Tolna Megyei Népújság, 1985. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-29 / 254. szám

(•''’tolna''' _ 2 NÉPÚJSÁG 1985. október 29. Feloldani a termelők és a kereskedők ellentétét A KPVDSZ megyei küldöttértekezlete A tartalékok feltárása és a fogyasztás javítása A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete tegnap tartot­ta megyei küldöttértekezle­tét Szekszárdon. A tanácskozáson megjelent és az értekezlet munkájában részt vett: Váradi László, a megyei pártbizottság titká­ra, Horváth Géza, az SZMT titkára. A napirend elfogadása után a küldöttek meghall­gatták az ötévi munkáról szóló beszámoló szóbeli ki­egészítését, amelyet Molnár Lajos adott. A beszámoló részletesen foglalkozott megyénk keres­kedelmi, vendéglátóipari el­látásának fejlődésével, gond­jaival. Bővült a megye ke­reskedelmi hálózata, 17,5 ezer négyzetméterrel nőtt a terület, ebből 13 ezer négy­zetméter a kiskereskedelem­ben, 4,5 ezer négyzetméter pedig a vendéglátásban. Me­gyénk idegenforgalma jelen­tős mértékben emelkedett. A kereskedelmi szálláshelyek száma 1048-cal bővült, jelen­leg megközelíti a 3500-at. Ez lehetővé tette az idegenfor­galom teljesítményének mintegy 20 százalékos növe­kedését. A pénzintézetek dolgozói szervező és szolgál­tató munkájuk révén jól közvetítették a pénzügypoli­tikát a vállalatok, a taná­csok, a lakosság felé. A megyebizottság ötéves tevékenysége során nagy gondot fordított arra, hogy erősítse és alkalmassá tegye a szakszervezeti választott testületeket, bizalmiakat a megnövekedett jog- és ha­táskörök gyakorlására, az üzemi demokrácia fórumai­nak tartalmi erősítésére, a szakszervezeti munka haté­konyságának javítására. A beszámoló részletesen elemezte a KPVDSZ több mint nyolcezer tagjának el­múlt ötéves munkáját, élet- körülményeit, gazdasági se­gítő tevékenységét, szociális és kulturális helyzetét. A beszámolási időszakban fejlődött a szakszervezet ne- velő-agitációs munkája. A tagság a korábbinál lényege­sen több — de még mindig nem elegendő — ismeretek­kel rendelkezik ágazatát, vállalatát, intézményét érin­tő kérdésekről, a felsőbb szakszervezeti szervek és alapszervezetek munkájáról. A kereskedelempolitikai cél­kitűzések érdekében a szak- szervezet is támogatta és szorgalmazta az új üzemelé­si forma bevezetését. A szak­ma szocialista brigádjai so­kat tettek az áruellátási, ügyfélszolgálati munka szín­vonalának megőrzésére, za­vartalanságának biztosításá­ra, de kevesebb eredményt értek el a kereskedelmi mo­rál helyzetének javításában, egy-egy kollektíva közösség­gé formálásában. A beszámolási időszakban javult a szociálpolitikai ter­vek végrehajtásának terv- szerűsége, a tervezés demok­ratizmusa. A hálózat fejlesz­tésével, a régi munkahelyek rekonstrukciójával lényege­sen javultak a dolgozók munkakörülményei. Tolna megye szakszerveze­ti mozgalmában sajátos he­lyet foglal el a KPVDSZ. A tagság több mint fele nő, akik zömében a kereskede­lemben dolgoznak, s napi munkájuk mellett a háztar­tás és gyermeknevelés fel­adatait is el kell látniuk. A kulturális nevelés elvá­laszthatatlan a szakszervezet érdekvédelmi tevékenységé­től. A műveltség, a szakkép­zés megszerzésének segítése, a kulturális ellátottság javí­tása, művelődési lehetőségek biztosítása volt a célja az alapszervezeteknek. A KPVDSZ alapszerveze­tei az elmúlt öt évben tovább fejlődtek. A dolgozók érde­keit szem előtt tartva végez­ték érdekvédelmi munkáju­kat, gazdasági tevékenységet segítő döntéseiket a többség érdekében hozták meg. A vitában a küldöttek je­lentős része kért szót. Erő­teljes hangsúlyt fektettek a kereskedelem javítására, a termelők és a kereskedők kapcsolatára, a kisközségek ellátására, a belső tartalékok és a fogyasztás javítására, a szákmában dolgozók életkö­rülményeinek jobbítására, a differenciált bérezés bátrabb alkalmazására. A KPVDSZ megyei kül­döttértekezlete 13 küldöttet választott a szakszervezetek megyei küldöttértekezletére és hat küldöttet delegált a KPVDSZ XXXIV. kongresz- szusára, majd megválasztot­ták a megyebizottságot, a számvizsgáló bizottságot. A KPVDSZ megyebizottságá­nak elnöke Füzék Árpád lett, titkára pedig Molnár Lajos, szervező titkárnak Makrai Zsuzsát választották meg. PANORAMA BUDAPEST Borisz Sztukalin, a Szov­jetunió magyarországi nagy­követe hétfőn a nagykövet­ségen rendezett bensőséges ünnepségen átnyújtotta Övári Miklósnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjá­nak, a Központi Bizottság titkárának a Népek Barát­sága Érdemrendet. A Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa a két nép testvéri barátsá­ga és együttműködése erősí­tése érdekében kifejtett te­vékenységéért, 60. születés­napja alkalmából adomá­nyozta a magas kitüntetést. Az ünnepségen megjelent INémeth Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese, Berecz Já­nos és Szűrös Mátyás, a KB titkárai. DAMASZKUSZ Oláh István, hadseregtá­bornok, honvédelmi mi­niszter — aki katonai kül­döttség élén hivatalos, bará­ti látogatást tett Szíriában — vasárnap befejezte tár­gyalásait. A magyar katonai küldöttség hétfőn továbbuta­zott Kuvaitba. PEKING „Minden nép reméli, hogy a novemberi szovjet—ameri­kai csúcstalálkozó pozitív eredményekkel fog végződ­ni” — jelentette ki hétfőn Pekingben Hu Jao-pang, a KKP KB főtitkára, aki fo­gadta Günther Kleibert, az NSZEP KB Politikai Bizott­ságának tagját, miniszterel­nök-helyettest. BEJRUT Az izraeli légierő vasárnap a kelet-libanoni Bekaa- völgyben bombázta a Népi •Front Palesztina Felszabadí­tásáért — Főparancsnokság nevű palesztin szervezet két táborát. A libanoni rendőr­ség hétfői közlése szerint a légitámadás öt halálos és ki­lenc sebesült áldozatot köve­telt. Mai kommentárunk Vendégköszöntő Szeretettel várt vendég érkezett fővárosunkba: Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bi­zottságának főtitkára, a Német Demokratikus Köztár­saság Államtanácsának elnöke. Személyében olyan ország köztiszteletben álló vezetője látogatott hozzánk, amely vi­lágszerte óriási tekintélyt vívott ki magának, és amely­hez hazánkat a barátság és együttműködés ezernyi szála fűzi. Az NDK-t most harminchat esztendeje kiáltották ki. válaszul arra, hogy az NSZK deklarálta önállóságát. A történelem első német munkás-paraszt állama mélyről indult: a háborús pusztítások után megmaradt ipar orosz­lánrésze a másik, a nyugat által patronált német állam­ban koncentrálódott. Az első időszákban néhéz gazdasági- társadalmi közegben kellett tevékenykedni, de — ma már bízvást elmondhatjuk — sikerült megteremteni a prog­resszió, a béke és alkotás német államát. A kontinens mindössze egy százalékán elterülő NDK ma a világ nyolcadik ipari állama; gazdasági és szociális eredményeit azók is kénytelenek elismerni, akik oly hosz- szú ideig akadályozták a demokratikus német állam nemzetközi státusának rendezését, az NDK ENSZ-tagsá- gát. Helsinki egyik legnagyobb eredménye éppen az volt, hogy a földrész, valamint az USA és Kanada veze­tői szentesítették az új európai határokat — köztük az NDK szuverenitását is. A magas rangú vendég országával hazánkat a célok, eszmék közössége köti össze. A Varsói Szerződés és a KGST tagállamaiként vállvetve küzdünk a béke megszi­lárdításáért, a szocialista országok együttműködéséért, a nemzetközi érintkezés intenzívebbé tételéért. Kétoldalú kapcsolataink is rendkívül gyümölcsözőek. Magyar turisták az Elbánál, NDK-vendégek a Halász- bástyán vagy éppen a Balatonnál. Ikarusok mondjuk a drezdai Zwinger körül és Trabantok,» Wartburgok serege a miagyar útakon — ennyi is jól érzékelteti hétköznapja­ink együttműködését. De a számok ennél is többről árulkodnak. Az első, 1949- ben aláírt árucsere-forgalmi egyezményünk huszonkilenc millió rubel értékű volt. Annak a megállapodásnak az ér­téke, amit nemrég írt alá Faluvégi Lajos és Gerhard Schüer, a két illetékes miniszterelnök-helyettes, immár tízmilliiárd (!) tnanferábilis rubel a nagyságrendje. Ez tizenhat százalékkal haladja meg a mostani (1981—85-ös) időszákét. Kapcsolatainkban rendszeresek — és meghatározó je­lentőségűek — a magas szintű kölcsönös látogatások. Erich Honecker utoljára 1982-ben látogatott hozzánk, ezt 1983. novemberében Kádár János berlini útja követte. Mind a múlt tapasztalatai, mind a jelen realitásai és a jövő követelményei biztossá teszik, hogy Erich Honecker mostani látogatása még tovább erősíti országaink, népe­ink rendkívül termékeny 'kapcsolatrendszerét. HARMAT ENDRE Még vannak kihasználatlan lehetőségek Magyarország és Nagy-Britannia kapcsolatai Hazánk és Nagy-Britannia kapcsolatai az eLmúlt évek­ben számottevően, egyes te­rületeken lendületesen fej­lődtek. Különösen Margaret Thatcher miniszterelnök ta­valy februári budapesti lá­togatása adott ösztönzést a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködés további lehe­tőségeinek kereséséhez, ki­aknázásához. Ahogyan az ak­kori kormányfői tárgyaláso­kon megállapították: ebben mindkét ország érdekelt, s alapot ad az előrelépéshez, hogy kétoldalú kapcsolataink rendezettek, ezekben megol­datlan problémák nincsenek. Kádár János közelgő nagy- britanniai látogatása során már e kedvező folyamat bi­zonyos konkrét jeleit is számba vehetik majd. A párt főtitkárának első szigetorszá­gi útja alkalmat teremthet ezeknek az eredményeknek a megszilárdítására, s — a magyar szándék szerint — új ösztönzést is adhat a kontaktusok bővítésére. A politikai konzultációk, a két ország magas rangú kor­mánytisztviselőinek találko­zói a legutóbbi időszakban is rendszeresek voltak. Ve­ress Péter külkereskedelmi miniszter tavaly áprilisban, Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára pedig 1984 októberé­ben járt Nagy-Britanniában. Várkonyi Péter külügymi­niszter idén tavasszal foly­tatott Londonban eszmecse­rét a brit diplomácia veze­tőivel, Köpeczi Béla műve­lődési miniszter pedig szep­temberben tárgyalt angliai vendéglátóival. Tavaly ősszel hazánk vendége volt a brit kormány gazdasági kérdé­sekkel foglalkozó tárca nél­küli minisztere, november­ben pedig az egészségügyi miniszter. A királyi család több tagja, így Fülöp her­ceg és Margit hercegnő is felkereste Magyarországot. A kapcsolatok élénkülése eddig talán a gazdaság, a kereskedelem területén ho­zott leginkább kőnkért ered­ményeket. Tavaly jelentősen, összességében 21 százalékkal növekedett a két ország kö­zötti árucsere-forgalom az előző évihez képest. A ma­gyar kivitel értéke 75 mil­lió fontot, a behozatalé pe­dig több mint 100 millió fon­tot tett ki. Bár a szállítások egyenlege még mindig part­nereink oldalán mutat több­letet, a kereskedelem szer­kezete számunkra különösen kedvezően alakult: expor­tunk 40 százalékkal haladta meg az 1983. évit. Az angol cégek érdeklődése érezhetően megélénkült a magyar ter­mékek s az itteni piaci le­hetőségek iránt. EIbben sze­repe volt számos rendez­vénynek is, főként a tavaly áprilisban Londonban rende­zett magyar ipari és me­zőgazdasági exportkiállitás nyújtott átfogó — és a lá­togatók szerint sok tekintet­ben vonzó — képet a mai Magyarországról. Az akkori kapcsolatépítés azóta több üzletkötést eredményezett. Nagy-Britanniába irányuló exportunk mintegy harmada fogyasztási iparcikk: főként textiltermék, bőr. és üveg­áru, valamint izzólámpa. Nö­vekedett a szigetországi pia. cokra kerülő mezőgazdasági, élelmiszeripari termékeink aránya is, ám a Közös Piac korlátozó jellegű mezőgazda- sági politikája határt szaib a bővítés lehetőségeinek. S azt is érdemes megjegyezni: Nagy-Britanniában csak a kiváló minőségű, korszerű technológiával feldolgozott s vonzó csomagolású élelmi­szerek versenyképesek. Ex­portunkban nagy értéket képviselnek a vegyipari termékek, műanyagok, gyógyszerek és az acél, illet­ve az alumínium hengerelt áru is. Az Angliából érkező szállítmányok nagy része vegyipari termék, továbbá textil alapanyagok, fémek, és nem utolsó sorban gépek, szállítóeszközök, valamint fogyasztási cikkek szerepel­nek a behozatalban. A két ország vállalatai között jelenleg mintegy hat­van kooperációs megállapo­dás van érvényben; a Chi- noin például növényvédő szerek gyártásában működik együtt angol partnerével, mások bányászati eszközöket, kötöttárut és üdítő italokat gyártanak közösen. Gazdasági kapcsolataink­ban még számos kihaszná­latlan lehetőség van, — eb­ben mindkét ország szakér­tői egyetértenek. A párt fő­titkárának és kíséretének londoni megbeszélésem min­den bizonnyal szót ejtenek arról, hogy kormányzati-po­litikai eszközökkel miként lehet segítséget adni az együttműködés eddigi for­máinak elmélyítéséhez és újak kibontakoztatásához. A magyar szakemberek úgy látják, hogy megfelelő minő­ségű, exportképes termékek­kel a hazai vállalatoknak van esélyük Angliáiban, an­nál is inkább, mivel az utób­bi években némileg élénkült a szigetország gazdasági nö­vekedése. Ugyanakkor az itt­honi beruházások, technoló­giai, korszerűsítési progra­mok megvalósításában szere­pet kaphatnak nagy-britan- niai cégek is, egyebek kö­zött újabb budapesti szék­helyű közös vállalatok léte­sítésével. Az utóbbi évek kedvező változásokat hoztak a két ország kultúrájának kölcsö­nös megismertetését szolgá­ló kezdeményezések gyara­podásában is. Kulturális kapcsolatainkat jelenleg két­évenként megújított munka­tervek szabályozzák, s az együttműködést hosszabb távra szóló keretmegállapo­dásokkal még tervszerűbbé, érdemibbé lehetne tenni. Példaként néhány, a művé- szetkedvelők számára emlé­kezetes rendezvény az elmúlt időszakból: tavaly főként tu­dományos és művészeti té­májú alkotásokból adott vá­logatást a budapesti brit filmnapok programja; idén áprilisban nagy sikert ara­tott hazánkban a brit Királyi Balett. A mi kulturális értékeink szigetországbeli jelenlétét pe­dig két egészen friss ese­mény is fémjelzi; október elején nyílt meg Glasgow- ban a magyar művészetek fesztiválja, amely többek között 18 hazai képzőmű­vész és négy filmrendező munkáit tárja a közönség elé; s a napokban térit haza háromhetes nagy sikerű vendégszerepléséről az Álla­mi Népi Együttes. Bár a Budapesten tanács­kozó kulturális fórumon az angol küldöttségvezető elis­meréssel szólt a magyar művészet értékeiről, az an­gol és a magyar kultúra tör­ténelmi múltú kapcsolódási pontjairól. a kiemelkedő ha­zai alkotások számos művé­szeti ágban a lehetségesnél kevésbé ismertek az angol közönség körében. Inkább csak a magyar zenét és a filmművészetet tekintve le­het folyamatos nagy-britan- niai jelenlétünkről beszélni, bár az alkotóműhelyek kö­zötti együttműködésben e te­rületen is vannak sikeres példák: így az Akadémiai Kiadó és a Pergamon Press közös kiadásában jelent meg idén júniusban Londonban Kádár János válogatott be­szédeit és interjúit tartalma­zó kötete. Az MSZMP főtitkárának mostani látogatása természe­tesen nemcsak a kétoldalú kapcsolatokról tavaly meg­kezdett legmagasabb szintű párbeszédet folytatja. Várha­tóan ezúttal is nagy súllyal szerepelnek a világpolitikai kérdések a megbeszélések napirendjén. Thatcher mi­niszterelnök asszony látoga­tása óta a nemzetközi élet­ben erősödtek az enyhülési folyamat továbbvitelét, a fegyverkezési verseny csök­kentését szolgáló törekvések. A magyar—brit megbeszé­lésre most a Varsói Szerző­dés Politikai Tanácskozó Tes­tületének ülésén elfogadott, illetve megerősített nagy je­lentőségű békejavaslatok után, s a genfi szovjet— amerikai csúcstalálkozó előtt kerül sor. Olyan körülmé­nyek között tehát, amelyek újólag megerősítik a brit kormányfő tavalyi budapesti látogatásakor magyar rész­ről elhangzott megállapítás érvényét: a világ békéjét fe­nyegető nemzetközi válság­ból kivezető út keresésében is lehetőség van együttmű­ködésre. Pillanatkép a brit kormányfő tavalyi, budapesti látoga­tásáról: Margaret Thatcher a Nagyvásárcsarnokban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom