Tolna Megyei Népújság, 1985. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-05 / 234. szám
1985. október 5. NÉPÚJSÁG 9 Albin Jahn csontórája Az egész világon bizonyára egyedülálló óra található az NDK-ban. A készítője ugyan órásmester volt, de egyet sem használt fel az óráknál egyébként szokásos nyersanyagokból. Alapanyagként csak marha-, ló-, borjú-, kutya-, birka- és macskacsontokat használt. Csak a gong szerepét tölti be egy borospohár, mert csonton nagyon tompán hangzott volna az órák elütése. A Kaltennordheim városkában (Suhl megye) élő, igen hajlott korú Erna Gesell gondosan őrzi egy üvegvitrinben apjának ezt a mesterművét. Tőle tud. juk meg, hogyan jutott eszé- • be Albin Jahn órásmesternek, aki hentesmester volt mellékfoglalkozásként, hogy 1914-ben csontórát készítsen. „Egyik este apám egy nagy tele zsák állatcsonttal tért haza és arra kérte anyámat, hogy főzze ki a csontokat — emlékezik vissza. — Mikor ennek okát közölte velünk, először azt hittük, rosszul hallottuk. De miután a csontokat nemcsak egyszer, hanem annyiszor főzték ki, hogy a fazékban már semmi zsírréteget nem lehetett látni, nekifogott fél évig tartó munkájának. Csontokból reszelte ki a fogaskereket, ősz. szerakott és lecsiszolt csontokból a számlapot, egy birka csövescsontjából reszelte ki a kulcsot.” Az órát 25 óránként húzzák fel és a makacs kronométer még ma is hibátlanul működik. Így nem csoda, ha a nyugdíjas Erna Gesellt gyakran felkeresik. Egy ritkaságokat gyűjtő amerikai már 32 000 dollárt kínált érte. Gesell asszony azonban semmi pénzért nem válik meg ettől az örökségtől. „Apám kívánsága szerint a család birtokában marad az óra. Ezt az unokám is megígérte, aki majd örökölni fogja.” Az óra 1914-es elkészítése után Jahn mester szigorú hallgatást parancsolt róla a családjának. Csak miután az óra hat évig hibátlanul járt, akkor állította ki az üzletében. Arra a kérdésre, hogy mi lesz az órával, • ha egyszer meg kell majd javítani, Gesell asszony egy szekrényhez megy. Ott őriz egy kis kartondobozt különböző csont- alkatrészekkel. „Apám mindenre gondolt” — mondja. Szovjet Televízió Földi és űrtechnikai fejlesztés A Szovjetunió területe 22,4 millió négyzetkilométer, a Föld szárazföldi területének egyhatoda. Elég egyetlen pillantást vetni a térképre, hogy meggyőződhessünk arról, a Szovjetunió területének több minit egyharmada a 60. szélességi körön túl fekszik. A Távol-Északon számtalan olyan járás létezik, ahol minden egyes négyzetkilométerre mindössze egyetlen lakos jut. Hasonló a helyzet egyes déli, sivatagos körzetekben is. Számos ok miatt még a legkorszerűbb berendezésekkel is bonyolult feladat lenne minden rénszarvastelep, vagy távoli jurta TV-összeköttetésének biztosítása. Ezért összességében a szovjet televíziózás a komplex fejlesztés útját, azaz a földi- és az űrtechnika egyidejű fejlesztésének útját választotta. Jelenleg a Szovjetunió lakosságának 90 százaléka láthatja a 42 nemzetiség nyelvén szóló televíziós műsorokat. Az űrtechnikát a televízió kizárólag „saját céljaira” 1959 óta alkalmazza. A „Luna—3” mesterséges hold segítségével a tudósok először pillanthatták meg a Hold túlsó oldalát. Hasonló televíziós rendszer működött a Jurij Gagarint az űrbe emelő űrhajó fedélzetén is. A fedélzeti televíziós rendszerek további fejlesztése gyakorlatilag a kép minőségének javítására és a felhasználási területek kibővítésére irányuló folyamatos munkák sora. Néhány fontosabb epizód ennek érzékeltetésére. Az első televíziós rendszer százszoros felbontóképességű volt és másodpercenként tíz képet továbbított (azaz az űrhajó fedélzetén lejátszódó eseményeket csak „általánosságokban” lehetett látni.) A „Vosztok—3” űrhajótól kezdve (1962) a kép élesebbé vált, —négyszázszoros felbontással, a Szojuz űrhajókon működtetett rendszer pedig már elérte a műsorszóró szabványt, azaz a 625 sort és másodpercenként 25 képet. Ezt követően lehetővé vált a színes képtovábbítás. A Szojuz—T (1979) berendezései segítségével lehetővé vált a fedélzeti számítógéprendszer adatainak televíziós továbbítása is. Az elmúlt észténdőben Leonyid Kizim, Vlagyimir Szolovjev és Oleg Atykov 237 napos űrexpedíciója során az orvosoknak első ízben nyílt lehetőségük a fedélzeten tartózkodó kozmonauták szív. és egyéb belső szerveinek működését TV-képernyőn tanulmányozni. Természetesen nem minden esetben vonható párhuzam a speciális szolgálati és a műsorszóró televíziós fejlődése között. Egyértelmű azonban, hogy a két terület között szoros a kapcsolat. Az első speciális űrátjátszót (Retranszleátor), amelynek többek között a televíziós műsorok továbbítása is a feladata volt, a Szovjetunióban 1965-ben helyezték üzembe. Ez volt az ismert „Molnyija”. Két évvel később helyezték üzembe az „Orbita” mesterséges holdak láncát, amely a „Molnyijáék- kal” egy rendszerben üzemel. Ezzel a televíziózás nagy lépést tett előre. Szibéria. Távol-Kelet, Szahalin és Kamcsatka lakosságának nagy része bekapcsolódhatott a Moszkvai Központi TV műsorának vételébe, a helyi televíziós központok pedig lehetőséget kaptak adásaik továbbítására a központ irányába. A rádiórelés és kábeles összeköttetési vonalakon keresztül rendszert alkotó „Orbita” állomások hálózata lehetővé tette —, ha a nagyobb régiókat vesszük figyelembe — a Szovjetunió gyakorlatilag teljes területének besugárzását. Minden egyes régión belül az „Orbita” rendszer természetesen nem oldotta meg a tökéletes ellátást, bár műszaki szempontból a világ egyik legnagyobb ilyen kategóriájú rendszere. Bonyolult követőhajtóművel felszerelt, 12 méteres fémtükörantennák felépítése azonban a ritkán lakott területeken nem gazdaságos. A Szovjetunióban ez- idáig mintegy 90 „Orbita” állomás épült. Hasonló állomások üzemelnek az „Inter- szputnyik” szervezetéhez tartozó más tagországokban is. Űjabb állomások építését nem tervezik, mivel ezek a rájuk rótt feladatokat már teljesítették. Ma már elméletileg világos, hogy a Föld minden pontjának televíziós besugárzása csak közvetlen szórású szputnyikök segítségével oldható meg, amelynek jeleit a hagyományos televíziós készülékek hagyományos antennákkal is fogni tudnak. A műsorszórás céljaira készült első szovjet stacionáris műholdakat (Raduga, Ekrán) a 70-es évek közepén állították pályára. Az Ekrán jellemzője a nagy sugárzási teljesítmény, ami lehetővé teszi egyszerűbb — az Qrbi- tánál egyszerűbb — vételi antennák alkalmazását is. Az Ekrán segítségével 9 millió négyzetkilométernyi, 20 milliós lakosú — korábban televíziós szempontból fehér foltnak számító — terület besugárzása vált lehetővé. Ez a rendszer alapvetően Szibéria, a Távol-Észak és részben a Távol-Kelet területeit öleli fel. Az alkalmazott frekvenciatartomány azonban nem teszi lehetővé a Szovjetunió határövezeteinek besugárzását, mivel ez zavart okozna a szomszéd államok műsorszórásában. A fenti körzeteket 1980 óta egy újabb rendszer — Moszkva-rendszer — is kiszolgálja, amely „Horizont” típusú műholdakkal üzemel. A vételhez 2,5 méter tükörátmérőjű antennára van szükség. Fejlesztés alatt állnak kisebb méretű eszközök is. A „Horizontok” a speciális jelfeldolgozási módszerek eredményeként nem zavarják a szomszédos rádiós- és televíziós rendszereket. A földi és űrbéli eszközök fejlesztésének köszönhetően ma már a Szovjetunió lakosságának túlnyomó része a köztársasági, körzeti és helyi adók műsorai mellett foghatja a szovjet központi adó első műsorát is. A televíziózás általánossá tételének egyes kérdései ma még megoldatlanok, de megoldásuk már a közeljövőben várható. A jövőt a Szovjetunió bármely pontján fogható helyi és központi programok számának növelése jelenti. MARINA IVANOVA Genetikusok prognosztizálják az egészséget Az orvosi genetika az átöröklésről szóló modern tudomány legfiatalabb ága. A Szovjetunióban azonban már most nagy számban létesültek olyan különleges laboratóriumok, amelyek célja segítséget nyújtani a praktizáló szülészeknek, gyermekgyógyászoknak, neu- ropatológusoknak, onkológusoknak, kardiológusoknak a betegeik bajai ellen vívott küzdelemben. A számos súlyos betegségre való örökletes hajlam, amelyet a szülők átadnak gyermekeiknek, a tudósok megállapítása szerint a genetikai apparátus specifikus változásaiban (mutációban) rejlik. A Szovjet Orvostudományi Akadémia Orvosgenetikai Intézetének szakemberei az ország számos térségében a lakosság különböző csoportjai körében tömeges kutatásokat végeztek amelyek során kimutatták az egyes betegségek iránti etnikai hajlamot. Így például az Andi- zsanban (szovjet Üzbegisz. tán) élő oroszok között gyakrabban fordul elő isémiás szívbetegség, mint az üzbé- geknél, bár életmódjuk, táplálkozásuk gyakorlatilag nem tér el a megszokottól. A lakosság családi-rokoni csoportjainak vizsgálata során is fontos törvényszerűségeket tártak fel: egyes típusok a 45—50 éves korhatár elérése után hajlamosak a cukorbajra, mások viszont e súlyos betegség gyermekkori formáira. Természetesen mindezek a csoportok oz orvosgenetikai laboratóriumok és rendelőintézetek pacienseivé váltak. A praktizáló orvosok részéről nekik nyújtott segítség most hatékonyabb és a genetikusok ellenőrzése alatt folyik. Erdöuédo gyermekek «T: Belorussziában vezették be először azt >a gyakorlatot, hogy az erdőből kijelölnek egy-egy darabot, és tangazdaság céljára használatba adják a környékbeli iskolának. A felső osztályosok itt ismerkedhetnek az erdőgazdálkodás tudományával, megtanulják ápolni, védeni barátjukat, az erdőt. Segítenek rendben tartani a fákat, irtani a bozótot, etetni a vadállományt. Miről dalolnak a cethalak? Szovjet kutatóknak sikerült rögzíteni a cethalak beszélgetését. A bálnák változatos jeleket használnak az egymásközti érintkezésre. Mi több, mintha énekelnének. S ezek a hangjegyek az emberi fül számára felfogható tartományba esnek. A bálnák éneklése messze hangzik: nagyobb mélységekben több ezer kilométerre is el- hallatszik. A szakértők véleménye szerint, amennyiben 14-szer gyorsabban játszanánk le a cetek magnóra rögzített énekét, úgy e sajátos jelek feltűnően hasonlítanának a fülemüle trillázására. Az új tudomány fontos területévé váltak az anya és a gyermek genetikai apparátusának vizsgálatai néhány hónappial a szülés előtt. A magzat méhen belüli fejlődését (a házastársak kölcsönös megállapodása és szigorú önkéntesség alapján) háromhónapos kortól kezdve ellenőrzik, hogy megállapítsák a közelgő örökletes betegség tüneteit abban a stádiumban, amikor még nem késő megszakítani a terhességet. Bebizonyosodott, hogy gyakorlatilag bármely házaspárnak születhetnek egészséges utódai, s ezért minimálisra kell csökkenteni annak kockázatát, hogy nem teljes értékű genetikai apparátussal rendelkező gyermek jöjjön a világra. ____ D inoszaurusz-temető Kínában A dinoszauruszok nagy ki. terjedésű temetőjére bukkantak a kínai Szecsuan tartományban. A lelet korát a Kínai Tudományos Akadémia szakértői 140—160 millió évre becsülik. A legkülönfélébb őshüllők megkövült maradványait találták meg. Különösen sok közöttük a dinoszaurusz-maradvány, a 140 millió évvel ezelőtti alsó jura-időszakból. Jugoszlávia Növekvő szójababültetvények Tavaly 110 ezer hektáron 220 ezer tonna szójababot termesztettek a jugoszláv egyéni és közös gazdaságokban. Ügy tűnik: nópszerűsö- dik e fehérjékben gazdag növény termesztése, mivel az Mén már a napraforgóénál is nagyobb területet foglaltak el a szójábábül tetvények. Míg napraforgót az idén csak 147 ezer hektáron, szójababot már 162 ezer hektáron neveltek. A szójabab iránti igény évente jelentősen növekszik mivel a növénynek nagy szerepe van a takarmányozásban és — adalékanyagként — a húsiparban. Jugoszláviában kedvezőek az éghajlati Viszonyok és a italajadottságok a szója termesztésére. Az elmúlt évek eredményeit figyelembe véve kiszámították, hogy a termésátlag eléri a hektáronkénti két tonnát. A száz hektárosnál nagyobb vetésterületeken azonban nem volt ritka a 4,5 tonnás átlag sem. Jelenleg a legtöbb szójababot a Vajdaságban termesztik, de új, nemesített fajták meghonosításával és új termesztési technológiák bevezetésével a szójabab- termesztés folyamatos növekedésével számolnak. A horvátországi Vrtbanján a közelmúltban kezdték meg egy korszerű feldolgozó üzem építését. Teljesítménye évi 15 ezer tonna lesz. Ez meghaladja majd a hazai igényeket, s így a feldolgozott szójából exportra is kerül egy bizonyos mennyiség. ■ Ezzel az adó-vevő antennával továbbítják a központi televízió műsorát az „Orbita” rendszerre.
