Tolna Megyei Népújság, 1985. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-12 / 265. szám

1985. november 12. ( tomaN tftPÜJSÁG 3 Minőségükben más feladatok Tervszer!, célirányos cselekvés A Tolna Megyei Tanács V. B. 1980 nyarán emelte ha­tározati rangra azt a feladat­tervet, melynek alapján a he­lyi tanácsok kidolgozhatták saját 'intézkedési terveiket a megyében élő cigánylakos­ság munkába állítására, élet-, lakás- és közegészség- ügyi körülményeinek javí­tására. Ez az intézkedési terv tulajdonképpen új sza­kaszt nyitott meg az egyik igen fontos társadalompoli­tikai feladatunk megvalósí­tásában. 'Fogalmazhatunk úgy is, hogy intenzívebb sza­kaszt, mely 1985-ös zárásá­val minőségükben más fel­adatok elé állítja mindazokat a párt-, állami és társadalmi szerveket, melyeknek eddig is nagy szerepe volt a terv­szerű, célirányos cselekvés­ben. S ahol erre volt, van szükség, a társadalmi szer­vek összefogásában. Az elmúlt év közel azonos időszakában adtunk hírt ar­ról, hogy Dunaszentgyörgy, Ozora és Bölcske bezárja a sort, év végére itt is meg­szűnnek az úgynevezett szo­ciális követelményeknek meg nem felelő telepek. Tolna megyében 1979-ben még 32 településünkön voltak ilyen putrilakásos telepek. Közü­lük huszonkettőben nem ha­ladta meg a putrik száma az ötöt, további nyolc települé­sen pedig nyolc-tíz között mozgott a számuk. Hagyo­mányos értelemben vett putri 1984-ben már csupán tiz helyen volt. Teljesen meg­szűntek a telepek Zomba, Sárszentlőrine, Fürgéd, Fadd, Felsőnyék, Dalmand, Len­gyel, Váralja, Aparhant, Gyünk, Alsónyék községek­ben, a városok közül Pak­son és Dombóváron. A telepeket hátuk mögött tudó cigánycsaládok közül napjainkra mind több csa­ládnál tapasztalható, hogy az áttelepítés életformaváltással is járt. Akik állami segít­séggel, kedvező hitelfeltéte­lekkel lakóházat vásároltak vagy építettek, újabban már konyhakertműveléssel, ál­lattenyésztéssel is foglalkoz­nak, életvitelükben megha­tározó lett a munka szere­pe. így a megyében élő ci­gánycsaládok 40 százaléká­nak nemhogy megegyezik az életszínvonala a nem ci­gánycsaládok életszínvona­lával, de egyre több közöt­tük az olyan család, melynek életszínvonala meg is haladja a nem cigány átlagcsaládo­két. Nagy dolog ez? Kétségkí­vül az, már csak azért is, mert olykor közvéleményünk nem látja a fáktól az erdőt. Egy-egy kellemetlen saját ta­pasztalat elég, hogy közvéle­ményünk megkérdőjelezze azokat a társadalompolitikai eredményeket, melyek imhol nemcsak tartóssá váltak, gya­rapodnak is. Vegyük a leg­fontosabbat, a meghatározót. Cigánynépességünk száma, a megye össznépességéhez vi­szonyított aránya nem válto­zott. öt évvel ezelőtt 10 420, tavaly 10 396 volt a cigány­lakosság lélekszáma. Jelentős változást takar, hogy tovább csökkent a munkaképes korú eltartottak száma, és ezzel párhuzamban nőtt a 14 éven felüli tanulók és a korcso­portba tartozó inaktív kere­sők száma. Kicsit részlete­sebben: ma 300-zal kevesebb nőt lehet az eltartottak kö­rébe sorolni, mint 1980-ban. Főleg Dombóváron, Tamási­ban és Pakson bővült e nők foglalkoztatásának lehető­sége, ezzel együtt gyermekeik intézményi elhelyezésének lehetősége is. Ma a megyé­ben élő munkaképes cigány nők 44 százaléka, a férfiak 83 százaléka rendelkezik ál­landó munkával. Kedvező vo­nása a változásoknak az is, hogy a családanyák körében évről évre emelkedik a gyes­re jogosultak száma. Cigánynépességünk 80 szá­zaléka változatlanul a fal­vakban él, de mindössze 34,2 százalékuk dolgozik a mező- gazdaságban. Sokan kényte­lenek a lakóhelyüktől távo­labb lévő ipari üzembe in­gázni. Az ebből adódó prob­lémák mérséklésére kívána­tos lenne — akár központi segítséggel is — helyi, na ez nem megy, közelebbi mun­kavállalási lehetőséget te­remteni a soros tervidőszak­ban. Emelkedett a cigánydolgo­zók száma a kereskedelem­ben, a szállítás- és hírköz­lés ágazatában, mind többen rendelkeznek gépjárműveze­tői engedéllyel. A társadalmi munkamegosztáson belül el­foglalt helyük is változott, noha ma még a segédmunká­sok száma, aránya — 1905 fő, a munkavállalók 53,2 száza­léka — nagyobb, mint a be­tanított — 947 fő — és a szakmunkások — 518 fő — száma és aránya. Az általá­nos iskolai, valamint a szak­munkásképzés eredménye hogy az 1982. évihez viszo­nyítva 6,5 százalékkal nőtt a szakmunkásképesítést szer­zettek aránya. Egészséges, jó irányú tehát a folyamat, mely az életmódváltozást íz­lelgető családokból az óvo­dákba, majd az általános is­kolákba, onnan a középisko­lákba, itt is elsősorban a szakmunkásképző iskolákba tart. Az utóbbi években P—10 gyerek nyer évente gimná­ziumi felvételt, további 38— 40 kerül szakközépiskolába. A velük kapcsolatban kötele­ző törődés körül azonban nem kicsi a gond, 35—40 százalékos a középfokra elju­tott tanulók lemorzsolódása és ez megint csak minőségi tennivalókra utal. Az hason­lóképpen, hogy míg emelke­dő a tankötelezettségi kor­ban megszerzett általános is­kolai végzettség, a negyven­öt év felettiek körében vál­tozatlanul jellemző az anal­fabéták magas száma, jólle­het Tolnán, Dombóváron, Szakcson, Szedresen, Bony- hádon Nagymányokon és Váralján az iskolák és köz- művelődési intézmények fo­lyamatosan szervezik az alapismereti tanfolyamokat. Általános tapasztalat, hogy akárcsak a nem cigányok körében, a cigányok körében is ott eredményesebb a fel­nőttoktatás, ahol a tanulást a szakmai előrejutás lehető­sége és anyagi érdek moti­válja. Jelentős változást könyvel­hetünk el a munkába állá­son, a lakáskörülmények ja­vításán, a közművelődésben való részvétel erősödésén túl az egészségügyi helyzet terén is. Sokat fejlődött a cigány­ság egészségkultúrája. Álta­lánossá vált a kórházban va­ló szülés, a fiatalabbak kö­rében a családtervezés, Csök­ken a cigányoknál a kora­szülések gyakorisága, a cse­csemőhalandóság sem mutat eltérést. Ez idő szerint 28 időskorú él valamely szociá­lis otthonunkban, jelentős számban veszik viszont igénybe a rászorulók a térí­tésmentes étkeztetést és 250- en részesülnek rendszeres szociális segélyben. A kép tehát e téren is jövőt mu­tat. Az pedig a jelen, hogy a cigánylakosság élet- és munkakörülményeiben beállt pozitív változások munkáiéi között egyre több a mun­kájában közmegbecsülést élvező, közéletben tevékeny­kedő cigány származású ál­lampolgár. Megyei viszony­latban 18 tanácstag dolgozik a helyi tanácsokban, de nö­vekvő a Vöröskereszt, Haza­fias Népfront szervezeteiben aktívan dolgozók száma is. Űjabb öt esztendő múlva is­mét változik a kép, tovább javulnak a megyében élő ci­gányok lakáskörülményei, tovább emelkedik a foglal­koztatottság és hatékonyab­bá válik a cigány gyermekek iskolai nevelése. A kulcs ré­gen a kezünkben van, a ten­nivalók ismertek és többnyi­re adott a cigányéletformá­tól mindörökre szabadulni vágyó, dolgozó cigányok együttműködési készsége is. — a — Számítástechnikai tanácskozás Hétfőn a KSH székházá­ban számítástechnikai aktí­vaértekezletet tartottak, ame­lyen megvitatták a követke­ző öt évre szóló elektronizá- lási központi fejlesztési prog­ram tervezetét. Ennek kon­cepcióját a közelmúltban megtárgyalta az Állami Terv­bizottság, mielőtt azonban a Minisztertanács elé terjesz­tik, az érintett vállalatok, intézmények vezetőinek, szakembereinek véleményét ismételten kikérik. A mosta­ni tanácskozás is ezt a célt szolgálta. Az aktívaértekezleten részt vett Faluvégi Lajos, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se, az Országos Tervhivatal elnöke, jelen voltak a számí­tástechnika alkalmazási te­rületeinek és az informati­kai szolgáltató intézmények­nek a vezetői, illetve képvi­selői. A tanácskozást Nyitrai Fe- rencné államtitkár, a Köz­ponti Statisztikai Hivatal el­nöke nyitotta meg. Beveze­tőben szólt arról, hogy az elektronizálás, az informá­ciófeldolgozás területén rob­banásszerű fejlődés követke­zett be, s ismeretesek az információtechnika alkalma­zása révén elérhető közvet­len és közvetett gazdasági eredmények. Szükséges te­hát, hogy meglevő és Vi­szonylag korszerűnek mond­ható eszközeink bővítésével, ezek kiegészítésével olyan rendszereket alakítsunk ki, amelyék a nagy és a közepes teljesítményű, valamint a mikroszámítógépek össze­hangolásán alapulnak, és segítik ezek hatékonyabb ki­használását. Felhívta a fi­gyelmet, hogy a program céljai csak akkor valósítha­tók meg, ha a számítástech­nika alkalmazásával kapcso­latos, jelenleg még meglevő nehézségeket közös erőfeszí­téssel sikerül megoldani. Fe­szítő probléma például a megbízható működésű, nagy teljesítményű számítógépek, valamint a professzionális mikroszámítógépek hiánya: a távadat-feldolgozási rend­szerek létrehozásának szá­mos gondja; a berendezések, a szoftverek és a szolgálta­tások viszonylag magas ára. Az alkalmazók sok helyen felkészületlenek a számítás- technika hasznosítására, a képzés javítása azonban ön­magában nem elegendő. Erő­síteni kell azt a szemléletet, hogy a számítástechnika-al­kalmazás a hatékony gazdál­kodás egyik eszköze, így fel­tétele a mainál eredménye­sebb termelésnek, értékesí­tésnek, s nem utolsó sorban az életszínvonal javításának. A tanácskozás résztvevői számos példát ismertettek, hogyan hasznosítják a szá­mítástechnikát a gazdaság egyes területein, valamint az oktatásban. Télen is dolgoznak az építők Epületf elújítások Szekszárd központjában Jó ütemben haladnak a TOTÉV dolgozói Szekszárd központjában a régi lakó­házak felújításával és az új szolgáltatóépület építésével. Korszerű, többszintes és összkomfortos lakásokat ala­kítottak ki a már-már ösz- szedőléssel fenyegető régi épületekben. Tető- és fö­démcsere, korszerű alapszi­getelés kellett ahhoz, hogy elkészülhessenek ezek a munkák, a városképi együt­tes megmaradhasson, ugyan­akkor, korszerű és szép le­gyen. A Széchenyi utcai 34- es és 32-es számú épület ké­szül el először. A lakások már készek. A 34-esben nyolc garzonlakást alakítot­tak ki, a 32-esben pedig há­rom kétszintes, nagy alap- területű lakás jöhetett létre. Már csak a szerelvényezés van hátra, rá kell kötni a távfűtésre és lakható lesz ez a két épület. A földszinti rész belső tervei még nin­csenek készen, ezért nem fe­jeződhet be a munka ebben az évben. A gyógyszertár épületén a tetőt javítják, valamint a külső tatarozási munkákat végzik el a TO­TÉV dolgozói. A 28-asnál folynak a belső munkák, itt szintén három kétszintes la­kást alakítanak ki, a 26-os- nál pedig folyik a tetőfedés. Ebben az épületben négy új lakás lesz. A szolgáltatóház tetőszige­telése kész, hamarosan meg­kezdik az épület téliesítését, és itt egész télen át folyhat­nak a belső építési munkák. Kép, szöveg: BAKÓ JENŐ. Tegnap délelőtt egy autódaru beemelte a szolgáltatóház lépcsőházának födémszerkezetét \z első két épület külső képe a szolgál­Nagy még a „felfordulás” a 26—28-as tatóház felőli oldalon épületek keleti oldalán A Széchenyi u. 32—34-es házak színterve

Next

/
Oldalképek
Tartalom