Tolna Megyei Népújság, 1985. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-15 / 242. szám

1985. október 45. Képújság 3 Berhidán segítettek F Ó r U A településfejlesztési hozzájárulás (TUDÓSÍTÓNKTÓL) „Aznap korán ébredtünk. A naptár október 5-ét mu­tatta. Szép és jó idő ígérke­zett, amire szükségünk is volt. Hétfőn döntöttünk, és szombaton reggel ötkor úton voltunk. A földrengés előtt nem hallottunk e bakony- béli községről, a térképen kerestük meg, hol is van ... Jókor, időben érkeztünk.” Ezeket a tőmondatokat Böde István mondja, aki a Volán 11. Számú Vállalat járműbontó üzemegységén, a Lenin szocialista brigád ve­zetője. A továbbiakban az is kiderül, hogy a 22 brigád­tagból tizenkilencen ültek kocsira, a brigádban magán- fuvarozó is akad, aki saját IFÁ-jával vitte a „fiúkat”, akik összeadták az üzem­anyagpénzt. Reggel nyolc óra előtt már a helyi tanácsháza előtt je­lentkeztek, ott tudták meg a szervezőktől, hova kell a se­gítség. Böde István így foly­tatja: — Magunk is elcsodál­koztunk a szervezés precizi­tásán. Az ország különböző pontjáról érkeztek a segíteni akarók — sokan voltunk. Hogy mindenki megtalálja a rászabott, leggyorsabban el­végzendő munkát, a legmo­dernebb technikát is alkal­mazták, URH segítségével tartották a szervezők egymás között a kapcsolatot. A mi feladatunk törmelék és épí­tőanyag fuvarozása volt. Nemcsak a saját, de a veszp­rémi Volán által küldött há­rom teherautót is kiszolgál­tunk. — Jól, és mások megelé­gedésére is dolgoztunk, amit az azóta kapott levelek is bizonyítanak. Soha nem hit­tük, hogy egy idős ember meghatott könnyei is szá­mokban ki nem fejezhető „fizetésként” szolgálhatnak. — A brigádról még annyit, 1970-ben alakult, a törzs, a „húzó anyag” azóta is együtt van, 1985 májusától a moz­gássérültek Tolna megyei szervezetének patronálói is vagyunk. Régóta szükségük van a munkánkra, mert 1980 óta segítjük a mozgássérül­teket, autókat alakítunk át, tolókocsikat készítünk. BOGNÁR CECIL Ötvenöt munkásűr ték a helyreállítást, két ház­nál maradt vissza kisebb „si- mítanivaló”. A berhidaiak a maguk módján mindewt megtettek, hogy a Tolna megyei mun­kásőrök megfelelő körülmé­nyek között dolgozhassanak. Vasárnap délután, amikor elköszöntek, sok kézfogás fe­jezte ki a károsult családok hálás köszönetét. Tolna megyei munkásőrök a közelmúltban felajánlot­ták: közreműködnek Berhi­dán a földrengéskárosult családok lakóházainak hely­reállításában. Az előző hét végén húsz munkásőr dolgozott két na­pon keresztül Kircz László megyei parancsnokhelyettes irányításával: kőművesek, asztalosok, tetőfedők, bádo­gosok, vízvezeték-szerelők — mint kőműves, még a nyug­díjas megyei parancsnok, Palkovics István is részt vett a vállalkozásban — Tamási­ból, Dombóvárról, Szek- szárdról. Berhidán, a Lakath utcában dolgoztak, több, idős ember házának helyre- állításán. Az oda-visszaszál- lítást térítésmentesen vállal­ta a faddi termelőszövetke­zet és a tamási Vegyépszer. Az első csoportot most, szombaton, vasárnap újabb munkásőrök követték. Ezút­tal harmincötén: szekszárdi­ak, paksiak, bonyhádiak utaztak, Nagy Ferenc, szek­szárdi egységparancsnok ve­zetésével. Szállításukat ezút­tal a Bonyhádi Cipőgyár és a bátaszéki termelőszövetke­zet oldotta meg. Ebben a csoportban — a munkának megfelelően — kőművesek, ácsok és őket kiszolgáló se­gédmunkások vettek részt, lemondva nemcsak a szabad szombatról és a vasárnapról, hanem jó néhányan a gmk- ból származó külön bevétel­ről is. öt olyan család házá­nak a helyreállításán dolgoz­tak — a tanács kijelölése alapján — amelyre nagyon is ráfért a segítség, szociális körülményei miatt. Házfal­részeket, válaszfalakat, tűz­falakat, kéményeket kellett lebontani és újrafalazni. Há­rom háznál teljesen befejez­Rakják a csúcsfalat Falazás Kérdések a megyeszékhelyről Ahogyan azt korábban ígértük, olvasóink kérdéseire, melyek a településfejlesztési hozzájárulással kapcsolato­sak, bizonyos időközönként válaszolnak a megyei tanács vezetői, illetve a helyi tanácsok illetékesei. Első alka­lommal a Szekszárdról érkezett kérdéseket kötöttük cso­korba, melyekre dr. Farkas László, a városi tanács vb- titkára és Scheffer József, a pénzügyi osztály helyettes vezetője adott válaszokat. Ezúttal ismét felhívjuk figyelmüket fórumunkra, s kérjük, hogy kérdéseikkel keressék föl szerkesztőségün­ket. A borítékra szíveskedjenek ráírni: „Fórum a tele­pülésfejlesztési hozzájárulásról”. Mint ismeretes, a „Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1984. évi 12. sz. tör­vényerejű rendelete eltörölte a községfejlesztési hozzájá­rulás fizetését és lehetőséget adott arra, hogy a tanácsok gondoskodhassanak intéz­ményeik és közfeladataik el­látásának fejlesztéséről, színvonaluk emelésiéről, ezért — a lakosság előzetes hozzájárulásának megszer­zése után, 1986. január 1-től településfejlesztési hozzájá­rulást állapíthatnak meg...” Így kezdődik az a levél, me­lyet a szekszárdi városi ta­nács ezékben a napokban juttat el a választópolgárai­hoz. A levelet, illetve az ah­hoz csatolt nyilatkozatot el­sősorban a 'tanácstagok vi­szik el személyesen a csalá­dokhoz. Illetve kilenc ta­nácstag elfoglaltságára hi­vatkozva nem vállalta eze­ket a személyes megbeszélé­seket, így őket „helyettesít­ve” a tanítóképző főiskola hallgatói keresik majd föl a választókat. — Milyen összegről van szó? — A tanácsülés ezer fo­rintra tett javaslatot a hete­dik ötéves tervre. Egy-egy család számára nem jelent túlzott megterhelést az évi ezer forint, viszont az álta­luk igényelt intézmények megvalósulását igencsak se­gíti. — Milyen célokra tehet ja­vaslatot a lakosság? — A felhívás három igen fontos óéit jelöl meg: a gyermekintézmények — böl­csőde, óvoda, általános isko­la, gimnázium — fejleszté­sét; a játékcsernok építését; valamint a kereskedelmi há­lózat fejlesztését. Persze, mindezeken kívül várjuk a lakosság kezdeményezését, s a megfelelő számú javaslat esetén azok is szerepelnek majd feladataink között. Munkásszállítás olcsóbban Megszervezte a tagvállala­tok munkásainak közös szállítását a 19 építőipari szervezetet tömörítő Zala Megyei Építőipari Gazdasá­gi Társaság. Az azonos út­vonalon közlekedő párhuza­mos járatok megszüntetésé­vel lényegesen javult a vál­lalati tulajdonban lévő autó­buszok kihasználtsága, ke­vesebb járműre, üzemanyag­ra van szükség, csökkentek a költségek. Az előzetes szá­mítások szerint már ebben az évben 3 millió forintot takarítanak meg a közös munkásszállítással. Közösen oldják meg a tár­saság tagvállalatai szakem­bereik továbbképzését is. Többek között az ívhegesz­tők, a motorfűrész- és autó­daru-kezelők, a munkavé­delmi és az árszakértők, va­lamint a raktárosok számá­ra szerveztek egységes te­matikájú közös tanfolyamot, összefogással oldották meg a zalavölgyi kavicsbánya feltárását, megnyitását is. A működési területükön évi több millió köbméter ka­vics bányászásával jelentős összegű szállítási költséget takarítanak meg. — Természetesen Szek- szárdra is ugyanúgy vonat­kozik a törvényerejű rende­let, -mint ahogyan bármelyik más településre. Vagyis amennyiben a lakosság ötven százaléka plusz egy fő meg­szavazza a településfejlesz­tési hozzájárulást, illetve an­nak 'összegét, akkor a tanács rendeletet alkot, s az összeg adóként behajtható. Többen kérdezik, hogy ki kaphat a fizetés alól felmentést? — Mentesül a hozzájárulás megfizetése alól az, akinél az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a 2500 forintot, s a lakásán kívül egyéb in­gatlanja nincsen. — Jó lenne a következők­ben részletezni a lakásviszo­nyokat. illetve a további in­gatlanokat, hiszen ezekkel kapcsolatban is több kérdés érkezett szerkesztőségünkbe. — Mindezt a már említett levélben is részleteztük, úgy­hogy a lakók az erre vonat­kozó tájékoztatást megkap­ják. De szívesen válaszolok a kérdésekre: vagyis a hoz­zájárulást azoknak kell fi­zetniük, akiknek főbérleti (társbérleti) vagy személyi tulajdonú lakásuk van ezen­felül azoknak, akiknek sze­mélyi tulajdonukban, illetve tartós használatukban egyéb ingatlan van. Ilyenek: sze­mélyi tulajdonban levő üdü­lő, az önálló ingatlannak minősülő műhely, üzlet, - mű­terem, a nem lakásbérlet (társbérlet) alapján haszno­sított 'lakástulajdon, a sze­mélyi tulajdonban és tartós használatban levő magán­erőből beépíthető lakó- és üdülőtelek. Vagyis előfor­dulhat. hogy egy személy több 'címen is fizethet hoz­zájárulást. Megjegyzem, hogy a mentességet, illetve kedvezményt kérelemre ad­ja majd ki a tanács. — Mikor? — Amennyiben a lakosság a már említett százalékban megszavazza a hozzájárulást, akkor a tanács rendel etet al- ot, s a településfejlesztési hozzájárulásit a tanács hatá­rozattal veti ki a lakosságra. Ennek kézhezvételétől szá­mított harminc napon belül kérelemmel lehet élni. Eh­hez 'természetesen kereseti, s az egyéb jövedelmi forrá­sokról szóló igazolásokat is csatolni kell. — Egyik olvasónk azt kér­dezi. hogy tesz-e különbsé­get a hozzájárulás megállapí­tásában az a tény, hogy va­laki lakástulajdonos, illetve bérlő — magyarán állami, il­letve szolgálati lakásban la­kik? —Igen. A tulajdonos a megállapított hozzájárulás teljes összegét, azaz száz szá­zalékot fizet, a bérlő pedig hetven százalékot. — S amennyiben lakástu­lajdonos valaki, és rendel­kezik más egyéb ingatlannal, viszont az egy főre jutó jö­vedelme nem haladja meg a 2500 forintot? — Ha az egyén ingatlan­nal rendelkezik — ami anya­gi helyzetét is kifejezi — nem mentesíthető. Persze, ezekben az esetekben is al­kalmazzuk az egyéni elbírá­lást, ahogyan tesszük azt a ,sima” esetekben is. — Ide kapcsolódik a kö­vetkező kérdéskör amit töb­ben tettek föl. Mi a helyzet azokkal, akiknek zártkertjük, avagy garázsuk van? — Sem a zártkerti ingat­lan, sem pedig a garázs után nem kell külön fizetni a hoz­zájárulást. — Mi a helyzet a házadó 15 éves engedményére? — Erre nem vonatkozik a „tefa”, mely egyéb adót nem érint csak a „kofát”. — Befejezésül kérdezem: a lakosság hogyan értesül majd a „tefa” felhasználásá­ról? — A tanácsnak arról el, illetve be kell számolnia a lakosságnak — a szokásos módon. Tehát számot ad a tanács tagjainak, azok pedig tájékoztatják választókörze­tük lakóit az általuk befize­tett településfejlesztési hoz­zájárulás összegének befek­tetéséről, s a további ter­vekről. V. HORVÁTH MÁRIA Ganz-lkarus sínautóbuszok exportra Az év még hátra lévő he­teiben több vasúti járművet, — vasúti kocsikat, mozdo­nyokat és motorvonatokat — ad át megrendelőinek a Ganz-Mávag, s ezzel nagy­értékű szerződéseket teljesít határidőre. A napokban készült el a görög megrendelésre gyár­tott tizenegyedik háromré­szű motorvonat; valameny- nyit az idén állították elő. A Ganz-Mávag vasúti jár­műgyárának továbbra is egyik legnagyobb vásárlója Tunézia, ahová a korábban exportált luxusvonatök után 100 vasúti személykocsit szál. lítanak. Eddig 66 kocsi ké­szült el, valamennyit útnak is indították. Üjabban sín­autóbuszok eladásáról is tár­gyalnak a tunéziaiakkal, ezeknek a járműveknek a kocsiszekrényeit a jól ismert csuklós buszok tervei alap­ján az Ikarus autóbuszgyár készíti, s ezeket a Ganzban szerelik majd vasúti alvá­zakra. A sínautóbuszok iránt más országokban is érdek­lődnek, egyebek között Ma­laysiában, ahol már néhány hónapja próbajáraton tesz­telnék ilyen Ganz—Ikarus járművet. A legjelentősebb megren­delők közé tartoznak a jugo­szláv vasutak; az idén 15 dízel-villamosmozdonyt ren. deliek a Ganz-Mávagtól. A dízel-villamos mozdonyokért a jugoszláv partner Zastava személygépkocsikkal fizetett. 1986-ra további 16 mozdonyt rendelték a Ganztól, ame­lyek ellentételeként szintén gépkocsit szállítanak majd. (MTI) Az AGROBER nemzetközi elismerése Harmadik alkalommal nyerte el az Agrober Válla­lat a spanyol Editorial Of­fice által alapított Nemzet­közi Élelmiszeripari Nagydí­jat. A díjat minden évben a fejlődő országok élelmiszer- iparának fejlesztése érdeké­ben kiemelkedő teljesítményt nyújtó európai cégeknek íté­lik oda. Az Agrober négy földrész 17 országában ki­fejtett külkereskedelmi te­vékenységéért nyerte el a megtisztelő díjat, melyet Koncz Imre vezérigazgató vett át az NSZK-beli Düs­seldorfban. Együtt tizenkilencen Az első csapat egyharmad része A Lenin szocialista brigád, amely kivette részét a föld­rengés sújtotta Berhida helyreállítási munkáiból

Next

/
Oldalképek
Tartalom