Tolna Megyei Népújság, 1985. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-21 / 299. szám
©KÉPÚJSÁG 1985. december >21, Mindenki kaphat, akinek szüksége van rá. Az országban nincsenek hajléktalanok, a lakosság többségének pedig már van főbérleti lakása, vagy kényelmes családi háza. Az illetékeseknek jelenleg egy egész sor mellékes tényezőt is figyelembe kell venniük, akkor, amior megállapítják, hogy egy család, vagy egyedülálló személy valóban jogosult-e a meglévőnél jobb lakásra. A lakásállomány vagy a településrendszer például mindenkor szabályozó tényező. Mint Anatolij Kosztanko, a Moszkvai Városi Tanács elnökhelyettese elmondotta, hogy olyan lakásokról van szó, amelyeket az állam építtet és finanszíroz, majd olyan összegért adja bérbe a lakosságnak, amely nem haladja meg a család átlagjövedelmének 1,5—2 százalékát, de a kommunális szolgáltatásokkal együtt se a 4—5 százalékot. Az elnökhelyettes véleménye szerint ilyen alacsony lakbérek mellett mindenki igyekszik jobb lakáshoz jutni, még akkor is, ha egyébként megfelelő lakáskörülmények között él, hiszen tudja, hogy az ezzel járó többletkiadások jelnetékte- lenek. Ezért vannak a megfelelő jogszaályok, amelyek kizárják a viszaélés lehetőségét és garantálják a lakások igazságos elosztását. A lakásokat az igénylések sorrendjében osztják szét a rászorulók között. Szerintük ez az egyetlen igazságos elv akkor, amikor az új lakások, házak iránti kereslet nagyobb, mint a kínálat. Így van ez még akkor is, ha évenként több mint 2 millió lakás épül és kerül átadásra. Kivételezés ritkán vau, de a lakásgazdálkodási jogszabályok szerint soron kívül kapnak kiutalást a veteránok és a hadirokkantak, a sokgyerekes családok, valamint azok a családok, amelyekben ikrek születtek. Haladéktalanul lakáshoz juttatják továbbá azokat a családokat, amelyek természeti csapás (tűz, árvíz, földrengés stb.) áldozataivá váltak. Így téhát a lakáskiutalások sorrend szerinti elve a valóban rászorulók nagy többségére érvényes. Ismételten hangsúlyozzuk a rászorulókat, és nem azokat, akik új lakást akarnak kapni, mert ezek és azok között óriási a különbség. Mondjuk, egy családnak van főbérleti lakása, melyben minden csaNyugat-Szibéria Egymilliárd Nyugat-Szibéria olaj- és gázmezőin érte el az egynapi gáztermelés az egymiilli- árd köbmétert. A Világ egyik legnagyobb „égszínkék üzemanyag” tárolója már egy évvel a határidő előtt a tervezett kapacitással termel. — Nem egészen 20 év alatt elérni az egymilliárdos határt! Ilyen még nem volt a házai, de talán a világgyakorlatiban sem — mondja a Szovjetunió Gázipari Minisztériumának miniszterhelyettese, Vjahirjev Rém. Szibéria zord klímája, és az ipari központoktól való távolság merőben új módszerek alkalmazását tette Ki és hogyan kap lakást a Szovjetunióban ? Lakásbelső a litvániai Axoj asz kolhoz egyik új lakótelepén. (Fotó: APN—KS) ládtagra jut 10 négyzetméternyi lakótér (nem számítva ide a konyha, a folyosók, az előszoba, vagy hall, a WC, a fürdőszoba területét.) Tegyük fel, hogy az említett 10 négyzetméter két négyzetméterrel kevesebb, mint ameny- nyire a család jogosult lenne. A dolgok logikája szerint ez a család az előírásokra hivatkozva kérhetne nagyobb lakást, de az ügyével mégsem foglalkoznának. Nincs ebben törvénysértés? Nincs, mert az ilyenekkel szemben még a rászorulók között is elsőbbséget élveznek azok, akiknek a lakásuk nem felel meg az egészségügyi és higiéniai követelményeknek. A Szovjetun ióan minden igénylő tudja, hogy a lakás- problémáját meg fogják oldani. Arra pedig, hogy a kérelmek sorrendjét betartsák, a helyi tanácsok mellett működe lakásügyi bizottságok ügyelnek. Szintén ők osztják el az új vagy megüresedett lakásokat, és minden esetben ők döntenek, hogy ki és milyen lakást kapjon. A lakáskiutalás nem zárt ajtók mögött történik. A lakásügyi bizottságok vitájában, a tanácstagok mellett, részt vesznek a társadalmi szervezetek is, többek között és elsősoran a szak- szervezetek. Minden lakás- kiutalást a helyi tanács végrehajtó bizottsága hagy jóvá, és az igénylő csak ezek után kapja meg a kiutaló határozatot, amelynek birtokában joga van az abban .megjelölt lakásba költözni. A Szovjetunióban a helyi tanácsokon kívül sok olyan állami iparvállalat is foglalkozik lakásépítéssel, amelynek megvannak ehhez a pénzügyi eszközei és rendelkezik a megfelelő anyagi bázissal. Az így épült új házakat és lakásokat természetesen az adott üzem munkásai és alkalmazottai között osztják szét. De nem mindegyiket. Egy részüket (átlagban az elkészült lakások 10 százalékát, olykor többet is) a helyileg illetékes tanácsok rendelkezésére bocsátják. A tanácsi lakásokhoz hasonlóan a vállalati lakásokat is sorrendben utalják ki. Minden ezzel kapcsolatos kérdésben teljes jogkörrel a vállalót szakszervezeti bizottsága és az ellenőrzése alá tartozó lakásügyi bizottság dönt, amelyben ott vannak a vállalatvezetés képviselői is. A vállalatok lakásügyi bizottsága azt is figyelembe veszi, hogy az egyik vagy másik lakásigénylő munkás hogyan dolgozik. Azok az állampolgárok, akik nem akarják kivárni, amíg sor kerül rájuk és rendelkeznek a megfelelő ősz- szeggel, belépnek a lakás- szövetkezetbe. Megint mások, elsősorban a falvakban élők, családi házat építenek. Az állam ezeknek is segít: a szövetkezeti lakásépítéshez és a családiház-építéshez is 0,5 százalékos kamattal, a bekerülési költség 70—90 százalékára, hosszú lejáratú kölcsönt ad. Vidéken, falvakban építenek lakásokat a kolhozok is. Ez a lakásállomány a gazdaság tulajdona, és bérbe adja a kolhoztagoknak, de még kevesebb öszegért, mint a városokban az állami szektor. V. Sztarosztyin APN—KS köbméter gáz naponta szükségessé a gázmezőik feltárásánál. A fúrási munkálatok idejét lecsökkentette a nagy átmérőjű kutak csoportos telepítési módszerének bevezetése. Modern városok és települések épültek, sok száz kilométer utat és áramvezetéket fektéitek le, a gázkutiakat pedig a legfejlettebb technika üzemelteti. Az Urengoj és Jamburg elnevezésű gázmezőkön nemrég üzembe állított komplex gázelőkészítő gépcsoportok például kétszer nagyobb teljesítményűek, mint az öt évvel ezelőtt használtak. A berendezések könnyebbek lettek, és fele annyi helyet foglalnak el. A szovjet népgazdaság, a KGST európai tagországai valamint egy sor nyugat- európai ország gázellátására csak 1981 és 1985 között hiat nagy átmérőjű vezeték innen épült. Korábban egy gázvezeték építése átlagosan két évét vett igénybe, ma ugyanehhez kevesebb mint egy év szükséges. Jelenleg a szibériaiak a gázhozamok további növelését és a munkaráfordítás csökkentését tervezik az automatika, az elektronika és a mifcorprocesszoros technika széles körű alkalmazásával. APN—KS Csehszlovákia Mérlegen a Vöröskereszt munkája Jugoszláv textíliák külföldön A Jugoszláv Textilgyártók Egyesüléséhez tartozó üzemek termékei keresettek külföldön is. Ez évben kivitelük előreláthatólag eléri az 1 milliárd 160 millió dolláros értéket, amli az 1984. évi eredményt mintegy 160 millió dollárral haladja meg. A bel- és külföldi igények egyre jobb kielégítésében több mint 1000 üzem vesz részt. Az egyesülés gyárai 330 ezer dolgozót foglalkoztatnak. A jugoszláv textiliparnak a külhoni piacokon való sikeres megjelenése hasznos a gyártók számára azért is, mert így nagy szériákban dolgozhatnak. A konfekció- árúkat előállító üzemek, mint például a belgrádi „Kiűz” vagy „Beko”, a zágrábi „Kamensko”, a Murslka Sobota-i „Mura” egymilliós szériánál is több különféle terméket képes évente piacra juttatni. A bő választék, a jó minőség vonzó a külföldi partnerek számára. Az idén is előnyös szerződéseket tudtak az geyesülés üzemei kötni az amerikai, az NSZK-beli, a hoLland, a brit és más nyugati országúik textiles és konfekciós üzletembereivel. A 15,4 milliós Csehszlovákia lakosságának csaknem a 10 százaléka — 1,4 millió gyermek és felnőtt — vesz részt a vöröskeresztes munkában. A Nemzeti Front irányításával működő szervezet fontos tömegszervezetté vált az utóbbi évtizedekben. Humanitárus feladatain túl a Csehszlovák Vöröskereszt elsősorban az egészség- ügyi kormányzatot támogatja céljai megvalósításában. Éppen ezért egyik legfőbb gondja a véradómozgalom szervezése és folyamatos fejlesztése. Sok tekintetben a vöröskereszt aktivistáinak köszönhető, hogy ma az országban a vérvételek 99 százaléka térítésmentes alapon történik. Szlovákiában például a közelmúlt napokban ünnepelték a térítésmentes véradás szervezésének és bevezetésének 25. évfordulóját. A Szlovák Köztársaságban az önkéntes donorok száma 1961- ben még alig haladta meg a hétszázat, tavaly pedig már több mint 143 ezer ember adta vérét a rászoruló betegeknek. Az önkéntes véradókat szomszédunkban is tisztelet és megbecsülés övezi. A többszörös donorokat — stílusosan — Jan Jansky (1873— 19211 emlékplakettel tüntetik ki. A cseh tudós fedezte fel a vércsoportokat. Ezenkívül évente megrendezik részükre A világ legdrágább koncertje című műsort, amelyen Csehszlovákia legnépszerűbb művészei szórakoztatják a véradókat. A koncert természetesen ingyenes, s a művészek is lemondanak fellépti dí. díjukról. Szervezetten folyik az elsősegélynyújtás oktatása is. Tavaly 100 ezer felnőtt és 200 ezer gyermek vett részt az elsősegélynyújtó tanfolyamokon. A kurzusokon oktatóként jelen vannak a hegyi mentőszolgálat szakemberei is. A Vöröskeresztnek köszönhető, hogy manapság a mozgássérült s más testi fogyatékosságban szenvedő gyermekek is megismerkedhetnek a nyári táborozások örömeivel. Orvosi felügyelet mellett, szép környezetben évente mintegy 3000 krónikus beteg gyermek vesz részt a Vöröskereszt szervezett üdültetési akciójában. Mindemellett a Csehszlovák Vöröskereszt segíti a környezetvédelmi feladatok megvalósítását. (BUD APRESS—ORBIS) Utcák helyett sétautak A Szovjetunió Kommunista Pártja széles körű előkészítő munkával készül XXVII. kongresszusára, amelynek megnyitására 1986. február 26-án Moszkvában kerül sor. A felkészülés fontos szakaszát jelenti a beszámolási-választási időszak. A kiala. kult hagyományok szerint először a több mint ljl millió pártcsoportban és műhelyi pártszervezetben kerül sor a beszámolókra. Szeptemberben az SZKP alapját jelentő 433 ezer pártalapszervezetben folytak a beszámolók és választások. Pártalapszer- vezeték gyakorlatilag minden üzemben és vállalatnál működnek. Rajtuk keresztül valósul meg a párt szociális-gazdasági programja. A széles körű pártdemokráciáról tanúskodó beszámolókat és a választásokat az SZRP minden évben megtartja. Ezek azonban csak az alapszervezeteket, illetve öt év alatt kétszer a kerületi, városi, megyei és területi szervezeteket érintik. A mostani, a kongresszust közvetlenül megelőző beszámolókon és választásokon a teljes párttagság részt vesz. Az idei beszámolókra és választásokra két ötéves tervidőszak határán kerül sor, ezért az eredmények elemzésekor nemcsak az elmúlt év, hanem a teljes tizenegyedik tervidőszak (1981—11986) teljesítményét értékelik. Kritikusan elemzik a kommunisták tevékenységét, általánosítják a jó tapasztalatokat és meghatározzák a párt feladatait a gazdaság további erősítésében, a tudományos-műszaki haladás gyorsításában, a népgazdaság hatékonyságának fokozásában. A taggyűléseken három fontos dokumentumot vitatnak meg: a párt programját új szerkesztésben, a szervezeti szabályzat módosítását, valamint a következő tervidőszakra, illetve az ország 2000-ig szóló szociális-gazdasági fejlesztésének fő irányait. A beszámolási és választási időszak a 19 millió kommunistát számláló párt tevékenységének kollektív seregszemléje. APN—KS A bulgáriai Lovecs városban 9000 lakos részére új lakótelepet építenek. A változatos külső díszítésű házakban korszerű berendezésű lakásokon kívül föld alatti parkolókat, közhasználatú helyiségeket, disco-klubokat, játszószobákat, ezermesterműhelyeket építenek. Nagy figyelmet fordítanak szolgáltatóüzemek, kereskedelmi és vendéglátóipari egységek létesítésére. A mikrokörzet összképéhez szorosan kapcsolódik az iskolakomplexum. Az új lakótelep zöldövezetben, parkban lesz. Utcák helyett sétautak ikötik össze a házakat és a tömböket. Aszfaltút csak ott lesz, ahol a városi közlekedés és az 'üzleteket ellátó szállítók járművei járnak. SZKP Felkészülés a kongresszusra