Tolna Megyei Népújság, 1985. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-31 / 306. szám
B Képújság 1985. december 31, Ez aliatt az idő alatt a gyár több mint százféle személygépkocsit és teherautót, illetve azok számtalan változatait gyártotta. A rekonstrukció új szakaszt jelent a gorkiji autógyár életében. A felújítás legfontosabb célja a gépkocsik konstrukciós korszerűsítése, a megbízíhatóság, a hosszú élettartam, a gazdaságosság és a kényelem fokozása. A munkálatok egyidejűleg több irányban is folynak. Az első és a legfontosabb a téhenauitök dízelesí- tése. A másik fő irány a jelenleg gyártásiban lévő gén- kocsik korszerűsítése. Növel, ni kívánják a többi között a sűrített gázzal üzemelő teherautók gyártását, továbbá elektronikus rendszerek segítségével kívánják korszerűsíteni a Volga GAZ— 3102 'típust. Lorenzo Bartolinj firenzei művész mellszobra a fiatal Liszt Ferencről A Bechstein-zongorán egykor Liszt és tanítványai játszottak Jugoszlávia Kotor újjáépítésé Több mint hat évvel ezelőtt a cma-gonad Kotor 600 műemléke közüli 64 összedőlt, 229 súlyosan, mintegy 300 pedig kisebb arányiban megrongálódott. Mindez 16 másodperc alatt történt. A földrengés sújtotta Kotort az UNESCO a világ kulturális kincsei között tartja számon, s mivel Jugoszlávia 1976-iban aláírta a párizsi konvenciót a műemlékvédelemről, köteles a várost restaurálni. Mivel nem volt semmilyen szalkdoikumentáció, a feladat bonyolultnak bizonyult, s hosszan tartó felméréseket és előkészületi munkát igényelt. Minden egyes épület esetében 6—10 vagy még ennél is több hónapra volt szükség. Ezenkívül az építőknek újra meg kellett ta- nülniük, hogy mindent kézzel csináljanak. A keskeny, alig két méteres utcácskákban a gépek ugyanis használhatatlanok. A romok eltakarításához a cement, a mész és más építőanyagok szállításához bizony talicskát kellett .alkalmazni. U yen nehézkes körűimé, nyék között eddig 15 épületet sikerült restaurálni, néhányat a közeljövőben fejeznek be, mintegy húszat pedig még csak félig újítottak fel. Természetesen először a lakóiházakat, gyáraikat, utakat, iskoláikat, kórházaikat állították helyre a földrengés után. A kotort károkat 3,6 mi'liiárd dollárra becsülték 1979-lben. Az ország Crna Gorával együttérezve vállalta, hogy ennék az ősz- szegnek mintegy 82 százalékát fedezi. Sokat számít ez a segítség, de azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy azóta alaposan megemelkedtek az építőanyagárak, köztük a cement, ami csiáknem 16-szor annyiba kerül, mint 1979-fben. Kotort azonban az anyagi gondok ellenére is újjá fogják építeni, hogy Jugoszlávia kultúrájának, építészeti örökségének továbbra is egyik őrzője legyen. kítása évente negyedimülüió látogató keresi fel a halhatatlan művéket alkotó költőíró egykori reziidenciájáit. Most ősztől elkezdődött az 1777-ben épült Scihiller-ház restaurálása is, mögötte múzeum épül, az egész épület- komplexumot 1988-ban nyitják majd meg. E nagyméretű, igényes munkát, mint mondotta dr. Siegfried Seifert professzor, a XI. párt- kongresszusra tett felajánlásaik között a tudományos irodalmi értékek gazdagítása címén tartják számon. Weimar 1986. évi programjai között a legnagyobb szabású a Liszt Ferenc ünnepség-sorozat lesz. Az egész világon ismert zongoramű- vé3£, zeneszerző születésének 175. és halálának 100. évfordulójára készülnek. Liszt egykort házában lévő emlékmúzeumba évente több mint 50 ezren látogatnak el a föld minden részéről. A német zenei élet fejlődéséiben jelentős szerepet betöltő Liszt Ferenc emlékének nemesük a magyarok, hanem a weimariiak is nagy tisztelettel adóznak. Közösen a berlini magyar kulturális intézettel az NDK számos városában — Berliniben, Eisenfichfaan, Lipcsében — különböző kiállításokat rendeznek. Az évforduló alkalmából Liszt-emlékérmet bocsátanak ki, Liszt és kora címmel egy reprezentatív képes album is megjelenik. A nagy művész kezdeményezésére a még 1872-ben alapított Zeneművészeti Főiskolán, májusiban, Hans Rudolf vezényletével ünnepi Liszt- koncertet rendeznék, ahol fellépnék a Weimanban tanuló magyar zeneművészeti növendékek is. Most először adják elő Liszt Goethe Faustjára komponált kórusművét. A_ Schioss-ibeii látogatás után a paíkszélí szolid házhoz vitt utam. A kétszintes épület falát borostyán futja be, kertjében kiapad hívogatja a fáradt idegent. Itt élt, ide tért mindig vissza minden idők egyik legnagyobb muzsikusa... A szobák eredeti bútorzata, a két zongora, amelyéken a mester és tanítványai játszottak, a színes szőttes függönyök, a szőnyegek a száz esztendővel ezelőtti otthon hangulatát idézik. Ez az örökség mindazok öröksége, akik ide belépnek. Köszönet érte a hagyománytisztelő weimarialk- nak. Horváth Anita Weimarban él a történelem Liszt-év, 19Q6 elméleti munkákban. Az elmúlt években a budapesti Petőfi Múzeum közreműködésével Petőfi, Madách, Ady, József Attila életét és munkásságát bemutató kiállítá. sokat rendezték itt. A történelmi parikban pedig Petőfi- szobrot állítottak fel. Viszonzásként tavialy a magyar fővárosban Góethe türingdai rajzaiból nyílt tárlat. A magyar irodaiam tudomány iránti érdeklődést bizonyítja az is, hogy állandósult a kapcsolatuk a Széchenyi Könyvtárral: bibliográfiai munkákban vesznek részt, rendszeressé vált a folyóirat- csere a két intézmény között, s kölcsönösen fogadják egymás kutató munkatársait. Dr. Siegfried Seifert filozófusprofesszor, a weimari kutatóközpont főigazgató-helyettese ottjártam'kar elmondta, hogy a jövőben még szorosabbra szeretnék fűzni kapcsolataikat: — Weimar egyetlen városa az NDK-nak, ahol a magylar irodalomtörténészek segítségével értékes kiállításokat mutatunk be. Közös tervünk, hogy 1987-ben Kassák Lajos munkásságáról adjunk teljes képet Weimar lakóinak és az idelátogató irodalombarátoknak. Mi viszont Goethét, mint műgyűjtőt mutatjuk be jövőre Budapesten. A közös, tudományos munkakapeso- latök bővítését és továbbfejlesztését szolgálja majd az a konferencia is, amelyet 1989-ben Weimarban tartunk, a nagy tapasztalatokkal rendelkező Petőfi Múzeum kezdeményezésére A kutatóintézet helyettes vezetője megemlítette: az utóbbi évtizedben sókat tették a város gazdag örökségének megmentéséért, Weimar ellenáll az idő ostromának. 1982-iben befejeződött a Goethe-lakóház és a hozzá csatlakozó múzeum újjáliaA gorkiji autógyár rekonstrukciója Az elkövetkező ötéves tervidőszak során (1986—1990) a goaMji autógyár — a Szovjetunió egyik legnagyobb autógyára — műszaki rekonstrukciójára a jelenlegi teljes állóeszköz-állomány értékét meghaladó összeget költenek. A gyár főbejáratánál áll az 1932-ben készült GAZ— AA, az együk legelső gyártmány. Ugyanitt látható az a narancssárga dízelmeghajtású billenős utánfutóé teherautó is, amelynek sorozat- gyártása a közeljövőben indul meg. A két autót fél évszázad választja el egymástól. Az ezeréves türingiai város barokk, reneszánsz és klasszicista stílusban épült házai, kastélyai régi pompájukban fogadják a látogatót, az ódon utcákat járva érződik Goethe és Schiller, Bach és Liszt szellemének sugárzása. Weimarban él a történelem. A Nemzeti Színház előtt a két nagy költőgéniusz életnagyságú bronzszobrának lábainál jnég ott a november 10-én, Schiller születésének napján elhelyezett koszorú, a jénai egyetem tanárt kara kegyelettel emlékezett a néhai professzor- társra. Az Hm folyó völgyében lévő, 65 ezer lakosú város jelentős kulturális, tudományos és oktatási központ az NDK-ban. Legnevezetesebb műemlék palotájában, a Schloss néven ismert négy épületszárnyas, díszudvaros, tornyos kastélyban a híres — a középkortól a XX. századig terjedő korok német festészetét bemutató — gazdag anyagú képtára mellett, itt kapott helyet a Klasszikus Német Irodalom és Emlékhelyek Nemzeti Kutató Intézete. Nemzetközi kapcsolatai kiterjedtek, a többi között hazánkkal is együttműködnek különböző tudományos A Liszt-ház 1798-ban épült Az SZKP kongresszusa elé A jó ötletek támogatása A minap kivágandó és kitöltendő szelvény jelent meg a Komszomolszkaja Pravdában. A néven, koron, lakcímen, vagy telefonszámon, munkahelyen és beosztáson kívül a rovatokba azt kellett beírni, milyen társadalmi kezdeményezést, újítást javasol a beküldő, milyen mértékig valósult az már meg, milyen segítségre van szükség. Társadalmi újítás? A fogalmat a szelvénnyel együtt megjelent cikk és egy olvasói levél magyarázta meg. A levél arról szólt, hogy az „alkotó ifjúság” kiállítások, a folyóiratok, a tévé műsorai sok érdekes műszaki újdonságot, sporteszközt, turis- tofelszerelést, és más effélét mutatnak be, de az ötleteket fel is kellene karolni, segíteni kellene gyakorlati alkalmazásukat. A gond ez utóbbival van. Tizenöt éve annak, hogy „éber” bürokraták megszüntették a Komszomol kísérleti vállalkozását, a „Fáklya” űjításmenedzselő és ipari hasznosítást előkészítő vállalatot. Egykori igazgatója, Alekszandr Kazancev ma a novoszibirszki akadémiai város megbecsült lakója, laboratóriumvezető. Az egykori kezdeményezés megszüntetéséről ma is keserűen szól, hiszen a Fáklya egyetlen rubelt sem vitt el az állami költségvetésből, sőt, működésének négy éve alatt legalább ötvenmillió rubel tiszta hasznot hozott az államnak. És nemcsak az újítások hasznosítását segítette elő, úgy mondhatnánk, sikeres közvetítő volt az üzem, a tudomány és a termelés, az élenjáró és az elmaradott iparágak között. Mindezt több ezer egyetemista, aspiráns, fiatal mérnök és tudós fejével és kezei által. A legtöbb „alkalmazott" félállásban dolgozott, ennek megfelelő fizetésért: a Fáklyával együttműködő egyetemi hallgatók átlagosan fél év alatt „visszafizették” az államnak képzésük költségeit. Az ország jövendő közgazdászainak iskolája is volt a vállalat. Azóta bármilyen probléma megoldására létre lehet hozni ifjúsági alkotóközösségeket, csak nem önelszámoló, önfinanszírozó alapokon. Ezt azok a főhatóságok ellenzik, akik számára az utasítás, a rendelet fontosabb a kezdeményezésnél. Akik nem hajlandók kivételt tenni az újítások kedvéért, hanem azt várják el, hogy az ötletek alkalmazkodjanak az általános bürokratikus elvekhez. Egy brigád hiába végezte el a hiányzó dolgozók munkáját is, egyre kevesebbet kapott meg a fizetésükből, így felhagyott a kísértettel, amelynek során pedig többszörösére nőtt a résztvevők munkájának termelékenysége. Valentyin Karmanov húsz éve védi a moszkvai „Sirály” iskolásainak keresetén felépített ifjú technikusok házát, ugyanis már bezárták. Az erről szóló végzésbe a pénzügyi ellenőrök beírták: „Karmanov igazgató rá sem bízott nevelési funkciókat lát el”. Mások véleménye szerint vissza kell adni a klubokat az embereknek... De kitől kell elvenni őket? A hivatali gazdáktól — hangzik a Válasz —, akik szárazzá, formálissá tették a klubéletet, és nem hagynak helyet az önzetlen, önkéntes kezdeményezéseknek. Gennagyij Alferenko fizikus megalakította a novoszibirszki egyetemhez tartozó „Terpszikhore” tánckört. Ebből nőtt ki a tánckedvelők novoszibirszki egyesülete, amely ma már klubhelyiségeket bérel, bankszámlája van, és országos hírű lett. De milyen áron! Egy kulturális minisztériumi bizottság egyszerűen úgy döntött, hogy az egyesületet meg kell szüntetni. Érv nem volt, csak minisztériumi papír — meg tiltakozások. És kiderült, hogy az egyesület működési elvei — önfinanszírozás, önigazgatás, demokratizmus — támogatásra méltóak, és más területeken is szükség van alkalmazásukra. Az is kiderült, hogy olyan egyesületnek is lehet bankszámlája, amelynek nincs felsőbb szerve Moszkvában. Jevgenyij Korol jov a szverdlovszki ifjúsági lakókomplexumokat hozta létre. A szabad idejükben dolgozó önkéntes fiatal építők tapasztalatait az SZKP KB Politikai Bizottsága is jóváhagyta. A fiatalokról kiderült, hogy nemcsak akkor végeznek kiváló munkát, ha a magukét építik. Üzemek rekonstrukciójában is részt vettek. Társaságuk úgy születhetett meg és maradhatott fenn, hogy a területi tanács végrehajtó bizottságának akkori elnökhelyettese támo. gáttá őket: „Általában nem megy, de ha kísérletről van szó, nem veszik a fejünket érte” — mondta. Ma az ilyen vezetőket keresik. A Komszomolszkaja Pravda az ilyen kezdeményezések fölkarolására vállalkozott, és már azon töprengenek a Komszomolban, hogy nem kellene-e társadalmi szervet létrehozni a társadalmi kísérletek és újítások koordinálására és védelmére. M. Lengyel László '(Moszkva) Lengyelország Traktorgyártási A lengyel Ursus Vállalat és a csehszlovák Túrócszent- mártonli 'Nehézgépipart Üzemek húsz évvel ezelőtt kezdte meg a közös traktorgyártást. Mi vel a közös murikában egy időben visszaesés volt tapasztalható, 1980-ban új alapokra helyezték az együttműködésit. 1982 óta a lengyel—csehszlovák tnak- torikutatási és -fejlesztési központ székihelye Túróc- szemtmáriton. A központ szakembered, felhasználva a lengyel Ursus traktorok és a csehszlovák Zetorok legjobb tulajdonságait, kifejlesztették az UR II B, majd az UR IV (traktor- típust. Ez utóbbi esetében tíz százalékkal növelték a motor teljesítményét, a hidraulikus berendezés hatásfokát pedig negyven százalékkal emelték. Az UR IV traktorok sorozatgyártását 1986-iban kezdik meg. A tervek szerint a korszerű, energiatakarékos mezőgazdasági gépek Lengyelországon és Gsehszlovákián kívül eljutnak majd más országokba is. Csehszlovákia Hulladékgazdálkodás A huladékgazdálkodás manapság a fejlett ipari országokban közismert fogalom. A KGST-államokban először az NDK-ban foglalkoztak szervezetten a hulladékfelhasználással, s bevezetésével jelentős népgazdasági megtakarításokat értek el. A példát Csehszlovákia is követte, a szakemberek többféle eljárást is kipróbáltak. Elsőként a Prágai Automatizálási Intézet, az INOG- RA munkatársai kezdeményezték a hulladékanyagok újrafelhasználásának propagálását. Föltérképezték, hogy hol, milyen mennyiségben keletkeznek hulladékok, s javaslatot tettek arra, hogy mire lehet az egyébként veszendőbe jutó anyagokat hasznosítani. Az 1982-ben indult információgyűjtés adatait értékelték, s a hulladékhasznosításra jelentkező vállalatokat jegyzékbe vették. Az idén már 150 vállalat található a listán. A szakemberek véleménye szerint az információs rendszer kiválóan működik, s a tagvállalatok igen magas nyersanyag-megtakarítást érnek el.
