Tolna Megyei Népújság, 1985. december (35. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-21 / 299. szám

1985. december 21. rtÉPÜJSÁG 9 „Az egymillió elefánt országa” Egy új korsaalk kezdeté­nek tizedik évfordulóját ün­nepük idén Laoszban. Egy évtizeddel ezelőtt az „egy­millió elefánt országában” a forradalmi erők megszüntet­ték a királyságot, és kikiál­tották a köztársaságot. A ke­rek évforduló alkalmat ad a számvetésre, mi és hogyan változott a mintegy három és fél millió lakost számláló indokínai állam életében. A változások kezdetén La- osznak még a kellő mennyi­ségű áriam biztosítása is gon­dot jelentett, a torz gazda­sági struktúra és elmaradott mezőgazdaság pedig nem volt képes megtermelni a lakosság élelmét. A legne­hezebb szakaszból áldozatos munkával, a szocialista or­szágok támogatásával sike­rült kilábalni. Az alapvető élelmiszerekből Laosz ma már önellátó. Erőteljesen fejlődik a szocialista Ipar, gyáraik, üzemek százai kezd­tek termelni, hogy elősegít­sék az idén záruló első öt­éves terv minél sikeresebb teljesítését. Külpolitikai té­ren elismerést érdemel, hogy az ország fontos szerepet vállal a délkelet-ázsiai tér­ség békéjének és biztonságá­nak megteremtésére irányu­ló erőfeszítésekből. <KS) A legnagyobb eredményt az élelmiszer-termelésben ér­ték el: nőttek a terméshozamok, a belső forgalom há­romszorosára bővült. jA tő terméknek számító rizs mel­lett jut exportra kávéból és teából is. A fővárostól 700 kilométerre lévő Paksongban szüretelik a kávét. A szocialista fejlődés útjára lépett országnak le kellett küzdenie az éhínséget, a járványokat, a S0 százalékos analfabétizmust. Ma már minden járásban van iskola és kórház, megszűnt az írástudatlanság. Énekóra a főváros egyik nagy óvodájában. Az indokínai országok közül Laosz tűzte ki elsőként cé­lul az ország teljes villamosítását. Az új erőművek tel­jesítményéből még exportra is jut. A .képen látható Nam Ngum-i vízi erőmű a korszerűsítés után megháromszo­rozta energiatermelését. NDK Városépítés, városszépítés Kevés olyan ország Van a világon, ahol annyit áldoz­nak a műemlékek megóvá­sára és az eredeti, hangula­tos városkép megőrzésére, mint az NÖK-ban. Ezért nem véletlen, hogy évről év­re népes nemzetközi építész- küldöttségek járják végig a német városokat, s vesznek részt tapasztalatcsere-látoga­tásokon. Az idén nyáron például a weiimari egyete­men és a dessaui Bauhaus- ban fogadták 38 ország épí­tészeit, akik korszerű város- rendezési tervekkel ismer­kedhettek meg. Berlinben eközben meg­nyílt az a ma is látható épí­tészeti kiállítás, amely há­romezer dokumentummal szemlélteti az NDK jelenle­gi és a közeljövőre tervezett építkezéseit. Az 1990-lben be­fejeződő lakásépítési prog­ram keretében egyébként több minit egymillió lakás épül hárommillió állampol­gár részére, s ezzel egyide­jűleg modernizálják a ré­gebbi építésű otthonokat is. A lakásépítési progriam teljesítéséhez természetesen megfelelő építőipari és hát­téripari kapacitásra volt — illetve van — szükség. Az NDK ma már ezen a téren is az élenjáró európai orszá­gok közé sorolható. Csak 1981 óta háromezer építésze­ti alaptechnológiát és egyedi megoldást dolgoztaik ki. Űj módszerek alapján épült fel a megtervezett lakásállo­mány 80 százaléka. Évente több mint 100 ezer korszerű házgyári lakást adnak át rendeltetésének. A legújab­ban kifejlesztett technológi­ával egész utcasorok régi épületeit modernizálják úgy­nevezett szalagrendszerben és meglehetősen rövid idő alatt. Az optimális felújítá­si tervet — anyag- és időta­karékosán — számítógéppel dolgozzák ki. így hasznot hoznak a népgazdaságnak, s sóik kényelmetlenségtől kí­mélik meg a lakókat is. Nagy gondot fordítanak a történelmi városnegyedek felújítására és rendszeres karbantartására. Ennék egyik szemléletes példája Berlin érdekes, régi lakóne­gyedének, a Marx-Engels Fórumnak a renoválása. Az -újjávarázsolt negyedben 700 Lakó számára alakítottak ki modern otthonokat, amelyek meglepően jól illeszkednek a hagyományos környezet­hez. A régi épületek közé be­iktatott új házak befomcsont- vázaát változatos homlokza­ti elemekkel hurkolják. Ez­zel tudják elérni, hogy a történelmi Berlin, a város- központ megőrizze eredeti arculatát. A műemlékeket szinte kőről-kőre frissítik fel. így épül újjá Berlin egykor legszebb épülete, a rokokó stílusú Eip|hraám-pa- lota. Az állami építőiparhoz fölzárkózott a magánlakás- épíitkezés is. Bár ez az össz- lakásépítésnek csak a 10 szá­zalékát teszi ki, itt is követik az új irányzatokat. Az ott­honteremtésnek ezt a mód­ját általában a sokgyerme­kes családok választják. Nemcsak hosszú lejáratú, kamatmentes kölcsönt kap­nak a magánerős építkezés­hez, hanem számos szép, íz­léses terv közül is választ­hatnak. így a magánerős építkezéseknél is el tudják kerülni az egyhangúságot. (BUDAPRESS— PANORAMA) KNPK Hármas ikrek megajándékozása A hármas ikerszülés meg­lehetősen gyakori az KNDK- han, ahol a hármas ikrek és szüleik igen nagy megbecsü­lést élveznek. A phenjani szülészeti kli­nikán például minden évben bensőséges ünnepséget ren­deznek, ahol az intézetben született ikreket és szülei­ket megajándékozzák. Legutóbb négy házaspár és ikreik részesültek a kitünte­tő ajándékban. (BUDAPRESS—KCNA) Bulgária A lomi nők szövetkezete Lom, a valaha álmos, csön­des Duna-parti kikötőváros- ka ma egyike a gyorsan fej­lődő bolgár településeknek. Nagy húzóerőt jelent Lom­nak a közeli „atomváros”, Kozloduj példája. A kikötőváros egy 45 ezer főnyi lakosságot tömörítő te­lepülésrendszer központja. Az elmúlt néhány évtized­ben gép-, élelmiszer- és köny. nyűipari üzemek létesültek itt, s alaposan megnőtt a ki­kötő forgalma is, amely fő­leg szovjet, jugoszláv, fran­cia, osztrák, csehszlovák és NDK-beli hajókat fogad. Üzemei közül az országha­táron túl is jói ismerik a Ge- orgica Karasztojanova Ipari Szövetkezetét. A társulást a lomiak a nők szövetkezeté­nek nevezik. Nő az elnök — Violeta Antonova mérnök asszony —, s nők a dolgo­zók. Sok hasznos apróságot gyártanak, de legfontosabb termékük a gyermekruházat. A VÁZ—2702 gyártmány jelű, kis raksúlyú elektromos furgon. Nikkel—cink akkumu­látorokkal működik. Egy töltéssel 140 kilométert tesz meg. ötszáz kilogramm terhet képes szállítani. Jól felhasználható a postánál, az üdülőövezetekben, kiállításokon, versenyeken. VÁZ 2702-es elektromos furgon A szövetkezet 30 évvel ez­előtt egy apró kis műhely­ben kezdte meg munkáját. Ma négyemeletes tágas üzem­házban áll a varroda, a hím­zőműhely és a szabászat. A gyermekruhák, a balkfis- és kamaszöltözékek mellett cso­dálatosan hímzett női blúzok is készülnek a szövetkezet­ben. Az export évről évre jó hasznot hoz. (BUDAPRESS— SOFIAPRESS) 1980-ban a Lengyel Állam­vasutak villamosított vona­lainak a hossza 6868 kilo­meter volt, az összes vasút­vonal 28 százaléka; 1985 vé­gére a villamosított vasút­vonalak hossza eléri a 8900 kilométert. Ez az ország va­súthálózatának körülbelül a 37 százalékát jeleníti. Június elején befejeződött a Wroc­law—Szczecin közötti 350 ki­lométeres vasútvonal korsze­rűsítéssel egybekötött villa­mosítása. Ez az úgynevezett Oderái Fővonal, aminek a skandináv országok, vala­mint Csehszlovákia és Ausztria számára nyújtott tranzitszállítási szolgáltatá­sok fejlesztése szempontjá­ból van kiemelkedő jelentő­Az üzemanyag-megtakarí­tás és a környezetvédelem szükségessége a figyelmet nemrégen a elektromobilok- ra terelte. A Konstruktőrök erőfeszítései főiként a tele­pek energiaikapacitásának növelésére, az eléktromohil futóművének és kocsiszek­rényének megkönnyítésére, s végül az üzemeltetés olyan megszervezésére irányultak, hogy a fogyatékosságok a lehető legkevésbé, az elő­sége. A következő ötéves terv végére a villamosított vasútvonalaknak a vasúthá­lózaton ,belüli részaránya megközelíti az 50 százalékot. Jó ütemben folyik a vágá­nyok javítása és a síncsere, különösen a fontosabb fővo­nalakon. Csupán az Idén 2200 kilométer hosszú vasút­vonalon végzik el a fenti munkákat. Ennek köszönhe­tően váU lehetővé többek között a Varsó—Katowice és Varsó—Krakkó vasútvona­lakon az óránként 100 kilo­méteres sebességet meghala­dó személyszállító expressz­vonatok közlekedtetése. .1986—1990-lben a tervek szerint néhány új vasúti pá­nyök pedig a lehető legtelje­sebb mértékben nyilvánulja­nak meg. A Szovjetunióban 1970-től kezdve egy sor autó. és elektrotechnikai ipari inté­zet és üzem foglalkozik eiekírornobilokkal. Az ulja- novszki autógyárban készül­nek a VÁZ—451 MI (0,5 tonnás) elektromobilok, a rigaiban a nyolc férőhelyes RAF—2210 elektrobusz, a je­reváni üzemben a JERAZ— lya épül, illetve második sínpár létesül .a már meglé­vő mellett — összesen 500 kilométernyi hosszúságban. Megkezdődik a Sziléziai Re­gionális Vasútvonal építése, amelynek e hatalmas ipari agglomeráció számára ugyanolyan jelentősége lesz, mint Varsó számára a most épülő metrónak. A következő ötéves terv legfontosabb közlekedési és szállítási beruházásai közé tartozik mintegy 7500 kilo­méter közút korszerűsítése, 150 kilométernyi autópálya kialakítása, valamint új víz­lépcsők építése a Visztulán és az Oderán. Mindennek nagy jelentő­3734 (0,9 tormás) elektromo­bilok. Ezenkívül az elektro- mübilokból elég nagy kísér­leti tételeket bocsát ki az Oroszországi Föderáció Au- tószáliítási Minisztériuma (NI1ATA. 925,01 gyártmány­jelű, 0,5 tonnás), a kaünyi- ni elektromos szállítási in­tézet, a rigai elektromosság; gyárak, a volgai autógyárral karöltve. APN—KS — sége lesz az ország, továbbá a Lengyelország és a szocia­lista közösség közötti közle­kedési-szállítási kapcsolatok tökéletesítése és kibővítése szempontjából. Hogy ezek­nek a kapcsolatoknak mi­lyen fontos szerepük van a Lengyel Népköztársaság gaz­dasági fejlődésében, arról többek között az is tanús­kodik, hogy a Lengyelország és a KGST-országok közötti kétoldalú kereskedelmi áru­forgalom, valamint a trän- I zitszállítási szerződések ke­retében a lengyel közlekedé­si eszközökkel lebonyolított nemzetközi szállítások meny- nyisége meghaladja az évi 100 millió tonnát, s ez mint­egy a negyedét teszi ki Len­gyelország teljes áruszállí­tásának. Lengyelország Közlekedés és szállítás

Next

/
Oldalképek
Tartalom