Tolna Megyei Népújság, 1985. december (35. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-03 / 283. szám

1985. december 3. “rtÉPÜJSÁG 3 A mi rendőrünk Minden harmadik forint nyrwé; A nap minden órájában - a köz szolgálatában iAz 1985-ös év a körzeti megbízotti és az önkéntes rendőri szolgálat kialakulá­sának 30. évfordulója. E ju­bileum kapcsán kértük meg Bátorfi György rendőr őrna­gyot, a Tolna Megyei Rend­őr-főkapitányság közbizton. sági és közlekedési osztályá­nak vezetőjét arra, hogy a két szolgálat fejlődéséről, munkájáról adjon rövid át­tekintést. — Mindenekelőtt el kívá­nom mondani, hogy a rend­őrség a számára meghatáro­zott feladatot dolgozó né­pünk érdekében, azzal szo­ros kapcsolatban teljesíti. Tevékenységünk alapvető célja, hogy az állam-, köz­rend- és közbiztonság olyan szinten legyen, hogy társa­dalomépítő tevékenységünk nyugodt körülmények között folyjon, mindezt segítse elő lakosságunk biztonságérzete. — Kérem mutassa be a körzeti megbízotti és ön. kéntes rendőri szolgálatot. — Hazánk felszabadulásá­val egy időben a felszabadí­tott falvak lakosságának kezdeményezésére községük­ben megszervezték azokat a hatalmi szerveket, melyek az ott élők biztonságát és megkapott jogaik védelmét voltak hivatva biztosítani. Ezekből a szervekből alakult ki a demokratikus rendőrség alapja, az a rendőri szolgá­lat, amely a területi lakos­sággal együtt él és dolgozik. A szolgálat elnevezése és részfeladata változott az idők folyamán, míg 1955-ben a mai nevén körzeti megbí­zotti szolgálatnak nevezték el, és a tapasztalatok alapján meghatározott feladatkört határoztak meg részükre. A szolgálati feladat tartal­mát tekintve, egyre inkább a nagyobb önállóság és fele­lősség irányába fejlődött. Ma a Belügyminisztérium alap­vető feladatainak teljes ská­láját a hatáskörébe utalt ügyekben teljesíti. Minden olyan kérdésben, mely a la­kosságot közvetlenül érinti, felelősséggel jár el az érvé­nyes jogszabályok alapján, a köz érdekében. Tehát a körzetük első számú rendőri felelősei. A körzeti megbízottak körzete a kialakított köz- igazgatási területtel meg­egyezik. így a terület érde­keivel azonosul, mivel isme­rik a település gazdasági, politikai célkitűzéseit, a fej­lődés tervezett irányát és le­hetőségeit. Tevékenységük folyamán e feladatok végre­hajtásában aktívan részt vesznek, így munkájuk nem­csak rendőri szolgálatnak, hanem közéleti tevékenység­nek is tekinthető. Ez meg­nyilvánul aktív propaganda­munkájában, a gyermek, és fiatalkorúak, a társadalmi és személyi tulajdon védelme érdekében kifejtett tevé­kenységükbe, a közlekedés rendjének ellenőrzésében. Alapvető feladatuk a meg­előzés. De ha a területen bűncselekményt követnek el, helyi és személyi ismeretük alapján jó felderítőnek is bizonyulnak. — Mit jelent ez konkré­tan? A rendőrségnél szolgálatot teljesíteni nemcsak foglalko­zást, munkahelyet jelent, ha­nem ennél jóval többet. Nincs 8 órás rendőr, hanem rendőr van, aki köteles ma­gát szolgálatba helyezni a nap bármely órájában, ha törvénysértést észlel vagy tudomására jut. Ez a köve­telmény a körzeti megbízott­ra különösen vonatkozik, hi­szen községekben az állam­polgárok nem tudnak prob­lémájuk megoldása érdeké, ben máshoz fordulni. Annak ellenére, hogy megyénkben jó a közrend és a közbizton­ság, lakosságunk megfelelő biztonságban élhet és dol­gozhat. Mégis felvetődik egyes községekből az igény, hogy biztosítsunk körzeti megbízottat a lakóterületre. Nagy örömmel halljuk — körzeti megbízotti területen kint járva, az ott élő embe­rekkel beszélgetve —, ami­kor úgy nyilatkoznak, hogy „a mi rendőrünk”. Ez azt je. lenti, hogy nemcsak velük él és dolgozik, hanem azt' is, hogy értük dolgozik. ­— Ejtsünk néhány szót a kialakult kapcsolatrend­szerről! — Az előzőekben említet­tem, hogy a körzeti megbí­zotti körzet a közigazgatási területhez igazodik. Az ese­tek nagy többségében a kör­zeti megbízottak a területü­kön laknak. Ezért nemcsak szolgálati idejüket, hanem szabad idejüket is ugyanab­ban a környezetben töltik. Szorosabb kapcsolatot alakí­tanak ki szomszédaikkal, a községben lakókkal, akik az élet más-más területén dol­goznak. Tehát kapcsolat­rendszerük alapja a lakosság széles tömegeivel kialakított együttműködésen nyugszik. Alapvető követelmény, hogy a körzeti megbízott a terület párt-, tanácsi, társa­dalmi és gazdasági szervei­vel napi, élő kapcsolatot tartson fenn. Nagyon lénye­gesnek tartom a tanácsok­kal, mint népképviseleti szervekkel kialakított kap­csolat folyamatos fenntartá­sát. A körzeti megbízottak a területenként kialakult gyakorlatnak megfelelően időnként beszámolnak ta­nácsülésen a közigazgatási terület közrend-közbiztonsá­gi helyzetéről. Ezzel a ta­nácstagokon keresztül a te­rület lakosságát is tájékoz­tatják. Itt kívánom elmon­dani, hogy néhány körzeti megbízottunk nemcsak ilyen kapcsolatban van a tanács­csal, hanem lakókörzete bi­zalmát élvezve annak tagja is. Szükségesnek tartom, hogy néhány szót a gazdasági szervekkel való kapcsolatról is beszéljek. A gazdasági egységek feladata a gazda­ságos termelés mellett és ne­héz munkával megszervezett és gyarapítóit közös tulaj­don védelme. Ennek érdeké­ben a körzeti megbízottak szoros kapcsolatot tartanak a mező- és halőrökkel, gyak­ran közös szolgálatot is tel­jesítenek. — Szólna néhány szót a körzeti megbízottak élet­és munkakörülményeiről? — Természetesen. Annál is inkább, mivel e témakör­ben egyre javulóbb helyzet­ről tudok tájékoztatást ad­ni. Ma valamenyi körzeti megbízottunk saját vagy szolgálati lakással rendelke­zik. Fő célunk, hogy a nö­vekvő jogos minőségi igé­nyeket, jelenlegi gazdasági helyzetünket figyelembe vé­ve javítsuk. Évenként jelen­tős összeget fordítunk szol­gálati lakások és irodák épí­tésére, illetve korszerűsíté­sére. E munka komoly tár­sadalmi összefogás mellett megyénkben eredményesen folyik. Az elmúlt időkben korszerűsödött a szolgálat technikai színvonala is. A körzeti megbízottak nagy többsége telefonnal rendel­kezik, biztosított a rádió­híradás is. Ezek az eszközök ma a rendőri munkának el­engedhetetlen feltételei. Körzeti megbízottaink nagy többsége saját — amit szol­gálati célra is használhat — vagy szolgálati gépkocsival rendelkezik, ami a kénye­lem mellett a számunkra nagyon fontos gyorsaságot is biztosítja. — Az előzőekben szó volt a körzeti megbízott kapcsolatrendszerérői, de nem esett szó anak egy ha­tékony formájáról, az ön­kéntes rendőri szolgálatról. — Valóban! Az önkéntes rendőri szolgálat és a körze­ti megbízotti szolgálat egy­mástól elválaszthatatlan. Ha visszatekintünk 30 éves múltjára, mindig a körzeti megbízotti szolgálathoz kö­tődött. Ezt bizonyítja a meg­alakulásuk közel azonos idő­pontja is. A 30 év tapaszta­lata azt bizonyítja, hogy mindig megbízható segítő­társaink voltak az önkéntes rendőrök. Az, hogy ezen ön­ként vállalt, de nem könnyű feladat teljesítése nemes cé­lokat követ, bizonyítja, hogy több önkéntes rendőrünk van, aki 30 évvel ezelőtt kezdte a szolgálatot. Az önkéntes rendőri szol­gálat is jogszabály által be­határolt. Szolgálatteljesítés közben hivatalos személynek minősülnek. Ennek megfele­lő komolysággal teljesítik feladatukat, és intézkednek törvénysértőkkel vagy sza­bálytalankodókkal szemben önként vállalt szolgálati fel­adataikat önállóan szerve­zik, természetesen körzeti megbízottak, vagy az őket irányító munkatársuk rész­letes eligazgítása alapján. — Az önkéntes rendőrök csak általános rendőri fel­adatokat teljesítenek? — Nem. A szolgálat meg­alakulásának kezdeti idő­szakában ugyan ez volt a jellemző. De a bűncselekmé­nyek alakulása, a közlekedés fejlődése azt indokolta, hogy speciális feladatokra is szer­vezzünk önkéntes rendőri csoportokat. így például közlekedési, ifjúságvédelmi, a legutóbbi időben pedig társadalmi tulajdon védelmi csoportok is szerveződtek. E speciális csoportokba szerve­zett elvtársak ezeknek a te­rületeknek jó ismerői. Pél­dául a pedagógusok, a köz­lekedésben dolgozók ... Az a véleményem, de azt hiszem, telj« személyi állo­mányunk véleményét is tol­mácsolom, hogy az önkéntes rendőrök eredményesen se­gítik munkánkat, hasznos segítőtársaink. Feladataikat nagy hozzáértéssel, szabad idejükben végzik a köz ja­vára, ezért ezúton is köszö­netét mondunk. — szs — Újfajta elemek lakóházépítéshez jNádbetonból” — nád és beton felhasználásával ké­szített falazóblokkból — iker­ház készült el a székesfehér­vári öreghegyen. A tetszetős, kétlakásos, magastetős épületeket az osztrák Durisol cég által gyártott és szállított elemek­ből építették azzal a céllal, hogy kipróbálják, milyen tu­lajdonságai vannak az új­fajta, — ez ideig nálunk nem használt — szerkezeti anyag­nak. Külföldön már évek óta építkeznek belőle, s a szak- irodaiam, valamint a tapasz­talatok szerint jó hőszige­telő képessége, olcsósága, be­építésének termelékenysége versenyképessé teszi a ha­gyományos építőanyagokkal. Kedvezőek a székesfflhérvári tapasztalatok is: az építkezés gyorsabb volt a megszokott­nál, s a nádbetonlalak hő­szigetelő képessége megfelel a jövőre életbe lépő, szigorí­tott hővédekni szabványok­nak is. A Durisol-házakat folyamatosan figyelik, vizs­gálják, mert az újfajta épí­tőanyaghoz a jövőben a ha­zad lakásépítők is hozzájut­hatnak. Az Agrober ugyanis megvásárolta az osztrák cég­től az eljárás licencét, s an­nak alapján, de nem nád, hanem fahulladék felhaszná­lásfával sorozatban gyárt majd hasonló tulajdonságú építőelemeket. Sikeres importkiváltás Gyünkül Bővül a hazai faipari marószerszámok választéka Kocsis József a lapkaforrasztó gépnél A Gyönki Spirál Vegyes­ipari Szövetkezet az 1960-as évek óta gyártja a fameg­munkáláshoz szükséges egye­di marószerszámokat. A meg­változott gazdasági körül­mények ellenére a szövetke­zet az 1982-es évben a 6 mil­lió forint körül lévő szövet­kezeti vagyon kétszeres érté­két meghaladó beruházásba kezdett. E vállalkozásról be­szélgetünk Balázs István el­nökkel. — Tulajdonképpen miért is vállalták ezt a beruházást? — Az egyedi szerszámok ké­szítésének értéke évi 4,5 millió forintot ért el. A megrende­lők igényeit nemigen tudtuk kielégíteni, hiszen hazánk­ban szinte egyedül gyártot­tuk forgalmazásra a célszer­számokat. Sok vállalatnak külföldről kellett beszereznie ezeket. Ez 1982-ben országo­san 50—60 millió forintba került. Az import megszün­tetése érdekében 1982 szep­temberében döntöttünk a be­ruházás szükségességéről, és 10 millió forintos kóltsegve- téssel nekiláttunk a fejlesz­tésnek. Az új üzemcsarnokot régi épület átalakításával hoztuk létre. E munkák csak 400 ezer forintba kerültek. Ügy érezzük, hogy a fejlesz­tésünk megfelel az elvárá­soknak. — Az új szerszámgépek az 1983-as évben beérkeztek, azonnal a termelésbe állítot­ták. A teljes beruházás 1985 ■Végéig teljesen befejeződik. — Üj szerszámgépekkel, űj hőkezelési és felületkezelési technológiát alakítottunk ki. Kétféle szerszámot készítet­tünk, „egytestűéket” és „for­rasztott lapkás” kivitelezé­sűt. Ez utóbbinál a gépek be­érkezéséig kézi lánghegesz­téssel erősítettük fel a vídia vágóéleket. Áttértünk a gépi forrasztásra, szükséges volt az azonnali termelésre való ráállás, és egy nap termelés- kiesés sem lehetett. A lapka­forrasztó kivételével, ami osztrák gyártmányú, a többi gépi erendezést magyar és szocialista partnereinktől vá­sároltuk. — Hol minősítik a gyárt­mányaikat? — A Vasipari Kutató Inté­zethez küldjük el gyártmá­nyainkat minőségi ellenőr­zésre. Mivel szövetkezetünk­ben nincs gyártmányfejlesztő csoport, ezért a Soproni Er­dészeti és Faipari Egyetem faipari géptani tanszékével kötöttünk együttműködési szerződést. Ennek alapján adunk megbízást új termé­keink '(faipari marószerszá­mok) kipróbálására — nyúzó, koptató vizsgálatokat végez­nek velük. A fejlesztéseink műszaki dokumentációit is itt készítik el. Terveinket támogatja a KIBZÖV és az OKISZ is. A célunk az, hogy Gyönkön alakuljon ki a hazai faipari szerszámgyártás bázisköz­pontja, és így egy korszerű kisüzemet szeretnénk létre­hozni. A jelenlegi szerszám mok választékbővítését új gyártmányok kifejlesztésével akarjiuk megoldani. A piaci információk szerint a vásár­lók igényei eltolódtak a sok­oldalúbb és összetettebb szerszámok alkalmazása felé. A megrendelőinknél a gyár­tás átfutási idejét is csök­kenteni kívánjuk. Ezenkívül szoros együttműködési kap­csolatot is kiépítettünk ve­lük, hiszen partnereink szá­mára egy-egy jó üzlet meg­valósításához viszonylag rö­vid időn belül maximálisan negyed év alatt biztosítani kell az új szerszámokat. Ezt jelenleg teljesíteni is tudjuk, de egyelőre csak ki3 szériá­ban. Szükséges a technikai korszerűsítés is. A minőségi gépcseréket tovább szeret­nénk folytatni. A gépek jobb kihasználtságát és a terme­lés növekedését fokozatosan a két műszak bevezetésével szeretnénk elérni. Természe­tesen fontosak a személyi feltételek is. Ezért erőfeszí­téseket teszünk a szakmun­kás-utánpótlás folyamatos biztosításáért, növeljük a műszaki középvezetőink lét­számát. — Vállalnak-e egyedi meg­rendeléseket? — A kisszériás termelés mellett továbbra is vállalunk egyedi megrendeléseket. Ára­inkat a külkereskedelmi árakhoz viszonyítva állapí­tottuk meg. Termékeink jö­vedelmezősége jó, — igazolja előzetes elvárásainkat. Nem múlhat el egy év sem, hogy a termékeinket ne fejlesszük tovább, hiszen ezt követeli tőlünk az ipar technikai szintje. * A szövetkezet rugalmas át­állásával az egyedi gyártástól eljutott az 50—100 darabos kisszériás gyártásig. Az idei évben a termelés meghaladja a 10 millió forintos értéket. A kis létszám ellenére a gé­pek hatékonyabb kihasználá­sával célratörően lehet gaz­daságos tevékenységet kifej­teni. SZEKÉR Bus Miklós a marószerszámok meózását végzi Mészáros József és Sohát Henrik az esztergagépeknél

Next

/
Oldalképek
Tartalom