Tolna Megyei Népújság, 1985. december (35. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-11 / 290. szám

XXXV. évfolyam, 290. szám Ara: 1,80 Ft 1985. december 11., szerda Mai számunkból A JÓSZOMSZÉDSAG PÉLDÁJA (2. old.) A POSTA KÉSZÜL AZ ÉV VÉGI CSÚCSFORGALOMRA (3. old.) SZOMSZÉDOLÁS (4. old.) üjítAs mucsfa és a kucsma (5. old.) (3. old.) A beszámoló taggyűlések Pártunkban már régóta gyakorlat, hogy az alap­szervezeti, illetve pártve­zetőségek taggyűlésen, kül­döttgyűlésen számolnak be az elmúlt évi munkáról, a vezetőség és a pártszerve­zet tevékenységéről, szab­ják meg a következő esz­tendő tennivalóit. Negyedik hete folytatód­nak a pártszervezetekben ezek a taggyűlések, pár nap múlva már mindenütt maguk mögött tudhatják a pártéletnek e fontos ese­ményét. összegezni még korai lenne a tapasztalatokat. Ám az már az eddigiekből is megállapítható, hogy a pártszervezetekben komo­lyan veszik az év végi számvetést — szinte min­denütt nagyobb volt a résztvevők aránya, mint az évközi taggyűléseken, ma­gasabb volt a hozzászólók száma is. Köszönhető ez nemcsak az alapos előké­szítő munkának — minden ■alapszervezetben egyéni­leg, vagy csoportosan be­szélgettek el a tagsággal, kérték ki a kommunisták véleményét a pártszerve­zet, a vezetőség, valamint saját maguk tevékenységé­ről. így aztán a vezetőség kollektív munkájával ké­szült beszámoló is lényeg­re törő lehetett, olyan, ami aktivitásra készteti a részt­vevőket. Az év eleji taggyűlése­ken a vezetőség, a küldöt­tek megválasztása, a kong­resszusi irányelvek vitája volt napirenden. Ma már arról lehet számot adni, hogy a párttagság magá­nak vallja a kongresszus határozatait, megkezdte azok tanulmányozását, kész küzdeni a határozatok megvalósításáért. Arról volt szó a taggyűléseken, hogy miként kezdtek hoz­zá — üzemekben, intézmé­nyekben, lakóterületeken — a határozatok valóra váltásához. Ám a legtöbb helyen felvetették azt is, milyen akadályozó ténye­zők hatnak ez ellen. Több­nyire nem az országos gon­dokról, nehézségekről' esett szó, inkább arról beszéltek a kommunisták, mit kell tenni helyileg a termelés, a gazdálkodás, az elosztás javításáért, a káros jelen­ségek leküzdéséért. Né­hány helyen termelési ta­nácskozás-,4zű” volt a be­számoló, a jellemző mégis az, hogy többnyire politi­kái oldalról közelítették meg a gazdasági kérdése­ket. Ismételten vetődött föl a pártfegyelem kérdése, a következetesebb föllépés igénye a kötelességüket nem teljesítő párttagokkal szemben. Ugyancsak évek óta vannak napirenden — a falusi taggyűléseken is élesen kerültek szóba a ke­reskedelmi, szolgáltatási ellátással kapcsolatos gon­dok. Több helyütt sürget­ték a tájékoztatás javítását. Szóba került az is, hogy az észrevételek, javaslatok ne maradjanak válaszadás, intézkedés nélkül. Egysé­gesen nyilvánult meg a kongresszusi határozatok igénylése, a megvalósítás­ra irányuló készség, ami biztatás a jövőre nézve. J. J. Kádár János Ausztriába utazott Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára Rudolf Kirchsdhläger. nek, az Osztrák Köztársaság szövetségi elnökének meghí­vására kedden rövid látoga­tásra Ausztriába utazott. Kí­séretében van Kovács László, az MSZMP KB külügyi osz­tályának helyettes vezetője és Esztergályos Ferenc kül­ügyminiszter-helyettes. Nagy János, hazánk bécsi nagykö­vete a helyszínen csatlako­zik a kísérethez. Kádár János búcsúztatásá­ra a Keleti Pályaudvaron megjelent Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Né­meth Károly, az MSZMP főtitkár-helyettese, a Politi­kai Bizottság tagjai, Kótai Géza, a KB külügyi osztá­lyának vezetője, Várkonyi Péter külügyminiszter, Ka­mara János belügyminiszter, a Központi Bizottság tagjai, Urbán Lajos közlekedési mi­niszter. Jelen volt dr. Peter Wil­ling követtanácsos, az Oszt­rák Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Kádár Jánost és kíséretét az esti órákban Sopronban Győr-Sopron megye, vala­mint Sopron város párt- és tanácsi vezetői fogadták. A vendégek az éjszakát Sop­ronban töltötték, ahonnan reggel folytatják útjukat. Magyar-NDK tárgyalások Marjai József és Wolfgang Rauchfuss miniszterelnök­helyettesek, a magyar—NDK gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési bi­zottság elnökei december 9 —10. között Berlinben tár­gyaltak. Meghatározták azokat a feladatokat, amelyek a két ország közötti gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működés fejlesztésében Erich Honecker és Kádár János által a közelmúltban Budapesten aláírt, 2000-ig szóló hosszú távú program­ból adódnak. Az energiagazdálkodás te­rületén cselekvési programot dolgoztak ki és írtak alá. Ez az 1986-tól 1990-ig terjedő évekre szól és a konkrét és szoros együttműködés fej­lesztését szolgálja. Pótlóla­gos intézkedéseket határoz­tak el az 1985. évi jegyző­könyvben előirányzott szál­lítási volumenek pontos és maradéktalan teljesítésére, s 1986-ra a zavartalan átme­net elősegítése érdekében. Marjai Józsefet fogadta Willi Stoph, az NDK mi­nisztertanácsának elnöke. Lázár György Belgrádba érkezett Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke Milka Pía- nincnak, a JSZSZK Szövet­ségi Végrehajtó Tanácsa el­nökének meghívására ked­den reggel hivatalos baráti látogatásra Jugoszláviába utazott. Kíséretében van He- tényi István pénzügyminisz­ter, Horn Gyula kül ügymi­nisztériumi államtitkár, Du­nai Imre külkereskedelmi miniszterhelyettes, Györke Sándor, hazánk belgrádi nagykövete Jugoszláviában csatlakozott a delegációhoz. Lázár György búcsúztatá­sára a Keleti pályaudvaron megjelent Maróthy László miniszterelnök-helyettes, Várkonyi Péter külügymi­niszter, Bányász Rezső ál­lamtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Raft Miklós, a Mi­nisztertanács Titkárságának vezetője és Branislav Nova- kovic, Jugoszlávia budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Lázár György kedden a kora délutáni órákban Belg­rádba érkezett. A vendégeket a jugoszláv főváros topcsideri pályaud­varán Milka Planinc, a Szö­vetségi Végrehajtó Tanács elnöke, Nedeljko Mandics, a Szövetségi Végrehajtó Ta­nács tagja, Szvetozar Rika- novics, a szerb köztársasági kormány alelnöke, Budimir Loncsar, a szövetségi kül­ügyi titkár (külügyminisz­ter) helyettese és Milovan Zidar, budapesti jugoszláv nagykövet fogadta. Lázár György röviddel megérkezése után felkereste a belgrádi emlékközpontot, ahol kegyeletét leróva virág­csokrot helyezett el Joszip Broz Tito sírján, majd pedig beírt az emlékkönyvbe. Ezt követően Üj-Belgrád- ban a föderáció palotájában megkezdődtek a magyar és a jugoszláv kormány elnöké­nek tárgyalásai. A Lázár György vezette magyar tárgyalóküldöttség tagjai: Hetényi István pénz­ügyminiszter, Horn Gyula külügyminisztériumi állam­titkár, Dunai Imre külkeres­kedelmi miniszterhelyettes, Györke Sándor, belgrádi nagykövet. A Milka Planinc vezette jugoszláv tárgyalóküldött­ség tagajai: Nedeljko Man­dics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja, Budimir Lon­csar külügyminiszter-helyet­tes, Metodi Szmilenszki kül­kereskedelmi miniszterhe­lyettes, Milovan Zidar, Ju­goszlávia budapesti nagykö­vete. Este Milka Planinc dísz­vacsorát adott Lázár György tiszteletére. A díszvacsorán Milka Pla­ninc pohárköszöntőt mon­dott. Ebben kiemelte: „Ba­ráti országaink között a kap­(Folytatás a 2. oldalon.) előadó Szekszárdon és Pakson A szekszárdi előadás hallgatósága Szovjet Két előadás és beszélgetés is volt tegnap megyénkben a Szovjetunió életéről. Szek­szárdon a megyei pártbizott­ság nagytermében propagan­distáknak, a pártszervezetek képviselőinek és népfront- aktivistáknak tartott elő­adást Anatolij Jefrimovics Bormotov, a Szovjet Kultú­ra és Tudomány Háza igaz­gatója. A rendezvényt a Ha­zafias Népfront megyei bi­zottsága és szekszárdi városi pártbizottság szervezte. A vendéget és a megjelenteket Szabó Géza, a városi párt- bizottság első titkára kö­szöntötte, az előadáson részt vett Varjas János, a HNF megyei titkára. A. Bormotov előadását tartja Az előadás témája a Szov­jetunió külpolitikája volt. A szovjet Kultúra és Tudo­mány Háza igazgatója hang­súlyozta, hogy korunk fő kérdése a béke megőrzése és megvédése. A Szovjetunió külpolitikáját mindig is a béke gondolata vezérelte. Kapcsolatai a világ orszá­gaival sokoldalúak, elsősor­ban a szövetséges országok­kal törekednek — eredmé­nyesen — ezek elmélyítésére és szélesítésére. Az eredmé­nyességet mi sem bizonyít­ja jobban, mint az immár 2000-ig kidolgozott együtt­működési program. A szö­vetségi rendszert kétoldalú kapcsolatok is erősítik. Sok erőfeszítés eredmé­nyeképpen a Szovjetunió kapcsolatai kiegyensúlyozot­tak a fejlődő országokkal is. Törekednek a kapcsolatok tartására a tőkés országok­kal is. Az előadó részlete­sebben szólt az idei világpo­litikai eseményekről, Gorba­csov párizsi látogatásáról, majd a genfi találkozóról Reagan elnökkel, és annak várható kedvező hatásairól az enyhülési folyamatra. Hangsúlyozta, hogy a két nagy országnak: a Szovjet­uniónak és az Egyesült Ál­lamoknak nagy a gazdasági, politikai és katonai ereje, ehhez mérten nagy a felelős­ségük is a világ sorsának ala­kításában. Részletesen indo­kolta, hogy a Szovjetunió nem felelős a fegyverkezési versenyért, mert annak újabb és újabb fordulóit — a Szovjetunió békejavaslatai és erőfeszítései ellenére, — mindig az amerikai fél kez­deményezte. A Szovjetunió rákényszerült a válaszlépé­sekre. Elmondta az előadó, hogy a békét csak a kis és nagy országok közösen ké­pesek megvédeni. Pakson Vlagyimir Jevdo- kievics Sznyegirjov, az össz- szövetségi Sugárzáskutató Intézet tudományos főmun­katársa, a műszaki tudomá­nyok kandidátusa tartott előadást a munkásművelődé­si házban, a Szovjetunió gazdasági stratégiájáról, ezen belül részletesebben szólt az atomenergia békés felhasz­nálásáról, a sugárkutatásról. A vendéget Baksay Fe­renc, a paksi városi pártbi­zottság, Nándori Lajos, a népfrontbizottság titkára és dr. Tóth Lajos, a tanács végrehajtó bizottságának tit­kára köszöntötte. Az előadá­son propagandisták, az atomerőmű építkezésén dol­gozó szovjet szakértők kép­viselői és népfrontaktivisták vettek részt. New York, ENSZ A terrorizmus elítélése Az ENSZ közgyűlése hét­főn, szavazás nélkül elfoga­dott határozatában elítélt minden terrorcselekményt, bárki, bárhol hajtsa végre azt. A közgyűlés által elfo­gadott dokumentum azonban nem tartalmazza a terroriz­mus pontos meghatározását, nem foglalkozik azzal, hogy a terrorcselekményeket egyé­nek, csoportok, vagy államok hajtják végre és nem tér ki arra sem, mi váltja ki a ter­rorizmust. A közgyűlés gyakorlatilag már több mint egy évtizede, foglalkozik a terrorizmus kérdésével és ez nem az el­ső határozata ebben a témá­ban. A terrorcselekmények­kel kapcsolatos állásfoglalá­sáról a vita még a münche­ni olimpiát követő időszak­ban kezdődött meg, s a vi­lágszervezet jogi bizottsága rendszeresen tárgyalt erről, 1979 óta az erre a célra lét­rehozott bizottság, — amely­nek munkájában Magyaror­szág is részt vesz —, két­évenként terjeszt jelentést a közgyűlés elé. Shultz Londonban Washingtonból európai út­jának első állomására, Lon­donba érkezett kedden Geor­ge Shultz, amerikai külügy­miniszter. A nap folyamán találkozott Margaret That­cher miniszterelnökkel és brit kollégájával, Sir Geoff­rey Howe-val. A tervek sze­rint Shultz szerda reggel folytatja útját — nyolcnapos kőrútjának következő állo­mására — Brüsszelbe. Az MSZMP főtitkárát Losonczi Pál búcsúztatja a Ke­leti pályaudvaron. (Telefotó)

Next

/
Oldalképek
Tartalom