Tolna Megyei Népújság, 1985. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-31 / 306. szám
1985. december 31. rtÉPÜJSÁG 9 Százharminchárom nap a déli-sarki jég fogságában A Szovjetunió déli-sarki tudományos kutatóflottájának zászlóshajója, a Mihail Szomov az antarktiszi jég fogságában töltött 133 nap után szerencsésen visszatért a leningrádi kikötőbe. A parancsnoki hajó — amely a világon elsőként járt a ítéli Antarkti- szon — több (mint négy hónapon át sodródott maga- tehetetlenül kiszolgáltatva az elemeknek a Ross-ten- ger jégtáblái közé szorulva. Az Antarktisz kutatásának történetében ez volt az egyik legnehezebb megpróbáltatás. A mentés hiteles történetét a szemtanú, Borisz Krutszkih földrajztudós, a Szovjetunió Sarkkutató Intézetének igazgatója, a munkálatok irányítója mondta el az APN tudósítójának. 4200 méter A Fedcsenko-gleocseren, a tengerszint felett pontosan 4200 méteren van a világ legmagasabban működő hid- rometeorológiai állomása. A gleccser a Pamir hegységben húzódik (77 kilométeren), és a legnagyobb a Szovjetunió területén. Nevét a neves orosz természettudósról, A. P. Fedcsenkóról (1844—11873) kapta. Több mint fél évszázada működik ez a hidrometeo- rológiai állomás. Zord, élettelen a táj, az év 240 napján orkán erejű szélviharok tómmagasságban... bolnak, a hőmérséklet pedig mínusz 40 fok alá, vagy még lejjebb süllyed. Az állomás munkatársai, bármilyen is legyen az idő, naponta nyolc alkalommal kimennek a terepre, összegyűjtik a műszerek adatait, majd rádión továbbítják azokat Dusanbe- ba, Tádzsikisztán fővárosába. A Fedcsenko-gleccser sajátságos „konyha”, melyen az időjárás készül. A tudósok töb évtizedes helyi megfigye. lései sok fontos népgazdasági feladat megoldását segítik. Űgv hiszem, még most sem fogtuk fel .teljes drámai- ságában a Szomov tragédiáját. Sorsa szeriintem példa nélkül álló, noha a sarkvidéki expedíciók történetében j áraltos kutatók közül sokan úgy vélekednek, hogy a Szomovot a Cséljuszíkin gőzöshöz hasonló csapós érte. Azt gondolom, hogy nincs igazuk! Sajnos a Szomov kétségesebb, reménytelenebb helyzetben volt, minit annakidején a harmincas években a Oseljiusákin. Az .a gőzös az Északi-sarkon rekedt meg a jégben. A hiajó száznégy emberből álló személyzete és kutatócsoportja a jégtáblákon kényszerült megtelepedni. Táboruk 155 tengeri mérföldre, nem egészen 300 kilométerre féküdt a lakott Csufccs-félszigettői. A men. tőalakulatok kutyaszánokon és repülőgépeken indultak a hajótöröttekért, és sikerrel jártak. Ezzel szemben a Szomov végtelen magányban várta sorsa beteljesülését. A legközelebbi szovjet állomás 500, a legközelebbi amerikai pedig ,1000 kilométerre volt a hajótól. Közben a tél egyre keményebbé vált. Ilyenkor ezen a vidéken megdermed az élét, s az állomások védett, sokszorosan biztosított helyiségeiből senki nem merészkedik ki a szabadba, hisz az egyenlő volna a fagyhalállal. Természetesen nincs sem hajó-, sem repülőgép-közlekedés. Az egyedüllét nyomasztó súllyal nehezedik a hajó személyzetére.. Igaz, a jégmező szélén ott tanyázott a Pavel Korcsiagin motoros hajó, az azonban csak erkölcsi értelemben nyújthatott segítséget. A hajó semmit nem tehetett a Szomov megmentéséért. Legénysége — tragédia esetén — legföljebb a fedélzetről nézhette volna végig az eseményeket. A Szomov sorsa tehát egyedülálló volt. Sodródott a jégben a kemény tél és a fekete sarki éjszaka közepette. Ilyen körülmények között az egyedüllét tudalta a legedzettebb kutatókat is megviseli, pedig ők különleges testi-lelki erőkifejtésre képesek. Valahányszor ösz. szeállítunk dél-sarki expe- dídiós személyzetet, alaposan megvizsgáljuk a jelöltek pszichikai reakcióit, különös tékintettel a megterhelésekre és az egyedüllét elviselésére vonatkozóan. Hia a jelölt csak egyetlen tesztnél is csődöt mond, szigorúan visszautasítjuk a saját erdőkében, hiszen a valóságban még a véletlenekkel is számolni kell. A véletlen pedig kegyetlen körülményeket teremthet, mint azt a Szo- mov esetében is láthattuk. A Vlagyivosztok jégtörővel indultunk megmentésükre. Üj Zél.andon Wellington kiköltőjéfoen fogadták ,a haját. Az Anbartotisz-egyez- rríény szellemében mindenben segítséget nyújtották nekünk, hogy kimenthessük a bajbajutottakat. Mikor megkérdezték, hogy mennyi esélyt adunk megmenekülésüknek, azt mondtuk: száz százalékot! Mondhattunk mást? Hiszen átókor nincs értelme az útnak! Meggyőztük magunkat, hogy áttörünk a jégen és elérjük a Szomovot. A kérdéses csak az időpont volt. Júliusiban vagy augusztusban érjük el őket? Régebben az Északi-sarkon a jégtörőim jók kapitányai olyan repülőgépeikről ábrándoztak, amelyek képesek a hajó fedélzetére dobni a jég- vdszonyokat leíró adatokat. Azokat a pilótákat, akik szinte a hajók árbocáig leereszkedtek, az Arktisz hőseiként ünnepelték. Ez húsz éve volt. Most viszont a Vlagyivosztok jégtörő az Antarktisz felé haladva egyenesen a világűrből kapott adatokat a jogviszonyokról. A Kozmosz-1500 mesterséges hold naponta háromszor elhaladt a Szomov sodródási körzete felett és pontosan megrajzolt mindent, ami akkor a Déli-sarkon történt. A műhold a sarki éjszakát is legyőzte. Amíg a Szomov felé haladtunk, münden kéznél volt, -a térképek, időjárási elemzések Moszkvából, Melbourne-bői, az Antarktisz állomásról. Az Inmarsat műhold révén bármikor — és bárkivel kapcsolatot létesíthettünk. Emberi számítás szerint mindenre felkészültünk. Ám az sem volt elképzelhetetlen, hogy osztozuhk a Szomov sorsában. Ez is egy lehetőség volt. Végül a hajó sorsát a tengerészei döntötték el. Ha nem így lett volnia, a Szo. movot már márciusban ösz- szeroppantja a jég. Kitűnően manővereztek, elkerülték az elsüllyedést. A Szomovot egy hatalmas jégtábla közepén találtuk meg, de úszott. Ha befagy a jégbe, nem tudtunk volna olyan hamar északnak indulni, együtt sodródunk vele. Elvesztettük volna a visz. szautat, amelyet a műhold segítségével derítettünk fél. Végül győztünk. Két napot töltöttem a Szomovon a sikeres mentési akció közben. A hajó kívülről rémes állapokban volt, de beiül rend, tisztaság és fegyelem fogadott. Jöttek az üdvözlő táviratok, még Japánból is. A japán Soya jégtörő egyszer már kiszabadította a Szomovot a jég fogságából, s a hajó személyzete azt írta, tuditák, hogy kimentjük a bajibaj u- tottakalt hajóstól együtt. De az öröm ékkor még nem lehetett teljes, mert élőittünk volt egy ezer tengeri mér- földes jégmező. De, amint az eredmény igazolja, ezt az akadályt is legyőztük. KNDK A Rjongszong Kombinát A Rjongszong Gépgyártó Kombinát ma a Koreai NDK gépiparának „anyaüzeme”. Valamikor, 1945 előtt csak egy alkatrészeket előállító üzemecske volt, alig valamivel nagyobb bármely kézműves műhelynél. A „kócerájt” a világháború jócskán megtépázta. Alkalmazottai azonban hamar helyreállították, s attól kezdve gyors fejlődésnek indult. Csakhogy közbeszólt a koreai háború. Három év múltán a Rjongszong ismét romokban hevert, kár bevesztek a gépek, a műhelyek. A Rjomgszong-gyáriak valahogy mindig kivették részüket a legnagyobb munkákból. Az újjáépítés után a bányaipar fejlesztésében segédkeztek. Eleinte egyszerűbb, később már bonyolult bányagépeket gyártottak. Tulajdonképpen ezek voltak a tanuló- évek. A hatvanas évek elején ugyanis már olyan korszerű nagyüzemnek szállítottak nehézgépeket, mint a Kim Csaek Vasmű, vagy a Hvanghae Vasipari Kombinát. Bevezették a szerszámgép- gyártást is. Ezen a területen az első siker a nyolcméteres vertikális esztergájuk volt. A 210 tonna súlyú, több mint 1200 alkatrészből álló nehézgépet öt hónap alatt készítették el. A most folyó tervidőszakban elért teljesítményéért a gyár kollektíváját Kim ír Szen-renddel tüntették ki. A gépipar patinás anyaüzeme részese annak az intenzív ipari fejlődésnek, amit a szerszámgépgyártás előrehaladása tesz lehetővé. A Rjongszong Kombinát szerszámgépei egy sor nagyüzem, bánya, vegyi gyár, cement- és vasmű folyamatos üzemelését teszik lehetővé. ErőmHlánc ópUf az Oltón Energiagondok Romániában Nemrégiben elnöki dekrétummal szigorú katonai ellenőrzés alá helyezték az energetikai létesítményeket Romániában. Az intézkedést a szervezésben és a vezetésben tapasztalt súlyos hiányosságokkal indokolták; A dekrétum részletesen .taglalja az energiaágazat szakmai feladatait, egyúttal intézkedik arról, hogy minden egységhez vezényeljenek katonai parancsnokot, hozzátartozó katonai csoporttal, amely a szakmai vezetéssel együttműködve ellenőrzi és szükség esetén behajtja a katonai munkarend megszabta feladatok teljesítését. A romániai sajtó folyamatosan nagy teret szentel az energiatakarékosságnak. és beszámol az új energiatermelő üzemek létesítését célzó erőfeszítésekről. Az üzemeket arra kötelezik, hogy az energiaigényes munkafolyamatokat az éjszakai műszakokra ütemezzék be, a nagymennyiségű energiát igénylő berendezéseket a reggeli és esti csúcsidőszakon kívül működtessék. A vállalatok a kiutalt árammennyiséget semmi körülmények között nem léphetik túl. Szigorú korlátozások vannak érvényben az egyéni áramfogyasztókkal szemben is. Az egyes lakásokra kiszabott árammenyíség túllépése esettén súlyos büntetéseket szabnák ki. Tilos bármiféle hősugárzó, az erősebb égők használata, előírás, hogy a fogyasztási csúcsidőszakokban az emberek ne mossanak, vasaljanak, ne használjanak eléktromos háztartási eszközöket. Általában azt javasolják, hogy a háztartási munkákat a nappali órákban végezzék. A rendelet a tanácsokat az energiafogyasztás folyamatos, szigorú ellenőrzésére szólítja fel, és arra, hogy a közvilágítást a legszükségesebbre csökkentsék. A lapok sorozatban foglalkoznak az energiiahiány leküzdését célzó, újabb erőművek építéséről szóló munkálatok ismertetésével. Az Előre cikksorozatban ismerteti a Kárpátok déli részén átfolyó Oltón eddig létesített és most épülő erőműlánc munkálatait. Megtudjuk, hogy a 80-as évék elejéig majd .másfél tucat erőmű készül el a folyó középső szakaszán Govorálól a Vörös- tornyi-szorosíg. Most feljebb költöztek az építőik. Az Av- rig—Fogaras közötti Olt-szakaszon öt kisebb vizieromu- vet terveztek, összesen 71 megawatt teljesítménnyel. Az erőműlánc első tagját a következő ötéves terv folyamán kívánják átadni. Kísérleti célból kisteljesítményű hidrocentrálé épül feljebb az Oltón, Bukszádnál, a tusnádi-szoros kijáratánál. Itt a tározó partja mentén üdülőövezetet kívánnak létesíteni, egészen az ország egyik leglátogatottabb üdülőtelepéig, Tusnádfürdőlig. A tervek szerint a bilkszádi erőműnek jövőre már áramot kell szolgáltatnia. A romániai sajtó megírta, hogy az ország 1985. évi energetikai beruházási tervét csupán 77,8 százalékban teljesítette. A tervezett 46 új létesítményből, amelynek összteljesítménye 2134 megawattóra lenne, az első tíz hónapiban csupán 11 készült el 345 megawattom teljesítménnyel. Jövőre pedig további 1592 mega wattóra kapacitás üzembehelyezésé t tervezik, amelynek majdnem a felét vízi-, a nagyobbik félét pedig szénenergiévtal állítanák élő. Mindez az építőmurika szervezettségének jelentős javítását teszi szükségessé. Az USA és az európai KGSI-országok kereskedelme Az amerikai—kelet-európai kereskedelemben az év első hat hónapjában a kétoldalú forgalom 15—16 százalékkal bővült. A szocialista országok amerikai exportjában nagyobb szerephez jutottak a félkésztermékek, a gépek, a szállítóeszközök, valamint az élelmiszerek. A Szovjetunió főleg mező- gazdasági termékeket importál az USA-tÓl. 1985 első félévében 1113 millió dollárért kukoricát, búzát 139 millió dollár értékben, nyersgyapotot 55 millió dollárért vásárolt az Amerikai Egyesült Államoktól. Románia összbehozatala csökkent az előző évhez képest, kivitele viszont több mint 10 százalékkal emelkedett. Románia naftát (1984 első félévében 103, 1985 első félévében 108 millió dollár) és olajszármazékokat (1984 első félévében 58, 1985 első félévében 91 millió dollár) exportál az USA-ba. Az NDK a második legnagyobb Ikükorioaimportőr a KGST-országok között. Az idei év első felében 17 millió dollárért importált kukoricát. Kivitele az idei év első felében 67 millió dollár volt, amelyből 19 millió dollár értékben szerepelnek vas- és acéllemezáruk. Magyarország mezőgazda- sági traktorokat importált, ez év első felében 6 millió dollár értékben, exportjának közel 120 százalékát (21 millió dollár) sertéssonka és -lapocka, 15 százalékát (17 millió dollár) autóalkatrészek alkotják. A csehszlovák termékek közül főleg az acéltermékeket és a sört importálják az amerikaiak, míg Csehszlovákia koncentrált szuperfoszfátból szorul behozatalra. Az Amerikai Egyesült Államok összesen 1,1 milliárd dollár értékben importált cikkeket a térség országaiból. ■1 A Fedcsenko-gleccser egyik szakasza Meteorológusok a Fedcsenko-gleccseren