ilié Verdet jelenleg a bányaügyi miniszteri tiszt­séget látja el. Bár a KB Tit­kárságának már nem tagja, a KB politikai végrehajtó bizottságában megőrizte tag­ságát. PEKING A hétfői pekingi lapok­ban megjelent hír szerint a Kínai Kommunista Párt és a kínai kormány meghívásá­ra nicaraguai párt- és kor­mányküldöttség tesz látoga­tást Kínában. A sandinisták 1979-es győzelme óta Kíná­ban először tartózkodik majd magas szintű nicara­guai küldöttség. A látogatás csütörtökön kezdődik. A kül­döttséget Henry Ruiz, a San­dinista Nemzeti Felszabadí- tási Front Országos Vezető­ségének tagja, a külfölddel való együttműködés minisz­tere és Miguel d’Escoto kül­ügyminiszter vezeti. MANAGUA A hondurasi területről Ni­caragua ellen indított táma­dások miatt megromlott vi­szony normalizálását sürget­te Dániel Ortega, nicaraguai elnök. A sandinista vezető nyílt levélben fordult Jósé Ascona del Hoyo nemrégi­ben megválasztott hondura­si elnökhöz. Ortega megerő­sítette, hogy Nicaragua bé­kés, jószomszédi kapcsola­tokra törekszik Honduras- szal. Heinz Hoffmann elhunyt Heinz Hoffmann hadse­regtábornok, a Német Szo­cialista Egységpárt KB Poli­tikai Bizottságának tagja, az NDK nemzetvédelmi minisz­tere hétfőn váratlanul el­hunyt. A német és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelke­dő egyénisége néhány nap­pal ezelőtt töltötte be 75. életévét. Halálát szívroham okozta. Az NSZEP Politikai Bi­zottsága hétfőn gyászülésen emlékezett meg az NDK párt- és állami életének fon­tos személyiségéről. A Poli­tikai Bizottság úgy határo­zott, hogy Heinz Hoffmann hamvait pénteken helyezik végső nyugalomra, és ezt a napot nemzeti gyásznappá nyilvánították. Az NSZEP KB, a Népi Kamara, az Államtanács és a Minisztertanács által ki­adott gyászjelentés méltatja az elhunyt érdemeit, és fel­idézi életének főbb állomá­sait. Heinz Hoffmann 1910-ben Mannheimben, munkáscsa­ládban született. A lakatos­szakmát tanuló ifjú 16 éve­sen kapcsolódott be az ifjú­kommunista mozgalomba, majd 1930-ban belépett a kommunista pártba. A fa­siszta üldözések elől 1935- ben a Szovjetunióba emig­rált. Részt vett a spanyol polgárháborúban, a 11. nem­zetközi brigád tisztjeként küzdött a fasizmus ellen. Amikor a hitleri csapatok megtámadták a Szovjetuni­ót, a Vörös Hadsereg tisztje­ként harcolt. A háború után otthon be­kapcsolódott a politikai élet­be. Németország Kommu­nista Pártjában, majd a Né­met Szocialista Egységpárt­ban vállalt felelős beosztáso­kat. Később az állami élet­ben kapott fontos feladato­kat. 1952 óta volt tagja az NSZEP Központi Bizottságá­nak, 1973 óta a Politikai Bi­zottságnak. Negyedszázadon át — 1960 óta — töltötte be az NDK nemzetvédelmi mi­niszterének tisztét. Munkás­ságát számos hazai és kül­földi kitüntetéssel ismerték el. Izrael bocsánatot kért Felmentés, Hétfőn Egerben, az MSZMP Heves Megyei Bi­zottságán állománygyűlést tartottak, amelyen Borbély Sándor, a Munkásőrség or­szágos parancsnoka érdemei elismerésével felmentette beosztásából Farkas Sándor munkásőr ezredest, a Mun­kásőrség Heves megyei pa­kinevezés rancsnokát, s kiemelkedő politikai, munkásőr tevé­kenysége elismeréséül átad­ta az Elnöki Tanács által adományozott Vörös Csillag Érdemrend kitüntetést. Az állománygyűlésen beiktatták Polonkai András munkásőr alezredest, a Munkásőrség Heves megyei parancsnokát. Shultz amerikai külügymi­niszter szerint Izrael bocsá­natkérése „kiváló” és az Egyesült Államok elfogadja azt. Az izraeli kormány amiatt kért elnézést az Egyesült Államoktól, mert kémszolgálata megbízásából egy amerikai állampolgár fontos felderítési adatokat juttatott el izraeli diploma­tákhoz. A Tel Aviv-i kormány megígérte, hogy minden részletre kiterjedő vizsgála­tot indít, megbünteti a fele­lősöket és feloszlatja azt a kémalakulatot, amely az Egyesült Államokban folyta­tott adatgyűjtést irányította. Mai kommentárunk Felmentés - kérdőjelekkel A nagy hírügynökségek gyorshírben jelentették, hogy a manilai bíróság felmenltetite a vádak alól Fabian Ver tábornokot és huszonnégy főtiszttársát. Ez várható volt, mégis olyan szencázió, amelynek jelentősége túlnő a hét­ezer sziget országán. Ver — Miarcos elnök egykori test­őr sofőrje — egy személyben (!) töltötte be a fegyveres erők és a biztonsági hálózat főparancsnoki tisztét, tehát óriási hatalom összpontosult a kezében. A közvélemény — nagyon is nyomós okok alapján — úgy látta: elsősor­ban ő állhat az emlékezetes Aquiino-gyilkosság mögött. A felzúdulás olyan nagy volt, hogy Marcos — amerikai nyomásra — rendelkezési állományba helyezte Vert, de kilátásba helyezte, hogy felmentés esetén visszahelyezi tisztségébe. A felmentés két kérdést is felvet. Egyrészt, hogy mi. ként reagál erre az ország mindmáig felzaklatott köz­véleménye? Másrészt, miit lépnek erre az ügyben nagyon is érdekelt amerikaiak? Ami a közvéleményt illeti, óriási tömegek követelik .az immár húsz éve hatalmon lévő, rend eletekkel kormány­zó elnök távozását, egyebek között arra hivatkozva, hogy a gazdasági gondok sem oldhatók meg ilyen földcsuszam­lással fenyegető politikai közegben. A szerveződő, de még mindig megosztott ellenzék szerint Marcos ország­osának prolongálása mind az NFA nevű gerillamozga- lom, mind a déli muzulmán szeparatizmus felszámolását lehetetlenné teszi. Legalább ilyen fontos faktor a fel­mentés hírének amerikai fogadtatása. Washingtoni kö­rökben iráni szindrómaként értékelik a Fülöp-szigetek helyzetét; olyan dilemmának, mint amivel Iránban kel­lett szembenézniük a sah bukása előtt. A vélemények megoszlanak: Durenberger szenátor, a szenátus hírszer­zési bizottságának elnöke jelentésében Marcos távozását követelte, más honatyák viszont úgy vélik, Marcos után csak káosz következhet egy olyan országban, amelyben — a két hatalmas katonai bázis miatt — elemi amerikai stratégiai érdekek forognak kockán. Mint ismeretes, Marcos „előre menekült”: a jövő év elejére kihirdette az elnökválasztásokat. Ver felmentése — alighanem felmentetése — ugyanennék a hosszabb tá­vú forgatókönyvnek a része, méghozzá a legkényesebb része. Igazuk lehet azoknak, akik úgy vélik, egy függet­len bíróság nem hozott volna ilyen ítéletet. Ezzel a ver­dikttel az elnök országnak-világnak, de főleg amerikának, éppen „helyzete szilárdságát”' próbálta demonstrálni a választások előtt. Csakhogy ez a visszájára is fordulhat: akik még Marcos mellett álltak, e szemforgató ítélet lát­tán azök is szembefordulhatnak a Fülöp-szigetek urával. Harmat Endre Tüntetők a manilai bíróság épülete előtt, ahol a döntés született. (Telefotó) Bhopal, egy évvel utána Szokatlanul hideg, télies volt az idő egy évvel ezelőtt az indiai Mád ja Pradesh ál­lambeli Bhopal környékén. December másodikán éjsza­ka a festői szépségű tó part­ján fekvő nagyvárosban bé­késen aludtak az emberek. Az Idgah-domb oldalán épí­tett vegyi üzemben az éjjeli műszak egyik munkása ti­zenegy óra körül észrevette, hogy a 610-es jelzésű föld alatti tartályban a normá­lisnak az ötszörösére növe­kedett a nyomás. Szólt a többieknek, de az volt a vé­lemény, hogy bizonyára el­romlott a nyomásmérő, hi­szen korábban is voltak már bajok az ellenőrző műszerek­kel. Háromnegyed óra múlva a tartály környékén tartóz­kodó munkások szeme köny- nyezni kezdett, a tartály fölé lerakott betonra sárgásfehér permet hullott. Nem sokkal később a betontető rázkódni kezdett, éles, fülsértő zaj hal­latszott: a mérgező anyag, a metilizoeianid a borzalmas nyomás hatására sivítva áramlott ki, s gázfelhővé ala­kulva, a zsúfolt, alvó óváros felé sodródott. A veszélyt jelző szirénák hajnali háromkor szólaltak meg, de akkorra már tízez­rek riadtak fel álmukból — szorító-szúró fájdalmat érez­tek tüdejükben, szemüket el­borította a könny, kapart a torkuk. Reggelre az utcákat emberi testek és állattetemek borították. A bhopali tragé­diát az ipar történetének leg­súlyosabb katasztrófájaként jegyezték fel a krónikák. A vegyi üzemet az amerikai székhelyű Union Carbide multinacionális vállalat mű­ködtette. Negyven tonna metilizocianid került a leve­gőbe — és ki tudja, még mi más. A rendőrségi jegyzőkönyvek 1754 halálos áldozatról tud­nak, feltételezik azonban, hogy a halottak száma eléri a kétezerötszázat. A pontos adatot senki sem ismeri. A katasztrófa több mint há­romszázezer családot érin­tett. Kétszázezren szenvedtek különböző fokú szemkároso­dást. Voltaképpen mind a mai napig nem tisztázott, hogyan történhetett meg ez, a metil- izocianidon kívül még milyen mérgező anyagok voltak a halált hozó gázfelhőben. Mint ahogy jogilag az sincs eldöntve, hogy kié a felelős­ség — az amerikai konszern „nem vállalja”. Az indiai kormány és több ezer bho­pali lakos bírósági keresetet nyújtott be a Union Carbide ellen az Egyesült Államok­ban. Magában Indiában más­fél százezer kártérítési igényt tartanak nyilván. A kártérí­tési követelések teljes ősz- szege több milliárd dollárra rúghat. A vállalat felaján­lotta az indiai kormánynak, hogy „tárgyaláson kívül” egyezzenek ki százmillió dol­láros kártérítésben. Üj-Delhi visszautasította az ajánlatot. A Madja Pradesh-i álla­mi kormányzat a napokban terjesztette elő vizsgálati je­lentését. Megállapítása sze­rint a tragédiát előidéző fő tényezők: az üzem hibás megtervezése, a berendezé­sek rossz minősége, hanyag­ságok és mulasztások az üze­meltetésben, a karbantartás elégtelensége — az Union Carbide felelőssége a végze­tes hibákért vitathatatlan. És a konszern? Nemrégiben az Union Carbide vezetősége azzal próbálkozott, hogy a „balesetet esetleg szikh sza­botázsakció okozta”. Igaz, el­ismerte, hogy nincs „elegen­dő bizonyítéka”. Mivel még nem sikerült teljesen kielemezni a gáz­felhő összetételét, Bhopal- ban még mindig folynak az orvosi vizsgálatok, keresik a különböző sérülések legal­kalmasabb gyógymódjait. Még nem tudják, hogy a méreg mennyi ideig hat még. Ezréket kezelnek ma is tüdő-, gyomor- és izomsor- vadási panaszokkal. A leg­gyakoribb tünetek: asztmati­kus rohamok, étvágytalan­ság, gyengeség, szédülés. Gyógyíthatók-e? A betegek húsz százaléka depressziós és neurotikus zavarokban szenved. A tragédia idején terhes anyák közül csaknem négyszáz elvetélt, a megszü­letett csecsemők közül száz- tizennégy két héten belül el­pusztult. Madja Pradesh állam a központi kormányzat támo­gatásával segélyezi a ka­tasztrófa életben maradt ál­dozatait. Már négyszázötven millió rúpiát költött az ál­lam közvetlen pénzsegélyek­re, az ingyenes orvosi keze­lésre, és élelmiszer-csoma­gok kiosztására, az elhullott állatokért fizetett kártéríté­sekre. A hivatali gépezet ke­rekeit azonban megakasztja a bürokrácia, ennek tudható be, hogy a jó szándékkal meghirdetett segélyprogra­mokra igényt tartható sze­mélyek teljes listája (sajtó- jelentések szerint tízezerek „jogosultságát” vizsgálják meg) a mai napig nem készült el. Az állami kor­mány mindenesetre új ter­vezetet dolgozott ki azzal a céllal, hogy a segélyek he­lyet most már a helyreállí­tásra helyezzék a hangsúlyt. Két év alatt 1,3 milliárd rú­piát terveznek költeni há­zak és iskolák építésére, munkaalkalmak teremtésére, átképzési tanfolyamokra, a természeti környezet újjá­élesztésére. Eredetileg ját­szóterek, pszodák, csónaká­zótavak és műemlékvédelmi renoválások is szerepeltek a rehabilitációs programban, de aztán józan megfontolá­sok alapján a „normális élet gazdasági alapjainak” újbóli megteremtése lett a fő cél. Bhopal a tragédia után egy évvel. Fizikai dolgozók ezrei, akiknek már nincs erejük a szerszámot fel­emelni, szorongó és depresz- sziós anyák, fejlődésképtelen gyermekek. A gyászos ese­mények első évfordulóján festett plakátok a házak fa­lain: „Ne legyen több Hi­rosima, ne legyen több Bhopal”. Újabb „űrépítkezés'’ Üjabb sikeres „űrépítkezé­si” próbát hajtottak végre az Atlantis amerikai űrrepülő­gép személyzetének tagjai: ismét többször összeszerelték és szétszedték a rakodótér­ben azokat a vázszerkezete­ket, amelyeket előzőleg már pénteken is sikerült egymás­ba kapcsolniuk. A két szer­kezetet ezúttal úgy rakták össze a különböző merevítő tartókból, hogy az Atlantis robotkarjával emelték őket magasabbra. A két kísérlet célja az volt, hogy kipróbál­ják, miként lehet különböző elemeket a világűrben ösz- szerakni. A vázszerkezetek hasonlóak azokhoz, amelye­ket az eljövendő állandó amerikai űrállomás létreho­zásánál akarnak alkalmaz­ni, s a mostani kísérlet azt bizonyította, hogy az űrru­házat nem akdálya a szük­séges szerelőmunka elvégzé­sének, a fizikai igénybevétel pedig nem haladja meg az. átlagos űrhajós teljesítőké­pességét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom