Tolna Megyei Népújság, 1985. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-19 / 271. szám
2 rtÉPÜJSÁG 1985. november 19. A népek eredményeket várnak a találkozótól (Folytatás az 1. oldalról) Tisztelt elnök úr, tisztelt hölgyeim és uraim! Megköszönöm önnek, elnök úr, az irányunkban elhangzott jóindulatú szavakat. A szavak, amint én ér- telmezen, tükrözik azokat a kapcsolatokat, amelyek országaink és népeink között kialakultak, örülünk, hogy Genfben vagyunk. Évszázadok során az Önök nagyszerű városa számos alkalommal kínált vendégszeretetet a felvilágosodás, a haladás és a szabadság harcosai számára. Napjainkra Genf számos nemzetközi fórum, számos nemzetközi esemény színhelye lett. Svájc fejlődését, nemzetközi helyzetének alakulását nagymértékben befolyásolja az állandó semlegesség státusa, amelyet Svájc választott. A Szovjetunió tiszteletben tartotta és fogja tartani ezt a státust. Genf ezúttal, Svájc kormányának szíves hozzájárulásával, a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetői találkozójának színhelye lesz. Ezen a találkozón meg kell vitatni olyan fontos kérdéseket, amelyeknek eldöntésétől nagymértékben függ majd a nemzetközi helyzet alakulása, mindenekelőtt azt a kérdést, mit lehet tenni azért, hogy véget érjen az egész világot sújtó fegyverkezési hajsza, hogy ez a hajsza ne terjedjen át új közegre, hogy elháruljon az emberiség feje felől az atomháború veszélye, hogy biztosítva legyen a béke és a népek további gyümölcsöző együttműködése. A Szovjetunió és az Egyesült Államok népei, a világ többi országának népei pozitív eredményeket várnak a genfi találkozótól. Biztosíthatom önöket, hogy a magunk részéről ennek a fontos találkozónak éppen ilyen kimenetelére fogunk törekedni. Még egyszer köszönetét mondok önnek, Elnök úr a szívélyes fogadtatásért. A repülőtéri üdvözlés után Mihail Gorbacsov és kísérete szállására hajtatott. Genf az elmúlt napokban igen vegyesen készült a kedden kezdődő szovjet—amerikai csúcstalálkozóra. A roppant szervezőmunkára és a komoly előkészületekre árnyat vetett számos szovjetellenes tüntetés, amelyet a többi között afgán ellenforradalmi csoportok rendeztek, majd amikor a tüntetéseket betiltották, a szovjetellenes megnyilvánulások súlypontja átkerült előkelő szállodák konferenciatermeibe, ahol — nyilván amerikai megrendelésre — az emberi jogok kérdése, valamint Nicaragua, Kambodzsa, Etiópia, Angola, továbbá ismét csak Afganisztán volt a fő téma. A helyi sajtó a komolyabb, igényesebb kommentárok, a jóindulatú reménykedést tolmácsoló írások mellett teret engedett ezeknek a megnyilatkozásoknak is. A hivatalos svájci hatóságok kitüntető figyelmességgel veszik körül a világ- politikai eseményt. Kurt Furgler elnök hétfőn délután külön-külön hivatalában is fogadta az SZKP KB főtitkárát és az Egyesült Államok elnökét. Maga a csúcstalálkozó ma délelőtt tíz órakor kezdődik a Fleur d’Eau villában, amely az amerikai fél hivatalos szállása. Délután ismét ugyanez a villa lesz a találkozó színhelye, majd szerdán a szovjet ENSZ-misszió épületében folytatódik Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan megbeszélése. Nyilatkozatok a találkozó előestéjén Georgij Arbatov, aki a Szovjetunió egyik szóvivője Genfben, egy hétfői — az ABC amerikai televíziós hálózatnak adott — nyilatkozatában leszögezte: a hadászati fegyverek csökkentésének megvalósítása elválaszthatatlan az űrfegyverkezés megakadályozásától. „El kell dönteni, mit akar az Egyesült Államok: űrfegyverkezést, s ezzel együtt a hadászati fegyverek kérdésének megoldatlanul maradását, vagy leszerelést. Ez utóbbi megvalósíthatatlan, ha nem tiltják el az űrfegyverkezést” — mondotta. Egy másik nyilatkozatában, amelyet az NBC televízió közvetített hétfőn, a vezető szovjet szakértő megismételte: a genfi csúcstalálkozón feltétlenül előre kell lépni a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatainak alakításában, eredményeket kell elérni a leszerelés kérdésében is. Utalva arra, hogy Weinberger amerikai hadügyminiszter a genfi tárgyalás küszöbén Reagan elnököt arra szólította fel, hogy a leszerelési kérdésekben ne adjon semmiféle „engedményt” sem a Szovjetuniónak, Arbatov kijelentette: ha Reagan elnök valóban új kezdetet akar a két ország kapcsolataiban, akkor tanácsadóinak hagyniuk kell, hogy az elnök valóban megkísérelje ezt. A Szovjetunió javaslatairól Arbatov kijelentette, Mihail Gorbacsov „nem jött üres kézzel” Genfbe, s a csúcstalálkozón új elképzeléseket is elő kíván terjeszteni. Ezeket azonban a vezető szovjet szakértő nem részletezte. * George Shultz amerikai külügyminiszter egy hétfői televíziós nyilatkozatában azt mondotta, hogy Reagan és Gorbacsov találkozóján megvitatják a csúcstalálkozók rendszeressé tételének lehetőségét, ez azonban az eredményektől függ. Shultz, aki ezúttal is kizárta a Genfben lehetséges megállapodások sorából a nagyobb leszerelési egyezményeket, vitatta azokat a jelentéseket is, amelyek szerint Washington hajlandó lesz az űrfegyverkezés témájáról tárgyalni a további csúcstalálkozókon, és azt javasolja majd, hogy a kérdés megvitatását tűzzék a következő ilyen legmagasabb szintű eszmecsere napirendjére. * Robert McFarlane, Reagan nemzetbiztonsági tanácsadója ugyancsak nyilatkozott hétfőn amerikai televíziós riportereknek. A Weinber- ger-levél körül kirobbant vitákra utalva azt mondotta, hogy az amerikai kormányzat álláspontja egységes a fennálló szerződések, ezen belül a hadászati fegyverek számát korlátozó SALT—1 szerződés megítélését illetően, s ezt az álláspontot a hadügyminiszter is támogatja. MoFarlane n.em szólt arról, hajlandó lenne-e az amerikai kormányzat kötelezettséget vállalni az év végén lejáró szerződés érvényének további egy évre történő meghosszabbítására. * Az NBC televízió közben Géniből jólértesült forrásokra hivatkozva azt jelentette, hogy Reagan és Weinberger álláspontja valójában nem tér el egymástól, s az elnök nem kívánta felajánlani Genfben a SALT—1 érvényének meghosszabbítását, sőt nem kíván kötelezettséget vállalni erre akkor sem, ha szovjet részről tennének ilyen javaslatot. Az amerikai kormányzatot így nem a benne foglalt tartalom miatt érintette kellemetlenül a levél kiszivárogtatása, hanem azért, mert azt a csúcstalálkozó elé időzítették. A biztonsággal nincs baj Genfben évente kétmillió külföldi fordul meg, de rendőrt alig látni. Ezúttal azonban, a szokatlanul korai fagyban a város szinte ostromállapotot sugall. A szovjet—amerikai csúcstalálkozó miatt mintegy 10 ezer idegen tartózkodik itt. Versox, a tóparti városka, ahol Ronald Reagan lakik, rendőri és katonai őrizet alatt áll, az onnan Genfbe vezető több kilométeres autóútat ugyancsak szigorúan védik. A Béke sugárútja, az ENSZ-palota szomszédságában, ahol a Szovjetunió képviselete és egyúttal Mihail Gorbacsov szálláshelye van, ugyancsak szigorúan őrzött. A biztosítás pálmáját azonban a város szélén, a közvetlenül a francia határon lévő repülőtér viszi el, amelyet szögesdróttal vettek körül, és a betonon harckocsikat vonultattak fel. Igaz, a genfi tóparti sétányon is vannak rejtett légvédelmi lövegek, és a svájci sajtó szerint az igazán hatékony elhárító fegyverek természetesen nem láthatók ... A kétezer, egyébként a német—svájci kantonokból felvonultatott katona, alkiket többszáz rendőr kiegészítésével vezényeltek a francia-svájc központjába, fegyelmezetten topog a fagyos utcákon, talán azzal a hátsó gondolattal, hogy az esemény, amelynek sikere erősíti országuk tekintélyét, bevételeit is növelheti. A találkozó biztosítása vagy egymillió dollárjába kerül a svájci hatóságoknak — ám feltehetően az összeg többszöröse folyik be azoktól, akiknek a csúcstalálkozó itt ad munkát, köztük a többezer újságírótól. Az utóbbiak között költekezésben az amerikaiak vezetnek: a nagy tévétársaságok is többmillió dollárt hagynak majd itt. Jóllehet, a világ érdeklődése óriási — aligha lehet ezt elmondani a genfi utca emberéről. A város 160 ezer lakosának 36 százaléka külföldi, ehhez jön még a milliónyi további látogató. A genfi polgár örül az idegenek pénzének, de az idegenektől viszolyog. Sok helybeli szeretné, ha az ENSZ 20 ezer alkalmazottja nem növelné a lakásínséget, és nem verné fel az árakat. Am senki sem bánja, hogy ugyanezek a tisztviselők évi összesen egymilliárd franknyi bérük javarészét itt költik el. Persze, az itteni polgárok tudatában vannak annak, hogy a csúcstalálkozó eredménye érinti még a semleges Svájcot is. Az egyébként hűvösen tartózkodó kormány nagy erőfeszítéseket tesz, hogy biztosítsa a sikeres szervezést, valamennyi közreműködő zavartalan munkáját. S e körül remélhetőleg a következő napokban sem lesz baj ... PANORÁMA BUDAPEST A pénzügyminiszter Deák Andreát kinevezte az Állami Biztosító vezérigazgatójává. * Szabó Magda, a Tiszántúli Református Egyházkerületnek az Elnöki Tanács előzetes hozzájárulásával a közelmúltban megválasztott főgondnoka, hétfőn Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt esküt tett a Magyar Népköztársaság Alkotmányára. MADRID Sarlós István, az Ország- gyűlés elnöke — Gregorio Peces Barba Martineznek, a spanyol képviselőház elnökének meghívására — hétfőn, parlamenti küldöttség élén ötnapos, hivatalos látogatásra Spanyolországba utazott. Madridban a repülőtéren Leopoldo Torres, a képviselőház első elnökhelyettese fogadta. HANOI Radzsiv Gandhi indiai miniszterelnök a közeli napokban Vietnamba látogat — jelentették be hétfőn Hanoiban. SZÓFIA A bolgár közoktatási minisztérium rendeletet hozott, mely szerint az iskolások számára tilos a dohányzás és az alkoholfogyasztás, az arcfestés és az ékszerek viseleté. A 8-tól a 12. osztályig a tanulók számára — iskolán kívül is — kötelező az iskolai formaruha viseleté. A 18. életévét még be nem töltött tanulóifjúság nyilvános helyen egyedül nem tartózkodhat. Nyáron 22.00, más évszakokban 21.00 órán túl. PHNOMPEN Az ázsiai buddhista béke- konferencia küldöttsége látogatást tett Kambodzsában — jelentette az SPK phnom- peni hírügynökség. A legbefolyásosabb ázsiai egyház békebizottságának küldöttségében laoszi, tibeti, thaiföldi, Srí Lanka-i, bangladesi és vietnami papok vesznek részt. LONDON Hétfőn brit—francia csúcs- találkozót tartottak Londonban. A megbeszélésen nagyobbrészt a két ország között megépítendő csatorna- alagút, vagy híd ötletéről volt szó, melyről azonban csak jövőre döntenek. Mai kommentárunk Politikai pótcselekvés A címben szereplő kifejezés jobbára lélektani kategória, ha valakik valamely okból nem képesek igazán komoly tevékenységre, feszültségüket úgynevezett „pótcselekvések” segítségével igyekeznek levezetni. Miniden párhuzam kockázatos, de a múlt hét végén Dublin és London között aláírt, igencsak fura .megállapodás fogadtatása arról győzi meg a megfigyelőt, hogy ez az aktus a politikai pótcselekvés tipikus esetének tekinthető. Az egyezmény lényege első olvasásra nem hangzik rosszul. Arról van szó, hogy „észak-ír kérdésekben szükséges döntések előtt intézményesítik az Egyesült Királyság (vagyis Anglia) és az ír Köztársaság képviselői között folytatandó politikái tanácskozásokat”. Ennyii. De hát mi ezzel a baj? — kérdezhetné a gyanútlan érdeklődő. Hiszen ha egyszer bonyolult történelmi Okokból olyan sajátos helyzet alakult ki a zöld szigeten (vagyis Írországban), hogy déli része független katolikus respublika lett, északi része viszont a protestáns Nagy- Britannia része maradt, akkor mi abban a rossz, ha az ír és az angol főváros konzultál egymással az északi résszel, az úgynevezett Ulsterrel kapcsolatos döntésekről? A kérdés a logikai szabályok szerint jogos. Csakhogy olyan dilemmáról van szó, amelynek fejleményeiben immár hosszú évszázadok óta nem a józan ráció, .hanem a folyton izzó, bármelyik percben robbanással fenyegető indulat uralkodik. A jelent megérteni csak a történelem ismeretében lehet. Az „ír kérdés” természetesen csak akkor és azzal kezdődött, amikor Anglia leigázta a szomszédos sziget népét. Századunk húszas éveinek elején egy nagy felkelés nyomán szakadt ki az ír Köztársaság — de akkorra a sziget északi, ulsteri részén már betelepült protestánsak alkották a lakosság töbségét, és a katolikusok kisebbségben .maradtak. Mindmáig ez az arány teszi — nyugodtan kimondhatjuk — megoldhatatlanná az ulsteri kérdést, és ez az oka a mostani- megállapodást követő viharnak. Ian Paisley lelkész protestáns szélsőségesei azért beszélnek árulásról, mert Dublint egyáltalán bevonják az ügybe, a katolikusok pedig — éppen akkora haraggal — azért, mert a katolikus Ír Köztársaság szóba áll, sőt megállapodást ír alá „a londoni zsarnokkal”. A kibékíthetetlen ellentétek némileg azt is magyarázzák: miért éppen a zöld sziget a terrorizmus ősihazája. Etnikai és vallási arányok, évszázados sérelmek tesznek kilátástalanná minden igazi rendezést. E megállapodás és az igazi egyezmény között pontosan az a különbség, mint a pótcselekvés és az igazi cselekvés között. Harmat Endre Megkezdődött a KGST V. B. ülése Hétfőn Moszkvában megkezdte munkáját a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 117. ülése. Az ülés napirendjén annak kérdései szerepelnek, hogyan fejleszthető a tagországok együttműködése a tudomány és a technika legfontosabb területein. E kérdések szorosan fűződnek a KGST-tagorszá- gok felsőszintű gazdasági értekezletén meghozott döntések végrehajtásához. Az ülésen a tagállamok küldöttségeit miniszterelnökhelyettesek, állandó KGST- képviselők vezetik, a magyar küldöttséget Marjai József. A KGST VB legutóbbi, 116. ülését 1985. szeptember 24—26-án tartották meg Moszkvában. Akkor a tagállamok gazdásági és tudományos-műszaki szervezetei közötti közvetlen kapcsolatokról, ezek helyzetéről, lehetőségeiről és távlatairól tanácskoztak, s különösen nagy figyelmet fordítottak a kooperáció kérdéseire. Az 1973-as diákfelkelés évfordulóján több mint százezren tüntettek a görög fővárosban az amerikai nagykövetség épülete előtt (Telefotó) Tüntetés Athénban
