Tolna Megyei Népújság, 1985. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-15 / 268. szám

Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 268. szám. ÁRA: 1,80 Ft 1985. november 15., péntek. „SZERZŐDÉSES” ÜZEM A SZOVJETUNIÓBAN (2. old.) ÉV VÉGE A KÜLKERESKEDELEMBEN (3. old.) . READINGI FILMKOCKÁK (4. old.) OLVASÓSZOLGÁLAT MUNKASHÉTKÖZNAPOK tamásiban (3. old.) Biztató kontrasztok Kora reggel az autóbuszban, egy baszksapkás, baju­szos fiatal férfi tanulmányozta az újságot. Az egyik kezében az aktatáskáját fogta, a másikkal a fe.je fölött lógó fogantyút szorongatta, miközben két szabadon hagyott ujjával a szeme elé tartotta kedvenc lapját, azt a részét, amely táblázatba foglalta a hetedik öt­éves terv legfontosabb előirányzatait. 'Vagyis azt. hogy a program szerint mennyivel nő a nemzeti jövedelem, az ipar, a mezőgazdaság termelése 1986—90 között, hogy alakul a lakosság fogyasztása, a reáljövedel­münk, vagyis mindaz, amire — az ötéves tervek elő­irányzatait olvasva — mindig is a legkíváncsibbak voltunk és leszünk. A hol fékező, hol gyorsító autóbuszban, az előre meg hátra dőlő utasok között valóban nehéz elmélyülteb­ben tanulmányozni egy ilyen dokumentumot. Ám es­te, a munkából hazatérve, ha elővesszük a hatodik ötéves terv eddigi teljesítésének mutatószámait, vagyis azokat az adatokat, amiket az idén márciusban meg­tartott XIII. pártkongresszus sajtóanyagában ol­vashattunk, tanulságos összehasonlításokra és persze következtetésekre nyílik alkalmunk. Tegyük hát egymás mellé az 1981—84-es teljesítés, valamint az 1986—90-es terv főbb számainak tábláza­tát! Négy év során (ez alatt mindig az 1981—84 közötti időszakot fogjuk érteni!) 8,5 százalékkal nőtt nemzeti jövedelmünk, az egy évi növekmény tehát bő 2 szá­zalék. 1986—90 között viszont 15—17 százalék szere­pel a programban, vagyis mintegy évi 3 százalék. Ugyanilyen, vagy hasonló arányú eltérésekre figyel­hetünk fel szinte minden más mutatószámnál. Évi 2,5 százalékkal .nőtt például az ipar termelése 1981—84 között, 1986—90 időszakban viszont 2,5—3 százalék az előirányzat. Egy évre eső átlagban 186 milliárd forin­tot költöttünk beruházásra az elmúlt esztendőkben, ám 240—250 milliárd forintot szánunk erre évenként 1986—90 között. Az egy főre jutó reáljövedelem 1,5, a lakosság fogyasztása ugyancsak 1,5 százalékkal emel­kedett évenként a hatodik ötéves terv első négy esz­tendejében, a hetedikben viszont 1,7—2 százalékos reáljövedelem, s 1,5—1,8 százalék fogyasztásnöve­kedést tervezünk évenként. Az, aki többre, látványosabb programra várt, min­den bizonnyal csalódik. Meggyőződésünk azonban, hogy az ilyen állampolgárok száma kevés. Az elmúlt nehéz évtizedben, sőt 12 évben annyit beszéltünk ugyanis a gazdasági életről, népünk közgazdasági mű­veltsége olyan észrevehetően nőtt, hogy a mai átlagos újságolvasó nemcsak értékeli, hanem becsüli is a szá­mok mögött rejlő kontrasztokat. S tudatában van an­nak is, hogy az ország, a nép sorsáért felelősséget ér­ző párt nem tűzhetett ki látványosabb célokat, hiszen még a nemzetközi helyzet sem kedvez a mutatósabb programoknak. Minthogy az átlagos magyar állampolgár külpoli­tikai műveltsége is sokat nőtt az elmúlt évtizedekben, így sokan fel tudják mérni: Reagan oly sokat emle­getett csillagháborús terve mögött nemcsak mérhetet­len önhittség rejlik (az a téveszme, hogy meg tudják védeni magukat az ellenfél atomcsapásaitól), hanem valami ilyesfajta okoskodás is: egyelőre fejlettebb or­szágok vagyunk, mint szocialista ellenfeleink, s ez ab­ban is megnyilvánul, hogy nálunk észrevehetően ma­gasabb az egy főre jutó nemzeti jövedelem, mint' ott. Ezért mi még a csillagháborús kiadásokat sem érez­zük meg annyira, mint ahogy ők megéreznék. Ily mó­don a kíméletlen gazdasági háború eszközévé válik a csillagháborús felkészülés is... Ilyen összefüggésében szemlélve az MSZMP KB I november 12-i üléséről kiadott sajtóközleményt — il­letve annak nemzetközi kérdésekről szóló részét —, válik nyilvánvalóvá a szocialista, köztük magyar dip­lomácia erőfeszítéseinek célja: keresztülhúzni az im­I perialista számításokat. 'Ezért amikor arról olvasunk, hogy az őszi hónapokban milyen országokban jártak a vezetőink, s hány magas rangú vendéget fogadtunk, ez mind annak a mutatója, dokumentuma, hogy szo­cialista partnereinkkel, mindenekelőtt a Szovjetunió­val karöltve ebben az oly nehéz nemzetközi helyzet­ben is el tudtuk érni. hogy ne kelljen fegyverkezésre költeni erőforrásaink nagyobbik felét; hogy változat­lanul a fejlesztési célok homlokterében maradhasson a Paksi Atomerőmű bővítése, a bős-nagymarosi víz­lépcsőrendszer megvalósítása, a 320—340 ezer lakás felépítése, a budapesti metró továbbépítése, és sok más. Szépítés volna azt írni, hogy ez mind biztosan rrteg- valósul. A közlemény nem garantálja, hanem feltéte­lekhez köti a sikert. E feltételekhez tartozik például a nemcsak teljes, hanem hatékony foglalkoztatás, a sze­lektív fejlesztés, vagyis a gazdaságtalan termelés visz- szaszorítása; az iparvállalatok szervezési rendszeré­nek, belső érdekeltségi viszonyainak további korsze­rűsítése, a minőségi követelmények elsőbbsége, a tényleges versenyképesség, és még sok minden más. I Vagyis az, amiről így szólt Kádár János vita-össze­foglalójában. a XIII pártkongresszuson: „A felszólalók helyesen mutattak rá arra, hogy nem több, hanem jobb munka kell”. MAGYAR LÁSZLÓ New York, ENSZ Újabb BT-vita Namíbiáról Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa szerdán este megkezd­te Namíbia helyzetének meg­vitatását. A testület össze­hívását az el nem kötelezett és az afrikai országok ENSZ- beli csoportjai kérték, köve­telve a Dél-Afrika elleni át­fogó és kötelező érvényű szankciók meghozatalát. A BT ugyanis legutóbbi, júniu­si határozatában figyelmez­tette Pretoriát: ha tovább­ra is elutasítja Namíbia füg­getlenségének megadását, ak­kor a testület jóváhagyja a Andrikó Miklós belkeres­kedelmi államtitkár és Szű­rén Jeszremovics Szaruha- nov, a Szovjetunió kereske­delmi miniszterhelyettese november 11—14. között Bu­dapesten tárgyalásokat foly­tatott a két ország közötti belkereskedelmi árucsere­kapcsolatok alakulásáról, ezek 1986—90. évi fejleszté­séről, valamint a műszaki­tudományos együttműködés témáiról, s aláírták az 1986. évi belkereskedelmi megál­lapodást. 1985-ben a fogyasz­tási cikkek kölcsönös válasz­ték-, áruházi és határmenti kötelező érvényű szankciók foganatosítását. A BT Namíbia-vitáját megnyitó beszédében K. R. Narajan indiai külügyi ál­lamminiszter, az el nem kö­telezett országok ENSZ-beli csoportjának soros elnöke elítélte és elfogadhatatlan­nak nevezte Pretoria maga­tartását. Követelte, hogy a BT hozzon a júniusinál szi­gorúbb határozatot. Toivo Ya Toivo, a namí- biai népet képviselő szerve­zet, a SWAPO főtitkára rá­csereforgalma mintegy 2,8 milliárd forint volt. 1986-ra a forgalom eléri a 3 milliárd forintot. Az 1986—90-es idő­szakra vonatkozó megállapo­dásban öt évre összesen mintegy 17,5 milliárd forint értékű forgalmat irányoztak elő. A belkereskedelmi forga­lom keretében a Szovjet­unióból egyebek között hű­tőszekrényeket, felnőtt- és gyermekkerékpárokat, hor­dozható fekete-fehér és szí­nes televíziókat, pezsgőt, vodkát, halkonzerveket, evő­mutatott, hogy Namíbiában a százezres dél-afrikai meg­szálló hadsereg és a hatal­mas rendőri apparátus ke­gyetlenül megtorolja az el­nyomás elleni tiltakozás minden megnyilvánulását. Kurt von Schirnding, Dél- Afrika ENSZ-nagykövete ugyanakkor megismételte Pretoria álláspontját, amely Namíbia függetlenségének megadását a szomszédos An­gola területén állomásozó ku­bai csapatok kivonásához kö­ti. Angola elutasítja ezt az „árukapcsolást”. és tálalóeszközöket hozunk be, s cserébe felnőtt- és gyermekkonfekciót, felső kö­töttárut, zöldség-, gyümölcs- konzerveket, kozmetikumo­kat, száraz tésztát exportá­lunk. A tárgyalások során a fe­lek megállapították, hogy az eddiginél szélesebbek a lehe­tőségek Magyarország és a Szovjetunió szövetségi köz­társaságai együttműködésé­nek, az áruházi és határmen­ti cserék növelésére, az áru­struktúra korszerűsítésére, jó minőségű áruk forgalma­zására. Folytatódik az eddigi osztrák külpolitika Ausztriának tovább kell folytatnia a jószomszédsag politikáját, — olvasható a kormányzó Szocialista Párt szerdán este végétért kong­resszusán a nemzetközi kér­désekről elfogadott határo­zatban. Európának a kiegye­zés, az enyhülés földrészének kell lennie, mutat rá a na- tározat, amely egyúttal az Ausztria és az EGK közötti „építő kapcsolatok” kifej­lesztését szorgalmazza. Az SPÖ kongresszusa meg­erősítette a párt korábbi vo­nalát a közel-keleti kérdés­ben, síkraszállva a palesztin nép nemzeti jogaiért, egyúi- tal azért, hogy a térség va­lamennyi népe, köztük az iz­raeli, biztonságos határok mögött élhessen. A határozat, elítélt minden arra irányuló „erőszakos kísérletet”, hogy megakadályozzák a demok­rácia. a társadalmi reformok kifejlődését Salvadorban ós Nicaraguában. A kongresszus a korábbi összetételben erősítette meg a 8 tagú pártelnökséget. Fred Sinowatz pártelnök és kan­cellár a szavazatok 95,7 szá­zalékát kapta. Hét helyette­se közül Kari Blecha belügy­miniszter 92,2, Heinz Fischer tudományos és kutatási ügyek minisztere 88,2, Leo­pold Gratz külügyminiszter 91,2 százalékot kapott. Tovább bővül az árucsere Magyar-szovjet belkereskedelmi tárgyalások Év végi hajrá a Bőrdíszműben Az exportmegrendeléseket teljesíteni kell Az utolsó szállítás december közepén lesz A Palota Bőrdíszmű Vál­lalatnál megkezdődött az év végi hajrá, ami december közepéig tart, akkor mennek el az utolsó szállítmányok a külföldi piacokra. A legnagyobb mennyisé­get a Szovjetunió vásárolja, az idén például 346 ezer 200 darab kazettát, vagyis dip­lomatatáskát exportálnak a 360 ezres termelésből. A töb­bi tőkés országokba kerül, egy kevés a hazai piacra is jut. A tőkés piacra kerülő ter­mékek szállítása folyamatos, kedden „ment el” például 3500 darab termék az NSZK- ba, kamionban. Viszonylag új termék az Adidas-bőrönd, amit bér­munkában gyártanak. A sok rekeszből álló, tartókkal el­látott táskát a gyúrók hasz­nálják, ebben tartják a munkájukhoz szükséges fel­szereléseket, 1800 darab ké­szült, még 2000-re van meg­rendelés. Ez éppúgy, mint a többi tőkés exportra készülő termék, rendkívül munka- igényes. Emiatt is szükség van ebben az időszakban túl­órázásra. Általában nyúj­tott, 12 órás műszakban dol­goznak. A szombaton már megkezdték az ünnepek kö­zötti napok ledolgozását is. December közepéig teljesí­tik valamennyi exportköte­lezettségüket, utána megkez­dődik az előregyártás janu­árra. A tőkés megrendelések általában kis szériák, szigo­rú határidőre, de januárra van megrendelésük. A Szov­jetunió pedig már lekötöt­te a teljes kapacitást egész évre. Az ideihez hasonló mennyiségben rendeltek dip­lomatatáskát. Korszerűsödött, kényelme­sebbé vált az idén a mun­ka az üzemben. A tüzödében korábban a földön voltak a gépek villamosvezetékei, eze­ket most a mennyezethez rögzítve vezetik. Így ké­nyelmesebb, biztonságosabb a munka. Elkészült egy gör­gős szállítópálya is, ahol a technológiai sorrendnek meg­felelően haladnak a táskák. A tüzödében dolgozóknak fel sem kell kelniük a helyük­ről, ötven darabos tételben kocsira készítik számukra a munkát, a megoldás az anyagmozgatás korszerűsíté­sét is jelenti. A „gyúrótáskák” gyártása Biczók Istvánná a tűzőgépnél

Next

/
Oldalképek
Tartalom