Tolna Megyei Népújság, 1985. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-17 / 244. szám
2*ÉPÜJSÁG 1985. október 17. Európai kulturális fórum (Folytatás az 1. oldalról.) A ciprusi küldöttség nevében, Konsztantinosz Leon- tiu kulturális attasé azt hangoztatta, hogy a budapesti tanácskozás reményt fejez ki: a béke, a kölcsönös, jobb megértés és együttműködés reményét hordozza. Ezt segítheti elő az európai művészek, értelmiségiek, a kultúra alkotói és felelősei közötti érintkezés, véleménycsere és párbeszéd. A ciprusi küldött különös figyelmet szentelt a műemlékvédelem kérdéseinek, mert ezekben — mint mondotta — az ország egy részét 1974 óta megszálló török csapatok igen nagy pusztítást okoztak. Kole Csasule nagykövet, a jugoszláv küldöttség vezetője, neves makedón író felszólalásában elsőként népének történelméről, a nyelvének megőrzéséért vívott harcáról szólt. Ezt követően kijelentette: a helsinki folyamat a párbeszéd, az egyetértés lehetőségét kínálja számunkra. A kontinens nagylelkűséget és gondolati gazdagságot vár tőlünk, bizalommal és reménnyel tekint ránk — fűzte hozzá. A török küldöttségvezető, Cenap Keskin nagykövet elöljáróban visszautasította a ciprusi vádat, miszerint a török csapatok elpusztították a szigetország antik görög műemlékeit, s azt hangoztat, ta, hogy a török csapatok nem megszállókként tartózkodnak Cipruson. Hans Kühne nagykövet, a dán delegáció vezetője fontosnak tartotta, ihogy az érintett kormányok élő realitássá tegyék a helsinki záródokumentumot. Igen fontos, hogy a munkabizottságok őszinte, nyílt légkörben vitassák meg az egyes kérdéseket. Jósé Maria Ullrioh y Rojas, Spanyolország budapesti nagykövete, a spanyol küldöttség helyettes vezetője felszólalásában hangoztatta: a madridi találkozó szellemét szeim előtt tartva érkéz, tek Budapestre. Bíznak abban, hogy sikerül lendületet adni az európai kultúra ügyének, s ezzel az egész helsinki folyamatnak. Köpeczi Béla: A kultúra legyen a béke megerősítésének eszköze Ezután hazánk képviseletében Köpeczi Béla művelődési miniszter, a magyar küldöttség vezetője szólalt fel. — Küldöttségünk — más országok delegációihoz hasonlóan — abban érdekelt, hogy a kulturális fórum konstruktív légkörben végezze munkáját. Realisták lévén, természetesen tudjuk, hogy a tanácskozás, mint az európai biztonsági és együttműködési folyamat egyik eseménye, nem lehet független a külvilágtól, amely tele van feszültségekkel. A nemzetközi környezet azonban nemcsak sötét színekkel ábrázolható: a Helsinkiben elindult folyamat segítette a békés egymás mellett élés politikájának kibontakozását, amelynek — minden ellentmondás ellenére — nincs más értelmes, az emberiség jövőjét biztosító alternatívája. A magyar delegáció arra kapott megbízást, hogy lehetőségeihez mérten hozzájáruljon a kulturális fórum sikeréhez, és támogasson minden olyan kezdeményezést, amely arra irányul, hogy tanácskozásunk ne a konfrontáció, hanem a tartalmas és kölcsönösen hasz- ros kooperáció színtere legyen. Köpeczi Béla ezután részletesen ismertette kulturális politikánk elveit és gyakorlatát. A mai magyar művészeti életre a sokféleség a jellemző — mondotta —, különböző irányzatok vannak jelen a hagyományos realizmustól, vagy a romantikától a poszt- modernig. A szocialista társadalom a művészetek fejlődésére eszme, és értékrend- szerével, tényleges gyakorlatával kíván hatni, s ezen az alapon támogatja a humanista törekvéseket megteste. sítő, a szocialista eszmeisé- gű alkotásokat. Tere van nálunk minden olyan irányzatnak, amely nem áll szemben a művészetek alapvető funkcióival. Szembefordulunk viszont azokkal a törekvésekkel, amelyek fasiszta, mi. litarista nézeteket, a népek közötti gyűlöletet akarják terjeszteni, és nem örülünk az úgynevezett fogyasztói kultúra silány termékeinek, amelyek megosúfolják a jóízlést és az erkölcsöt. Ezek között a keretek között a magyar kulturális politika egyik fő feladatát abban látjuk, hogy minél kedvezőbb anyagi feltételeket teremtsen az igazi kulturális értékek elsajátításához és terjesztéséhez, a tehetségek kibontakoztatásához, és ezzel szolgálni tudja a magyar és az egyetemes kultúra ügyét. Kulturális politikánk szellemében őrizzük és ápoljuk nemzeti kultúránk örökségét, minden értékét, de fellépünk a nemzeti bezárkózás, a szellemi provincializmus és a sovinizmus ellen is. Felfogásunkban a nemzeti önbecsülés természetesen ötvöződik az emberiség ügye és jövője iránti közös felelősséggel, más népek tiszteletével, kulturális vívmányainak megbecsülésével. A magyar művelődéspolitika jellemzője az értékek iránti nyitottság és az értékek terjesztésének támogatása. Az elmúlt évtizedekben a magyar művelődéspolitika arra törekedett, hogy nemze. ti kultúránk és az egyetemes művészet nagy klasszikus és kortárs értékeit minél szélesebb körben megismertesse. Alig van a világirodalomnak olyan nagy műve, amely ne jelent volna meg kitűnő magyar fordításban, nagy példányszámban. A magyar közönségnek módja van arra is, hogy széles köriben tájékozódjék a jelenkori kül. földi művészetekről és irodalmakról, és megismerkedjék a legkülönbözőbb, akár vitatott irányzatok képviselőinek alkotásaival is. A szerdai ülésen szólalt fel Köpeczi Béla, a magyar küldöttség vezetője (Telefotó) Az értékek kiválasztását nem az anonim állam végzi, hanem a kiadók, színházak, filmstúdiók, kiállítási intézmények, koncertirodák döntenek arról, hogy mit jelentetnek meg, mit mutatnak be. mit terjesztenek. Az egyes szakmák — de a közvélemény különböző rétegei is — képviselőik útján vesznek részt a döntések kialakításában. A kiválasztás és a terjesztés terén említett intézményeink messzemenően figyelembe veszik a közönség rétegzettségét, különböző csoportjainak eltérő érdeklődését, igényeit és kulturális törekvéseit. A magyar kulturális kormányzat jelentős anyagi eszközökkel támogatja a kultúra terjesztését azért, hogy az értékek mindenkihez eljussanak, hogy a kulturális demokrácia elve érvényesüljön. Meggyőződésünk, hogy az élethez és a munkához való jog mellett a kultúrához való jog is az alapvető emberi jogok közé tartozik, és ennek anyagi alapját is meg kell teremteni mindenki számára. Nem állíthatjuk, hogy már elértük célunkat: az igényt a kulturális értékek iránt szüntelenül fel kell kelteni, s a kultúra támogatásához újabb erőforrásokra van szükség. A Magyar Népköztársaság széles körű nemzetközi kulturális kapcsolatokat tart fenn: csak Európában összesen 27 országgal van kormányzati szervek nevében aláírt csereprogramunk. Különleges figyelmet szentelünk a kulturális, művészeti értékek cseréjének, mert tudatában vagyunk annak a szerepnek, amelyet a humanista kultúra értékei a népek ismerkedésében, egymás iránti megértésük elmélyítésében betölthetnek. De azért is, ment ettől a cserélőd várjuk, hogy a magyar kultúra kevéssé ismert értékes alkotásai más országokban is hozzáférhetők legyenek. Kulturális értékeink cseréje számos országgal a kölcsönösség jegyében történik, Egyes nyugati országokkal azonban ez a kölcsönösség — különösen a nyelvhez kötött alkotások esetében — alig jelentkezik. Ezért számunkra különösen értékesek a helsinki záróokmány rendelkezései a kevéssé elterjedt nyelveken létrehozott irodalmi művek és más művészeti alkotások szélesebb körű megismerésének előmozdításáról. Ezek érvényesítése érdekében delegációnk javaslattal fog élni. Tudomásul vesszük, hogy a jelen konferencián részt vevő államok között, aszerint, hogy melyik társadalmi rendszerhez tartoznak, kulturális téren is eltérések vannak, de az üzleti szempontokból vagy más okból következő egyoldalúságot a kulturális cserék terén sem helyeselhetjük. M; a kulturális cserében is egyenjogúságra törekszünk, amin természetesen nem a számszerű viszonosságot értjük. A kölcsönösség megteremtésére nézetünk szerint minden kormánynak vannak eszközéi, és kívánatos, hogy a helsinki záróokmány ajánlásainak megfelelően alkalmazzák is ezeket az eszközöket. Javasoljuk tehát, tanácskozásunk fordítson megfelelő figyelmet annak vizsgálatára. hogy a résztvevő országok kormányai milyen erkölcsi, politikai támogatással, szervezeti, pénzügyi intézkedésekkel tudnák növelni hozzájárulásukat egymás kultúrájának kölcsönös megismertetéséhez, a kulturális csere kiegyensúlyozottabbá tételéhez; ahhoz, hogy a különböző népék, ezen belül a kevéssé elterjedt nyelvek kultúrája tényleges értékeihez és rangjához méltóan legyen jelen az európai kultúrában. Befejezésül hadd idézzem Thomas Mann-nak a Nép- szövetség Szellemi Együttműködési Bizottságának budapesti ülésén 1936-ban elmondott szavait: „Európa a humanizmus eszményével szorosan és elválaszthatatlanul összekapcsolt fogalom. Ez az Európa pedig csak akkor fog megvalósulni, ha a humanizmus felfedezi férfiasságát, és ama felismerés értelmében jár el, hogy a szabadság sohasem lehet ha. lálos ellenségeinek és gyilkosainak szabadosságává ... Humanizmusról beszélve Európa alapjairól és szellemi életfeltételeiről beszélünk, és ezért szükségesnek véltem arra a kapcsolatra rámutatni, amelyet a minden humanisztikus gondolatban benne rejlő természetes jóságnak a férfias határozottsággal alkotnia kell, hogy Európa továbbra is fennmaradhasson.”. — Az előrtetörő fasizmus árnyékában hangzottak el egykor ezek a szavak Magyarország fővárosában. Ma, a nukleáris háború fenyegető rémével szembenézve nem kisebb az alkotó értelmiség, a művészek felelőssége azért, hogy Európa neve valóban elválaszthatatlanul összefonódjék a humanizmus, a béke és a népek közötti együttműködés eszméjével. Éhben segíthet a kulturális fórum. A magyar delegáció egy ilyen fórum sikerén kíván munkálkodni és együttműködni mindenkivel, aki számára Európa és a kultúra ma is fontos eszményeket jelent — mondta befejezésül Köpeczi Béla. * Günther von Hase nagykövet, a nyugatnémet küldöttség vezetője felszólalásában hangsúlyozta: Európa jövője, békéje a földrész országainak alkotó együttműködésében valósulhat meg. Háborús versengés helyett kulturális vetélkedésre van szükség — hangsúlyozta. San Marino, Európa legrégibb köztársasága nevében Jósé de Mollinedo delegátus arra mutatott rá, hogy San Marino támogat minden olyan kezdeményezést a budapesti fórumon, amely a kis országok kulturális önállóságát erősíti. Jaakko Numminen államtitkár, a finn küldöttség vezetője kijelentette: A finn küldöttséget megelégedéssel tölti el, hogy az eltelt évtizedben a különböző nehézségek ellenére a helsinki folyamat sikeresen haladt előre mind a kultúra terén, mind pedig a biztonságosabb Európa, az európai együttműködés kibontakoztatása tekintetében. A norvég delegáció nevében felszólaló Dagfinn Sten- seth nagykövet kiemelte, hogy a kulturális fórum alapvető feladata, hogy konstruktív módon fejlessze tovább a már meglévő kulturális kapcsolatokat. Pantelisz Ekonomu nagykövet, a görög küldöttség vezetője kijelentette: „A görög küldöttség azzal a meggyőződéssel érkezett a budapesti fórumra, hogy a népek közötti kulturális együttműködés elválaszthatatlan az emberi jogok tiszteletben tartásától, s azzal a reménynyel, hogy a tanácskozáson a vita nem összecsapásban merül ki, hanem megvalósítható javaslatok nyomán konkrét ajánlásokhoz és kiegyensúlyozott záróközleményhez vezet.” Norman St. John-Stevas, parlamenti képiviselő, az angol küldöttség vezetője elismeréssel szólt arról, hogy a világ egyik kulturális fővárosában — ahol virágzanak a művészetek, kivált az irodalom — tanácskozik a kulturális fórum. Asegir Tryggvason nagykövet, az izlandi küldöttség vezetője nagy fontosságot tulajdonított az egyes országok regionális együttműködésének, amely — mint mondotta — jótékonyan hat a szélesebb körű globális együttműködés megteremtésére. Hervé Carrier, a vatikáni küldöttség vezetője, a pápai kulturális tanács titkára hangsúlyozta: a Szentszék örömmel vesz részt a helsinki folyamatot kiteljesítő kulturális tanácskozáson. A Szentszék amellett foglal állást, hogy a mostani, első ilyen jellegű kulturális találkozó mélyítse el a kulturális párbeszédet A szerdai tanácskozás végén a török küldöttség vezetője — a viszontválasz jogán — megjegyzéseket fűzött a görög küldött felszólalásának azon részéhez, amely szerinte országát a ciprusi ügyben bírálta. A kulturális fórum ma folytatja munkáját. Még négy ország és az UNESCO képviselője mondja el nyitófelszólalását; ezzel zárul maijd az értekezlet kezdeti szakasza: a nyílt plenáris ülések sorozata. Kambodzsában befejeződött a pártkongresszus Szerdán véget ért a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt ötödik kongresszusa, amelyen ismét Heng Sam- rint választották meg a párt központi bizottságának főtitkárává. A kongresszus megvonta az elmúlt időszak mérlegét, jóváhagyta az ország újjáépítésének, a társadalmi-gazdasági fejlődésnek 1986— 1990-ig szóló első ötéves tervét. A kongresszus küldöttei megválasztották az új összetételű központi bizottsá. got és a párt ellenőrző szerveit. A központi bizottság első ülésén megválasztotta az új összetételű politikai bizottságot és a kb titkárságának tagjait. * Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára táviratban köszöntőt, te Heng Samrint a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának főtitkárává történt újjáválasz. tása alkalmából. Szükségállapot Nicaraguába) A nicaraguai kormány kedden szükségállapotot hirdetett ki az ország egész területén. Daniel Ortega állam, fő a kormány intézkedésével kapcsolatban kijelentette: nem nézhetjük ölbe tett kezekkel az országon belüli ellenforradalmi erők akcióit. A forradalom megVédelme- zése érdekében — tette hozzá — nem engedhetjük meg olyan politikai körök, sajtószervek és egyházi szerveze. tek büntetlen tevékenységét, amelyek szabotálják a termelést, zavart és elégedetlenséget próbálnak kelteni a nép körében. Ortega hangsúlyozta, hogy bizonyos politikái csoportok és egyházi körök ellenforradalmi akcióikkal az amerikai kormánynak a forradalom lerombolását célzó terveit igyekeznek elősegíteni. Cigyesuii ftiianiUK továbbra is milliókat juttat a Nicaraguába betörő zsoldos csapatoknak, amelyek gyilkos akciókat hajtanak végre nicaraguai állampolgárok ellen és új terveket szőnek az agresszió fokozására. Továbbra is célunk az ország politikai pluralizmusának, vegyes gazdaságának és el nem 'kötelezettségének megőrzése — tette hozzá. — Ezeket a rendkívüli intézkedéseket akkor fogjuk feloldani, ha az imperialista körök véget vetnek az országunk elleni agressziónak — hangsúlyozta a sandinista vezető. Rodrigo Reyes igazságügy- miniszter hozzátette, hogy felfüggesztették a szólásszabadságot, a gyülekezési és sztrájkjogot. A magyar békemozgalom akciói a leszerelésért Az Országos Béketanács elnöksége szerdán ülést tartott. A testület megtárgyalta. hogy a magyar békemozgalom m'ilyen akciókkal vesz részt október 24. és 31. között az ENSZ leszerelési világkampányában. Az ENSZ megalakulásának 40. évfordulója alkalmából és a nemzetközi békeév magyar nemzeti programjának meghirdetésére október 24-én a Parlamentben ünnepi tanácskozást tartanak, s aznap ünnepi hangverseny is lesz. A leszerelési hét alkalmából szovjet küldöttség érkezik hazánkba. Országszerte előadások, tudományos ülésszakok, vitafórumok és baráti találkozók zajlanak majd le. Az Országos Béketanács szakbizottságai önálló akciókat is szerveznek, s ebben az időben tartja Budapesten alakuló ülését a Pedagógusok a Békéért Bizottság. Az ifjúsági békeközösségek önálló programokat rendeznek, október 30-án pedig Kaposvárott béke- és szolidaritási nagygyűlést tartanak a békemozgalomban együttműködő t ársa dá lm i szervezetek. PANORÁMA BUDAPEST A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága meghívására szerdán Budapestre érkezett az NDK-beli Szabad Német Ifjúság (iFDJ) delegációja, amelyet Eberhard Aurich, az FDJ Központi Tanácsának első titkára vezet. A küldöttség megkezdte megbeszéléseit a KISZ Központi Bizottsága Hámori Csaba első titkár vezette tárgyalócsoportjával. * (Hetényi István pénzügy- miniszternek és Nedeljko Mandicsnak, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács (kormány) tagjának, a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság társelnökeinek vezetésével szerdán a Parlamentben megkezdte munkáját a bizottság 12. ülésszaka. HANOI iFaluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke küldöttség kíséretében szerdán Hanoiba érkezett, ahol október 16—19. között tárgyalásokat folytat a két ország közötti gazdasági együttműködés fejlesztéséről, és az 1986—1990. évi tervkoordinációról. PEKING Teng Hsziao-ping, a KKP központi tanácsadói bizottságának elnöke és Alessandro Natta, az Olasz Kommunista Párt főtitkára szerdán találkozott Pekingben. WASHINGTON Washingtonban tartja meg központi bizottságának idei ülését a Nemzetközi Szövetkezeti Szövetség. A tanácskozáson magyar küldöttség is részt vesz, Rév Lajosnak, az Országos Szövetkezeti Tanács soros elnökének vezetésével. A magyar szövetkezetek meghívták a Nemzetközi Szövetkezeti Szövetség Központi Bizottságát, hogy 1987-ben Magyarországon tartsa meg évi ülését. A Végrehajtó Bizottság a meghívást köszönettel elfogadta. STOCKHOLM Klaus von Klitzing személyében nyugatnémet tudósnak ítélték oda a fizikai No- foel-díjat a kvantumfizika terén végzett úttörő munkásságáért. TARTUSZ Az amerikai külügyminisztérium szóvivője szerdán közölte, hogy a szíriai TartuSz kikötőnél hétfőn partra vetődött holttest Leon Klinghofferé, az eltérített olasz kirándulóhajó eltűnt amerikai utasáé. A szóvivő egyben közölte, hogy az azonosított holttesten két, tűzfegyvertől származó sebet találtak.
