Tolna Megyei Népújság, 1985. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-30 / 255. szám
V^ÉPÜJSÁG 1985. október 30. Finn nmemmel Az európai kulturális iúrumrúl Immár munkabizottságokban tanácskoznak az európai •kulturális fórum résztvevői. A 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada küldöttségvezetői a fórum első hetében mondták el nyitó felszólalásaikat, most a szákértőké a szó, a feladat, hogy megtalálják azokat a területeket, ahol lehetőség van a kulturális együttműködésre, annak bővítésére. Finnország álláspontját Jaakko Numminnen államtitkár ismertette az első héten. Személye nem ismeretlen azok előtt, akik szívügyüknek tekintik a magyar —finn barátságot. Ki tudja, hányszor járt már Magyar- országon. Az ő irányításával dolgozott például az a finn szerkesztőbizottság, amelynek tagjai magyar kollégáikkal együtt összeállították a Barátok, rokonok című kötetet. Azt a könyvet, amelyet most a fórumon minden résztvevő kézhez kapott — azzal a nem titkolt szándékkal, hátha e két kis európai nép kulturális együttműködésének történetéből is ösztönzést meríthetnek a küldöttek az eredményes munkához. — Milyenek az első benyomásai a fórumról? — Véleményem szerint a fórum jód indult, — kezdte a válaszát finn vendégünk. — Elmondhatom, hogy a felszólalások — néhány kivételtől eltekintve — nagyon konstruktívak és átgondoltak voltak. Ezekből úgy tűnik, az a törekvés, hogy konkrét eredményeket hozzon a fórum. Másrészt már a fórum elején sok érdekes kérdés merült fel, ami előre sejteti, hogy a budapesti fórum kétségkívül a legfontosabb, egyedülálló eseménye lesz a kultúrának egész Európában. Ahhoz bonyolult időket élünk, hogy előre lássuk, milyen sikerrel zárul majd a fórum. Feltételezem azonban, hogy a munkabizottságokban folyó viták érdekesek és gyümölcsözőek lesznek. A legnagyobb értéke ennek a fórumnak az, hogy Európa különböző részeiből prominens kulturális személyiségek találkoznak és tanácskoznak egymással minden kérdésről, A finn küldöttség vezetője, Jaakko Numminnen a művészetekről és a kulturális politikáról. — Hogyan vélekedik a finn—magyar kulturális kapcsolatokról? — Finnország és Magyar- ország kulturális kapcsolatai a nyelvrokonságra és bensőséges összetartozásunk érzésére épülnek. Kulturális együttműködésünk 150 esztendőre tekint vissza. A második világháború után ezek a kapcsolatok a művészetek és a kulturális élet csaknem minden területére kiterjedtek. Például a Magyar Tudományos Akadémia és a Finn Akadémia együttműködése az utóbbi években mind bensőségesebbé vált. Finn szempontból döntő fontosságú, hogy ilyen hídfőnk van Európa szívében, és mi mindent készek vagyunk megtenni azért, hogy kapcsolatainkat tovább fejlesszük. — A fórumon már eddig is többször szóba került a kisebbségek helyzete. Tudjuk, Finnországban jelentős svéd kisebbség él. Miként biztosítják kulturális egyenlőségét? — Finnországban a lakosság mintegy 6—7 százaléka svéd. Főleg a tengerparti területeken és néhány nagyvárosban — Helsinkiben, Turkuban, Vaasában — élnek. Valamennyien megbecsült polgárai országunknak, és mi azon vagyunk, hogy igényeiket kielégítsük, hogy biztosítsuk kulturális egyenlőségüket Finnországban. Valójában nem is beszélhetünk kisebbségről, hiszen ők maguk zárkóznak el ettől a meghatározástól, mert népességünk svéd anyanyelvű tagjainak vallják magukat. A finn és a svéd egyaránt hivatalos nyelv nálunk. Minden törvényt és rendeletet, fontos döntést és minden hivatalos dokumentumot mindkét nyelven 'kiadnak. Ahol a svédek élnek, a köz- tisztviselők számára kötelező a perfekt svéd nyelvtudás, és másutt is legalább annyira kell beszélniük ezen a nyelven, hogyha szükséges, dolgozni tudjanak vele. A svédeknek saját iskoláik vannak az általános és szakoktatásban, és bizonyos mértékig hasonlóak a lehetőségeik egyetemi szinten is. Sok svéd jól beszél finnül, ezért inkább azt használja, így a svéd anyanyelvűek száma lassan csökken Finnországban. Mégis, finn részről mi úgy tekintünk e kétnyelvűségre, mint óriási nyereségre, és mindent megteszünk azért, hogy megőrizzük és tovább fejlesszük a svéd anyanyelvűek kultúráját Finnországban. Ez a kultúra egyben hidat is jelent számunkra Skandinávia felé. Másrészt azzal, hogy megfelelő feltételeket biztosítunk a nálunk élő svédek számára, azt is el szeretnénk érni, hogy hasonló elbánásban részesüljön a Svédországban élő nagyszámú finn kisebbség. Ezek a finnek a második világháború utáni évtizedekben munkát vállalni mentek oda, és sokan közülük, őszintén szólva úgy vélekednek, hogy a lehetőségeik nem olyan jók, mint a svédeké nálunk. Különösen oktatási feltételeiken szerdtnénk javítani. Mór vannak finn osztályok a svéd iskolákban, és nemsokára finn iskolák is létesülnek Svédországban... Tehát fontos feladata az európai kulturális politikának az, hogy a kisebbségeknek gondját viselje. — Köszönöm a beszélgetést. KOCSI MARGIT T űzszerész-em lékmű Politikai Az aknakutató és tűzszerész katonák négy évtizedes áldozatos munkája előtt tisztelegve, Budapesten felavatták a Tűzszerész-emlékművet. Az I. kerületben a Logodi és a Tárnok utca sarkán elhelyezett alkotást Csikszentmihá- lyi Róbert szobrász művész készítette. könyvnapok A Kossuth Könyvkiadó immár huszonnegyedik alkalommal rendezi meg az idén novemberben a politikai könyvnapokat. Az ünnepélyes megnyitót november elsején Győrött, a Szakszervezetek Széchenyi István Művelődési Központjában tartják, s ugyanott mintegy nyolcszáz kötetből könyvkiállítás is nyílik. A magyar- országi politikai könyvkiadás ünnepéhez kapcsolódva országszerte könyvvásárokat, -bemutatókat szerveznek vállalatoknál, gyárakban, üzemekben, könyvesboltokban. A politikai könyv iránti megnövekedett érdeklődés kielégítésére több mint hatszázezer példányban jelenteti meg a politikai irodalom újdonságait, a Kossuth Könyvkiadó. A könyvünnepre huszonegy könyvújdonsággal jelentkezik a párt kiadója. Az új kötetek listáján található Szűrös Mátyásnak, az MSZMP KB titkárának Hazánk és a nagyvilág című kötete, amely főként az utóbbi években elhangzott beszédeiből, különböző folyóiratokban megjelent tanulmányaiból, és eddig még nem publikált írásaiból tartalmaz válogatást. Az 1957- ben indult, Marx és Engels művei című könyvfolyam most megjelenő 47. kötete Marx 1861 augusztusa és 1863 júliusa között született politikai gazdaságtani kéziratait foglalja magába. Szovjet lapokból SZOVJETUNIÓ Nyersanyagigényes korunkban nagy szükség van minden fellelhető ásványi kincsre. Szovjet szakemberek nagy jövőt jósolnak a Kaspi-tenger mellékének: megvannak az eszközök ahhoz, hogy a 7 kilométer mélységben húzódó gáz- és olajkészleteket felszínre hozzák. Ezekről a műszaki és tudományos megoldásokról szól a Kőolajért a devon korszakban című írás, a Szovjetunió című folyóirat novemberi számában. Szergej Baruzgyinnal, a Druzsba Narodov fiNépek •Barátsága) című irodalmi folyóirat főszerkesztőjével készített interjút A soknemzetiségű irodalom tükre címmel a Szovjetunió munkatársa. A főszerkesztő, miközben bemutatja, miként hat egymásra a Szovjetunióban élő népek irodalma, arra is választ ad: miért nem igaz egyes nyugati szovjetológu- sok állítása e népek nyelvének és kultúrájának eloro- szosításáról. Komoly fejtörést okoz a voronyezsi népművelőknek a városlakók szabad idejének megszervezése. Pedig Voronyezsben a statisztikák szerint elég sok kulturális intézmény van. Kiszámították, hogy a lakosság 60 százaléka egyszerre elférne a különböző kulturális és sportlétesítményekben. Csakhogy számolni kell a nagyszámú passzív közönséggel is, amelyet be kell csalogatni a különböző rendezvényekre. Az sem árt, állítják a voronyezsi szabadidő- szervezők, ha a műsorokat egy-egy kisebb lakóterület környékén rendezik meg, vagy ahogy ők mondják: házhoz viszik a programokat. A Randevúzókkal Voronyezsben című írásból egykét érdekes népművelői ötlettel is megismerkedhetünk. LÁNYOK,ASSZONYOK A Lányok, Asszonyok részleteket közöl a szocialista országok küldöttségeinek a nairobi világkonferencián közzétett nyilatkozatából. A moszkvai VIT tiszteletére Csapon találkozót szerveztek a Szovjetunió, Csehszlovákia, Magyarország, az •NDK és Románia küldöttségeinek részvételével. Erről szól a Kézfogás a határon című írás. A hagyományoknak megfelelően a folyóiratnak ezt a számát az olvasók kérdései, javaslatai alapján állította össze a szerkesztőség. A kérdésekre adott válaszokból megtudhatjuk például azt, melyik szovjet városnak adományoztak VI. György angol király nevében díszkardot, megismerkedhetünk Savars Katapetjannal, aki húsz embert mentett ki egy vízbe zuhant trolibuszból, választ kapunk arra a kérdésre is, miért van az ENSZ-ben külön képviselője Ukrajnának és Belorussziának. Kilencven éve született Szergej Jeszenyin, az oroszszovjet költészet egyik kiemelkedő egyénisége. A költőt mutatja be az Oroszhonom című cikk, amelyet néhány szép Jeszenyin-vers egészít ki. A háború alatt a fasiszták elrabolták a híres puskini Katalin palota egyik ékességét, a borostyánszobát. A műkincsnek azóta sem sikerült nyomára bukkanni. Szovjet szakemberek hozzáfogtak, hogy újra elkészítsék ezt az egyedülálló alkotást. Aprólékos, sokszor nyomozással felérő munkájukról szól a gazdagon illusztrált Megismételni a megismétel- hetetlent című cikk. Bolygónk biztonságáért, Európa békéjéért száll síkra a folyóirat nyitóanyaga, A bölcsesség, emberség és realizmus parancsa címmel. A szerző kifejti, hogy a mai fejlett technika korában az emberiség nem hagyhatja, hogy kicsússzék kezéből az irányítás és az ellenőrzés lehetősége. A folyóirat közli Jevgenyij Velihovnak, a Szovjet Tudományos Akadémia alelnöké- nek A csillagháború illúziója című írását. A szerző emlékeztet arra, hogy a Szovjetunió már 1946-ban, a világon elsőként javasolta, hogy véglegesen és örökre tiltsák be az atomfegyvert. Kik voltak azok, akik ezt már akkor, negyven évvel ezelőtt elutasították? Az Amerikai Egyesült Államok vezető kormányférfiai. Most ugyanazoknak az amerikaiaknak a fiai vagy unokái már az űrbe akarják telepíteni a világmegsemmisítő fegyverek arzenálját. A csillagháborús programot igyekeznek „védelmi jellegűnek” feltüntetni, de az egyszerű emberek millióival ezt nehéz elhitetni, mert az emberiség nem felejtheti el a történelem keserű tapasztalatait. Egyes nyugati, szovjetellenes propagandaeszközök azt állítják, hogy noha a Szovjetunió, úgymond, uralkodik ugyan a világűrben és műszaki eredményeivel fenyegeti az egész civilizációt, technikailag és intellektuálisan mégis elmaradott ország. Arkagyij Szehnyin Hogyan egyeztetik össze az összeegyeztethetetlent? című cikkében erre az abszurd kérdésre adja meg a tényekkel gazdagon illusztrált választ. Egy nagy államférfi és katona életútja — akár ezt a címet is kaphatta volna az az írás, melyet a Szov- jetszkaja Rosszija című újság nyomán közöl a Szput- nyik. Milyen ember volt Dmitrij Fjodorovics Usztyi- nov? — ezzel a kérdéssel fordultak a lap szerkesztői a néhai államférfi hivatalbeli kollégáihoz, barátaihoz és gyermekeihez. A cikk címe: Usztyinov: a munkás — miniszter — a politikai bizottság tagja. A folyóirat egy nem mindennapi levelet közül. A címzés így hangzik: „Nyílt levél Rolf Mengeléhez, az NSZK polgárához” Zinaida Lisakovától, a belorusz Su- milino falu lakosától. E rövid ismertetőben nem mondhatjuk el a levél teljes tartalmát, talán csak annyit, hogy Zinaida Lisakova az auschwitzi koncentrációs tábor egykori lakója volt. A Ruszlan című cikkből megtudjuk, hogy a párizsi világkiállításon is nagy feltűnést keltett szovjet óriás teherszállító gép, a Ruszlan játszi könnyedséggel emel a levegőbe 150 tonna rakományt. Még egy adat a gépről: 16 500 km távolságot képes megtenni üzemanyagutántöltés nélkül. A szovjet tudósok a Mars felé induló űrállomás felbocsátására készülnek. A 190 millió kilométeres távolságot az űrállomás kétszáz nap alatt teszi majd meg. Az írás címe: A Phobos elindul a Mars felé. A magyar olvasók és turisták által alig ismert tájra kalauzolja el az olvasót Andrej Trockij Karéba — a tavak ölelésében című riportja. SZOVJET IRODALOM A Szovjet Irodalom gazdag összeállítással emlékezik meg Szergej Jeszenyin születésének 90. évfordulójáról. Rab Zsuzsa és Szentmihályi Szabó Péter fordításában kilenc, eddig magyarul még meg nem jelent versét közli a folyóirat. A prózaíró Jeszenyint is bemutatja a Bo- bil meg a cimbora című rövid írással, melyet Makai Imre fordított. A Jeszenyinről alkotott olvasói képet magyarul szintén először megjelenő önéletrajzi vázlatok, feljegyzések és levelek egészítik ki. Jeszenyin magyar recepciójáról Fodor András, Jánosy István, Kál- noky László, Rab Zsuzsa és Veress Miklós műfordítói vallomása, valamint egy romániai magyar szerző, Kovács Albert és Cs. Varga István tanulmánya ad áttekintést. Az orosz-szovjet költő világnézetének leglényegesebb pontjáról, Oroszországhoz és a forradalomhoz fűződő viszonyáról Szergej Ko- recskin írt elemző tanulmányt. A rovatot bibliográfia egészíti ki, amely Jeszenyin műveinek magyarországi megjelenését és kritikai visszhangját dolgozza fel. A prózarovat Danyiil Gra- nyin Még él a múlt című kisregényét közli. Főhőséhez, Dudarevhez egy idegen nő érkezik Grúziából, és egy levélköteget ad át a férfinak. A leveleket Dudarev két katonatársa írta. Mindketten szerelmesek voltak levelezőpartnerükbe. Hármójuk sorsa a levelezésből bontakozik ki. Itt olvasható még Konsz- tantyin Vansenkin személyes hangú visszaemlékezése Konsztantyin Szimonovra, Anatol Vjarcinszki Varga Viktornak adott interjúja, Viktor Dmitrijev és Szta- nyiszlav Rosztockij tanulmánya, valamint a szemlerovatban Garai Gábornak a Színkép című antológiáról és Vitalij Doneriknak Leonyid Terakopjan könyvéről írt recenziója. Fényképtárlat Koncert a toldrengéskáresultak tavára November 7-én Békéscsabán megnyílik a 18. Kulich Gyula fotókiállítás. A tárlatra majdnem nyolcszáz művészi igényű felvételt küldtek be. A bírálóbizottság ezek közül hetvenhetet ajánlott kiállításra, így ezeket láthatja majd a közönség a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban, az esztendő végéig nyitva tartó tárlaton. A hagyományosan kétévenként megrendezett csabai országos tárlaton a nem hivatásos fotóművészek vehetnek részt, olyan műveikkel, amelyek eddig még sehol sem szerepeltek. „Segít a dal” címmel öt sztáregyüttes koncertet ad november 11-én, hétfőn 19 órakor a Budapest Sport- csarnokban. A résztvevők a hangverseny teljes bevételét Peremarton és Berhida olyan idős lakosainak ajánlották fel, akik a földrengés során kárt szenvedtek. A 100 Folk Celsius, a Hungária, az R-GO, a Dolly Roll és a Neoton Família egyaránt félórás műsorral lép színpadra, s bemutatják azt az új dalt is, amelynek teljes szerzői jövedelmét a nemes célra fordítják. A koncertről lemez- és tv-felvétel is készül. A műsor plakátjainak tervezése, gyártása és terjesztése társadalmi munka eredménye. A jegyek árusítását megkezdték az ŐRI Vörösmarty téri jegyirodájában, a Színházak Központi Jegyirodáiban és a Budapest Sportcsarnok pénztárában.
