Tolna Megyei Népújság, 1985. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-15 / 242. szám
A NÉPÚJSÁG 1985. október 15. Moziban Kiállítás Megfeleli ember, kényes feladatra Lapunk munkatársainak egyre nehezebb a feladata, ha új filmekről szeretnének jegyzetet készíteni. Szerény számításaim szerint ugyanis Szekszárd legnagyobb és je. lenleg egyetlen mozijában — a Panoráma filmszínházban — az utóbbi időben bemutatott „alkotások” több mint fele ismétlés. A sivár palettán üde szín. foltként hatott Kovácsi János új, magyar—finn koprodukcióban készült filmje, a Megfelelő ember, kényes feladatra. Egészen addig, míg meg nem néztem. Bár ne tettem volna! Sajnos, ezek után nem kímélhetem meg az olvasót a film egyébként kusza cselekményének legalább nagy vonalakban történő megismertetésétől. Egy képzeletbeli országban a karizmatikus népvezér (a neve nemes egyszerűséggel Parancsnok) irányításával győz a népi forradalom. A Parancsnok röviddel a győzelem után váratlanul távozik az élők sorából. Eltelik több mint egy évtized. A központi vezetés kiírja a forradalommal foglalkozó történelmi pályázatot, melynek értékelésével, a megszokottól eltérő módon egy fiatal, minisztériumi munkatársat bíznak meg. A pályaművek között akad olyan is, mely eltér a hivatalos verziótól, s egyértelmű utalás történik benne arra nézve: a Parancsnok él. Főhősünk erről már tudomást szerez egy titokzatos női látogató elejtett célzásaiból, majd egy térkép segítségével különösebb nehéz, ség nélkül bejut a szigorúan őrzött katonai táborba, a Parancsnok kényszertartózkodási helyére. Néhány fényképfelvétel elkészítése után távozik, de a titkos- rendőrség résen van, elfogják, ám mint későbíb kiderül, csak próbáról volt szó, hogyan reagál a főhős a Pa. rancsnokkal kapcsolatos hír. re. A film slusszpoénjaként az ismét felkelő nép kiszabadítja fogságából a Parancsnokot. Ennyi. Az alapötlet nem túl eredeti, az ebből származó lehetőségek kiaknázását is hiába várjuk egyre türelmetlenebbül, helyette a film készítői közhelyek áradatával zúdítják nyakon a gyanútlan nézőt. Érthetetlen módon hiányzik a filmből az a tényező is, melyhez nem szükségeltetik bravúros mesterségbeli tudás, melynek meglétéért azonban minden kom mersz-filmnek elnézzük egyéb gyengéit, s ami akár- hányadik-rendű, s rangú krimi elengedhetetlen velejáró, ja: nevezetesen a feszültség, annak atmoszférateremtő ereje. És hogy e helyett mit kapunk? Paródiát a javából. Már a kezdő képsorok hihetetlenek és ellenállhatatlan kacagásra ingerelnek, — jobb sorsra érdemes színészünk, Zenthe Ferenc vergődik az alkalmi hordószó- nok hálátlan szerepkörében — a baj csak az, hogy a rendező szemmel láthatóan komolyan gondolja ezt a bevezetést. Sajnos, a folyta, tásban sincs sokkal több köszönet, amely legalább olyan zavaros, mint a főhős (a lengyel Boguslaw Linda alakítja) tekintete. Túl egyszerű és olcsó lenne azonban csak a hibákra koncentrálni, s nem megem. lékezni a film alapvető erényeiről: a szép tájak szerelmesei kedvükre gyönyörköd, hettek az ilyen látványosságokban, mert ezekből akadt bőven. Ez azonban kevésnek bizonyult az üdvösséghez. Könyv Nemes Dezső: Kun Béla politikai életútjáról ,)Kun Béla egész munkásságával, forradalmi tetteivel a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom általános elismerésit nyert nagy alakja, s 1918—1919-es magyarországi tevékenységével, a proletárhatalom vezéralakjaként végzett munkájával a magyar nép egyik legnagyobb alakjává lett” — összegzi Nemes Dezső a Kun Béla politikai életútjáról írt monográfiájában értékelését. Az írás némileg rendhagyónak tekinthető, nem szokásos életrajz. Az életútnak azokat a szakaszait emeli ki és mutatja be részletesebben, amelyek körül az évtizedek során viták folytak. Állást foglal e kérdésiben, ám nem a vita lezárásának szándékával, sokkal inkább további vitára serkentve. Először azokat a tapasztalatokat vázolja a szerző, amelyeket Kun Béla és elvtársai a nagy októberi szocialista forradalomban szereztek, s amelyek aztán befolyásolták a magyarországi pártalakítást és a forradalmi stratégia és taktika es zközrends zerét. A Tanácsköztársaság időszakával foglalkozik a továbbiakban. Elsősorban báróim problémára összpontosítja Nemes Dezső a figyelmet. Elemzi a pártalakítás körülményeit állást foglal az e körül 'kialakult vitában, bemutatja az április végi krízist s a fordulatot, illetve részletesen taglalja a Cle- menceau-jegyzék elfogadásának körülményeit. Könyve harmadik részében a neves történész elsősorban elméleti kérdésekkel foglalkozik. Kimutatja többek között, hogy milyen szerepe volt Kun Bélának a KMP stratégiája és taktikája alakításában a húszas években és a harmincas évek elején. SZERI ÁRPÁD Rádió Ne figyeljük a szomszédot Miközben a Hol tartunk örömeinkben ? című riportműsort hallgattam az elmúlt hét péntekén, egyre az egyik szekszárdi ismerősöm története jutott az eszembe. Tulajdonképpen piti dologról van szó. Nem is érdemelne említést, ha nem az öröm körébe tartozna. Történt nem is oly rég, hogy egyik ismerősöm vásárolt egy színes televíziót. Kinyögte, 'kibírta, örült neki teljes szívvel az egész család. Aztán egy szomszédi kijelentésből megtudták, hogy a lakóházbéli társ is vásárolt. Nem egyet, kettőt. Hadd pukkadjanak meg ők. Ismerősöm nem követte a felszólítást, továbbra is tudott örülni a sajátjának. Éppen ez lett a veszte a szomszédnak, mert hiába vett jobb autót, a társ ezzel sem foglalkozott. Bán László szerkesztő riportjában éppen ilyen, egymást pukkasztó témákról esett szó. És éppen akkor, amikor a stúdió vendégei — Hernádi Miklós szociológus, Lukács László teológus és Ranschburg Jenő pszichológus — kereken fél órán keresztül az örömnek szentelte az idejét. Minek tudunk örülni? — kérdezték mindannyian. A válasz erre nyilvánvalóan az A Népművelési Intézet, az Amatőr Néptáncosok Országos Tanácsa Dél-dunántúli Szervezete, valamint a bonyhádi Vörösmarty Mihály Városi Ifjúsági és Művelődési Központ népzenei tanfolyamot indít 1986 januárjától Bonyhádon. Szabó László népművelő, a szervezőbizottság vezetője válaszolt kérdéseinkre. — Mi a tanfolyam célja? — Elsősorban a Dél-Du- nántúlon működő táncegyüttesek, táncházi zenekarok — zenészgondjait — szeretnénk lenne, hogy annak, amiért megküzdöttünk, amiért megdolgoztunk, amire hónapokon keresztül kuporgottunk. „Csak logikailag igaz mindez” — állapították meg a műsor tudós vendégei, mert örömeinkben még véletlenül sem vagyunk egyedül. Roppantul befolyásolnak bennünket a körülmények, az a közeg, melyben élünk. És bármennyire hihetetlen is, még a szomszédok is. Az öröm gyors, mint az idő. Elröppen egy másodperc alatt. A hobbiból kiváló másodgazdaságnak, amelyet már termékgyártásra rendeztünk be, nem tudunk igazán örülni. Itt, e kertben akkor érzünk igazán örömet, ha felhőtlenül prücskörész- hetünk benne. A munka, a jövedelemszerzés újabb eseménye elhalványítja azt az érzést, amely nélkül kevesebbek vagyunk. Bán László riportjában elidőztünk az Örömnél, örömmel. Játszottunk témákkal, szavakkal, történetekkel, mint a gyerekek. Az igazi örömre vágytunk akkor pénteken, este, tizenegy óra előtt.1 Vártunk rá, el is jött. Mint mindig, amikor nem a szomszéd lakását, autóját, tanyáját figyeljük. szűcs megoldani, vagy enyhíteni. Ennek értelmében várjuk mindazoknak a jelentkezését, akik 12 évesnél idősebbek, és valamiképpen kapcsolatban vannak a népzenével, vagy kapcsolatba szeretnének kerülni azzal. Természetesen nemcsak a Dél-Dunán- túlról, hanem az ország egész területéről szívesen látunk minden érdeklődőt. — Milyen időközönként kerül sor az oktatásra? — A tanfolyam kétéves, havonta egy hét végén (szombat, vasárnap), valaA keramikus, a fotográfus és a festőművész Sarkantyú Judit keramikus, Sarkantyú Mihály fotográfus és Sarkantyú Simon festőművész munkáiból rendezett tárlat nyílt az elimúlt hét végén Budapesten a Csontváry-teremlben. A család Tolna megyei, a festőművész Sarkantyú Simon, az iparművész Judittal kétszer is jelentkezett már megyénkben kiállítóként. Ez az első alkalom, amikor velük a 30 éves fiú, Sarkantyú Mihály is bemutatkozik. A családi művészhármasból kétségkívül Sarkantyú Simon a legismertebb abban a szűk pátriában, melyet a Munká- csy-díjas festőművész ma is az eszmélés vidékének nevez meleg szavakkal. Dombóváron élte gyermekkorát, itt töltötte elemi- és középiskolai évéit — s nemcsak szívesen tér haza munkásságának újabib és újabb darabjait megmutatni a számára oly szeretett Tolna megyei embereknek, különös örömmel Jhozta” magával keramikus leányét Juditot, aki 1973 óta vesz részt rendszeresen hazai és külföldi tárlatökon. A családi hármas kiállításának anyagát örömmel üdvözölnénk idehaza, Tolna megyében is. Sarkantyú Mihály: Várva várt jövő 'II. Sarkantyú Judit: Ülő nő mint nyáron, egy-egy tíznapos bentlakásos kurzus keretében folyik az oktatás. A képzés vonós alaphangszereken — hegedű, kantra, bőgő — folyik, de megfelelő számú érdeklődő esetén egyéb hangszerekre is kiterjedhet. — Milyen előképzettség kell a tanfolyamhoz? — A hegedűsöknél szükséges néhány éves zeneiskolai előképzettség. — Hol jelentkezhetnek a nép zenekedvelők ? — Az érdeklődők 1985. október 15-ig jelentkezhetnek a Vörösmarty Mihály Városi Ifjúsági és Művelődési Központban. (7150 Bonyhád, Széchenyi tér 2. Pf. 16.) Tévénapló II. József Húszéves volt, amikor papírra vetette álmodozásait. Revieries címen, de amíg II. Józsefként trónra léphetett, még kereken húsz év múlt el, mert |szigorú anyja, Mária Terézia óvakodott attól, hogy részt vehessen a hatalomban. Idegenül, sőt ellenségesen élt az udvarban, a minisztereket „beporosodott múmiák gyülekezetének" nevezte, amiben igaza is volt, s amikor végre a birodalom élére állhatott, egyszerre mindent meg akart változtatni. Sok jószándékkal, felvilágosultsággal. de hiányzott belőle a politikai helyzet felismerésének képessége, türelmetlen is volt, s felvilágosult nézetei ellenére is megmaradt abszolút mo- narchának, aki azt hitte, hogy mindenki az ő szándékai szerint lehet csak boldog. Végül vissza kellett vonnia csaknem minden rendeletét. — de a történelemkönyvekből ezt már mindenki ismeri. Tragikus hős vagy jó szándékú zsarnok? Sokat és sokfélét írtak róla. Németh László is egyik történelmi drámájának hőséül választotta. Egy kicsit önarckép is, ami minden darabjáról elmonható: 1954-ben, megírása idején úgy érezte, minden, amit tett, hiábavaló volt. A személyes elem azonban a történelembe >burkolózik, óvakodik attól, hogy bármit is változtasson a tényeken, ami erény is lehet, bár a mű szempontjából tulajdonképpen közömbös, ahogy Shakespeare-től sem kérjük számon a történeti hűséget. 11. József azonban nem igazi drámahős, sorsa egyéni tragédia csupán, s ha rokonszenvvel is figyeljük útját, kezdettől tudjuk, hogy saját bukása felé megy. mert szándékának ellentmondásai feloldhatatlanok; abszolút mo- narchaként senki nem lehet felvilágosult. Németh László darabja, minden erényével együtt dramatizált történelem, s a televíziós változat, Ádám Ottó rendezése is ezt bizonyítja méltóságteljes epikus áradásával, a tekintélyes húzások ellenére. Ezekre szükség is volt, az eredetiben 5 felvonásos darabot nem lehet végigjátszani, legföljebb a császár és Kaunitz feszült dialógusának I ilyen megkurtítását érezzük indokolatlannak: a darab fordulópontja, telve feszültséggel, ami nagyon sok más rész- ■ létről nem mondható el. A valóban császári környezetben Koltai János hiteles 11. József, ,a hercegnők szépek, az udvari emberek elegánsak, Pálffy gróf viszont olyan vad külsőt kapott, mintha marcona parlagi nemes lett volna. József Attila Irodalomtörténeti tanulmányokban fel szoktuk tüntetni az idézetek lelőhelyét. keletkezésük időpontját, s mindazt, ami a hitelességhez szükséges. A jövő filológusára azonban más feladat is vár, mert nem érheti be az írott forrásokkal, a láthatót is figyelembe ell vennie, azt, amit a televízió örökített meg s hagyott az utókorra. Elsőrendű forrásról van szó, bizonyos szempontból fontosabb. mint a leírt betű. ugyanis a tanú \a maga valóságában szól hozzánk, ott ül velünk ;szemben, s mondja emlékeit. Nem ■emlékszik mindig pontosan? — írásban is lehet tévedni, ezt a kérdést firtatnunk sem érdemes. Mindez fokozottan fontos most, ,amikor több esztendő munkájával elkészült a József Attila és kortársai című sorozat, tegyük hozzá, az utolsó pillanatban, amikor még valódi tanúkat lehetett megszólaltatni, mert mint jól tudjuk, az elmúlt néhány évtizedben veszedelmesen megnőtt József Attila baráti köre. Az emlékezők az élő József Attilát idézik, s az életrajzhoz szolgáltatott adalékok árnyaltabbá teszik a képet, vagy éppen legendákat oszlatnak. Örkény István megha- tódással átitatott emlékezése első novellájának történetéről épp olyan fontos, mint Zelk Zoltán megbízható portréja a külsejére sokat adó József Attiláról. aki mindennap borotválkozott és mindig tiszta ingben járt. A sorozat É. Szabó Márta és Érdi Sándor érdeme, akik munkájukkal nagy iszolgálatot tettek az irodalomtörténetnek, egész művelődésünknek. CSANYI LÁSZLÓ Mást vártunk... Turizmus ’85. címmel szombat délután nézhettük meg a televízió egyes programjában a belpolitikai szerkesztőség félórás műsorát. Biztosan sokan ültek a tévéképernyő elé várakozással, hiszen most, az idegenforgalmi szezon után valamiféle összegzést, értékelést vártak. Csalódniuk kellett. Nem mintha unalmas, vagy érdektelen témákat választottak volna ki a szerzők, hanem... A 15 éves Volán Tourist múltját és jelenét ismerhettük meg elsőként. Az iroda főként a közép jövedelműeknek kínál programot, így céljuk az, hogy több rövidébb, olcsóbb utat ajánljanak az utazóközönségnek. Ennek megfelelően útjaik háromnegyed része nem éri el a tízezer forintot. Majd a csodálatos Spanyolországról hoztak hangulatos összeállítást Csurgay Judit és kollégái. Aragónia hófödte csúcsai, a forró Andalúzia, a ,műkincsben gazdag Kasz- tília és a „nemzetközi" tengerpart... mindez temperamentumos zenével fűszerezve — teljes a hódító hatás. Aztán mikor az első kábulatból magához tér az ember, megkérdezi: és mi hova menjünk? Szívesen vettünk volna egy-két jó ötletet, hova, miért érdemes utazni szűke bb hazánkban, esetleg a környező országokban. Milyen színvonalon fogadják itthon a hazai túristákat, hol, mit próbálnak tenni a helyzet a javításáért? Vagy néhány jó tippet, hova érdemes menni az őszi-téli hónapokban. Mindez hiányzott ebből az „exkluzív" műsorból. — tzs — Jelenet a filmből Népzenei tanfolyam
