Tolna Megyei Népújság, 1985. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-22 / 248. szám
TCX.NA 2 "NÉPÚJSÁG 1985. október 22. Losonczi Pál beszéde az ENSZ jubiláris ülésszakán (Folytatás az 1. oldalról.) kad, hogy nem vagyunk passzív szemlélői a Földünkön végbemenő politikai, társadalmi, gazdasági folyamatoknak, hanem kifejtjük álláspontunkat és igyekszünk erőnkhöz mérten erősíteni a tárgyalások szellemét. A Magyar Népköztársaság az ENSZ-ben folyó sokoldalú véleménycseréket és a kétoldalú kapcsolatokat egyaránt a nemzetközi dialógus fontos, nélkülözhetetlen elemének tekinti, s elhatározott szándéka, hogy az ENSZ-ben is megpróbálja a maga eszközeivel elősegíteni egészségesebb nemzetközi légkör, biztonságosabb világ kialakítását.' A Magyar Népköztársaság, népünk teljes egyetértésével, széles körű, kiegyensúlyozott külpolitikai tevékenységével arra törekszik, hogy hazánk, népünk érdekeit kifejezve biztosítsa nemzetünk függetlenségét, társadalmunk fejlődését, s egyben hozzájáruljon az emberiség megmentését és előrehaladását szolgáló felelős erőfeszítésekhez. Az alapokmányban lefektetett, ma is érvényes elvekkel és célokkal összhangban, szövetségeseinkkel együttműködve, a jövőben is erőfeszítéseket teszünk a különböző társadalmi berendezkedésű országok közötti párbeszéd fenntartására, a nemzetközi együttműködés szélesítésére, a feszültséggócok politikai úton való rendezése módozatainak keresésére, a békés egymás mellett élés szellemének és gyakorlatának erősítésére. A tapasztalatok minden józanul mérlegelő politikus számára azt kell, hogy igazolják: hosszú távon a korlátozás és a diszkrimináció, különösen pedig az erőszak elhibázott út, amely nem vezethet el az egyes országok, régiók, sőt, az egész világ gondjainak, problémáinak rendezéséhez. Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi kapcsolatok ápolásának és bővítésének, a nemzeti szuverenitás feltétlen tiszteletének, a kölcsönös előnyökre épülő együttműködésnek, a problémák, viták tárgyalásos rendezésének nincs az emberiség számára elfogadható alternatívája. Ennek tudomásulvétele, elfogadása és alkalmazása végső soron a létezés alapfeltétele. Ennek felismerése tükröződik kontinensünk, valamint a más földrészek országaival fenntartott kapcsolatainkban, minden külpolitikai lépésünkben. Az elmúlt évtizedek nem szűkölködtek válságokban, fegyveres konfliktusokban sem, de az utóbbi negyven év alatt született és felnevelkedett generációknak — szerencsére — legalább nem kellett átélniük Világháború okozta pusztításokat. A magyar nép nevében mondom, amelynek sok évszázados szenvedéseit, de egyben hitét a jövőben nemzeti himnusza is szenvedélyes szavakkal fogalmazza meg: azt szeretnénk, ha a jövőben nemcsak Európa, de az egész világ népei tartós békében élhetnének. Ezért döntő fordulatra van szükség a kérdések kérdésében, a leszerelés ügyében. Napjainkra immár a világűrt is fenyegető fegyverkezési verseny túllépett minden józan emberi ésszel felfogható mértéket. Minden újabb fegyverrendszer megjelenése tovább növelné a bizonytalanságot, az emberiség teljes pusztulásának veszélyét, ezt ma már szinte felesleges bizonyítani, annyi tény és adat, tudományos érv ismert erről a világban. A földgolyó szocialista fele az elmúlt években is átfogó és részkezdeményezések egész sorát tette a nukleáris és hagyományos fegyverzet korlátozásának előmozdítására, a katonai szembenállás lehető legalacsonyabb szintjének kialakítására, az egyenlő biztonság következetes figyelembevételével. Ebből a szempontból igen nagy jelentőségűek a legutóbbi — többek között itt, az ENSZ- palotában elhangzott — szovjet kezdeményezések is. amelyekét teljes mértékben támogatunk. Reméljük, hogy a józanságot sugalló javaslatok józan feleletekre és követésre találnak a másik oldalon is. Aggódva látjuk azt is, hogy napjainkban a kedvezőtlen irányzatok felerősödé. sét jelzi a konfrontációra, a válsághelyzetek kiélezésére törekvő szélsőséges körök nagy befolyása és hatása a világpolitika alakulására. A Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok viszonya ebből a szempontból nézve is meghatározó a nemzetközi kapcsolatok rendszerében. Ezért természetes, hogy — másokkal együtt — a magyar kormány bizakodó várako. zással tekint a novemberi szovjet—amerikai csúcstalálkozóra, amelynek résztvevőitől nem kis felelősséget vár el a nemzetközi közösség. Szilárd meggyőződésünk: az egyetlen járható útnak az enyhülési irányzat minden lehetséges elemének erősítését. a válsággócok felszántó, lását, újabb konfliktusok ki. alakulásának megelőzését, a nemzetközi légkör megtisztítását, a bizalomra épülő alkotó együttműködést tekintjük a világ számára. Erre kell felhasználni az ENSZ testületéit, minden lehetséges nemzetközi fórumot, a két- és sokoldalú érintkezések minden formáját. Engedjék meg, hogy e helyről újból Magyarország támogatásáról biztosítsam az Egyesült Nemzeteket és tisztelt főtitkárát, akinek tevékenységét hazánkban megbecsülés övezi. Bízom benne, hogy a 40. jubileumi közgyűlés építő, előretekintő szellemben foly. tatja munkáját, hatékony lépéseket tesz a fegyverkezési hajsza megállítására, az együttműködés elmélyítésére, a nemzetközi béke és biztonság fokozására. Ehhez kíván hozzájárulni továbbra is a Magyar Népköztársaság. * Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke hétfőn az ENSZ székházában találkozott és megbeszélést folytatott Daniel Ortega niea- raguai elnökkel. A baráti légkörű megbeszélésen eszmecserét folytattak a két ország kapcsolatainak időszerű kérdéseiről, a nemzetközi helyzetről. Losonczi Pál kifejezésre juttat, ta a magyar nép szolidaritását Nicaragua népének az ország függetlensége és nem. zeti felemelkedése érdekében kifejtett erőfeszítéseivel. PANORAMA BUDAPEST Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fótit, kára táviratban üdvözölte AU Nasszer Mohammedet, a Jemeni Szocialista Párt Központi Bizottságának főtitkárává történt újjáválasztása alkalmából. Sarlós István, az Ország- gyűlés elnöke hétfőn hivata. los látogatásra Párizsba utazott Aíain Pohernek, a francia szenátus elnökének meghívására. HAVANNA Hétfőn Kubába érkezett Radzsiv Gandhi indiai miniszterelnök. A magas rangú vendég Fidel Castro kubai állam, és kormányfő meghívására tesz hivatalos látó. gatást a szigetországban. ROMA Ismét Bettino Craxi kapta az új olasz kormány megalakítására szóló megbízatást. Francesco Cossiga köztársasági elnök hétfőn délben rendelte be hivatalába a múlt héten lemondott szocialista párti politikust, s bízta meg a kormányalakítással. Ismeretes, hogy a kormányválságot a republikánus párt robbantotta ki azzal, hogy kivált a kormányból. BRÜSSZEL A nyugat-európai közös, ség külügyminiszterei hétfőn kezdik tárgyalni Luxemburgban — egyelőre nem hivatalos eszmecsere formájában — a KGST javaslatát a két gazdasági közösség együttműködési megállapodásáról. BELGRAD A dalmát tengerparti Cav. tatban hétfőn megnyílt a „Szocializmus a világban” elnevezésű nemzetközi értekezlet. amelyre 40 szocialista, szociáldemokrata és haladó politikus, ideológus és teoretikus érkezett. A tanácskozáson hazánkból Huszár István, a Párttörténeti Intézet igazgatója, és Halay Tibor, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének igazgatóhelyettese vesz részt. Üzlet a romokon „Valaki balszerencséje, másvalaki jószerencséje" — tartja az ősi levantei kereskedő közmondás amelyet egyesek igen időszerűnek tartanak mostanában, hogy már tizedik éve tart a polgárháború az országban. Legalábbis sokaknak van balszerencséjük. A legjobb napi üzleteket persze, a különböző milicisták „lövik le" i— a szó szoros értelmében. A UP1 amerikai hírügynökség tudósítója elkísért egy fegyveres üzletembert, aki a főként mohamedánok lakta Nyugat-Bejrút Zajdanie kerületébe indult „bevásárló körútra" egy hajnali kiadós utcai csatározás után. „Nem eladók véletlenül?” — kérdezte a milicista a pizsamás autótulajdonosoktól, akik elkeseredetten méláztak éppen ronccsá lőtt Toyotájuk, BMW-jük, Mercedesük fölött. A válasz az esetek többségében igenlő volt, és a fegyveres egy órán belül öt roncskocsit szállíttatott el — eredeti értékük töredékéért — platós teherautóján. Nem titok: ez a milicista csak délután \és este háborúzik, délelőtt saját karosszérialakatos-műhelyében dolgozik és vagyonokat keres. Nagy üzlet a roncskocsi — meg a hasonló forrásokból származó alkatrészekkel folytatott kereskedelem — a háború sújtotta Libanonban. Az ország üzleti élete hagyományosan a keresztény, és kisebb mértékben a vele kiegyezett szunnita mohamedán nagypolgárság kezében volt. Az 1943-as alkotmány — amelyet most a mohamedánok javára át akarnak alakítani — előírta, hogy például \a központi bank kormányzójának tisztét csak keresztény töltheti be. Legendák keringtek a nemzetközi pénzvilágban arról, hogy a termelését fokozatosan megszüntető, exportálni hovatovább semmit sem tudó Libanon fizetési mérlege miként mutatott fel évről-évre növekvő többletet a polgárháború első hét—nyolc évében — hála a Ciprusra áttelepült libanoni bankok bravúros pénzkezelő tevékenységének, a milíciák és a PFSZ számláira kívülről áramló összegeknek, a ká- bitószerkereskedelemnek. Noha a külföldi pénzforrások az utóbbi 2—3 évben némileg megcsappantak, a keresztény frontot kézben tartó Dzsemajel család tagjának, Aminnak az államfővé választása, 1982 után mégis úgy tűnt: tovább is növelhető a keresztény nagypolgárság és a ■keresztény milíciák üzleti befolyása. Hisz övék lettek a legjobb kikötök, a benzin, a dohány és más cikkek forgalmára saját vámokat és adókat vetnek ki, kézben tartják még az „ellenség”, a nyugatbejrúti mohamedán lakosság üzemanyag- és kenyérellátását is. A kormányzat gazdasági posztjaira Dzsemajel a saját embereit ültette be. Am az utóbbi két évben a libanoni élet minden korábbinál inkább pokollá vált, a frontok állandóan mozogtak, teljessé vált a létbizonytalanság, széttöredeztek a közösségek nem harcoló tagjai között addig fennmaradt mindennap í kapcsolatok is — ez alkalmasint kérdésessé teszi a gazdasági befolyás „hasznosítását”. Minek, ha közben normálisan kereskedni már nem lehet a vérrel kijelölt közösségi határokon túl? Sok kereszténynek ez már nem kedvez, legalábbis annak a keresztény kispolgári-kereskedő rétegnek egyáltalán nem, amely a polgárháborúban a keresztény harci front fő támasza volt. Ahogyan mind magasabbra csap Nyugat-Bejrútban az iszlám harag, és szaporodnak a közösségközi összecsapások, a mohamedán városrészben eddig kitartott keresztény családok úgy kénytelenek otthagyni lakásukat, boltjukat, ha kedves az életük. „Az ügynök megmondta, mennyit ad a lakásomért, és ki vagyok én, hogy alkudozzam vele?" — mondja kényszerű szerénységgel egy keresztény, aki nemrég költözött át a keleti városrészbe. Közel 100 ezer dollárt érő többszobás házát kevesebb mint '50 ezerért „vette meg" egy milicista. Valóban, az ingatlan a másik nagy üzlet mostanában Bejrútban, amíg még van ingatlan. A valaha fényreklámoktól, kereskedők hívogató szavától hangos Hamra sugárúti kereskedő központban a boltok többségén most az „eladó” felirat látható. Az eladók zöme keresztény, aki felszámolja butikját a nyugati ,városrészben. Egy utcai árus panaszolja: „Naponta átkeltem (a két városrészt elválasztó, orvlövészek pásztázta senki földjén) a zöld vonalon. Eddig kétszer kiraboltak, egyszer elraboltak. Szeptemberben pedig ellopták a kocsimat. Kész, többet nem jövök”. Valójában mindez nemcsak a kereskedőket, hanem nyugat-bejrúti vásárlóikat is sújtja. Végül csak a „patkányok” maradnak. Így nevezik azokat a csoportokat, amelyek az utcai lövöldözések után mindig rendre megjelennek — fegyverrel, vagy anélkül — s „szétrágják”, ami marad: törött bútorokat, ajtó-, ablakkereteket, más épülettartozékokat. Ezeket tonnaszám értékesítik. Aknatűz és pokolgép-robbanás után tróglival hordják el a szétfröcskölt üvegcserepet — ebből él egy-két üveggyár a déli országrészben. Más balszerencséje másvalaki jószerencséje? Mind kevesebbeknek az Libanonban. Bizottságokban folytatja munkáját az európai kulturális fórum Az európai kulturális fórum hétfőtől négy héten át kulturális területek szerint létrehozott, úgynevezett kisegítő munkaszervekben — munkabizottságokban — vitatja meg a napirendjén szereplő három témakört: az alkotó tevékenység, a terjesztés és az együttműködés kérdéseit. Hétfőn délelőtt a Budapest Kongresszusi Központban Varga Imre Kossuth-dí- jas szobrászművész és Üjfa- lussy József akadémikus, zenetudós elnökletével megtartotta első ülését a képzőművészetekkel, illetve az előadóművészetekkel foglalkozó két munkacsoport. Az ülések kezdetekor sorshúzással döntöttek arról, hogy a házigazda ország képviselőjét követően melyik állam küldötte veszi át az elnöki tisztet. Ennek eredményeként a délutáni ülésen az első munka- csoportban Spanyolország, a másodikban Norvégia delegátusa elnökölt; ezt követően az elnöklés sorrendje a francia ABC szerint naponta változik majd. A helsinki eljárási szabályok és az európai biztonsági és együttműködési értekezletet követő összeurópai találkozók hagyományai szerint a munkacsoportok zárt ajtók mögött üléseznek. A fórumra számos ismert kulturális személyiség és alkotóművész érkezett Budapestre, a résztvevő államok küldöttségeinek tagjaként. Az MTI munkatársainak értesülései szerint a képzőművészetekkel foglalkozó munkacsoportban a felszólalók olyan kérdésekről fejtették ki nézeteiket, mint a művészek társadalmi felelőssége, a művészetek támogatásához szükséges feltételek, a művészek szerepe az emberi környezet esztétikumának megteremtésében. Több javaslat hangzott el arról, hogy miként lehetne előmozdítani a résztvevő államok kortárs képzőművészetének szélesebb körű kölcsönös megismertetését. Az előadóművészetek kérdéseivel foglalkozó munkacsoport ülésén élénk eszmecsere bontakozott ki arról, milyen támogatásra lenne szükség a kis népek drámairodalmának nemzetközi megismertetéséhez. Többen az ezzel kapcsolatos pénzügyi nehézségeket és a nyelvi korlátokat nevezték meg legfőbb akadályként, szorgalmazva, hogy az államok nyújtsanak nagyobb pénzügyi támogatást az UNESCO égisze alatt működő Nemzetközi Színházi Intézet nemzeti tagozatainak tevékenységéhez. Hangsúlyozták: az intézet nélkülözhetetlen szerepet tölt be a kortárs drámairodalom alkotásainak népszerűsítésében. Az ülésen hangsúlyozták, hogy a drámairodalom és a színházművészet a népek önkifejezésének, a kulturális identitás megőrzésének egyik legfontosabb eszköze. Az egyik, Nyugat-Európából érkezett résztvevő pedig rámutatott: a színház nem nyereséges vállalkozás, ezért kormányzati eszközökkel is támogatást kell nyújtani a társulatok fenntartásához, mert az alkotói szabadság nem lehet teljes, ha az alkotóműhelyek állandó pénzzavarral küszködnek. Többen szorgalmazták, a színházi együttesek cseréjének bővítését, a közvetlen alkotói kapcsolatok elmélyítését. A délutáni ülésen felszólalt Űjfalussy József is, aki a magyar zenekultúra fejlődéséről, zenei életünk mai jelenségeiről és nemzetközi kapcsolatairól adott áttekintést. Kádár János vezetésével magyar párt- és kormányküldöttség érkezett Szófiába (Folytatás az 1. oldalról) A küldöttség tagja Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnöke, Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, Szergej Szo- kolov, a Szovjetunió marcalija, az SZKP KB PB póttagja, honvédelmi miniszter, Konsztantyin Ruszakov, az SZKP Központi Bizottságának titkára, és Borisz Arisz- tov külkereskedelmi miniszter. A küldöttséget az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjai és póttagjai, a központi bizottság titkárai búcsúztatták a moszkvai repülőtéren. A szófiai repülőtéren a delegációt Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, a bolgár államtanács elnöke, Grisa Filipov, a BKP KB PB tagja, a bolgár minisztertanács elnöke, és más bolgár párt- és állami vezetők fogadták. A TASZSZ hírügynökség jelentése szerint a PTT soros ülésére hétfőn a bolgár fővárosba érkezett továbbá: A Német Demokratikus Köztársaság küldöttsége, Erich Honeckernek, az NSZEP KB főtitkárának, az NDK államtanácsa elnökének vezetésével; A Lengyel Népköztársaság küldöttsége, Wojciech Jaru- zelskinek, a LEMP KB első titkárának, a lengyel minisztertanács elnökének vezetésével; A Román Szocialista Köztársaság küldöttsége, Nicolae Ceausescunak, az RKP főtitkárának, államfőnek vezetésével ; A Csehszlovák Szocialista Köztársaság küldöttsége, Gustav Husáknak, a CSKP KB főtitkárának, köztársasági elnöknek vezetésével. Ezeket a delegációkat ugyancsak Todor Zsivkov, Grisa Filipov és más bolgár párt- és állami vezetők fogadták. Rakowski a társadalmi aktivitásról — Kezd megszűnni a lengyelek politikai közömbössége — állapította meg Mieczyslaw Rakowski lengyel minis25terelnök-helyet- tes. A gdanski műszaki egyetem hétfői tanévnyitó ünnepségén mondott beszédében kiemelte, hogy az október 13-i képviselőválasz, fást megelőző kampányban tömeges méretekben kezdett megmutatkozni az állampolgárok társadalmi és politikai aktivitása. Több mint 5 ■millióan vettek részt a választási gyűléseken, sokan tettek fel kérdéseket a képviselőjelölteknek, az állami vezetőknek, gyakran vitába is szálltak velük. Rakowski emlékeztetett rá, hogy a szükségállapot 1981. decemberi bevezetése után tömeges méreteket öltött az apátia, a közélettől, a politikától való elfordulás, ami érthető módon nem segítette a mély gazdasági, erkölcsi és politikai válságból való kilábalást. Éppen ezért nagy jelentőségű az a tény, hogy a parlamenti választáson a szavazásra jogosultak csaknem 79 százaléka vett részt — mutatott rá a miniszterelnök-helyettes.
