Tolna Megyei Népújság, 1985. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-02 / 258. szám
1985. november 2. ^PÜJSÄG© Plovdiv a világ egyik legrégibb városa. Gazdag múltja során minden korszak nyomokat hagyott rajta: bárhol ás le az ember, régiségekre bukkan. Philippopolis, Trimonciumi, Pilpueda, Fldin — csak néhányat említsünk Plovdiv régi nevei közül. Az utóbbi húsz év legértékesebb archeológiái feltárása az Ókori amphitheatrum, amelyre az archeológusok a Trihalmie déli lejtőin egészen váratlanul bukkantak. Marcus Aurelius idejében, az i. u. II. században épült gránitból és márványból. A földrengéseket, tűzvészeket és ostromokat átélt városban — három-négy méterrel a föld alatt — a színház nem pusztult el, megmaradt gazdag márvány architektúrája. Értékesek a márvány talpazatokon, szobrokon és üléseken talált feliratok is. Idén, a bolgár állam megalakulásának 1300. évfordulója alkalmából színházi előadásokat tartanak a váratlanul előbukkant aimphitheatrum- ban. öt évvel ezelőtt került feltárásra Philippopolis fóruma (főtere). Kétezer év után a mai városrendezők ugyanazt a helyet jelölték ki főtér építésére, amelyet az ókori trákok is a legmegfelelőbbnek tartottak. Az egykori négyszögletes tér mindegyik oldala 120 m hosszú volt, szép oszlopsor vette körül, amely egyben a belső fedett utca ereszét is tartotta. Néhány éve, a fogászati rendelőintézet építésekor egy 14 méter szélességű utcára bukkantak, amelyet ugyancsak márványoszlopok szegélyeztek. Helyreállítása után itt szabadtéri múzeumot nyitnák. Megtalálták az egykori, lenyűgöző méretű, magasban vezetett vízvezetéket is: ezen látták el a Ro- dope hegységből Philippopo- list ivóvízzel. Valentina Viaszévá Értékes márvány leletek Csehszlivák vásári örömök A radványi vásárokat még ma is több tízezren látogatják E l fazekasok nem csupán árucikkeikkel, hagyományos öltözékükkel is jól felkészültek a vásárra Jól vásárolni, előnyösen eladni, találkozni régi ismerősökkel, megtudni, mi újság a nagyvilágban, és egy kicsit felvidulni — ez volt az, ami az embereket már ősidők óta árucserére, piacok, vásárok rendezésére ösztönözte. A vásárokat egyes községekben, városokban mind a mai napig megrendezik. Így például Trsztenában a kirakodó vásárt. Rendszerint február elején — Dorottya- napon — tartották az elsőt. A tél akkor már második felébe fordult, s ha még akkor sem engedte át az uralmat a tavasznak, vásárolhattak mindent, ami a tél eleje óta elhasználódott: bocs- kort, papucsot, bundát. A fuvarosok lószerszámot, jármot vásároltak, a gazdák gereb- lyét, kast, vályút, az asszonyok fa- és cserépedényt a konyhába. A második éves vásárt áprilisban, György- napkor tartották. November utolsó hetében, András-napon nagyvásárt szoktak rendezni Brez- no városkában is, ahol valamikor híres marhavásárok voltak. Az egykor elmaradott városka az utóbbi évtized során a felismerhetetlenségig megváltozott, húszezer lakosú ipari központtá fejlődött. Bár a breznói piacon már nem láthatunk eladó marhacsordákat, nem hiányoznak viszont a mezőgazdasági termékek, a gyümölcsök, disznótoros készítmények és egy igazi csemege — a sült pisztráng. S mivel ezen a vidéken november végén már becsületes tél van, nem árt meg egy kis „lélekmelegítő” sem, néhány korty jófajta pálinka. Besztercebánya már a múltban is nagy gazdasági jelentőségű város volt. A piacok és vásárok jelentősége is nagyobb volt itt, mint más vidéken. A város elsősorban az őszi radványi vásárokról volt híres. Nevét Beszterce egykori Radvány nevű elővárosáról kapta. A radványi vásárokat szeptemberben, Mária-napon tartották, amikor már a legnehezebb mezei munkákon túl voltak, s rendszerint három napig tartott a vásár, összejött ott 30—40 ezer ember is. Mindegyik vásáros minden évben ugyanazt a helyet foglalta el. Az első vásárlók rendszerint a legmesszebbről érkezők voltak, akik az egész éjszakát átutazták szekereiken. A helybelieké a délután volt és az este, amikor a vendéglőkben nagy mulatozásokat rendeztek. Külön helyet foglaltak el a mézes- kalácsosok. Az iparosok fazekas árut, szép csipkéket, kékfestő kartont, kosárfonó és fából faragott cikkeket, kalapokat, bundákat hoztak a vásárba. Az volt itt a szokás, hogy minden évben kiválasztottak egy-egy olcsó tárgyat a vásár szimbólumaként. Egyszer kis furulya, másszor fejkendő, vagy díszes orsó volt. Az utóbbi időben a radványi vásárok állandó szimbóluma a fakanál lett. Gabriela Chmelikova Százhetvenöt éves a Humboldt egyetem Itt oktatott Hegel, itt tanult Marx Acél helyett porcelán A nagy tengermélységekben végzendő munkálatokhoz szükséges készülékeknek és berendezéseknek rendkívül korrózióállónak kell lenniük, ezért légmentesen zárt rozsdaálló acélházba burkolják őket. Az Ukrán Tudományos Akadémia munkatársai olyan burkolóanyagok után kutattak, amelyek olcsók és bőségesen rendelkezésre állnak. E célra az üveget és a kerámiát tartják a legalkalmasabbnak. Különösen a kerámia látszik használhatónak. A kutatók figyelme olyan porcelánkészítmények felé fordult, amilyenek a szigetelők vagy a kazánok és vegyi készülékek burkolatai. Ezek alakja és a velük szemben támasztott követelmények hasonlítanak a nagy tengermélységekben használatos készülékekéihez, s a nyers masszából könnyen és olcsón formálhatók. A szárazföldi laboratóriumokban elvégzett kísérletek nyomán a porcelánból készült burkolatokat a tenger mélyén is kipróbálták. A próbát a Vernadszkij akadémikus kutatóhajóról végezték — sikerrel. A kezdet 175 évvel ezelőtt lassú volt és nehéz, de nem tudományos okok, hanem a máig Is kísértő helyiséggondok miatt. Az oktatási-nevelési program is régen ösz- szeállt már, -amikor a megnyitásra kerülő berlini egyetem végre megkapta az Unter den Lindenen fekvő barakk palotát, amely most is központi épülete. Amikor 1810. október hatodikén az első hét diák beiratkozott, már az egyetem tanári kara is együtt állt. Az egyetem szenátusa október 10-én tartotta első ülését, s úgy határozott, hogy 15-én megkezdik az előadásokat. A palota felújításával azonban nem készültek el időben, így az alma maiter Berolinensis csak október utolsó napjaiban kezdett működni. Teremhiány miatt a megnyitó ünnepség el Is maradt. A berlini egyetem megnyitása azonban több szempontból is jelentős esemény volt. A 19. század első évtizedének végére Poroszország területe felére csökkent és elveszítette olyan jelentős egyetemi városát, mint Halle, Erfurt, Göttingen és Münster. A pölgári átalakulás időszakában létrejött berlini egyetemben a feudális hagyományoktól mentes, új típusú polgári felsőoktatási intézmény alakult ki. Az egyetem koncepcióját az államférfiként, filozófusként és nyelvészként is tekintélyt szerzett Wilhelm von Humboldt dolgozta ki és jelentős szerepet is vállalt az előkészítési szervezési munkákban. Elméletének alaptétele az oktatás, a kutatás és a világnézeti-filozófiai képzés egységének megfogalmazása volt. Az első évtizedekben a filozófia és a nyelvtudomány volt az egyetem két legfontosabb területe. A filozófiát olyan kiváló tudósok oktatták, mint Fichte (aki az egyetem első választott rektora is volt) és Hegel, korának egyik legnagyobb gondolkodója. Berlinben dolgoztak és tanítottak a germanisztika megalapítói, a Grimm-testvérek. A berlini egyetem hallgatója Ludwig Feuerbach filozófus, Heinrich Heine költő és Karl Liebknecht munkásvezér. 1836 és 1841 között itt végezte tanulmányait Marx Károly és az egyetem vendéghallgatója volit 1841—42- ben Engels Frigyes. Az egyetemhez kapcsolták 1829-ben a Charite nevű orvosképző kórházat is. Az 1710-ben, azaz éppen 275 évvel ezelőtt alapított egészségügyi intézmény eredetileg a pestises betegek ápolóhelye volt, majd kórház lett és 1724-től orvosképzés is folyt a falai között. A kapitalista ipari fejlődés előtérbe helyezte a matematikát és a természettudományokat. Wilhelm testvére, a természettudós Alexander von Humboldt 1827— 28-ban tartott Kozmosz-előadások című sorozatával jelentősen hozzájárult a természettudományokkal való foglalkozás fejlődéséhez az egyetemen. A következő évtizedekben itt dolgozott Robert Koch és Rudolf Virchow az egészségügy területén, Max Planck és Albert Einstein a fizikában. Az első világháború kitöréséig a berlini egyetem kutatói 12 Nobel-díjat kaptak és egy kivételével valamennyien természettudósok Voltak. A fasiszta uralom idején Berlin elvesztette a nemzetközi tudományos életben betöltött fontos szerepét. Az egyetem több száz tanára és hallgatója lett a nácik áldozata. A második világháború alatt az egyetem épületeinek 70 százaléka elpusztult. A nagy erővel folytatott helyreállítás eredményeként már 1946 januárjában megindult az élet a berlini egyetemen. 1949 februárja óta az egyetem a Humboldt testvérek nevét viseli. Az NDK legnagyobb egyetemei közé tartozó Humboldton jelenleg 800 professzor és docens, valamint 2500 tudományos munkatárs oktatja a 12 ezer nappali és 5500 levelező tagozatos hallgatót. Az egyetem tekintélyét jelzi, hogy jelenleg 73 országból 976 hallgató látogatja az előadásokat. A kutatás és az oktatás a matematikától a társadalomtudományokon át az egészségügyig, a teológiától az elektronikáig összesen 30 szakon folyik. Több mint ötven idegen nyelvet oktatnak. 1916-tól a magyar nyelv és irodalmat is szervezetten tanítják, s jelenleg 15, fordító- tolmácsnak, illetve filológusnak készülő diák jár a magyar tanszék előadásaira. Az egyetem alapításában oroszlánrészt vállaló Wilhelm von Humboldt is megismerkedett nyelvünkkel és tanult magyarul, amikor a múlt század tizes éveiben Becsben tartózkodott. Hazatérve biztatta a nyelvtudósokat, hogy foglalkozzanak a magyar nyelvvel. P. V. Lengyelország Fejlődi robottechnika Varsóban a közelmúltban robotkiállitást rendeztek, s a bemutató egyik érdekessége volt az a szerkezet, amely a tojásokat az egyik kartonból úgy rakta át a másikba, hogy közben egy sem törött el. A kiállított robot prototípus volt, amilyet széles körben Alkalmazhatnak az élet legkülörtböző területein. Az úgynevezett intelligens robotok kategóriájába tartozik, s mivel két érzékelőt visel, képes a látásra és a tapintásra. A tervek szerint a gép-, a kohó-, a bányaiparban, az űrkutatásban és a tengerfenék feltárásában, továbbá az atomenergetikában is alkalmazható. Megfelelő beprogramozással meó- zásra is alkalmas lesz, megbízhatóan elvégzi sorozat- gyártmányok minőségi ellenőrzését. A lengyel vállalatok közül a varsói és a bielsko- bialai autógyár jár az élen a robotizációban. A Polski Fiat és a Polonez gépkocsikat gyártó két üzemben ma már elképzelhetetlen a termelés robotok nélkül. A közgazdászok szerint Lengyelországban főleg a hidraulikus meghajtású robotok gyártásához adottak az anyagi és a személyi feltételek. Szükség van persze elektromos meghajtású robotokra Is, hogy ezeket ne kelljen devizáért vásárolni. A legsürgetőbb feladat a robotok tömeges gyártásának előkészítése. Olyan üzemek felépítése előnyös, ahol „kulcsra készen”, a megrendelők igényeinek megfelelően állítják elő a robotizált és automatizált gépsorokat. A közeljövőben tervezik komplett technológiai gépsorok alkalmazását robotok bevonásával. E téren Lengyel- ország főként Csehszlovákiával tart fenn szorosabb kapcsolatot. Indokolja a robotgyártás meggyorsítását, hogy Lengyelországban jelenleg a népgazdaság egyes ágazataiban mintegy 400 ezer munkahely nincs betöltve. A robotok mielőbbi munkába állításával részben a munkaerőhiány is leküzdhető volna. Elektronikus művész így nevezték el azt a berendezést, amelyet kazányi szakemberek készítettek. Ha a szokásos színes televízióval összekapcsolják, akkor annak a képernyőjén különböző díszítő mintákat lehet kialakítani, amelyek az ember parancsára megváltoztatják konfigurációjukat, színüket, méretüket, mozgásuk jellegét. Tervbe vették annak a lehetőségét, hogy bármilyen kompozíciót automatikusan összekötnek a zenével. A berendezés nagy segítségül szolgál a formaterve- zöknek, a textiliparban a modedlrajzok készítőinek, a tv-rendezőknek. Sikeresen mutatták be a londoni szovjet kiállításon.
