Tolna Megyei Népújság, 1985. december (35. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-31 / 306. szám

1985. december 31, ^ÉPÜJSÁG11 Egy tehetség nyomában Kisfaludi Stróbl Zaigmond emléke A köztudatban a mai Kö- lesd-Borjád, régen Üzd- Borjád neve Petőfi Sándor­hoz, s a „Négyökrös szekér” című egyedülállóan szép vers­hez kapcsolódik. Kevesen tudják, hogy ha­zánk egyik legnagyobb kép­zőművésze, Kisfaludi Strobl Zsigmond életútja, tehetsé­gének felfedezése is Üzd- Borjádról indult el. Gyermekkorom legnagyobb élményei között őrzöm a vele való találkozást, műtermé­nek megtekintését. Csodála­tos művészetét látni, s az embert a maga nagyszerűsé­gében megismerni, feledhe­tetlen emlékem. Hogyan indult hát el élet­úja? Hogyan fedezték fel te­hetségét? 1896-tól édesapja, Strobl Zsigmond tanítóként dolgo­zott Ozd-Borjádon. Sze­rény, csendes, vékony test­alkatú, szorgalmas ember volt. Az iskolaszék becsülte, tisztelte, s többízben kiállt érdekében a tanfelügyelői je­lentésekkel szemben. Édes­anyja életrevaló, egészséges asszony volt, akinek a .kü­lönös képességeiről” szóló új­ságcikkeket ma is őrzi a Tolna Megyei Levéltár. A festői környezet, Petőfi akkor még nagyon eleven élő emléke, s a fantáziában gazdag édesanya mesevilága vette körül a gyermek Zsig- mondot. Egy alkalommal kutat ás­tak az iskolaudvaron, s Stróbl tanító úr arra ösztö­nözte gyermekeit, hogy al­kossanak, formáljanak a ki­ásott vörös agyagból. A kész munkák az iskola ablakába kerültek, szárították őket. Az akkori Sass uraság ar­ra járt, s meglátva az agyag­munkákat, egyértelműen ki- jelentete, hogy a kis Zsig­mond olyan tehetség, akinek Emlékérem — Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása nem szabad elkallódnia. A Sass osalád messzemenő tá­mogatásával indult el Buda­pestre, s tehetségének kibon­takozásához igen kevés idő­re volt szüksége. Leveleiben igen nagy sze­retettel emlékezik vissza gyermekkorának színhelyé­re, Uzd-Borjádra. íme egy idézet 1955. január 15-i . le­veléből : „Csendes óráimban gyak­ran felidézem az útszéli ta­nítói lakot, a kertünk alatt folydogáló Siót, az úzdi, kaj- dacsi és kölesdi kirándulá­sokat, persze gyalog és jó­kedvvel. Emlékszem az öreg Sass Jankára, aki sokat me­sélt nekem Petőfiről, a ked­ves borospincékről a hegyol­dalban. Az akkor még meg­lévő, a Sió és Sárvíz közti zsombékokról, ahol a gyűlő, feltörő és vándorló lángokat bűvölettel néztük az esték alatt, romantikus gondola­tokkal telve. — És a végén a frissen ásott kútra a mi udvarunkban, ez az előke­rült jó agyag döntő lett éle­temben.” Nagy művészként a világ legnagyobb embereinek ba­rátságát mondhatta magáé­nak. Erzsébet angol király­nő őt választotta ifjúkori szobra megalkotójának. G. B. Shaw, Vorosilov az ő szobrát tartotta legkifeje­zőbbnek. Szerényen szólt — ha beszélt — csodálatos al­kotásairól. De tűz gyűlt sze­mében, lelkesedés szólt sza­vaiból, ha Űzd-Bor jódról be­szélt, ha felelevenedtek a gyermekkor emlékei, Tolna dombjai, s az akkor még élő öregeknek küldött üzenetei­ben soha nem felejtette, hogy innen indult el tehetségének kibontakozása. Vajon mi itt Tolna megyé­ben úgy őrizzük-e emlékét, ahogy méLtán megéremelné? A békés egymás mellett élést, a békét hirdette mű­veiben. Műtermében ott volt az angol királynő, Vorosilov mellszobra mellett az ifjú­korában faragott „Fájdalmas Anya” és a mindenek fölé helyezett Petőfi Sándorról készített alkotásai: a szerel­mes „Borjádi Petőfi”, s a magyar szabadságért életét áldozó költő. A második világháború után a művészek között első­nek vette fel a vésőt, s meg­alkotta a monumentális Fel- szabadulási emlékművet, cso­dálatos könnyedséggel, mely­re csak olyan művész képes, aki „szabad” volt egész éle­tében. Bejárta az egész világot, szobrai díszítik a Szovjet­unió, Kalifornia, Svájc park­jait. Hazánk közterein közel 50 szobra áll. Uralkodók kö­szönték meg munkáját, s cso­dálták tehetségét, de ő sze­rény maradt egész életében. Művészete mellett emberi erényei és példája is mél­tán megérdemli, hogy halá­lának tizedik évfordulóján emlékezzünk rá. Kurucz Rózsa A kétszáz éves „Najgebajde” Szomorú, sőt tragikus tör- v ténelmi emlékek jutnak eszé­be anak, aki a hajdani Új­épület — németül Neues Ge. bäude, népiesen Najgebajde — nevét hallja. Ebben a ka­szárnya-monstrumban ra­boskodott ugyanis nemzeti históriánk sok-sok kiválósá­ga, akik közül nem egyet ép­pen ott, e hatalmas katonai építmény egyik vagy másik udvarán végeztek ki. A békés utókor bizony már csak sejti, sejfegeti, hogy hol terpeszkedett a bécsi udvar­nak ez a Pestre telepített hadi bázisa. Valahol a mai Sza­badság tér helyén, ott, ahol a televízió székháza áll — szokott hangozni a bizonyta­lan válasz. Igen, ott is, de a mai Engels teret éppen úgy elfoglalta, mint ahogyan a Deák tér helye is hatalmas övezetébe tartozott, lévén a Najgebajde 22 622 négyzetöl kiterjedésű. Hanem amikor most, két­száz esztendejee, 1785 végén, 1786 tavaszán építeni kezd­ték, még nem olyan zord szerepet szántak neki, mint amilyennel később kénysze­rűen dicsekedni kellett. II. József, a kalapos király ugyanis egy közjóléti célú házcsoport megtervezésével bízta meg Canevalét, udvari építészét: eredetileg árvahá­zat akartak tető alá hozni a Duna-parttól nem messze kí­nálkozó üres telkeken. szállhatott meg; az istállók pedig több mint 300 lónak adtak tágas kvártélyt. Volt persze ott még számos tiszti lakás, meg börtöncella a re- belliskedő magyaroknak. Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc idején ter­mészetesen a Neues Gebäu­des is a felkelők kezére ke­rült: stílusosan a honvéd­tüzérség vette át ott a pa­rancsnokságot. A világosi fegyverletétel után azonban éppen a levert seregk legfőbb irányítói, a rebellió eszmei vezérei ke­rültek a méteres falak vas­rácsai mögé. Az északkeleti pavilon harmadik emeletén 'raboskodott például Batty- hány Lajos, az első magyar miniszterelnök — őt egyéb­ként nem odabent, a Najge- bajdében, hanem a ma is vi­lágító Battyhány-örökmécses helyén végezték ki —, Csányi László közlekedési miniszter, valamint Leövey Klára, a magyarországi nőnevelés út­törője stb. Egy korabeli ki­mutatás szerint 1849-ben 910 fogoly várta sorsa jobb avagy rosszabb alakulását ebben a zsúfolt tömlőében. Az 1870-es években már a Magyar Athleticai Club ren­dezte az első futó, ugró és dobó versenyeket ezen a tágas tornatéren. Mivel a katonaság időköz­ben végleg kivonult onnan, a falak omladozni kezdtek, és Wekerle Sándor miniszter­elnök 1897-ben elrendelte az immár régi Újépület eltaka­rítását. Huszonhét hatalmas telek szabadult fel így a fő­város pesti oldalának belvá­rosában! Ezekre aztán olyan épületek kerültek, mint az Áru- és Értéktőzsde Palotája — ebben szorong ma a Ma­gyar Televízió —, a Postata­karékpénztár, a Magyar Nem­zeti Bank székháza, stb. A most két évszázada ne­mes szándékkal építeni kéz. dett Najgebajde tehát meg­lehetősen gyors és dicstelen véget ért. Amilyen óriási he­lyet követelt magáinak egy­kor, olyan sebesen pusztult ki Pest szívéből. Mintha az a sok-sok kegyetlenség Is siet­tette volna halálát, amelyet egykor celláiban, termeiben elkövettek... A. L. Ám amint Hild János irá­nyításával a falak nőni kezd­tek, az elképzelések is rend­re módosultak. Előbb szövő­dének szemelték ki holmi prágai takácsok, ám aztán 1800-tól már úgy szerepelt, mint leendő tüzérkaszárnya. Az is lett belőle: az 5. szá­mú császári ezred „pattan­tyúsainak” lakhelye. Már 1814-et írtak, amikor , , V végleges formáit elnyerte. A A/ 1J'' ''l 1 F,r '"‘KEN föntebb említett hatalmas területen ekkor olyan pavi­lonsor terpeszkedett, amely­nek kilenc udvara volt; 286 termében 2420 közember Az Újépület délről nyíló főbejárat» 1849—50-ben. (Egy­korú kép.) A biblia világa Kiállítás a Szépművészeti Múzeumban A karácsony, a keresz­ténység nagy ünnepköre tet­te aktuálissá a Szépművésze­ti Múzeum új kiállítását, me­lyet nagy szakértelemmel válogatott össze a grafikai osztály sokezres anyagából Zentay Lóránd művészettör­ténész. Az Űjtestamentum a Bib­lia második része. Az. ie. el­ső század végétől a máso­dik század elejéig írt köny­vek központjában Máté, Lu­kács és János apostolok evangéliuma áll, Jézus éle­tének leírásával, továbbá az Apostolok cselekedetei, me­lyek a kereszténység elter­jedésével ismertetnek meg. Az Űjtestamentum a keresz­tény gondolkodásmód alapja, meghatározó módon járult hozzá az európai ember gon­dolatai, érzelmi, erkölcsi vi­lágának kialakulásához. &ss Jusepe Ribera: Szt. Péter bűnbánata Az európai művészetet a III. századtól a XIX. száza­dig olyannyira befolyásolta, hogy múltunk képzőművé­szetének, a keresztény mű­vészet és a történelem bo­nyolult, nehezen áttekinthe­tő szövevényének megértése lehetetlen az Űjtestamentum nélkül. Az európai vallásos mű­vészet fő témája Jézus élete, ahogy azt az evangéliumok leírják, és a különböző ko­rok művészei saját koruk élményanyagával párosítot­ták. A középkor folyamán Jézus egész élettörténetét is­mertették a művészet minden műfajában keletkezett alko­tások, az írni-olvasni nem tu­dó tömegek számára így tet­ték hozzáférhetővé a Szent­írás tanításait. Az ábrázolt jelenetek té­maválasztását az egyes ko­rok eszmei-ideológiai ténye­Albrecht Dürer; Az Apoka­lipszis négy lovas» zói is befolyásolták. A ke­reszténység első századaiban az üldöztetések idején pél­dául a szarkofágokon és a katakombák festészetében Jézus életéből leginkább a feltámadással kapcsolatos történéseket, csodatettei kö­zül Lázár feltámasztását je­lenítik meg, Jézus gyermek­ségének és Szűz Mária éle­tének több epizódját pedig az V. század óta. Szenvedéstör­té neténék egyes állomásait a későközépkor vallásos misz­tikája terjesztette el széles körökben. A csodálatos mű­vészettel emelt nagy székes- egyházak faragott és festett képsorai a középkor embere számára didaktikus célzattal, mély érzelmi átéléssel köz­vetítették a keresztény hit tételeit. A XIV. századtól kezdve az európai képzőművészet nagyjai az Újszövetség tör­Rembrandt: Krisztus levé­tele a keresztről téneteit a kor szellemi ar­culatához idomították, mint Fra Angelico a firenzei San Marco kolostor falképem és ereklyeszekrény-tábláin (me­lyek a karácsonyi könyv­vásárra megjelent bibliofil kiadásban itthon is hozzá­férhetők, Vas István Jézus életéről szóló írásával.) Leo­nardo Az utolsó vacsora cí­mű képével, Michelangelo a Sixtusi Kápolna Utolsó íté­letével, Raffaello pedig a Sixtusi Madonnával (Drez­dai Képtár), nemcsák a kor emberének elképzelését, ha­nem a késői utódok fogalma­it is befolyásolták százado­kon át. Sókat tettek e téren Dürer és Rembrandt képei, még inkább sokszorított gra­fikai lapjai, melyek a könyv- nyomtatás elterjedése óta a kispénzűek számára is meg­szerezhetők voltak. Ezékből a századokon át ható mintaképekből állította össze kollekcióját a Szépmű­vészeti Múzeum új kiállítása, kiegészítve néhány eredeti miniatúrával és lavírozott tusrajzzal, illetve oltárkép- vázlattal a késői barokk kor­szakból. Az egyes újszövet­ségi témák művészi ábrázo­lásában mérföldkövet jelentő ciklusok közül Dürer és Rembrandt sorozataiban gyö­nyörködhetünk. Dürer Mária élete, Nagy Passiója és a teljes Apokalipszis sorozat megrázó vallomás nemcsak a festő vallásos hitéről, hanem tettenérhető rajtuk — főleg a Mária élete sorozat lap­jain — a reneszánsz életfel­fogás mozzanatai is. Rembrandt Jézus kínszen­vedését bemutató rézkar co­la ta mély emberi drámaként ábrázolja a passió jeleneteit, a híres úgynevezett „Százfo­rintos lapon” a misztikum­ba emelkedve. A kiállítás időhatárait két illusztrált Biblia jelzi: a XIV. századi Biblia Paupe- rum, és egy 1851-es, famet­szetekkel illusztrált Biblia. A kiállított grafikai lapok zö­me azonban a későközépkort és a korareneszanszot idézi; Martin Schongauer, Hendrtck Goltzius, Israel van Mecke- nem és más metszők mellett láthatók azonban barckkori munkák is: Maulbertsch, Tie­polo és F. Boucher néhány kiemelkedően szép vázlata. A kor előkelői, a királyi udvarok számára kiváló mű­vészek kézzel festett minia- túráival díszített imafcöny- vek, úgynevezett Hórásköny- vek közvetítették a Szentírás jeleneteit. Magyarországra is került közülük jó néhány. A Helikon Kiadó az idei ka­rácsonyi könyvvásárra jelen­M art in Schongauer: An­gyali üdvözlet tette meg közülük hasonmás kiadásiban ezüstnyomással a Magyar Tudomnáyos Akadé­mia könyvtárának jelentős művészettörténeti kincsét, a „párizsi hóráskönyvet”. Brestyánszky Ilona G. Bonasone: Domine quo vadis

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom