Tolna Megyei Népújság, 1985. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-11 / 239. szám
2 NÉPÚJSÁG 1985. október 11. Megkezdődött az Országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) és a pénzbeli társadalmi juttatások reálértékének csökkenését sem. Most arra van szükség hogy fordulatot hajtsunk végre a jövedelem- termelő képesség növelésére. Mozgósítjuk tartalékainkat Ez nem könnyű, de teljesíthető feladat, ha tartalékainkat mozgósítva meggyorsítjuk a gazdálkodás hatékonyságának javítását, és aktívabban kihasználjuk a szocialista gazdasági integráció lehetőségeit, ha a versenyképes, jó áron értékesíthető termékek termelésének s kivitelének növelésével megállítjuk, de legalábbis mérsékeljük a cserearányok romlását. Ehhez viszont arra van szükség, hogy szellemi és anyagi erőinket a jól megválasztott fejlesztési célokra összpontosítsuk, a gazdálkodási feltételeket még inkább olyanná formáljuk, hogy azok megfelelő erővel ösztönözzenek, és ha kell, kényszerítsenek a hatékonyság javítására. Ha jól meggondoljuk, ezek nem új követelmények, nem másról van szó, mint arról, hogy következetesebben szerezzünk érvényt gazdaságpolitikai elveinknek. A hatékonyabb munka gyorsabb kibontakozásának szükségességére figyelmeztetnek az idei év tanulságai is. Az eltelt háromnegyed év alatt csak részben sikerült valóra váltani azt a szándékunkat, hogy nagyobb lendületet adjunk a gazdaság fejlődésének. Igaz, nem láthattuk előre, hogy a korábbról ismert nehézségek újabbakkal tetéződnek. De már nem sokkal a terv jóváhagyása után, érzékelhető volt, hogy az eredetileg számításba vett teljesítmény kevés lesz a tervben foglalt célok eléréséhez. Ehhez képest viszont elégtelenek, esetenként megkésettek voltak a pótlólagosan elhatározott intézkedések. Jogos tehát az a kritika, hogy a kemény tél, az energiakorlátozás okozta termeléskiesés mellett munkánk gyengeségeinek is része van abban, hogy a termelés és a kivitel nem éri el a tervezett mértéket. Ezért az elkövetkező hetekben- hónapokban minden ésszerű lehetőséget ki kell használni arra, hogy minél többet pótoljunk az elmaradásból, minél jobban megközelítsük a terv előirányzatait. Tisztelt Országyűlés! — Arról adhatok számot, hogy a VII. ötéves terv kidolgozása kielégítő ütemben halad, és megvan a lehetőség rá, hogy a törvényjavaslatot az év végén az Országgyűlés elé terjesszük. Olyan nép- gazdasági terv kidolgozására törekszünk, amely az egyensúly megszilárdítását, a gazdaság élénkítését, az élet- színvonal emelését a hatékonyság javítására építi. Mai ismereteink szerint — feltételezve az erőforrások javuló kihasználását, és figyelembe véve a KGST-ben folyó tervkoordináció várható eredményeit — a következő tervidőszakban a nemzeti jövedelem évi átlagban mintegy 3 százalékkal lesz növelhető. A növekedésnek ez a mértéke elegendőnek látszik ahhoz, hogy folytatni tudjuk az adósság csökkentését, és egyidejűleg többet fordíthassunk a hazai felhasználásra is. Helyzetünkből és feladatainkból következő parancsoló szükség, hogy a belföldön felhasznált nemzeti jövedelemből az életszínvonal szerény, de érzékelhető javításához szükséges fedezet mellett fokozatosan növekvő hányadot biztosítsunk a termelés bővítésére, a műszaki fejlődés megalapozására, a jövőt szolgáló kutatásokra és az infrastruktúra kiépítésének meggyorsítására. Csak az aktív fejlesztési politikára alapozott, gazdaságos export növelésével és nem az import erőltetett korlátozásával érhető el a fizetési mérleg egyensúlyának megszilárdítása, biztosíthatók az előrehaladás forrásai. Ezt tudva, bármennyire is nehéz, életbevágóan fontos, hogy a termeléspolitikában a fejlesztésre szánt eszközök elosztásában — az energia- és a nyersanyagforrások biztosításához szükséges beruházások mellett — elsőbbséget adjunk azoknak a feldolgozóipari ágaknak, elsősorban a gépiparnak, a gyógyszer-, növényvédőszer- és intermedier-gyártásnak, az élelmiszeriparnak, amelyeknek a termelését gyors ütemben korszerűsítve, növelni tudjuk a kivitelt. Ugyanilyen fontos érdek fűződik ahhoz, hogy megteremtsük a fejlett technológiai eljárások meghonosításában vezető szerepet betöltő elektronika, a robot- technika, a biotechnológia széles körű alkalmazásának feltételeit. E követelmények érvényesítése érdekében a VII. ötéves tervbe illesztve külön programokat dolgozunk ki. — A műszaki haladás élvonalát megtestesítő fejlesztés támogatásával egy időben intézkedéseket tervezünk a ma még gazdaságtalan vagy veszteséges termelés jövedelmezővé tételére, vagy ha más megoldás nincs, a megszüntetésére. Az ipar termelésének átlagosan mintegy 3 százalékos növelését látjuk megalapozhatónak. Az iparvezetés számára az elkövetkező években az a legfőbb feladat, hogy a szocialista nagyüzemekben felhalmozódott szellemi és anyagi erőforrásokra támaszkodva, és kihasználva a KGST keretében, mindenekelőtt a Szovjetunióval megvalósuló műszaki-tudományos együttműködés, szakosítás és a termelési kooperációk bővítésének lehetőségeit, gyorsítsa meg a korszerű technológiai eljárások bevezetését, az új, a magas igényeket kielégítő, verseny- képes termékek gyártásának meghonosítását. — A nemzetközi és a hazai tapasztalatok egyaránt azt mutatják, hogy a versenyképesség, ben, a piaci igényekhez Való rugalmas alkalmazkodásban fontos szerepe van az olyan vállalati struktúrának, amely lehetővé teszi az ésszerű munkamegosztást és a megbízhatóan működő kooperációs kapcsolatok kiépítését. A kormány részéről ezért továbbra is ösztönözni és támogatni fogjuk a vállalkozási formák gazdagítását, ide értve a kisvállalkozásokat, a belföldi és a külföldi tőkével létrehozott vegyesválla- latok alapítását is. Folytatjuk agrárpolitikánkat A mezőgazdaságban a következő években is a jól bevált agrárpolitikát folytatjuk. Abból kiindulva, hogy fontos érdekünk fűződik az élelmiszergazdaság stabilizáló szerepének megőrzéséhez, a közelmúltban intézkedéseket határoztunk el és léptettünk életbe a termelési érdekeltség javítására. Az ezektől várt ösztönző hatást is számításba véve, mái ismereteink szerint a mező- gazdasági termékek termelése évi körülbelül 2 százalék, kel növekedhet. Továbbra is indokoltnak tartjuk a kiegészítő tevékenység szükségleteknek megfelelő fejlesztését. A hazai és a külpíáci igényeik kielégítésében a jövőben is nélkülözhetetlen szerepet töltenek be a háztáji és a kisegítő gazdaságiik, ezért fenn kívánjuk tar. tani érdekeltségüket a termelés folytatásában és nőve. lésében. A termelés növelésével egy időben a mezőgazdaságban is a hatékonyság növelése, a ráfordítások csökkentése, a minőség javítása a legfontosabb feladat. A másik, nem kevésbé fontos tennivaló az élelmiszeripar viszonylagos — a mezőgazdasághoz és a Az ülésterem nemzetközi színvonalhoz ké. pest mutatkozó — elmaradásának mielőbbi megszüntetése. — Az építőiparról szólva — bár a túlzó általánosítás nem lenne igazságos — a kormány jogosnak tartja azt a kritikát, hogy a vállalatok nagy része lassan és drágán épít, s hogy elfogadhatatlanul sok a minőségi hiba. Ezen a helyzeten mielőbb változtatni “kell. Ezért olyan intézkedéseket tervezünk, amelyek növelik az érdekeltséget, ha kell, a kényszerítő erőt abban, hogy az építő vállalatok szervezettebben dolgozzanak, jobb minőségű munkát végezzenek, javuljon a munkafegyelem és az eszközökkel való gazdálkodás, s hogy mindennek eredményéként megfékezhető legyen az árak növekedése. — Ami a termelő infrastruktúra fejlesztését illeti, a rendelkezésre álló erőforrásokból mindenekelőtt a távközlési hálózat bővítésére, a telefonellátottság javítására, az informatikai rendszerek és az információtechnika elterjesztésének elősegítésére kívánunk többet fordítani. A vasúti és közúti hálózat korszerűsítésére sajnos csak szerény lehetőség lesz, de keresni fogjuk a módját, hogyan segíthetjük elő a felTisztelt Országgyűlés! — Mint már utaltam rá, arra törekszünk, hogy a gazdaság teljesítményének növelésével, az elosztási arányok megfelelő alakításával megteremtsük a feltételeket ahhoz, hogy a következő években szerény, de érzékelhető mértékben növelni tudjuk az életszínvonalat, javíthassuk az életkörülményeket. Amennyiben a gazdaság teljesítménye eléri a számított mértéket, mód nyílik arra, hogy az e célra fordítható források a VII. ötéves terv időszakában évi átlagban 2 százalékkal legyenek növelhetők. A következő években olyan ár. és bérpolitikát kívánunk megvalósítani, ami lehetővé teszi, hogy a reálbérek átlagos színvonalát az időszak elején megőrizzük, később pedig érzékelhetően növeljük. Az áraknak a társadalmilag indokolt ráfordításokat, vagyis a valóságos költségviszonyokat kell kifejezniük ahhoz, hogy helyesen orientálhassák a termelőket és a fogyasztóikat. Ennek a jövőben is így kell lenni. halmozódott feszültségek csökkentését. — Gazdaságpolitikai céljaink megvalósításának, a hatékonyság és a jövedelem- termelő képesség javításának fontos feltétele a célokkal összehangolt, a szocialista tervgazdálkodásra és a szabályozott piac törvényeinek alkalmazására alapozott irányítási rendszer működése. A feladat az, hogy az irányítás új elemeit minél gyorsabban kibontakoztassuk. Általánossá kell tenni azt a társadalmi magatartást, amely ösztönzi, bátorítja a tehetségeket és a legjobb feltételéket biztosítja képességeik kibontakoztatásához, amely magasra emeli az eredményesen dolgozó vállalatok, kollektíváik és egyének társadalmi rangját, amely nemcsak tudomásul veszi, hanem helyesli, hogy a munkabér nem járandóság, hanem a nyújtott teljesítmény elismerése. — A kormány számít arra, hogy a munkásság, a szövetkezeti parasztság, a műszaki és az agrárértelmiség azonosul céljainkkal, és tudása legjavával segíti azok elérését. Mi pedig kötelességünknek tartjuk, és minden vezető feladatává tesz- szük az ehhez szükséges legjobb munkafeltételek megteremtését. Ugyanakkor jogosnak fogadjuk el azt a kritikát, amely kifogásolja, hogy a termelők az árakban gyakran nemcsak a költségviszonyokban bekövetkezett tényleges változásokat, hanem — a számukra könnyebben járható utat választva — a gazdaságtalan, a rosszul szervezett munka többletköltségeit is felszámítják a fogyasztónak. Az a szándékunk, hogy miközben megtartjuk árpolitikánk alapelveit, intézkedéseket teszünk az árak indokolatlan emelésének megakadályozására. A reálbérek alakulásának másik meghatározó eleme a bérpolitika. Folytatni, sőt erősíteni kívánjuk azt az irányzatot, amely a jelenleginél is nagyobb teret enged a bérek teljesítmények szerinti differenciálásának. Az adórendszert olyan irányba fogjuk továbbfejleszteni, ami lehetővé teszi, hogy a nagyobb jövedelműek, a tehetősebbek helyzetüknek és a társadalmi igazságnak megfelelően arányosan nagyobb részt vállaljanak a közkiadások fedezetéből. Ugyanakkor egyetértünk azzal a társadalmi igénnyel is, amely szerint meg kell akadályozni a munka nélkül szerzett jövedelmek keletkezését. Ezért, ha kell, a tör. vény szigorával is fel fogunk lépni azok ellen, akik ügyeskedéssel, a közösség megkárosításával akarnak köny- nyebb élethez jutni. — A kormány fontos kötelességének tartja annak biztosítását, hogy ne csak megmaradjon, hanem a lehetőségek arányában tovább javuljon az áruellátás és a szolgáltatások színvonala, kulturáltabbak legyenek a vásárlási körülmények. Az elmúlt évben az építőanyagellátásban, az idén — részben az igények alábecsülése, másrészt az elégtelen tartalékok miatt — a tüzelőanyag-ellátásban zavarok keletkeztek. Ezek arra figyelmeztetnek, hogy nagyobb előrelátással kell felkészülni a kereslet időleges vagy tartás változásaira. Indokoltnak tartjuk, ezért támogatjuk azokat a kezdeményezése, két, amelyek hatásosabb fogyasztói érdekvédelmet szorgalmaznak. A reáljövedelmek évi átlagos növekedése 2 százalék körül tervezhető. El kívánjuk érnli, hogy ezen belül a munkából származó jövedelem az elmúlt évekhez képest valamivel gyorsabban növekedjék. Folytatjuk a második 15 éves lakásépítési program megvalósítását. In. dokoltnak tartjuk a családalapító fiatalok és a többgyermekes családok lakáshoz jutásának megkönnyítését, a lakásárak növelésének megfékezését. Többet kívánunk fordítani a lakások felújítására, korszerűsítésére. Feladatunknak tartjuk az egészséges életmód feltételeinek javítását, a települések, különösen a kistelepülések alapellátásának fejlesztését. Folytatjuk a természeti értékek megóvására, a környezeti kultúra kialakítására tett erőfeszítéseket. A tudomány egyre növekvő fontossága arra ösztönöz bennünket, hogy a kormány és a tudomány műhelyeinek már eddig is gyümölcsöző együttműködését még szorosabbá tegyük. Biztosítani fogjuk, hogy a kutatásra és a fejlesztésre fordított eszközök a nemzeti jövedelemKülpolitikai Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Elvtársak! A Magyar Népköztársaság külpolitikájának változatdaNövelni kívánjuk az életszínvonalat nél gyorsabban növekedjenek. Kedves Elvtársak! Társadalmi fejlődésünk szempontjából nagy jelentősége van az oktatás fejlesztésének. E meggondolásból dolgoztuk ki és fogadtuk el fiz elmúlt esztendőben a közoktatás és a felsőoktatás fejlesztési programját, ezért alkotta meg az Országgyűlés az oktatási törvényt. Ügy ítéljük meg, hogy az elfogadott programok alkalmas keretet biztosítanak az oktatás minőségi, tartalmi megújítására. A kormány kötelességének tartja, hogy a népgazdaság lehetőségeinek arányában gondolkodjon az oktatás eredményes folytatásához szükséges személyi, intézményi és anyagi feltételekről. A felsőoktatásban a jóváhagyott programra alapozott tartó Imi korszerűsítést tartjuk a fő feladatnak. Meggyőződésünk szerint egész társadalmunk érdekét szolgáljuk, amikor mint fontos feladatot tartjuk számon az esélyegyenlőség jobb érvényre jutásának, a tehetségek kibontakozásának elősegítését. Bármennyire 'is nagy felelőssége van az iskolának, önmagában nem képes megoldani ezt a feladatot. Abban, hogy a felnövekvő nemzedékek magukévá tegyék mindazt, ami az életre való felkészüléshez szükséges, pótolhatatlan szerepe van a családnak. azoknak a kisebb és nagyobb közösségeknek, amelyekben a fiaitalok élnek. A kormány továbbra is tiszteletben tartja az alkotás és kísérletezés szabadságát, elismeri a sokféleséget, és Unnak gazdagító hatását, de előtérbe helyezi az elkötelezett, magas színvonalú műalkotások támogatását. Azo- két, amelyek az általános emberi humánumon, a szocialista eszmeiségen, a haza- fiságon és internacionalizmuson alapuló magatartás szilárdítását, a magyar és az egyetemes művészet igazi értékeinek közvetítését, az igényes szórakozást szolgálják. Ezután is fel fogunk lépni az ízlésrombolás, az értéktelenség, az erkölcsi silányság, az eszméinktől idegen áramlatok ellen. Külön is szólni kívánok arról a kiemelt fontos szerepről. amelyet a tömegtájékoztatás és a művészeti, az irodalmi alkotások játszanak a közösségért érzett felelősség felkeltésében, az előrehaladást fékező fonákságok leleplezésében, az eszmei, szakmai és nyelvi igényesség fejlesztésében, a művelődési igények kielégítésében. Tisztelt Országgyűlés! Mint arról már szóltam, az elmúlt években számos intézkedést tettünk a kormányzati és az igazgatási munka javítása érdekében. Az eredménnyel azonban nem vagyunk elégedettek. Ezért fontos feladatunknak tartjuk a kormányzati munka hatásfokának további javítását. azt, hogy az államigazgatás központi, területi és helyi szerveinek döntési rendszere, munkamegosztása és eljárási rendje tartson lépést a megnövekedett követelményekkel. Az állami feladatok sikeres megoldásához néUcülözhe- tetlen az állampolgárok cselekvő részvétele, a társadalmi ellenőrzés lehetőségének biztosítósa. Most az a feladat, hogy a megkezdett úton haladva minél tartalmasabbá tegyük a tanácsi testületek munkáját. Megkezdtük a következő időszakra szóló jogalkotási program kidolgozását, és elhatároztuk, hogy korszerűsíteni fogjuk a jogszabályokra és a jogszabály-előkészítésre vonatkozó rendelkezéseket. Tovább kívánjuk folytatni az ügyintézés egyszerűsítését. törekvéseink nul az a legfontosabb célja, hogy a lehető legkedvezőbb külső feltételeket biztosítsa a szocialista építőmunka számára. A legsajátabb nemzeti
