Tolna Megyei Népújság, 1985. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-03 / 232. szám
1985. október 3. / TOLKA ..\ _ A ÜÉPÜJSAG Ne a gyerek előtt? Melyik az a család, ahol nem hangzott el már többször is: ne a gyerek előtt! Valóban vannak olyan dolgok, amelyeket nem fontos okvetlen a gyerek előtt megbeszélni. Ilyesmi lehet a szülők esetleges egymás közötti problémája, ilyen lehet a ... de nem tudom folytatni. Nem tudom folytatni, mert egy jó szellemű családban valójában mindent meg lehet beszélni a gyerek előtt, sőt jó is, ha a gyerek előtt beszéljük meg. Már hallom is az ellenérveket: „Mi köze a gyereknek az én munkahelyi gondomhoz?” Hát, ha ok nélkül szidom a főnökömet, munkatársamat, beosztottamat, akkor valóban nem épületes dolog a gyerek fülének. De ha valós gondokról beszélek, azt miért ne hallhatná a gyerek? Ha kicsi, akkor nem érdekli, úgysem figyel rá, ha pedig már nagyobb, akkor ez is az élethez tartozik, amit előbb- utóbb meg kell ismernie. A másik, amiről sok szülő nem szívesen beszél a gyerek előtt: az anyagi gondok, problémák. Azt gondolom, ezt éppen fordítva kellene csinálnia, mint ahogyan sok szülő teszi is. A gyereknek sokszor irreális álmai, vágyai vannak, amelyek anyagi lehetőségek híján egyáltalán nem, vagy csak lassan valósulhatnak meg. Jó, ha hallja, hogy hogyan áll a kassza odahaza. Jó, ha tudja, hogy a szülők hogyan osztják be a fizetésüket. Jó, ha tudja, hogy amit félretesznek, azt milyen célra teszik félre. Sorolhatná ki-ki gondolatban, mi az, amit ö nem szívesen beszél meg férjével, feleségével a gyerek előtt. Lehet szelektálni, nincsenek pontos receptek, de egy bizonyos: jobb, okosabb őt is bevonva megbeszélni, amit lehet a gyerek előtt, vagy éppen vele együtt. Így érzi majd a család részesének önmagát, így érti meg, hogy apu-anyu mit dolgoznak, miért dolgoznak (nemcsak az anyagiakra gondolok), mire terveznek. És, ha megérti, akkor jobb, egységesebb, harmonikusabb lesz a család légköre. A „Ne a gyerek előtt!” helyébe lépjen inkább az „amit csak lehet, a gyerek előtt” szemlélet. — sárdi — Bélyeggyűjtőknek A bélyeg különleges megjelenési formája, a blokk nagyon népszerű a filatelisták körében. Mégis akad olyan posta, amelyik ezzel a kibocsátási formával eddig nem élt. Finnország most jelenteti meg az első blokkot, amely az ottani posta 350 éves működését köszönti. Északi rokonaink a XVII. században svéd uralom alatt éltek, Mese a varázstükörről és a varázsszőnyegről Díszítés - láncöltéssel Kaukázusi népmese Élt egyszer egy gazdag ember két fiával. A két fiú apjuk halála után nagy-nagy egyetértésben élt tovább, mígnem egyszer elhatározták: megosztják mérhetetlen vagyonukat. Mindent igazságosan elosztottak, csupán két dologban nem tudtak megegyezni: kié legyen a varázstükör és a varázsszőnyeg? Ezen a két dolgon sokáig vitatkoztak. A varázstükörbe csak bele kellett nézni, s az ember kívánsága nyomban teljesült; a varázs- szőnyegre csak rá kellett állni, megadni a parancsot: „Repíts szőnyegem ide és ide”, s a varázsszőnyeg egy szempillantás alatt ott termett. Mindkét testvér magáénak akarta a szőnyeget és a tükröt, ezért mindennapossá vált köztük a veszekedés. Egyik alkalommal, amint éppen vitatkoztak, arra járt egy szegény ember. Hallván a nagy kiabálást, odament a testvérekhez és megkérdezte: — Min vitatkoztok? A testvérek elmondták miről van szó. Mindegyik bizonygatta, hogy a szőnyeg és a tükör csakis őt, egyedül őt illeti meg. — Felesleges ezen ennyit civódni — szólt a szegény ember. — Egyezségre kell jutni, méghozzá akként: egyiké legyen a tükör, a másiké a szőnyeg. Hogy melyik kié lesz, azt megsúgják majd e tárgyak. Én megkérdezem tőlük: kit választ gazdájának az egyik, kit a másik. Menjetek kissé távolabb, ne halljátok a beszélgetésünket. A testvérek hajlottak a jó szóra, és kissé távolabb mentek. A szegény ember meg úgy tett, mintha a tárgyakkal beszélgetne. Sugdosott valamit, majd megfogta a tükröt, rálépett a szőnyegre, megnevezte a helyet, ahová szeretett volna eljutni, és így kiáltott: — No, gyerünk csak varázsszőnyegem, szállj velem ide és ide! A szőnyeg egy szempillantás alatt a levegőbe emelkedett. A szegény ember onnan szólt le a testvérekhez: — Isten veletek! Ne búsuljatok, nem lesz min vitatkoznotok! Üjra békességben élhettek majd. Hogy meg ne szegjétek a korábban kötött egyezséget: elviszem a varázsszőnyeget és a varázstükröt. A többi földi javakon már úgyis megegyeztetek. A szegény ember így szerezte meg a konok testvérektől a varázstükröt és a varázsszőnyeget. (Baraté Rozália fordítása) Mikor, mit, Ha a különböző húskonzerveket egészben akarjuk kiszedni a dobozból, akkor a doboz mindkét oldalát vágjuk fel. Így könnyen ki tudjuk nyomni a tartalmát. Ezután már könnyedén szeletelhetjük a húst. A májkrémeket célszerű előbb lehűteni ‘és utána szeletelni. A felbontott konzervféléket lehetőleg még hűtőszekrényben se tároljuk, mert nagyon hamar megrofnlanak. Az ételkonzervek melegítésének legjobb ■módja, ha a dobozt vagy az üveget vízzel telt edénybe helyezzük. A vizet felforraljuk, és a konzervet 10—15 percig benne hagyjuk a farró vízben. Ezalatt a készítmény biztosan átforrósodik. Majd a kon- zervről a vizet leöntjük, utána kiemeljük egy törlőruha segítségével. így nyitjuk ki: a forró döboz tetejére néhány másodpercig hideg vizet csurgatunk, majd a koznervnyitót úgy szúrjuk a fedélbe, hogy a dobozt kissé ferdén tartjuk: így a doboz felső szélén levegő lesz, és nem folyadék. Ezzel a nyitással elhogyan...? kerülhetjük, hogy — mint egyébként gyakran megesik — a dobozból forró lé spricceljen ki. A forró konzervüvegről először a zárógyűrűt távoli tjük el, majd a fém fedőlapot. Ha nem tudjuk könnyen leemelni, akkor egy kés pengéjét dugjuk a gumigyűrű és a lap köZé, majd óvatosan mozgassuk, míg a 'fedőlap le nem válik. A hideg konzervet is így nyissuk ki. Van néhány dolog, amire feltétlenül ügyelni kell. Soha ne vegyünk: — lejárt szavatosságú, rozsdás, sérült, fel puff ad t konzervet, tetején megbámult vagy légbuborékos üveges konzervet, felolvadt, vagy sérült csomagolású gyors- fagyasztott árut, olyan mélyhűtött árut, amelyben már jégréteg (és nem dér) van. Mert ez annak a jele, hogy a termék már egyszer felolvadt, és a kiszivárgó lé rá fagyott a felületre. Gyorsfagyasztott készítményeket csak az eredeti csomagolásban tároljunk. Az egyik legegyszerűbb öltésmóddal, a láncszemes varrással nagyszerűen lehet utánozni egy régi díszítőtechnikát: a zsinórozást. Nemcsak lakásdíszítő kézimunkákra, hanem felsőruházati holmikra, oldaltarisznyára, strandtáskára, bevásárlószatyorra gyorsan, egyszerűen ráhíimezhető. A kívánt motívumot előbb felrajzoljuk a kívánt felületre, majd az anyag vastagságától függően perié-, Volga-, gyapjúfonállal láncöltéssel kivarrjuk. A mintákat természetesen (akinek megfelelő kézügyessége és türelme van) zsinórozással is ifelvarrhatjuk az anyagra. Futólépés Ha a megfelelő betűből kiindulva az ábra betűit a sakkjáték futólépésének szabályai szerint olvassátok össze, az egyik úttörőkitüntetés szövegét kapjátok eredményül. Megfejtés:-NmMQHCXLLfl OGVAIN“ A magas vérnyomás megelőzhető Iskolások írták - mondták Teli Vilmos Svájc egykori hőse volt. A fia fején állva, egy kisebb fajta almát átszúrt nyíllal. *! István király sokat dolgozott, és feleségül vette Gizellát. *• Vak Béla átlátott a szitán, és gyanús szemekkel figyelte az ország ellenségeit. * Az álnév olyan állapot, amelybe a költők beburkolóznak, mielőtt írnának. * Pasteur nagy tudós volt. Feltalálta a himlőt és a veszettséget. ö az emberiség jótevője, mondhatnánk úgy is, hogy betevő falatja, mert ő találta fel egyedül a pasztőrözött iskolatejet. * Ausztrália kenguruiról híres. A kengurunak van a hasán egy zseb, ahova veszély esetén elrejtőzhet. * — A feladatod jó, de szóról szóra ugyanazt írtad, mint János, a szomszédod. Most mit gondoljak efelől? — Azt, hogy János is jól írta meg a feladatát. * — Nevezz meg, fiam, öt olyan dolgot, ami tejet tartalmaz. — Igen: vaj, sajt, fagylalt... és két tehén. • — Mami, kisült már a kalács? Mért nem szólsz egy szót sem ? • — Ugyan, mit kellene szólnom? — Például azt, hogy .Piriké, nem akarsz egy darab szép pirosra sült kalácsot?” kormányzójuk a hazájában bevált postarendszert vezette be. Az évforduló alkalmából, 1988-ban bélyeg-világkiállítást rendeznek, de a FINLANDIA népszerűsítését már megkezdik. A 8 márka névértékű blokk az egykori postajáratok térképét ábrázolja. Az első mindig figyelmet kelt. Az osztrákoknak sikerült új témát találniok. A szállítmányozók világkongresszusára 6 schilling névértékű bélyeget bocsátanak ki. Tájékoztatójukban közük, ■hogy ez a fontos munkaterület eddig bélyegre még sehol sem került. Árjegyzék A filatelista munka nélkülözhetetlen eszköze az árjegyzék, amely hazánkban 1850 óta használt valameny- nyi postabélyeget ismerteti. Az 1986-os évszámot viselő ■kiadás október 20-a körül kerül forgalomba. A borítót az 1985. évi Ifjúsági bélyeg képe díszíti. Terjedelme 232 oldal, örvendetes, hogy az ára változatlanul 98 forint. Az értékelés visszafogott, de az áremelkedések az utóbbi években tapasztaltaknál néhol erőteljesebbek. Eltérnek a vélemények a tekintetben, hogy hazánk lakosságának hány százaléka szenved magas vérnyomásban (hipertóniában). Annál is kevésbé rendelkezünk erről pontos adatokkal, mert még mindig jelentős a fel nem derített (ki nem szűrt) esetek száma. Ezt bizonyítja az, hogy sokszor csak egy véletlen — egyéb okból végzett orvosi szűrővizsgálat — deríti fel, hogy valaki magas vérnyomásban szenved. Kezdetben a hipertónia ugyanis nem szokott szubjektív panaszokat okozni. Nemzetközileg elfogadott értékek szerint a 160/95 higanymilliméter feletti vérnyomásértéket tekintik magasnak, de a 140/90 értéket meghaladó vérnyomás már odafigyelést, esetleg karbantartást, de mindenképpen diétát igényel. A jelzett értékek közül az első szám a szív bal kamrájának összehúzódásakor a nagy artériákban mért nyomást jelenti (ún. szisztólés érték), míg a második szám az elernyedéskori értéket (diasztolé). A magas vérnyomásnak az a kezdeti állapota (amely, mint említettük, egészségügyi panaszokat nem szokott még okozni), nem önmagában veszélyes, hanem azért, mert hajlamosít a későbbi szív és érrendszeri megbetegedésekre. Ma már egyértelműen bizonyított, hogy a szívinfarktust (a szív koszorús ereinek az elzáródása), az agyvérzést, az erek károsodását az érelmeszesedés válthatja ki; az erek meszesedésének pedig egyik gyakori okozója a magas vérnyomás. Vannak további ún. kockázati tényezők (rizikófaktorok) is: a vér zsírtartalmának emelkedése, a dohányzás, a mozgásszegény életmód, az elhízás és a cukorbetegség. Ezekkel azonban most nem foglalkozunk. Minél régebben áll fenn a magas vérnyomás, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy az erek elmesze- sedésére számítani kell. Ez az oka, hogy olyan nagy egészségügyi jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy idejében felismerjék a magas vérnyomást. Mivel ez teljesen ártalmatlan beavatkozás, veszélytelen és fájdalmatlan, igazán csak hanyagságra vezethető vissza, ha nem ellenőrzik rendszeresen — legalább 40 éves életkor felett. Igaz, ma már nem tartozik a ritkaságok közé a fiatalkori hipertónia som. Ha valakit az ellenőrzés során „kiszűrnek”, még semmi oka nincs a kétségbeesésre. A magas vérnyomásnak ugyanis ritkán, az esetek kis százalékában van kimutatható, szervi oka (például szív. vagy vesefunkciós zavar). A hipertóniák túlnyomó többségénél semmilyen ismert, kimutatható, tényleges kiváltó ok nem húzódik meg a háttérben. Az ilyen magas vérnyomást nevezik orvosi nyelven esszenciális hipertóniának. Ha a magas vérnyomást idejében észreveszik, akkor az esetek jó részében pusztán diétával (konyhasóban szegény étrenddel) vissza lehetne szorítani az emelkedett vérnyomás-értékeket. Vannak emberek, akik szinte automatikusan sószóróhoz nyúlnak, ha étkezéskor leülnek az asztalhoz. Pedig a szervezetbe történő sóbevitel — a statisztikai adatok szerint — mintegy kétszerese hazánkban az élettanilag indokolt mennyiségnek. Célszerű — legalább a diagnosztizált magas vérnyomás esetén — az étrendet úgy ösz- szeállítani, hogy a sóban eleve gazdag (például az azzal konzervált) ételeket elhagyjuk. Ilyen például a füstölt hentesáru, a sós halak, a szardellapaszta, a sóban eltett zöldségfélék. Utóbbiakból felhasználás előtt a sófelesleg jó része kellő ideig történő áztatással kimosható. Az is segíthet, ha nem helyezünk sótartót az étkező- asztalra. Sajnos az emberek — mivel ilyenkor még nincs panaszuk — nemigen tartják be a sószegény diétát. Az orvosok talán azért is folyamodnak már kezdetben is gyógyszeres kezeléshez. Kétségtelen, hogy ma a magas vérnyomás csökkentésére alkalmas gyógyszereknek igen széles választéka áll rendelkezésre, és ezek jó része különböző támadáspontokon hatva éri el az eredményt. A kiválasztott gyógyszerrel azonban minden ilyen beteget „be kell állítani”. Ez más szóval azt jelenti, hogy mivel a gyógyszerek az egyes emberekre nem pontosan egyformán hatnak, egyedileg kell kialakítani azt a gyógy, szeradagot, amely alkalmas arra, hogy az adott személyen a kívánatos vérnyomás, értéket létrehozza. Ezt követően térnek át az ún. fenntartó kezelésre. Más az eset, ha nem esz- szenciáüs hipertóniáról van szó, hanem kimutatható szervi oka van a magas vérnyomásnak. Ez esetben előtérbe kerül az alapbetegség kezelése. Dr. Kempelen Kurt