Tolna Megyei Népújság, 1985. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-02 / 282. szám
I98S. december 2. NÉPÚJSÁG 3 ülésezett a szakszervezetek Tolna Megyei küldöttértekezlete Szellemi műhelyeink A levéltár nyitva áll Tudományos munka és közművatődés (Folytatás az 1. oldalról) életkörülmények javítására Irányzott tervek épülnek. A VII. ötéves terv azzal számol, hogy öt év alatt a lakossági fogyasztás nyolctíz százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem kilenc- tizenegy, a reálbér öt százalékkal növekszik majd. A lakossági jövedelmek növekedésében nagyobb szerephez jutnak a munkajövedelmek. A munkajövedelmek súlyának növekedésével nőhet a szociálpolitika mozgástere is. A szakszervezetek azt várják ettől, hogy növekedjenek a létbiztonság garanciái, különösen a nagycsaládok és nyugdíjasok körében, több segítséget kapjanak a pályakezdő fiatalok és megvalósuljanak népesedéspolitikai céljaink. Egyet kell érteni azzal a felfogással, hogy a nyugdíjak reálértékét egyre bővülő körben kell megőrizni. Továbbra is szorgalmazni kell, hogy a keresetek munkán, a szociális juttatások a rászorultságon alapuljanak s kiki jövedelme szerint járuljon hozzá a közterhek viseléséhez. A szakszervezetek támogatják annak az elvnek a gyakorlati megvalósítását, amely szerint az életkörülmények javítását elsősorban a szolgáltatások, az infrastruktúra fejlesztésével kell megalapozni. Nagy felelősséggel vettek részt a VII. ötéves terület- és település- fejlesztési tervjavaslatok kimunkálásában. Számos észrevételt, javaslatot tettek a tervelképzelésekre, az élet- körülmények javítását célzó intézkedésekre. A tanácsokkal folytatott megbeszéléseken minden lényeges kérdésben hasznosultak a szak- szervezeti vélemények. A beszámoló és a szóbeli kiegészítés hangsúlyozta, hogy — amint az élet más területein — a szakszervezeti mozgalom tevékenységében, fejlődésében sincs megállás. Minden megoldott probléma újabb igényeket szül, nagyobb követelményeket állít a mozgalom elé. Az irányítási rendszer korszerűsödése, a gazdaságban, a közigazgatásban végbement változások, a tanácsi és a vállalati önállóság növekedése új helyzetet teremtett. Mindezek együttes hatására nő az SZMT szerepe, önállósága, tevékenységi köre szélesedik. Falkad ez abból a körülményből is, hogy az SZMT közel van az alapszervezetekhez, a munkahelyekhez, a lakóhelyhez, tehát a döntési pontokhoz. Az önállóság ugyanakkor felelősség is. Kiteljesedésével elő lehet és kell segíteni a szak- szervezeti mozgalom egységének további erősödését, az alapszervezeti, lakóhelyi munka színvonalának javítását. A szakmai sajátosságok érvényre juttatása, sajátos érdekvédelme, eredményesen, színvonalasan csakis ezen az alapon oldható meg. A szóbeli kiegészítés elhangzása után előbb a számvizsgáló bizottság, majd a mandátumvizsgáló bizottság vezetője tette meg jelentését a megyei küldöttértekezletnek. Kedves színfoltja volt a mandátumvizsgáló bizottság vezetője jelentésének, amikor külön üdvözölte a küldöttértekezlet legfiatalabb résztvevőjét, Pet- róczi Gizellát és legidősebb résztvevőjét, Egyed Mihályt: Ezután a küldöttgyűlés elnöke megnyitotta a vitát a beszámoló és a szóbeli kiegészítés fölött. átlagnál gyorsabb ütemben növekedett. Elismeréssel szólt a megyei pártbizottság első titkára a munkaversenyről, a szocialista brigádmozgalom. ról. — Szemléletbeli hiányosságokra utal, hogy a mozgalmi szervek, a vállalatvezetők helyenként a szocialista brigádokat csak mint termelési, gazdasági szervezeteknek tekintik, nem fordítanak kellő figyelmet olyan funkcióinak erőteljesebb kifejlesztésére, mint a közösségformáló, -nevelő tevékenység — mondotta Péter Szigfrid. Szólt a megyei pártbizottság első titkára a bérjellegű és az elosztással kapcsolatos kérdésekről is. Foglalkozott a munkafegyelemmel, a munkahelyi demokráciával, az érdekvédelemmel és az érdekképviselettel is. Hozzászólásának befejező szakaszában a megyei párt- bizottság első titkára szólt a megye társadalmi, gazdasági helyzetéről. Részletesen elemezte a megye gazdaságának helyzetét, 1985-ös eredményeit. A megye iparának összesített termelése az országos átlagot meghaladóan nőtt. Kiemelte a paksi atomerőmű két blokkjának teljesítményét, amely nagyban hozzájárult a megye iparának fejlődéséhez. ■Befejezésül a következőket mondotta Péter Szigfrid: A küldöttgyűlés vitája A vitában huszonötén kértek, de az idő rövidsége miatt csak tizenöten kaptak szót. Ez nem jelenti azt, hogy az el nem hangzott felszólalások elsikkadnak, hiszen azokat írásban bekérték a jelentkezőktől és a jövőben az SZMT — a szóban elhangzottakkal együtt — felhasználja, figyelembe veszi munkájában. A felszólalások a szak- szervezeti mozgalom egészét átfogják. Részletesen nem térünk ki rájuk, legközelebbi „Szakszervezeti élet" oldalunkban, kivonatosan, ismertetjük azokat. Császár József, Tolna Megye Tanácsának elnöke, a megyei tanács vezetése és a tanácsok nevében köszöntötte a szakszervezetek Tolna megyei küldöttértekezletét. Hangsúlyozta, hogy a magyar szakszervezetek leendő XXV. kongresszusa és ez a megyei küldöttértekezlet is Péter Szigfrid A megyei pártbizottság első titkára köszöntője után egyetértését fejezte ki a beszámoló azon pontjával, amely megállapítja, hogy „a szakszervezetek szervezettségüknél, tömegbefolyásuknál fogva képesek a párt politikájának széles körű tudatosítására, a határozatok végrehajtására történő mozgósításra”. A szakszervezetek jól segítik a párt tömegkapcsolatainak szélesítését, a dolgozók alkotó tevékenységének kibontakoztatását. része annak a belpolitikai folyamatnak, amely szűkebb körben és országos szinten, lehetőséget kínál közös eszmecserére, a közösségi célok és feladatok megismerésére, a társadalom különböző rétegeivel való találkozásra. A társadalmi véleménycsere, a lakosság széles rétegeinek bevonása a döntések előkészítésébe, a feladatok megvalósításába, politikai munkánk mindenkori velejárója. A rendelkezésre álló eszközök célszerű területi és ágazati felhasználása a jövőben is megköveteli az együttműködést a tanácsi és a szakszervezeti szervek között, mindenek előtt a lakosság egyetértésének, közreműködésének biztosításában. Ezért is kérte a megyei tanács elnöke az SZMT, a szakmai megyei bizottságok és az alapszervezeték kezdeményezéseit a megyei és a helyi célkitűzések megvalósításában. hozzászólása ■Ebben a munkáiban erőteljesen támaszkodnak a szak- szervezeti mozgalomban dolgozó kommunisták munkájára. ■Megállapította a felszólaló, hogy a megyében nőtt a szakszervezetek tekintélye, felelősen vettek részt a politika helyi alakításában és megvalósításában. Munkájukkal jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a megye társadalmi és politikai viszonyai fejlődnek és a megye gazdasága az országos — A megyében bekövetkezett fejlődés, a társadalmi, gazdasági, kulturális, egészségügyi eredmények csak úgy valósulhattak meg, hogy megyénk munkássága, a mezőgazdaság dolgozói, az értelmiségiek becsülettel végezték munkájukat. A megyei pártbizottság első titkárának felszólalása után folytatódott a vita, amelyben Roland Ferenc, a SZOT osztályvezetője a felső vezető testület elismerését tolmácsolta az SZMT- nek. ■Főleg azt emelte ki felszólalásában, hogy a tagság az elmúlt időszakban közelebb került a mozgalomhoz, de a mozgalom is közelebb került a tagsághoz. Eredményeink elsősorban ennek köszönhetők. Kiemelten szólt a szak- szervezetek nevelő munkájának fontosságáról. Megszívlelendő, ahol Leninre hivatkozott, miszerint: aki ma nem tud tanulni a munkától, az később nem tud dolgozni a tudatlansága miatt. A megyei küldöttértekezlet végül megválasztotta a 37 tagú Szakszervezetek Me. gyei Tanácsát és az öttagú számvizsgáló bizottságot. íEzt követően a Szakszervezetek Megyei Tanácsa zárt ülésen megválasztotta Deli Sándort, Dombi Imrét, Horváth Józsefet, Horváth Gézát, Hohmann Józsefet az öttagú elnökség tagjának. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöke Egyed Mihály, vezető titkára Horváth József, titkára Dell Sándor, Horváth Géza és Hohmann József lett. K. Balog János, a Tolna Megyei Levéltár igazgatója szerint az intézmény funkciói között fontossági sorrendet nem lehet és nem is szabad felállítani. A levéltárak működését törvény szabályozza, tehát azok a közigazgatási, közművelődési feladatokat is ellátó tudományos intézmények. Feladatköre bővült, hiszen régen a közigazgatási hatóságok döntéseit őrizték, már amennyire meg tudták őrizni azokat. Ez az eredeti funkciója mára is megmaradt, legalábbis az alapvető dokumentumokat igyekeznek összegyűjteni és megőrizni. Az iratanyagok ma is személyi és intézményi érdekeket, jogokat őriznek, ezeket időnként elő is kell keresni, például nyugdíjjogosultság esetén a szolgálati idő igazolásához. Ilyen adatokat főként a termelőszövetkezetek első időszakából igényelnek. A levéltárak több tudományág számára — persze elsősorban a történettudományok jönnek számításba — gazdag és sok részben még feltáratlan forrásbázisok. Kutatni természetesen csak a már rendszerezett anyagot lehetséges. A megyei levéltár igazgatója szerint maga a rendezés is komoly szakértelmet igénylő, valódi tudományos munka. Gyakran a szó szoros értelmében zsákokban és ömlesztve érkezik meg az anyag, azt először rendszerezni kell, ha lehetséges, akkor az eredeti irattári rend szerint, ha nem, akkor belső segédletekkel ellátni, majd a FOND-jegyzék szerint ismét csoportosítani az együvé tartozó iratanyagot. Csak egy mondat a jegyzékről: angol rövidítés, irategyüttest jelent. Ennek alapján lehet aztán eligazodni a mérhetetlen mennyiségű anyagban. Ha hozzá nem értő csinálná ezt a munkát, úgy összekeveredhetnének az anyagok, hogy akár örökre elvesznének a kutatás és más felhasználás számára. Hogy mennyi ez az anyag? Ezt sajátos módon méterben szokás mérni. A régi megyeháza épületében működő megyei levéltárban például 5000 méter anyag van. Esetenként napi feladatok megoldására is szükséges a levéltárban megtalálható anyag, nemrégiben például XVIII. századi térképet használtak annak felderítésére, hogy mi lehetett a jelenleg süllyedő szekszárdi Béla tér helyén, tehát milyen üregrendszerrel lehet számolni a tér alatt. Visszatérve a tudományos munkára, a FOND-jegyzé- ket csak az egy-egy témakörben nagyon jártas szakember képes ésszerűen megkomponálni. Minden más tevékenység ráépül erre a belső munkára. A sok ezer kötetes könyvtár egy részléte A közművelődési munka sem lehet meg a belső rend nélkül. A közigazgatási funkciók részleteiről nem is beszélgettünk a megyei levéltár igazgatójával, nem azért, mert ez nem fontos, hanem mert éppúgy, mint sok más részterület, önmagában is kitöltené a cikk terjedelmét. A közművelődési tevékenység egyik fontos része a nyilvános előadások sora, ennek egyik színtere a művelődési központban működő várostörténeti klub, itt évente 20—22 előadás hangzik el. Lapunkban közel egy évtizede jelennek meg Múltunkból címmel anyagok a megye történetének fejezeteiből. Tudomásunk szerint van olvasónk, akinek valamennyi közölt írás megvan, szerzőjük K. Balog János nem gyűjti ezeket az „apró gyermekeit”, miután „szárnyukra bocsátotta” őket. Általános és középiskolások rendszeres látogatói az intézménynek, ahol eredeti, gyakran felbecsülhetetlen eszmei értékű dokumentumokat vehetnek kézbe. Kisebb, szinte egy óra alatt felállítható kiállítási anyagaik vannak a megye dokumentumaiból a történelmi sorsfordulók időszakaiból. Ezeket kérésre iskoláknak szívesen felállítják. Több nagyobb kiállításuk jelenleg is járja a megyét. Tudományos munka és közművelődés egyszerre a Tanulmányok Tolna megye történetéből sorozat, ennek most készül a 11. kötete. Megjelenés előtt van az Évszázadokon át című dokumentumgyűjtemény második kötete. Akinek meglesz mind a kettő, az közel ki- lencszáz eredeti dokumentum birtokába jut a megye történetéről. Kiadványt terveztek Szekszárd alapításának 925. évfordulója alkalmából — ami jövőre lesz — de nem minden tanulmány készült el, ezért csak később jelenthet meg. Természetesen a megyei levéltár is küszködik anyagi gondokkal, amik nem könnyítik meg a könyvkiadást, de azokkal kell egyet- értenünk, akiknek az a véleményük, hogy az elkészült fontosabb munkák közzététele az alaptevékenység része. Arra már csak egy mondat jut, hogy a levéltár a megyében folyó helytörténeti kutatásnak is szellemi központja. A levéltár nyitott intézmény, szakdolgozatok készítéséhez is sok segítséget tudnak adni, többet, mint amennyit a diákok általában igénybe vesznek. Téma- javaslataik is vannak, hiszen ők Ismerik legjobban a rendelkezésre álló anyagot, tudják mihez van forrás, mihez nincs semmi, és milyen kutatási fokon áll az anyag. Célszerű tehát az Intézményt már témaválasztás előtt felkeresni. A felsorolt, és a még meg sem említett munkát mindössze 20-an végzik, a levéltárosok mind felsőfokú végzettségűek, van közöttük többdiplomás szakember is. Az igazgató segédlevéltárosoknak nevezte azokat a szakembereket, akik a köz- igazgatási feladatokat látják el, ők érettségizettek, és szakmai képesítéssel rendelkeznek. A harmadik kategóriába tartoznak a technikai apparátus tagjai, közülük is többen érettségizettek. Az igazgató szerint a gárda a munkához nemcsak megfelelő végzettséggel, hanem az ahhoz szükséges ismeretekkel és rátermettséggel is rendelkezik. A korösszetétel is jó és — a fotólaboratórium kivételével — az is megvalósult, hogy minden szakterülethez legalább két egyformán képzett szakember legyen az intézményben. A szűkös anyagi lehetőségek ellenére minden évben egy-két raktárban kicserélik a faállványzatot a Diexilon —Salgó fémszerkezetre. Ezeket maguk tervezik és kivitelezik. A férfiak alkotják a tervező és kivitelező „Sal- gó-brigádot”, így kevesebbe kerül és végül olyan lesz, amilyenre szeretnék, és ami legjobban megfelel a helyi céloknak. Ezt a módszert átvette tőlük a megyei múzeum is. A papír romló anyag, amit meg akarunk őrizni a késő utókornak azt át kell tenni időtállóbra. A fotólaborban már évek óta folyik a dokumentumok mikrofilmezése. A tervek szerint ez a laboratórium regionális központként működik majd, itt rögzítik Somogy, Baranya és Zala megye anyagait is. A tudomány természetesen nem áll meg a falaknál, kiterjedt kapcsolatokkal rendelkeznek más intézményekkel, itt helyben főleg a múzeumok, az Akadémia pécsi bizottságával, a megyei pártarchívummal és más intézményekkel, még a szentendrei Skanzennel is. A múzeum munkatársaival a legszorosabb a kapcsolatuk, annál is inkább, mert az ottani szakemberek is járnak a levéltárba kutatni. Szűkén vett műhelymunka is folyik, a készülő tudományos munkákat első megfogalmazásban egymás között vitatják meg. A megyei levéltár részt vesz például a baranyaiak nemzetiségi kutatásaiban. Lehetne folytatni a sort hosszasan, hiszen még meg se említettük például, hogy hamarosan teljes lesz a Tolna megye történetében szerepet játszó családok kutatása. Az anyag katalógusát megküldik az Országos Levéltárnak, tehát bekerül az ország tudományos vérkeringésébe. Készül a megyei könyvtár számára a helytörténeti anyagok katalógusa, tehát ott is meg tudják majd mondani, hogy itt mi található meg. A végére még csak egy fontos gondolat kívánkozik, a Tolna Megyei : Levéltár élen jár a legújabbkori történelem megyei gyűjtésében, feltárásában, sőt feldolgozásában is, mint ahogy azt a Tanulmányok Tolna megye történetéből című sorozat is bizonyítja. IHAROSI IBOLYA Szavaznak a küldöttek Elmélyült munka a kutatóban
