Tolna Megyei Népújság, 1985. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-30 / 281. szám

©“népújság IMS. november U. Az egészséges gyermekekért Janusz Woytön professzor, a Wroclawi Orvostudományi Akadémia szülészeti kliniká­jának igazgatója kiemelkedő eredményeket ért el a mag­zatvíz vizsgálatában. Köztu­dott, hogy a magzatvíz bak­tériumölő hatású, így megvé­di a fejlődő magzatot. Első­ként azt vizsgálták, hogy milyen betegségek ellen nyújt védelmet a magzatvíz, mely­nek elemzése alapján követ­keztetni lehet a magzat fej­lettségi fokára, elváltozásai­ra, és genetikai vizsgálatot is lehet végezni. Janusz Woy­ton professzor teszteket dol­gozott ki, amelyek segítségé­vel felismerhető a magzat fejlettségi foka. Ezeket ma már világszerte alkalmazzák. A wroclawi klinikán sok or­vost képeztek ki erre a mód­szerre Lengyelországból csak­úgy, mint más országokból. A wroclawi szülészeti kli­nikán több mint tíz éve foly­nak ezek a kutatások. Egyet­len vizsgálatra jelentkező kismamát sem utasítanak vissza. Sok esetben sikerül időben észlelni a magzat fej­lődését veszélyeztető beteg­ségeket. A professzor véle­ménye szerint a genetikai vizsgálatokat kötelezővé kel­lene tenni minden 35. évet betöltött terhes asszony szá­mára. Czeslaw Kubasik Románia A szakmai képzettség lövelése A Román Kommunista Párt múlt év novemberében tartott XIII. kongresszusa nagy figyelmet szentelt a dolgozók korszerűbb szak­mai képzésének. Megállapí­tották, hogy az oktatás va­lamennyi formájának szín­vonalát emelni kell, s eköz­ben mindig szem előtt kell tartani a népgazdaság kü­lönböző ágainak szakképzett munkaerők iránti szükségle­tét. A feladat nagyságát jelzi, hogy 1945 óta több mint 6 millió új munkahely léte­sült Romániában. A mező- gazdasági népesség csökkent, az ipari munkások száma pedig az 1950. évi 640 ezer­ről 1982-re 3,1 millióra emel­kedett. A hetvenes évek má­sodik felében évente 200 ezer fővel nőtt az újonnan munkába lépők száma, ez <* 80-as évek első felében majdnem a felére csökkent. Román szociológusok számí­tásai szerint ez a szám 1989- ben alig 50 ezer, az ezred­fordulóra pedig csupán évi 15 ezer főt tesz majd ki. A növekvő szükségletet, a csök­kenő létszámnövekedés mel­lett csak a munkatermelé­kenység emelésével, hatéko­nyabb munka- és vezetési módszerek alkalmazásával elégíthetik ki. A nyolcvanas években már Romániában sem elsőrendű cél új munkahelyek létesíté­se, inkább a váltott műsza­kok kiterjesztése és sok üzemben az élőmunka meg­takarítása érdekében a mun­kafolyamatok racionalizálá­sa. Brassó megyében példá­ul felhívták a megye 64 ezer munkását több mint 12 ezer termelési probléma (szerve­zési, újítási, stb. feladatok) megoldására. Az eredmény: 850 millió lei haszon a nép­gazdaságnak. A nyolcvanas években szükségszerű a bővített újra­termelés további biztosítása. Ez pedig csak megfelelően képzett munkaerőkkel tör­ténhet. Ennek érdekében á párt- és állami vezetés fo­A Bihar megye] „CRISANA” olajfinomító a kőolajtermé­kek magas fokú feldolgozására kozott erőfeszítéseket tesz a munkások magasabb színvo­nalú képzésére. Annális sür­gősebb ez a feladat, mert a vizsgálatok ismételten kimu­tatták, hogy bár a román népgazdaság korszerű gé­pekkel és berendezésekkel rendelkezik, sok dolgozó képzettségének hiánya nem teszi lehetővé a meglévő be­rendezések megfelelő hasz­nosítását. Az RKP XIII. kongresszu­sa a következő ötéves terv­re 2 millió dolgozó szakmai kiképzését tűzte ki célul. Ezen belül 1,2 millió mun­kást, technikust, mestert és 144 ezer fő- és szakiskolást képeznek ki, mindenekelőtt a gépgyártás, a kohászat, a bányászat, a vegyi- és olaj­ipar, valamint az építőipai számára. További 3 millió dolgozó évente továbbképző tanfolyamokon vesz majd részt. A HORIZONT cikke nyomán Gáti István Sajtgyár Iránnak, szörpgyár az NDK-nak Bolgár élelmiszeripari gépek külföldön Már a régi utazók szerint is egy néoet legjobban az ételeiken keresztül lehet megismerni. A bolgár földe­ken járt világjárók megcso­dálták a bolgárok tehetségét a szőlő, a gyümölcsök és a zödségek termesztésében, a „bolond" bor készítésének művészetében ... Valószínű­leg ez is hozzájárult, hogy a bolgár kertészek közül so­kan külföldre mentek sze­rencsét próbálni, és termé­szetesen magukkal vitték a tudásukat ds. A mai utódok már nem önmagulkat „exportálják”: ehelyett gépeket és berende­zéseket, komplett élelmiszer­ipari technológiai vonalakat, szakosított vállalatokat szál­lítanak a világ sok tájára. A Hrianmas élelmüszeripari gépgyártó kombinát termelé­sének több mint 65 százalé­kát szállítja külföldre. Ter­melési programjában több mint 630 termék, mintegy 100 féle technológiai vonal és 65 féle teljesen berendezett üzem szerepel. Az egész ter­melési folyamatot — a nyersanyag fogadásától a feldolgozáson keresztül a csomagolásig — .gépesítették és automatizálták. A Hranmas kombinát munkája kiterjed a beren­dezések tervezésére, szállítá­sára, szerelésére és üzembe­helyezésére, a létesítmények műszaki karbantartására, szakemberek betanítására is. A bolgár élelmüszeripari gépgyártás gyors fejlődése nagy .mértékben a szocialista országokkal megvalósított gyümölcsöző együttműködés­nek és szakosításnak köszön­hető. A Hranmas termeli a KGST országókban gyártott ilyen jellegű gépek és beren­dezések egyhanmadát. Főként kész létesítményeket és komplett vonaliakat szállít a konzervipar, a palackozó és tejfeldolgozó ipar, az osztá­lyozó és raktártechnika, a termékek feldolgozása és tá­rolása részére. Az előirány­zatok szerint a most záruló ötéves terv végéig Bulgária 154 komplett létesítményt és vonalat szállít a konzervipar, és 127 palackozó üzemet a szodialista országoknak. Bolgár tervek alapján, bolgár technológiai berende­zéssel, nagyon sok szénsavas üdítő italok készítésére és palackozására, gyümölcsle­vek és befőttek készítésére, zöldségkonzervek előállítá­sára, joghurt és tejtermékek készítésére, gyümölcsök és zöldségek szárítására szolgá­ló üzem működik külföldön, így például az NDK-ban, a Potsdam megyei Werder vá­rosiban hatalmas gyümölcs- levdket gyártó és palackozó üzemet épített a Hranmas. Ott jelenleg almából, meggy­ből, cseresznyéből, málná­ból gyümölcsleveket készíte­nek és palackoznak. Jól ismert külföldön is a bolgár fehér juhsajt, a szi­réné. Gyártására a Hranmas modern berendezést dolgo­zott ki, amely képes huszon­négy óra alatt 80 ezer liter tej feldolgozására. Irán ré­szére például a fehér sóssajt készítésére nagy komplexu­mot építettek. Ezekben a fel­dolgozó üzemen kívül a tej hűtésére és tárolására, a késztermékek raktározására szolgáló berendezésék is he­lyet kapták. A bolgár élelmiszeripari gépgyártás továbbra is gyors iramban fejlődik. A Hran­mas termékfajtáinak átlago­san több mint 27 százalékát újítják fel évente, s ezt az ütemet még tovább akarják fokozni. A követke­ző ötéves tervidőszakban (1985—1990) a jelenlegi szinthez viszonyítva négysze­resére növekszik a palacko­zó és csomagoló gépek gyár­tása. A konzervipar részére háromszor több gépet és vonalat fognak előállítani, a kenyérsütő technika terme­lése pedig várhatóan a hat­szorosára emelkedik. Jugoszlávia Színpadán játszott Oéryné, Blaha, Jászai Kétévi munkálatok után ünnepélyesen felavatták az újjávarázsolt nagybecskereki (zrenjanini) Népszínházát. A több mint 2000 négyzetméte­res terület felújítása, a szín­házpalota helyenkénti átépí­tése csaknem 160 millió di­nárt' igényelt. Az épület ut­cai frontját egy emelettel gyarapították, s a kivitelezők gondosságát, hozzáértő ügyes­ségét dicséri, hogy a kora­beli fotók és rajzok alapján kialakított homlokzat jól be­illeszkedik a Bega-parti vá­ros főterének barokk és klasszicista épületei közé. A becskereki színházi ha­gyományok gyökerei a 18. század utolsó két évtizedéig nyúlnak vissza. Az első szín­házi előadásokat Marko Jeli- sejic tanító szervezte meg 1787-ben. Itt régi hagyomá­nyai vannak a magyar szín­játszásnak is. Először 1823 augusztusában szerepelt ma­gyar társulat Becskereken. Kilényi Dávid Abaúj vár­megyei együttese öt éven át vássza-visszatért a városba. Utánuk 1832-ben Szilágyi Pál, 1848-ban pedig Országh János társulatának tapsolha­tott az itteni közönség. Az első magyar amatőr próbál­kozások a mólt század het­venes éveire tehetők. Nagy- becskereken egyébként a ma­gyar színjátszás legjelentő­sebb alakjai is megfordultak. Játszott itt Déryné Széppata­ki Róza, Blaha Lujza, Jászai Mari és Fedáfc Sári. Az újjáépített színházban most a Tosa Jovanovic Nép­színház és a [Madách Ama­tőrszínház társulata kapott otthont. KNDK Gyógyszerek szarvasagancsból A Mannyon Alkaloida Gyár a Koreái NDK egyik legjelentősebb gyógyszerüze­me. Itt kizárólag gyógynövé­nyekből állítanak elő orvos­ságokat. Jelenleg 90 fajta 'be­tegség gyógyításához készül­nek a teák, kenőcsök, kivo­natok. A legkeresettebb kö­zülük a Szanszam életelixir, a Szamlhjang erősítőszer, amely három változatban — porban, tablettában és fo­lyadékban — ás kapható. A gyógyszerek alapanyagát külön e célra létesített gaz­daságok szállítják. Ami kü­lönlegességnek számít: mű­ködnek az országban gyógyá­szati célokra termelő nyers­anyag-, illetve szarvaste­nyésztő gazdaságok ds. A ko­reai gyógyászatban ugyanis rendkívül nagy szerepe van bizonyos ásványi anyagok­nak, valamint a szarvas- agancsnak is. A szarvas- agancsban Tejlő gyógyanya- gok számos orvosság össze­tevői. A sok ezer ősi gyógymód közül manapság mintegy másfél ezret alkalmaznak a kórházakban és klinikákon. #1 tenger ajandéka A Szovjetunióban jelenleg évente több mint 10 millió tonna halat és különféle ten­geri terméket hoznak fel­színre. Ez a világ teljes hal- kitermelésének mintegy 13 százaléka. Az országban az állati eredetű fehérje körül­belül egyötödét óceáni, ten­geri, tavi, folyami és mester­séges tavi termékek biztosít­ják. A tudományos eredmé­nyek, a korszerű technológi­ák alkalmazása nélkül azon­ban elképzelhetetlen lenne ilyen mértékű fejlesztési ütem. Komplex tudományos kutatások folynak a Világ­óceán és a Szovjetunió belső A „vizatermés” átvétele vízgyűjtői biotartalékainak feltárására. Csupán a XI. öt­éves tervidőszakban több­száz tudományos — kutató- expedícióra került sor a Vi­lágóceánon és a környező tengereken. A kutatások so­rán a vízben élő szervezetek meghatározása mellett átfo­gó vizsgálatok folynak a Vi­lágóceán, mint egységes öko­lógiai rendszer tanulmányo­zására is. A XII. ötéves terv­ben az ilyen jellegű expedí­ciók számát a másfélszere­sére növelik. Jelentős előre­lépés lesz a jövőben a koz­mikus kutatási eredmények gyakorlati alkalmazása, bele­értve az űrhajósok közvet­len megfigyeléseit, valamint a repülőgépről végzett vizs­gálatok eredményeit is. Nem könnyű megtalálni az óceánban a halrajokat, de ennél még nehezebb a leha­lászásuk. Ez még a világ leg­nagyobb halászflottájával rendelkező Szovjetunió szá­mára is komoly feladatot je­lent. A .15 ezer haiásZhajó közül több mint 2 ezer a nagy víztoiszorítású hajók ka­tegóriájába tartozik. A mos­tani ötéves tervidőszakban a flotta „Horizont” és „Pul- kovőd meridián” típusú új bajócsaláddal „Alpinista” és „Orljonok” típusú, korszerű­en felszerelt fagyasztó-hűtő halászhajókkal bővült. Az eredményes halászat mellett fontos feladat ennek az értékes, ugyanakkor rom­landó terméknek a mielőb­bi és hulLadékmentes feldol­gozása. A szovjet halászhajók korszerű berendezései lehető­Kamcsatka-terület. A „Szeroglazka” kolhoz egyik 1 gyobb hűtőhajója, a „Pjotr Iljicsev” vé teszik .a teljes körű fel­dolgozást közvetlenül a le­halászás helyén. Hlyen módon a frissen kifogott halat elő­zetes fagyasztás nélkül, köz­vetlen feldolgozzák. A halfeldolgozás technoló­giai fejlesztésére mind na­gyobb figyelmet fordítanak. Az idei ötéves tervidőszak­ban mintegy 250 újítás .beve­zetésére került sor, köztük olyan eszközök, mint példá­ul a percenként 1100 darab apró hal bontására alkalmas gépsorok, robotrendszerek. Ezek alkalmazása egyes ese­tekben tízszeresére is meg­növeli a munkatermelékeny­séget. Ilyen termelékenysé­get biztosít többek között a konzervtöltő gép. Más országokhoz hasonló­an a Szovjetunió számára is aktuális feladat a hadászat és a halászati-termékek terme­lésének növelése. Ugyanak­kor évente jelentős anyagi eszközöket biztosít a halgaz­daság védelmére és újrater­melésére. A több mint 160 szovjet halgazdaság és hal- nevelő fele a nyílt tengeren működik, évente több mint 11 milliárd ivadékot enged­nék ki a tengerbe. Az ázsiai lazacok ívóhelyeit alkotó fo­lyók vizének tisztítására, a halállomány újratermelésére, új haltenyésztő gazdaságok építésére a Szovjetunió éven­te több tízmillió rubelt for­dít. Az átfogó intézkedések eredményeként sikerült meg­óvni a balti iazacáildományt, a Távol-Keleten pedig újra­termelni az ohotszlki hering- állományt és növelni a la­zac-félék számát. A Volga- Kaszpi medencében sikerült tovább növelni a tokhaiak számát.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom