Tolna Megyei Népújság, 1985. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-19 / 271. szám
1985. november 19. isiEPÜJSÄG 3 Gyermekorvosi rendelő épül Dunaföldváron l tj Mostoha körülmények között vannak Dunaföldváron a gyermekorvosi rendelők és a terhestanácsadó. A közelmúltban kezdték el a Kossuth Lajos utcában a költségvetési üzem dolgozói az új rendelő építését, ahol két körzet gyermekeinek rendelője és a terhes anyák tanácsadója lesz. Ebben az épületben kap helyet kilenc tanácsi lakás, melyből egy műteremlakás. A munkákkal 1986 első felében végeznek a költségvetési üzem dolgozói. Fehérjegyár Szegeden Vérporüzemet .hoznak létre a Szegedi Szalámigyár és Húskombinátban a városban működő Élelmiszeripari Főiskola egy újítócsoportjának találmánya alapján. A 70 millió forintos költséggel felépülő üzemben évente 250 tonna, az alapanyagra már nem is emlékeztető világos színű granulátumot készítenek a vérből. E rendkívül magas fehérjetartalmú készítmény alkalmas lesz élelmiszeripari termékek dúsítására — fehérjetartalmának, tápértékének növelésére. A húsipar felvágottak és húskrémek, az édesipar nugátok, a hűtőipar fagylaltporok, a gyógyszeripar legyengült szervezetek felerősítésére szolgáló, úgynevezett roboráló szerek, a sütőipar pedig foszlóskalács készítéséhez használhatja. Több kozmetikumnak és ételízesítőnek is egyik értékes anyaga lehet. A legszigorúbb higiéniai követelményeknek is megfelelő üzem 1987-ben kezdi meg a termelést. Nyersanyagellátása, termékének felhasználása biztosítva van. Az ország vágóhídjain évente 28 millió liter feldolgozásra, illetve fehérjekészítésre alkalmas állati vér keletkezik, s megy többségében veszendőbe, ugyanakkor minden évben óriási összegeket költünk fehérjeimportra. Tanácskozás a vezetőképzésről Kétnapos konferencia kezdődött hétfőn Budapesten a vezetőképzés korszerűsítéséről a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság és a Művelődési Minisztérium szervezésében. A tanácskozáson a vezetőképzésnek az oktatási rendszerben betöltött szerepét elemzik, megvitatják a fejlesztés irányait és foglalkoznak a képzés tartalmi kérdéseivel is. A konferenciát Dreein József művelődési minisztériumi államtitkár nyitotta meg. Elmondta, hogy az országban 40 vezetőképző intézményiben és számos vállalatnál is foglalkoznak vezető- képzéssel. Az elmúlt években a hálózat kiépült, így nincs szükség annak bővítésére. Sokkal fontosabb munkájuk hatókonyságánák javítása, a követelményeknek megfelelő korszerű vezetőképzés kialakítása. Ehhez a jelenleginél jobb munkamegosztásra van szükség a vezetőképző intézetek és a felsőoktatási intézményék között. Tervezik, hogy az egyetemeken és a főiskolákon bevezetik a vezetési alapismeretek óktatását. Erre .a közeljövőben több felsőoktatási intézménnyel együttműködve javaslatot dolgoz ki a Művelődési Minisztérium. Az elképzelés az, hogy a későbbiekben már olyan hallgatók kerüljenek a vezetőképző intézetekbe, akik a vezetőképzés elméleti ismereteivel, tudnivalóival rendelkeznek. így több -időt fordíthatnak a vezetés gyakorlati oktatására, olyan ismeretek elsajátítására, amelyek nagy segítséget nyújtanak a napi vezetői teendők eredményes ellátásához. Szabadidőközpont Társadalmi összefogással szabadidőközpontot hoznak létre Keszthelyen, a Helikon Strandtól délre eső területen. Egy kikötésre is alkalmas kis öbölnél alakítják ki elsősorban a vízi sportok, a vitorlázás, a kajákéként! és az evezés kedvelőinek. A .meder fenékikotrását elvégezték, a part feltöltése folyamatban van. Hozzáláttak a tavaly megszüntetett ládagyár épületeinek átalakításához is: hajótárolók, öltözők, mosdók lesznek bennük. Ezeket már a jövő év tavaszán birtokba vehetik a város lakói és vendégei. Bátortalanság Milyen sokszor használjuk életünkben ezt a szót: bátorság?! Mert bátran neki kell vágni a dolgoknak, bátran és őszintén kell véleményt mondanunk, bátran kell vállalni a cselekedeteinket, bátran kell szembenéznünk a nehézségekkel, ha a feltételek adottak, bátran és határozottan kell előzni a közúton ... De vannak olyan dolgok, amiben a jól megfontolt bátortalanság már önmagában is bátorság?! Bizonyosan vannak ilyen esetek és szituációk is, most azonban az igazi bátortalanságról akarok szót ejteni, olyanról, melyet az életnek éppen csak nekiindult fiatal páron vélek felfedezni. A két ember természete teljes egészében ellentétes, mégis nagyon jól megvannak egymással. A családalapítás küszöbén, az otthonteremtés gondjaival küszködnek — még egyelőre csak gondolatban — de már így is számos, feloldhatatlan konfliktushelyzetet teremtve egymásnak és önmaguknak. Az egyikük — mindegy melyik — bátran és meggyőzően állítja, hogy képesek összekaparni az otthon felépítéséhez elengedhetetlenül szükséges forintokat, számolja a szociálpolitikai kedvezményt, az ifjúsági takarék- betétet és az utána felvehető összeget, belekalkulálja a még meg sem kapott vállalati támogatást, a szülői segítséget, oszt és szoroz, válogat a tervek között, számol a rokonság és a barátok keze munkájával, a három szakmájával ... Dúl benne a tettvágy, szétfeszítik a tervek, már látja, mi, hogyan fog elkészülni, érzi a keze alatt a még ki sem égetett téglák éles sarkának borzongató karcolásait .. . Közben azért belelopja életébe és mindennapjaiba magát az a megfoghatatlan és kimondatlan bizonytalanság, ami bátortalanná is teszi egyben. De csak egy kicsit. Gyerekes tervek születnek a pénzszerzés kiapadhatatlan forrásainak megteremtésére, ilyen-olyan plusz munkákra, ilyenolyan tenyészetek megteremtésére — ezek havonként még változnak is — és folyik tovább a számolás, az érdeklődés. Ez olyan téma, amiről beszélni kell, és olyan téma, amelyikről minél többet beszél az ember, annál kevesebbet tud meg. ők is így vannak vele, csak egyikük vakon és bátran hisz a megvalósítható álmok 120 négyzetméteres csodájának teremtő erejében, másikuk próbálja érvekkel és ellenérvekkel meggyőzni önmagát is, de mégsem tud dönteni. Nagyon akar, de nem mer, bátortalan, boldog és boldogtalan is egyben. Mindezt ki mástól kéri számon, mint az élettől, már csak azért is, mert ez így szokás. Megpróbáltam nekik tanácsot adni, de rá kellett jönnöm, hogy ehhez én bátortalan vagyok, vagy kicsit túl bátor is. Miért?! Azért, mert ugyanezt végigélve, én már egyszer döntöttem a társammal és bátortalan bátorsággal megépítettünk egy házat. —szs— Egy pályázati felhívás nyomán Gabonát vetnek a gyep helyére Az elmúlt évtizedekben igen nagy mértékben csökkent a termelésbe fogható földterület hazánkban. Megdöbbentő adat, még akkor is, ha a fejlődés elkerülhetetlen velejárója volt a termőföld fogyatkozása. Elkerülhetetlen, mert a városiasodás, az ipar terjeszkedése, az infrastruktúra gyarapodása mind a mezőgazdasági műveléstől és az erdőgazdálkodástól vont el területeket. A folyamat nem feltétlenül egyirányú, mert vannak visz- szahódítható, termelésbe fogható földterületek, egyebek közt az olyan alacsony hozamú, gyenge gyepterületeknél, amelyek más kultúrákkal bevetve nagyobb hasznot hoznak. Fű helyett kukorica, búza Az elmúlt hónap elején a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium pályázatot hirdetett az erre alkalmas gyepterületek gabonatermeléssel való hasznosítására, mégpedig váltógazdálkodásban. Mindazok az üzemek részt vehetnek a pályázaton, amelyek vállalják, hogy a váltógazdálkodásban a gabonatermesztésüket és -értékesítésüket szinten tartják, az úgynevezett „gyep művelési ágban” nyilvántartott területükön legalább két évig gabonát termelnek, s a gabonatermesztési szakaszt követően a területet ismét gyeppel hasznosítják. A gyepet tehát feltörik, s az itt termelt gabonamennyiséget a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál értékesítik. A vállalat tonnánkén 1000 forint felárat fizet, a földhivatal, a gabonaforgalmi, és a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya képviselői által az utolsó hivatalos termésbecslésnél meghatározott, de hektáronként legfeljebb négy tonna termésszintig. A pályázat évét megelőző 3 év összes gabona-vetésterületét, hozammennyiségét, a gabonaforgalminak történt értékesítést kell tartalmaznia a pályázatnak — ezek átlaga képezi a bázist. Szükség van természetesen talajtani vizsgálatokra alapozott szakvéleményre, arra a tervre, amely a területnek a gabonatermelést követő évek földhasznosítását részletezi. A gyeptörést, a gabonával történő területhasznosítást, és a későbbi visszatelepítést a földhivatal a tavaszi határszemle során ellenőrzi. Előfordulhat, hogy a feltört gyepet a mezőgazda- sági üzem véglegesen szántóföldi művelésbe kívánja vonni, ekkor rekultivációs állami támogatást igényelhet. A kedvezőtlen termőhelyi adottságú üzemek a gyeptörésből származó gabonamennyiség értékesítése után a felárral csökkentett árbevételre árkiegészítést vehetnek igénybe. Racionális földhasználat Sokszor mondtuk már: a legfőbb értékünk a termőföld. Ennek a természeti kincsnek a racionális kihasználását, annak egyik új módját szorgalmazza a MÉM pályázata. Jó ez azért is, mert a gyepek terméshozamai, és az ott alkalmazott hozamfokozások eredménye nagyon szélsőséges volt. Ezeknek a területeknek a gazdasági haszna, és gazdasági előnye sokkal jobban érvényesíthető a világpiacon keresett gabonafélék termelésével. Az országban és Tolna megyében a gabonaterület az okszerű és célszerű vetésváltással már nem növelhető a szántóföldi területen, éppen ezért a terület növelését célozza és szolgálja a MÉM pályázati felhívása. Azok, alkik ebben a pályázatban részt kívánnak venni, számos kedvezményben részesülnék, viszont a gazdaságoknak is többtéle feltételnek kell eleget tenniük. Jó célt szolgál ez a pályázat, hisz növekszik az ország, a megye gabonaterülete, ezenkívül amennyiben visszaváltják a gyepet, intenzívebbé válik a gyeptermesztés. Tolna megye mezőgazdasági szövetkezetei közül 8 tsz nyújtott be az elmúlt hónap végéig pályázatot. Közülük a legnagyobb területen, 145,2 hektáron a bölcskei Rákóczi és 103 hektáron a regölyi Kaposvölgye Tsz kívánja megvalósítani a gyep—gabona váltót. Pályázatot nyújtott be a szedresi Hunyadi, a nagymányoki Gábor Áron, a nagykónyi Koppánymenti, a bogyiszlói Dunagyöngye, a kaposszekcsői Kossuth és a györkönyi Szabadság Tsz. A nyolc szövetkezet összesen 532,9 hektárt kíván a gyep- gabona váltóba bevonni. Idén ősszel a nagymányoki és a bogyiszlói tsz-ben már búzát vetettek a gyeptörésbe, a többi üzem tavasszal kukoricával hasznosítja a területet. Az ezt követő évben — 1987-ben — búza, kukorica és tavaszi árpa szerepel a tervekben. Az 1988- as esztendőben a bölcskei Rákóczi Tsz kivételével a többi gazdaság ismét a rétlegelő művelési ágba vonja vissza a területet. A pályázati felhívás nyomán az említett szövetkezeteken túl több üzem foglalkozik a pályázat gondolatával. Mindenesetre többen kiváncsiak az első év eredményeire, tapasztalataira, s amennyiben azokat kedvezőnek találják, a jövő évben benyújthatják a pályázatukat. Rekultiváció Mód adódik tehát arra, hogyha a gyep—gabona váltót követően az üzemek gabonafélét kívánnak termelni, rekultivációs támogatást kapjanak. Erre van pénz, hisz a földvédelmi jogszabály értelmében az ipari üzemek bizonyos összeget befizetnek a megyei tanácsnak. A beruházási, az üzemeltetési iköltségekben is szerepel a rekultivációra fordítható összeg, ám ezt az üzemek egy része „megtakarítja”. Kár, mert ez a megtakarítás kiváltképp az ország szempontjából az esetek jó részében pazarlás. A rekultiváció költségei viszonylag hamar megtérülnek, akkor, mikor a föld az adottságaihoz mérten a legnagyobb termést produkálja. Megéri, megérné tehát minél nagyobb gondot fordítani a rekultivációra, hisz a termőföld hazánk egyik legfontosabb természeti erőforrása. D. VARGA MARTA A Budapesti Hitelbank egy éve Csaknem egy éve működik Magyarországon a Budapesti Hitelbank, az első és ma még az egyetlen alapvetően kereskedelmi bank jellegű tevékenységet folytató pénzintézet, amely a Magyar Nemzeti Bank budapesti intézetéből alakult önálló bankká 1985. január 1-én. Nyereségorientált pénzitézet- ként jogot kapott arra, hogy a budapesti tanácsi felügye- letű vállalatok, ipari és kereskedelmi szövetkezetek, közüzemi vállalatok és kisvállalatok bankszámláit vezesse, betéteket gyűjtsön, beruházási és forgóeszközhiteleket nyújtson. Foglalkozhat értékpapírok kibocsátásával, forgalmazásával, saját tőkével vállalkozásokban vehet részt. A pénzintézet lényegében teljes belföldi üzleti banki felhatalmazással rendelkezik. Orbán László, a Budapesti Hitelbank igazgatója, az MTI munkatársának elmondotta, hogy élték a lehetőséggel, számottevően fejlesztették az üzleti tevékenységet. A bank az induláskori hatszázzal szemben jelenleg mintegy 800 különböző méretű vállalatot finanszíroz; számos újonan alakult kisszövetkezet finanszírozását — forgóeszköz-, illetve adott esetben a fejlesztési hitellel történő ellátását — kezdte meg. Ezeknél a szervezeteknél — mivel újonnan alakultak és kis tőkeerővel rendelkeznek — nem a hagyományos módon járnak el a hitelképesség megítélésénél. Az adott ügylet jövedelmezőségét vizsgálják, később pedig folyamatosan figyelemmel kísérik a termelési, értékesítési folyamatot. Szükség esetén helyszíni vizsgálaton értékelik a szövetkezeti vezetés színvonalát, szervezettségét, hogy az kellő biztosítékot nyújt-e a hitel visszafizetésére. A vállalkozási tőkekihelyezés bővítése érdekében speciális tartós betétpolitikát alakítottak ki. Arra ösztönzik ügyfeleiket, hogy a náluk elhelyezett, időszakosan fel nem használt pénzeiket hosszabb távra, magasabb kamat ellenében kössék le. Az így megnövelt fejlesztési források lehetőséget nyújtottak a vállalkozási tőkekihelyezés szélesítésére, a fejlesztési hitelezés bővítésére. Többek között vállalkozási tőkét kihelyezve vesznek részt a Cavinton gyógyszergyártási kapacitás bővítésében, ily módon teremtik meg a feltételeket ahhoz, hogy a Konsumex exportra kerülő árucikkeket tudjon gyártatni. Az élelmiszergazdaság korszerűsítéséhez is jelentős fejlesztési hitelt nyújtottak: számos mezőgazdasági termelőszövetkezet vett fel 5— 10 millió forintos kölcsönt gépvásárlásokra, különböző eszközök beszerzésére. Figyelemre méltóan fejlődik a banknál a váltóüzletág. A pénzintézet megbízható, hitelképes ügyfeleit arra ösztönzi, hogy átmeneti fizetési nehézségeiken váltó kibocsátásával segítsenek. A kibocsátott váltót a bank leszámítolja (megvásárolja), és így biztosítja a néhány hónapos időszak áthidalásához szükséges pénzt. Számottevően bővül a lízing üzletág is. A bank eddig mintegy 60 millió forintot fordított különböző termelőberendezések — elsősorban szerszámgépek, illetve számítógépek — megvásárlásaira; ezeket kölcsönbérleti szerződés alapján adta át a vállalatoknak, szövetkezeteknek termelési kapacitásaik bővítésére. A Budapesti Hitelbank eddigi működése nyereségesnek bizonyult. A pénzintézet az elmúlt tíz hónap során összességében mintegy 9,6 milliárd forintot helyezett ki. Ebből mintegy 731 millió forintot fordítottak^ beruházási hitelek nyújtásán ra és 8,7 milliárd forintot rövid lejáratú forgóeszköz- hitelekre, illetve vállalkozási tőke jellegű juttatásokra. A pénzintézetnél a korábbiakhoz képest lényegesen lerövidítették a hiteldöntés időtartamát: forgóeszközhitelezés esetében átlagosan 8 napon belül, általában pedig két hét alatt megszületik a döntés, ami lényegesen hozzájárul az ügyfelek kiszolgálásának javításához.
