Tolna Megyei Népújság, 1985. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-04 / 284. szám
Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 284. szám. ÁRA: 1,80 Ft 1985. december 4., szerda PÄRTMUNKA az iskolában (3. old.) HANGVERSENNYEL EMLÉKEZTEK (4. old.) SOMODI HARMADIK A VILÄGRANGLISTÄN VÁLTOZATOS BŰTORTÖRTÉNET (6. old.) (5. old.) Fölkészülten Nem tagadom, plagizálni fogok. Ugyanakkor nem szégyenlem, mert Okos gondolatokat átvenni mástól nem szégyen, inkább vallom, hogy erény. Most ne tessék arra gondolni, ihogy Lenintől persze könnyű. Persze, könnyű, de vallom, hogy 'másoknak is voltak már a történelem során eszméi, gondolatai, amelyeket figyelmen kívül hagyni több mint bűn, hiba. A nemrégiben történt szakszervezeti értekezleten Leninre hivatkozott az egyik felszólaló, mondván, hogy aki ma arra hivatkozik, hogy a munka, a szoros elfoglaltság miatt nem tud tanulni, az a jövőben a tudás, a fölkészültség hiányában a munkában nem tud helytállni. Egy még előbbi, — ezúttal magyar — gondolkodó és nemzetgazdász figyelmeztetésére is utalok. Széchenyi István soha nem múló értékű gondolatokat vetett papírra arról, hogy a nemzet fölemelkedése a kiművelt emberfők sokaságától függ. Ha azt mondom, hogy ez nemcsak a nemzetre, hanem az egész emberiségre érvényes — azt hiszem, nem vagyok nacionalista. Miért emelek szót. Mintha kissé messze estünk volna a századfordulót követő apák nemzedékétől, amelynek tagjai konokul hirdették: tanulj fiam, hogy több legyél, mint apád. Mintha kissé messze lennénk Széchenyitől és Lenintől is. Az elosztási rendszerben van a baj? Lehet, hogy ott, én inkább a társadalmi megbecsülésben látok kivetnivalót. Nem kifejezetten a jövedelmekről van szó, hiszen senki sem vitatja, adott munkahelyen miért magasabb a bér, mint a másikon. Azt viszont minden jóérzésű és kellő igazságérzettel ellátott ember megkérdőjelezi, ha a nyolcórás munkaidőben az átlagkeresetnél találja magát, ugyanakkor a munkaidőn kívül — de végül is arra alapuló — jövedelemmel akár „arisztokratikus” jövedelmet is el lehet érni. Térjünk vissza a kiin- i dúló gondolathoz. Tanulni í kell, tanulni szükséges, a társadalom számára az em- . berek okosodása elengedhetetlen. Igen ám, de hogy vető-; dik fel ez a gyakorlatban? Miért tanuljak, ha kevesebb tudással, és előbb ugyanakkora, vagy magasabb jövedelemhez jutok? Persze, a kérdésfölvetés így nem helyes, de el kell jutni most már oda is, hogy társadalmi méretekben is helytelennek ítéljük. Magyarán: a nagyobb értékű munka nagyobb elismerést kapjon. Megint csak a tanulásról: az okos, fölkészült emberre nagyobb szüksége van a társadalomnak, mint a butára. ítéljünk hát ekép- pen. L. Gy. Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését december 4-re összehívták. Az ülésen — a Politikai Bizottság javaslatára — tájékoztatót hallgatnak meg a Varsói Szerződés tagállamai pártvezetőinek prágai találkozójáról, valamint megvitatják az 1986. évi népgazdasági terv és állami költség- vetés irányelveiről szóló előterjesztést. (MTI). Aláírták a magyar-jugoszláv árucsere-forgalmi egyezményt A Varsói Szerződés KG ST-tanácskozás Budapesten Veress Péter magyar és Milenko Bojanics jugoszláv külkereskedelmi miniszter Belgrádban aláírta a két ország közötti 1986—1990. évi árucsere- és szolgáltatásforgalomról szóló egyezményt. A megállapodás az előző öt évi várható forgalomhoz képest 50 százalékos növekedést irányoz elő és közel öt- milliárd dollár értéket képvisel. Ezt megalapozza az a tény, hogy a hosszú távú ipari együttműködések (műtrágya és cellulózgyártás, vaskohászat), valamint a termelési kooperáció (közúti, jármű- és személygépkocsigyártás, szerszámgépipar, elektronika) részaránya külkereskedelmünkben a jelenlegi 40 százalékról 45 százalékra növekszik. A határ menti árucsere 100 millió dollárról az időszak végére 120 millió dollárra nő. A miniszterek megállapították, hogy a magyar—jugoszláv árucsere az elmúlt öt évben, a nehéz világgazdasági helyzet ellenére is folyamatosan növekedett. Jugoszlávia éppen ebben az időszakban lépett elő a harmadik helyre Magyarország konvertibilis elszámolású partnereinek sorában, hazánk pedig a jugoszláv külkereskedelemben az első tíz ország közé került. A jövőben tovább kell bővíteni a vállalatok közötti hosszabb távú együttműködési kapcsolatokat, melyek fő területei az energetika, a gépipar, a vegyipar, a fa- és papíripar, valamint a mezőgazdaság, és az élelmiszer- ipar lehetnek. Belgrádi tartózkodása során Veress Pétert fogadta Janez Zemlja- rics, a szövetségi kormány alelnöke. Az aláírásnál jelen volt Dunai Imre és Metodi Szmolenszk külkereskedelmi miniszterhelyettes, valamint Györke Sándor, hazánk belgrádi nagykövete. honvédelmi miniszteri tanácsának ülése Kedden Berlinben megkezdődött a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi miniszterei tanácsának soros ülése. Az ülésen részt vesz Dobri Dzsurov hadseregtábornok, bolgár nemzetvédelmi mi. niszter, Milán Václavik vezérezredes, csehszlovák nemzetvédelmi miniszter, Florian Siwioki hadseregtábornok, lengyel nemzetvédelmi miniszter, Oláh István hadsereg-tábornok, magyar honvédelmi miniszter, Constantin Olteanu vezérezredes, román nemzetvédelmi miniszter, Szergej Szokolov marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere, Fritz Streletz vezér- ezredes, az NDK nemzetvédelmi miniszterének helyet, tese, valamint Viktor Kulikov marsall, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka és Anatolij Gribkov hadsereg- tábornok, az egyesített fegyveres erők törzsének főnöke. Kedden Budapesten. a MEDOSZ székházában megkezdte tanácskozását a iKGST-országok színesfém- kohászati együttműködési állandó bizottságának 63. ülése. A tanácskozáson részt vesz valamennyi tagország és Jugoszlávia delegációja. Az állandó bizottság ülésén Horváth Ferenc ipari államtitkár elnököl. A megnyitó plenáris ülésen Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, hazánk állandó KGST-kép- viselője tolmácsolta a kormány üdvözletét. Beszédében kiemelte, hogy az állandó bizottság eredményesen járul hozzá az egyes tagországok színesfém-nyersanyagokkal és félkésztermékekkel való ellátásához. Hangsúlyozta: rendkívül fontos, hogy a következő években fokozódjon az együttműködés az innovációban, vagyis a kutatástól a termelésen keresztül az értékesítésig, minden területen. Szükséges az egyes tagországok tapasztalatainak megismerése és közös hasznosítása is — hangoztatta a miniszterelnök-helyettes. Az állandó bizottság mostani ülésének napirendjén szerepel a színesfémipari fejlesztések koordinálása, a szí- neSfém-nyersanya gforr ások bővítése, valamint a sokoldalú együttműködés megszervezése a nyersanyagokkal és tüzelőanyagokkal, az energiával való takarékosságban és ezek ésszerű felhasználásában. A tanácskozáson megvizsgálják a különböző műszaki fejlesztési elképzeléseket is, részletesen áttekintik az 1990-ig szóló műszakitudományos együttműködési terveket. A célok megvalósítása érdekében olyan új szervezeti formákat keresnek, amelyek elősegítik az automatizálás, a mikroprocesszorok és a robottechnika széles körű alkalmazását, az ércbályászat, a -dúsítás, a kohósítás és a félkésztermékek előállításában. Ezek a követelmények egyre nagyabb teret kapnak majd a kutatási programokban is. Az állandó bizottságra fontos szervező feladatok várnak, hogy hozzájáruljon a mikroelektronika és a számítás- technika fejlesztéséhez szükséges különleges alapanyagok hatékony és gazdaságos előállításához. A színesfémkohászati együttműködési állandó bizottság keretei között jelenleg négy sokoldalú gyártás- szakosítási és kooperációs egyezmény van érvényben, közülük háromban — így a félgyártmányok cseréjét, a híradástechnikai és az elektronikai ipar alapanyagainak kölcsönös szállítását és az erre irányuló kutatásokat, műszaki-tudományos együttműködést szabályozó szerződésekben — hazánk is érdekelt. A negyedik egyezmény a rézbányászat és -kohászat fejlesztésére vonatkozik. A budapesti ülésen valamennyi egyezmény 1990-ig szóló meghosszabbításáról tárgyalnak a partnerek. Hazánk alumíniumipara, különösen a termékcsere-egyezményben érdekelt, részben a magyar— szovjet timföld-alumínium szerződés alapján, amelyet éppen a közelmúltban meghosszabbítottak és kibővítettek a következő ötéves tervidőszakra. Uj Had a Sió fele«« A Pécsi Közúti Építő Vállalat elkészült azzal a 38 millió forintos beruházással, melynek keretében megépítettek egy 79 méter hosszú hidat a Sió felett és a hídra vezető utakat Szekszárd közelében a 6-oson. Tegnap délelőtt a Győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola szakemberei elvégezték a híd terhelési próbáit. A terhelést hat, sóderral megrakott, egyenként 20 tonnás Tátra gépkocsi biztosította, a változásokat elektromos úton, századmilliméter pontossággal rögzítették. Az így kapott eredményeket előzetes számítási eredményekkel hasonlították össze. A tíz méter tíz centi széles, két nyomsávú hidat hétfőn adják át a forgalomnak, a mellette lévő régit pedig lezárják, tavasszal megkezdik a felújítását. Fotó: G. K. Hat Tátra az új hídon Századmilliméteres elmozdulást is érzékelő eszközöket szereltek a hídra
