Tolna Megyei Népújság, 1985. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-03 / 232. szám

2^PÜJSÄG 1985. Oktober 3. Zimbabwei látogatás Losonczi Pál szerdai programja Az afrikai körútja során Zi mbabwében tartózkodó Lo­sonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke Hóhért Mugabe kor­mányfő társaságában (Telefotó) A hivatalos, baráti látoga­táson Zimbabjvéban tartóz­kodó Losonczi Pál, az Elnö­ki Tanács elnöke szerdán a világ egyik legszebb termé­szeti jelenségében, a Viktó- ria-vízesés szépségében gyö­nyörködhetett. Egyórás re­pülőút után érkezett Zim­babwe északnyugati csücs­kébe a magyar államfő és hivatalos kísérete. A vidéki programra Losonczi Pált el­kísérte Nathan Shamuyarira, zimbabwei tájékoztatásügyi miniszter. A híres idegenfor­galmi vidék repülőterén ün­nepélyesen fogadta a ma­gyar vendéget Észak-Mata- belgföld kormányzója és több száz helyi lakos. A vízesés meglátogatása előtt még szerepelt a prog­ramban egy érdekes kroko­dilfarm megtekintése. Farm ez és nem állatkert, mert valósággal nagyüzemi mó­don tenyésztik a hüllőket, hogy bőrüket exportálják. Több mint kétezer krokodil látható itt 50 centiméteres­től 4,5 méteresig a legkülön­bözőbb nagyságúak. A farm régi lakója a 445 kilogrammos „Big Daddy” (Nagy Apuci) Afrika legnagyobb fogságba ejtett krokodilja. Elmondták Losonczi Pálnak, hogy a kro­kodil húsának fogyasztása is egyre elterjedtebb. Ezért azt is értékesítik. A vízesés meglátogatása után kellemes hajókirándu­lás következett a Zambézi folyón. a Zambézi folyó 2700 kilométeres és a kirán­dulás szakaszán az egyik part Zambiához, a másik Zim­babwéhez tartozik. A parton A szovjet kormány szer­dán, Moszkvában, a TASZSZ hírügynökség útján az alábbi nyilatkozatot tette közzé: Mint jelentések arról már beszámoltak, Bejrútban az egyik szélsőséges muzulmán csoportosulás szeptember 30- án túszként foglyul ejtette Libanonban működő szovjet intézmények négy munkatár­sát. A bűncselekmény elkö­vetői az egymással szem­ben álló libanoni csoportosu­lások fegyveres akcióival kapcsolatos követeléseket tá­masztottak. A Szovjetunió­nak ezekhez az események­hez a legkisebb köze sincs. Szovjet részről azonnal in­tézkedéseket foganatosítottak a szovjet állampolgárok ki­szabadítása érdekében. Mindazonáltal a bűnözők to­vábbra is erőszakkal fogva jól lehetett látni a vadon ál­latait. A tartománynak ez a vidéke ugyanis nemzeti park. Losonczi Pált az idegenfor­galmi vidék központjában a helyi lakosok sokasága üd­vözölte. Az Európából, ten­geren túlról jött, éppen itt turistáskodó külföldiek is szorgosan fotózták a magyar államfőt és örültek, hogy az ünnepélyes fogadtatáskor tartják őket, Október 2-án pedig meggyilkolták közülük az egyiket. Megbocsáthatatlan gaz­tettről van szó, annyival is inkább, miivel a Szovjetunió mindig is a libanoni és a többi arab népek barátja volt, következetesen Libanon egysége, függetlensége és te­rületi épsége megőrzése, az országban folyó vérontás be­szüntetése és az ottani prob­lémák politikai megoldása mellett emélt szót. A Libanonon belüli közös­ségközi ellentéteknek — amelyeknek szovjet állam­polgárok is vétlen áldozatá­ul estek — az elsődleges oko­zója Izrael, amely tudatosan szítja ezeket az ellentéteket. Izraelnek is kell a felelőssé­get viseLnie e politikája kö­vetkezményeiért. adott folklórműsort, a masz­kos táncosokat ők is megnéz­hették. Az Elnöki Tanács elnöke ma elutazik Zimbabwéből és pénteken tér vissza Buda­pestre. Hazafelé ugyanis nem hivatalos jelleggel ki­térőt tesz kíséretével az óko­ri emlékeiről híres egyipto­mi Luxor városban. Felelősség terheli azokat is, akik elejét vehették volna a bűnös cselekedeteknek, meg­akadályozhatták volna a szovjet emberekkel szembeni akciót, de nem tettek meg minden lehetségesei ennek érdekében, ök nem számít­hatnak arra, hogy ez a visel­kedésük nem fog a lehető legnegatívabban kihatni a Szovjetuniónak az irányuk­ban tanúsítandó magatartá­sára. A szovjet kormány határo­zottan követeli a szovjet em­berek azonnali és feltétel nél­küli szabadon bocsátását. Ennek halogatása, vagy még- inkább a szovjet álampolgá- rokkal szembeni erőszak még jobban megnöveli mindazok bűnét, akiknek az akcióhoz ilyen vagy olyan módon köze van. A Magyar Szolidaritási Bizottság nyilatkozata A Magyar Szolidaritási Bi­zottság szerdán nyilatkozat­ban ítélte el a Palesztinái Felszabadítási Szervezet tu­niszi központja ellen intézett izraeli légitámadást, amely súlyos ember áldozatokat követelt. Az agresszióért, amelyet a szuverén Tunisz területe el­len elkövették, az izraeli kor­mányon kívül felelősség ter­heli mindazokat, akik ezt a szélsőséges politikát támo­gatják. A Magyar Szolidaritási Bizottság további támogatá­sáról biztosítja a Palesztinái Felszabadítási Szervezetet, a sokat szenvedett Palesztinái arab népet az izraeli ag- resszorök ellen folytatott igazságos harcában — feje­ződik be a nyilatkozat. PANORÁMA BUDAPEST Karl-Heinz Lugenheim, a Német Demokratikus Köz­társaság budapesti nagykö­vete hazája közelgő nemze­ti ünnepe alkalmából szer­dán baráti találkozót rende­zett rezidenciáján. Az ese­ményen megjelent Havasi Ferenc, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának titkára. Szabó István, a Termelőszövetkeze­tek Országos Tanácsának el­nöke, a Politikai Bizottság tagjai, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke, Szűrös Mátyás, a Köz­ponti Bizottság titkára, vala­mint a politikai, gazdasági és kulturális élet számos ve­zető képviselője. * Dangászurengin Szaldan, a Mongol Népköztársaság bu­dapesti nagykövete szerdán koktélt adott a nagykövet­ségen a magyar—mongol ba­rátsági és együttműködési szerződés aláírásának 20. év­fordulója alkalmából. Részt vett az eseményen Czinege Lajos, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Őszi István, az MSZMP KB külügyi osztá­lyának helyettes vezetője, Barity Miklós, külügymi­niszter-helyettes, valamint a politikai, a gazdasági és a kulturális élet számos vezető képviselője. BELGRAD Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Ál­lamtanácsának elnöke a JKSZ KB elnöksége és a Jugoszláv SZSZK elnöksé­ge meghívására szerda dél­előtt háromnapos hivatalos baráti látogatásra Belgrád- ba érkezett. Szovjet kormánynyilatkozat a bejrúti túszügyről Belga dilemma Vissza lehet-e küldeni a telepített rakétákat? El lehet-e a gyakorlatban érni, hogy az amerikaiak le­szereljék a már 'telepített ra­kétáikat? Elképzelhető-e ilyesmi? Van-e egyáltalán értelme a békeharcosok és más politikai körök ilyen kö­vetelésének? A kérdést gyakran teszik fel Belgiumban, különösen mostanában, a választási kampány heteiben. A rakéta­ügy egyike a legfontosabb pontoknak a pártdk válasz­tási programjában. Vannak pártok, amelyek hajthatat­lanok : rakétamentesnek akarják látni Belgiumot. De vannak oUyanök is, amelyek rakétaellenes álláspontjuk­ban elmennék odáig, hogy harcót hirdetnek a további telepítések - megakadályozá­sára (Belgiumban 48 rakétát vett a NATO tervbe, ebből eddig il6-ot telepítettek), de hajlandók eltűrni a már te­lepi tetteket. Nem hiszik, hogy lehetne másként. „Ez mégsem egy postai csomag, amelyet egyszerűen vissza lehet küldeni a feladónak” — mondják. Tényleg nem küldhető vissza? Ennék megválaszolá­sára vállalkozott Rik Cool- saet, a nemzetközi jog belga tudósa, a brüsszeli Emile Vandervelde intézet munka­társa. Rik Coolsaet abból indul ki: ha olyan párt vagy párt­koalíció kerülne kormányra, amelynek programjában sze­repel a rakéták 'leszerelése, reális-e ilyen követeléssel ki­lépni a nemzetközi porond­ra? A szerző igennel vála­szól. Az a tény — írja — hogy Belgium tagja a NA- TO-nak, nem csorbítja szu­verenitását. 1985 márciusá­ban a hivatalban lévő kor­mány döntött arról, hogy te­lepítsenek 16 rakétát a Flo- rennes-i támaszponton. Ha nincs jogi akadálya, egy, a rakéták kivonását ki­mondó kormányhatározat­nak, vajon milyen eszközei vannak az Egyesült Álla­moknak, amelyekkel a kor­mányt egy ilyen határozat visszavonására kényszerü­li etné? Erőszakos, fegyveres beavatkozásra bizonyára nem szánná el magát. Meg­próbálkozna azonban hivat­kozni a szövetségi elkötele­zettségre. Ha ez nem használna, megkísérelne alkudni: politi­kai engedményeket, gazdasá­gi és pénzügyi kedvezménye­ket ajánlana, esetleg belga gépi, vagy hadiipari beren­dezések magas, megveszte­gető áron való megvásárlá­sát. Végső esetben bizonyá­ra gazdasági blokáddal is fenyegetőzne: a COCOM-lis- tára hivatkozva megakadá­lyozná belga termékek egész sorának exportját, semmi­lyen belga árut nem enged­ne be az Egyesült Államok­ba és megtiltaná amerikai berendezések eladását Bel­giumnak. Vagyis, ki lenne téve az Egyesült Államok zsarolásának. Két dologgal azonban szá­molni kell. A belga kor­mány ilyen döntése esetén a rakéták hívei (Rik Coolsaet itt említi is néhány belga politikus nevét) minden le­hető támogatást megkapná­nak Washingtontól, hogy megnehezítsék, lehetetlenné tegyék a kormány helyzetét. A NATO-n belül pedig Bel­gium a sor végére kerülne, s újjal mutogatnának rá. A belga diplomáciának nyilván nagy erőfeszítéseket kellene tenni, hogy visszaállítsa az ország nemzetközi tekinté­lyét, ahogyan például meg­tették ezt a görögök. Elszigetelve azonban nem lenne Belgium a nemzetkö­zi porondon. Hiszen a világ igen sok országának rokon- szenvét megnyerné — fejezi be tanulmányát a szerző. — Szélesíthetné kapcsolatait a kelet-európai országokkal, ahogyan erre volt példa Pierre Harmel kormánya idején. És számíthatna az el nem kötelezettek és a fejlő­dő országok nagy táborára. Mai kommentárunk Hazánk és az ENSZ Az évfordulók egybeesése általában véletlen, de né­ha mégis szimbolikus jelentőségre tehet szert. A dátu­moknak ilyen egybeesése hozta például, hogy a ma­gyar külügyminiszter az ENSZ-közgyűlés mostani ju­bileumi ülésszakán csaknem ugyanazon a napon mond­ta el beszédét, mint épp egy negyedszázaddal ezelőtt Kádár János. S ha már a párhuzamoknál tartunk: nem esik távol egymástól az a két ünnepi esemény sem, amelynek keretében az Egyesült Nemzetek Szer­vezete megalakulásának negyvenedik, illetve hazánk csatlakozásának harmincadik évfordulójáról fogunk megemlékezni — október végén, illetve december kö­zepén. A negyven, harminc, huszonöt évvel ezelőtti fej­lemények, illetve napjaink világszerte természetesen számtalan vonatkozásban eltér, a dátumoknak ez a kerek íve mégis alkalmat kínál annak felvillantására, milyen szerepet tölt be hazánk a világszervezetben. Magyarország megváltozott pozícióját, országunk szavának, állásfoglalásának súlyát mi sem jelzi pon­tosabban, mint Kádár János említett, 1960. október 3-i, illetve Várkonyi Péter mostani felszólalása közötti el­térés. A két beszédet újraolvasva világos, hogy első­ként annak idején hazánk nemzetközi megítélésének megjavítására, az 1956 utáni konszolidáció eredmé­nyeinek elismertetésére kellett összpontosítani. Kádár János nagy figyelemmel kísért felszólalása is hozzájá­rult ahhoz, hogy a hatvanas évek elejére végleg leke­rült a világszervezet napirendjéről a „magyar kérdés". Megbecsülésünket, az ENSZ munkájából vállalt te­endők méltánylását jelzi, hogy azóta több magyar dip­lomata töltött, illetve tölt be felelős posztot az ENSZ magas fórumain — emlékeztessünk csak Hollai Imrére, akit a 37. ülésszak elnökévé választottak. Fővárosunkat több ízben — utoljára a múlt évben — kereste fel az ENSZ főtitkára. Ami a tartalmi párhuzamokat illeti, ott jóval egyszerűbb a folyamatosság, a változatlan alapállás kimutatása. Várkonyi Péter beszédét — akár­csak a negyedszázaddal ezelőtti felszólalást — a nem­zetközi béke és biztonság kérdésének és szolgálatának szándéka hatotta át. A magyar külpolitika alapja, erő­feszítéseink célja a nemzetközi légkör javítása, a né­pek közti együttműködés bővítése, — jelentette ki a magyar külügyminiszter, hozzátéve, hogy hazánk (ter­mészetesen nemcsak a világszervezet fórumain, hanem minden egyéb rendelkezésre álló diplomáciai csator­nán) a jövőben is e törekvések jegyében kíván tevé­kenykedni. SZEGŐ GÁBOR Jugoszláv bírái delegáció járt Szekszárdim A testvérvárosi kapcsolat keretében bírói delegáció lá­togatott Szekszárdra a ju­goszláviai Becséről. Tagjai voltak: Ljubomir Vujasino- vic, a becsei bíróság elnöke, Bogdan Vinovic, az újvidéki bíróság elnöke és iPfau Kal­man becsei bírósági bíró. A delegációt dr. Szigeth Ferenc, a Szekszárdi Városi Bíróság elnöke és Kovács János városi tanácselnök fo­gadta. A jugoszláv vendégek lá­togatást tettek a Tolna Me­gyei Bíróságnál, ahol dr. Molnár István, a megyei bí­róság elnöke tájékoztatta őket a helyi ítélkezés hely­zetéről. A delegáció tagjai szek­szárdi üzemlátogatáson is részt vettek, a Mezőgép Vál­lalat munkájával ismerked­tek. Nyereményjegyzék az 1985. október 1-én megtartott szeptember havi lottó jutalom- sorsolásról, melyen a 39. heti szelvények vettek részt. A nye­reményjegyzékben az alábbi rö­vidítéseket használtuk: A — vásárlási utalvány (1000 Ft) B — Skoda 120 GLS tip. sze­mélygépkocsira szóló utalvány C — Moszkvics 2140 tip sze­mélygépkocsira szóló utalvány D — színes tévé videó-magnó­val (88 900 Ft) E — Polski Fiat 126 tip. sze­mélygépkocsira szóló utalvány F — Fisher Hi-Fi torony (56 000 Ft) G — JVC PC—11 L tip. rádió­magnó (36 000 Ft) H — Sharp QT 95 tip. rádió­magnó (36 000 Ft) I — Viking CTV 556 tip. szí­nes tévé (24 400 Ft) J — Hitachi rádió-magnó (12 300 Ft) K — Hang-fény utalvány (50 000 Ft) L — Szerencse-utalvány (40 000 Ft) M — Otthon lakberendezési utalvány (30 000 Ft) N — DYRAS STR—S 777 tip. rádió-rhagnó (20 000 Ft) O — Zenesarok-utalvány 20 ezer Ft) P — Vásárlási utalvány (20 000 Ft) Q — Vásárlási utalvány (10 000 Ft) R — Vásárlási utalvány (9000 Ft) S — Vásárlási utalvány (7000 Ft) T — Vásárlási utalvány (5000 Ft) U — Vásárlási utalvány (4000 Ft) V — Vásárlási utalvány (3000 Ft) Z — Vásárlási utalvány (2000 Ft) A nyertes szelvényeket 1985. október 25-ig kell a totó-lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok, vagy a posta útján a Sportfo­gadási és Lottóigazgatóság cí­mére (1875, Budapest V., Mün- nich Ferenc utca 15.) eljuttat­ni. 2 332 693 p, 2 340 060 V, 2 406 363 s, 2 413 730 p, 2 428 464 V, 2 435 831 V, 2 443 198 Z, 2 472 666 V, 2 487 400 Z, 2 494 767 z, 2 524 235 s, 2 546 336 u, 2 568 437 q, 2 575 804 [ t, 2 597 905 r. 2 605 272 1, 2 612 639 1, 2 620 006 1, 2 627 373 1, 2 649 474 t, 2 664 208 U, 2 678 942 S, 2 686 309 b, 2 693 676 e, 2 701 043 t, 2 708 410 V, 2 715 777 1, 2 723 144 1, 2 730 511 q, 2 737 878 z, 2 745 245 1, 2 752 612 1, 2 767 346 n, 2 774 713 n, 2 782 080 n, 2 796 814 m, 2 804 181 m. 2 81.1 548 1 n, 2 818 915 q. 2 848 383 s, 2 855 750 • t, 2 863 117 t, 2 870 484 n, 2 877 851 z, 2 885 218 n. 2 892 585 z. 2 907 31S 1 1, 2 922 053 1, 2 936 787 Z, 2 944 154 O, 2 951 521 of 2 966 255 1, 2 973 622 t, 2 980 989 z, 2 988 356 m. 44 656 108 t,44 663 475 o, 44 670 842 V. 44 869 751 m. 44 884 485 m, 55 662 406 P. 55 669 773 1. 55 677 140 o. 55 868 682 n. 55 883 416 p. 76 002 693 r. 76 024 794 1, 76 032 161 s. 76 039 528 s, 76 046 895 m. 80 010 341 V, 80 017 708 s. 80 025 075 V, 80 032 442 r. 80 039 809 z. 80 069 277 V, 80 076 644 r, 80 098 745 q. 80 113 479 u, 80 120 846 u, 80 135 580 s. 80 142 947 s. 80 150 314 V, 80 157 681 z. 80 201 883 z, 80 209 250 q. 80 216 617 s, 80 223 984 q. 80 231 351 r, 80 238 718 V, 80 246 085 z. 80 260 819 q. 80 268 186 r, 80 282 920 z, 80 290 287 z, 80 312 388 V, 80 319 755 q. 80 327 122 z. 80 349 223 i. 80 393 425 z. 80 415 526 z. 80 437 627 1. 80 452 361 1. 80 459 728 r, 80 467 095 s, 80 481 829 r. 80 489 196 m. 80 496 563 m, 80 511 297 t, 80 533 398 V, 80 540 765 s, 80 577 600 s, 80 584 967 u, 80 592 334 V. 80 599 701 z,

Next

/
Oldalképek
Tartalom