Tolna Megyei Népújság, 1985. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-19 / 220. szám
; ■' tolna \ A NÉPÚJSÁG 1985. szeptember 19. Hol szól a rádió? Talán most már nem any- nyira úton-útfélen, mint eddig. Most a magnó a divat. A rádióból családonként rendszerint több van, a miniatürizálással olcsóbbá is vált. A mozgatható rádió elkíséri az embert a lakás minden zugába, még a legkisebb helyiségbe is. Van, aki a hírektől nem tud megválni a reggeli készülődés idején, s van aki a zengő muzsikát hurcolja magával. A legújabb készülékek szerencsére már URH-sávval készülnek, egyszerű, jó minőségű kivitelben, még a legkisebbek is. Tudnunk kell, hogy az URH-vétel akkor jó, ha a rádió antennáját kihúzzuk. Ez az antenna kis méretű készülékek esetében az egyensúly felbillenését okozhatja. A téglatest alakú készülékek, ha nem a szélesebb oldalukon fekszenek, a legkisebb mozdulattól felborulhatnak. Állandó helyeiken alakítsunk ki felakasztásukra is helyet, kis fogast, széktámla gombját, ugyanis minden készülék rendelkezik kis fogantyúval. A nagyméretű rádiók helyét ritkábban változtatjuk, leginkább az elemmel működők alkalmasak erre. Hangerejük is nagyobb, tettebb: bátran rakjuk a földre, védett sarokba, ahol nincs útban. Hangjuk ugyanis utolér bennünket. A nagy, villanyárammal működő rádiók gyakran kapnak helyet a HiFi-torony részeként. Ezek külön állnak, legfeljebb polcon kapnak helyet. Ne helyezzük őket ablak, az ajtók, vagy a közlekedés útjába. Jó viszont, ha hátat fordítanak az ablaknak, mert a hang nem száll el a térben, s nem az hallgatja, aki ibe sem kapcsolta. A rádió soha ne legyen a fűtőtest közelében, soha ne álljon a tűző nap fényében. Ez egyetlen elektromos készüléknek sem használ. Ha van a helyiségben olyan sarok, ahol a leggyakrabban hallgatjuk a rádiót, a készülék legyen kezünk ügyében elhelyezve. Más a helyzet a sztereó készülékekkel, amelyeknek hangszórói — lehet, hogy a rádió hangszórói a lemezjátszónké, és a magnóé is egyben — meghatározott helyre kerüljenek, A zene a jól elhelyezett hangszórókból hallható csak teljes szépségében. Ha módunk van rá, úgy helyezzük el a hangszórókat, és azt az ülőhelyet, ahol a zenét hallgatjuk, hogy egymástól egyenlő távolságra legyenek, a hallgató és a hangszórók egyenlőoldalú háromszög csúcsain helyezkedjenek el. Lehet a hangszóró magasabban, de mindenképpen a hallgató felé nézzen. T. A. Hogyan evett versenyt Hamu Peti és az erdei óriás? (Norvég népmese) lt egyszer egy paraszt- ember. Volt neki három fia. Nagy szegénységben élt, öreg volt és törődött, a fiai pedig nem akarták semmiből kivenni a részüket. A gazdaságukhoz egy nagy és szép erdő is tartozott. Az öreg azt akarta, hogy a fiai menjenek fát vágni, hogy az árából kifizethessék az adósságukat. Végül a fiai ráálltak. Először a legöregebb ment ki fát vágni. De alig ért ki az erdőbe, és alig vágta a fejszéjét egy öreg szakállas fenyőbe, megjelent egy hatalmas erdei óriás, egy Troli, és így szólt: — Ha csak egy fát is kivágsz az erdőmből, megöllek! Ahogy a legény ezt meghallotta, elhajította a fejszét, és elfutott, ahogy csak a lába bírta. Lihegve mondta el otthon, hogy hogyan is járt. Az apja nyúlszívűnek nevezte, és azt mondta, hogy fiatal korában nem hagyta, hogy egy Troli megzavarja a munkában. Következő napon a második fiú került sorra. De hát ő sem járt jobban, mint a bátyja. Alig tette meg az el. ső fejszecsapást, jött a Troli, és mondta: — Ha csak egy fát is kivágsz az erdőmből, megöllek! A legény még csak hátra sem mert nézni. Elhajította a fejszét, és nyaka közé kapta a lábát. Amikor hazaért, az apjuk csak azt ismételte, hogy fiatal korában nem hagyta, hogy egy Troli megzavarja a munkában. Harmadik nap Hamu Peti készült az erdőbe. — Mit akarsz — csúfolták a bátyjai —, te akarod megcsinálni! Hisz még az orrodat sem dugtad ki életedben az ajtón! A fiú nem felelt. Kért valami útravalót. Az anyja húst nem tudott adni. Gyorsan csinált egy kis vizestúrót. A fiú a túrót belerákta a tarisznyájába, és útnak eredt. Alig látott a munkához az erdőben, jött ám a Troli, és mondta: — Ha csak egy fát is kivágsz az erdőmből, megöllek! De a fiú nem vesztette el a fejét. Belenyúlt a tarisznyájába, kivett egy darab túrót, és úgy összenyomta, hogy a víz széjjelspriccelt belőle. — Láttad? — kiáltott rá a Trolira. — Ahogy ebből a kőből kiszorítottam a vizet, úgy szorítalak össze téged is, ha el nem hallgatsz rögtön! — Jaj, irgalmazz nekem! — könyörgött a Troli. — Segítek neked fát vágni. No jó, hát ha segített, a fiú is megkegyelmezett neki. A Troli rögtön munkához is látott, és szorgalmasan vágta a fát. Azon a napon több tucat fatörzset kivágtak. Ahogy beesteledett, a Troli így vélekedett: — Neked kéne hozzám jönnöd. Én közelebb lakom, mint te. No jó, Hamu Peti el is ment vele. Amikor a Troli barlangjához értek, az tüzet akart rakni. Közben a fiúnak vizet kellett volna hozni a kásához. De két akkora vasvödör volt ott, hogy a fiú meg sem bírta emelni. így hát így szólt a Trolihoz: — Nem vacakolok azzal, hogy ezt a két gyűszűt magammal vigyem. Elhozom mindjárt az egész forrást. — Ne, barátom, azt ne tedd! — kiáltott a Troli. — A forrásom meg akarom tartani. Inkább rakjál tüzet! Majd hozok én vizet. Amikor a vizet meghozta, nekiálltak egy nagy kondér kását főzni. — Mit gondolsz? — kérdezte Hamu Peti —, nem kéne versenyt ennünk? — Dehogynem! — örvendezett a Troli, és arra gondolt, hogy ebben lefőzi a másikat. . daültek az asztalhoz. O Hamu Peti otthonosan v . lövette a tarisznyáját, es maga elé kötötte. Evés közben több kását po- tyogtatott a tarisznyájába, mint a szájába. Amikor a tarisznya megtelt, elővette a kését, és egy lyukat vágott rajta. Látta ezt a Troli, de nem szólt semmit. Egy idő múlva, hogy a kását a Troli belapátolta, letette a kanalat, és azt mondta: — Nem, én már nem tudok többet enni. — Pedig még enned kell — szólt a fiú. — Én még nem laktam jól. Csináld úgy, ahogyan én, és vágj egy lyukat a hasadon! Akkor annyit ehetsz, amennyit csak akarsz. — És az nem fáj? — kérdezte a Troli. — Ó, szóra sem érdemes — felelt Hamu Peti. A Troli úgy is tett, ahogy a fiú tanácsolta, és fölvágta a hasát. És ahogy gondolj á- t9k, végzett is magával. Hamu Peti pedig összeszedte mindazt az ezüstöt és aranyat, amit a Troli hörcsögként összegyűjtött a barlangjában. Azzal kifizethették minden adósságukat. Migray Ernőd fordítása. Tanulóasztal, íróasztal Egy tanuló gyerek szobája. A függöny, a takaró pirosfehér. Az írólap a legegyszerűbb, a szekrényhez és a polchoz csatlakoztatott. A lakásban, ahol gyerekek vannak, sokkal fontosabb szerephez jut a tanulóasztal, mint az íróasztal. (Kivéve, persze, ha az íróasztal mellett valaki a családból rend. , szeres munkáját végzi.) A tanulóasztal már az óvodás kortól kezdve jó szolgálatot tesz; fegyelmezett ülőmunkára szoktatja a gyereket. A rajzolás, firkálás ebben a korban ugyanolyan fontos munka, mint később a kenyérkereső foglalkozás; az iskola elvégzéséhez akkor is el kell sajátítani a munkálkodás eme módszereit, ha soha többé életében íróasztal mellé nem kerül a tanuló. A legpraktikusabb íróasztallal egy család harmadik gyerekénél találkoztam: az ablak alá helyezett falap volt az asztal, s az ágy, amely kissé távolabb került, lett az ülőhely. Másfél ágy- nyi területen megoldották a tanulás, s az alvás lehetőségét. Persze jó, ha az asztal külön helyen áll, lehetőleg jó megvilágításban, ablak alatt, este pedig az asztal lapjára vetülő fényű lámpával; de legalább ilyen fontos a jó ülőbútor, amely megfelelő helyen támasztja meg a gerincet. Ha rendet akarunk tartani a gyerek íróasztalán, szükséges, hogy legyen hova elraknia az írószereket, füzeteket. Az íróasztal fiókjai, az írólap alatti polcok erre valók. A gyerekkorban megszokott napi elpakolás a felnőttkorban kamatozik, amikor nem keli az életéből jelentős időt keresgéléssel töltenie. A család felnőtt tagjai számára is szükséges az íróasztal, vagy legalább egy írólap. Hiszen egy-egy levél megírására, egy-egy kérvény megfogalmazására minden családban szükség van. Minden szekrénysorban van ilyen. Soha ne használjunk nagyobb íróasztalt a szükségesnél. Ha nem kell íróasztal mellett dolgoznunk, a bútor felesleges, s különben is nagy helyet foglal el. Akkora legyen, amekkora feltétlenül szükséges a munka elvégzéséhez. Egy újságírónak — tanúsíthatom — 80 cm-es elég, ezen elfér az írógép, az írógépben lévő papírt és a jegyzeteket megvilágító lámpa, és a jegyzetek, tollak. TORDAY ALIZ Kinek van türelme? Aki rendelkezik ezzel a tulajdonsággal, próbálja meg összeszámolni, 'hogy a rajzóikon látható négyzetben és ötszögben hány darab háromszög fedezhető fel. Türelem, mert sokkal több, mint amennyi az első pillantásra látszik! Megfejtés: ‘SE uaqSozsjo zy ‘89 uaqjazkSau y Hóbort, vagy egészségvédelem? A vegetánánussag indiai eredetű, ahol egyes vidékeken mindmáig szinte vallási mítosz. A böjtölést, a hústól való tartózkodást (részlegesen) évezredek óta vallási parancsok írták elő; azért vallási parancsok, mert azokat szigorúan betartották az emberek. Ezek azonban lényegében vallási mezbe öltöztetett célszerű egészségügyi intézkedések voltak. Szerte a világon ma is több száz millió ember él kizárólag növényi eredetű táplálékon. Más kérdés, hogy közülük jó néhányan akkor se jutnának húshoz, ha akarnák. A vegetariándzmus önmagában mégsem vallás, bár vannak fanatikus követői, akik hirdetik és hiszik: egyetlen élőlénynek slincs joga arra, hogy megegye a másikat. Hazánkban a húszas lévekben hódított az úgynevezett Bi- csérdy-féle mozgalom: követői nemcsak a húsféléktől zárkóztak el, de a növényi táplálékot is kizárólag nyersen voltak hajlandóak elfogyasztani. Napjainkban azonban már ritka az ilyen ember; a többség azoknak a vegetáriánus-orvosoknak 'hisz, akik azt hirdetik: egészségesebb, hosszabb életet élhet az, aki tartózkodik ugyan az állatokból készült élelmiszerektől, de ugyanakkor tejet, tojást fogyaszt. Ezzel a módosítással a vegetáriánusság eleget tesz a modern táplálkozástudományi elveiknek. E szerint az ember napi fehérjeszükségletlén.ek mintegy felét kell állati eredetű fehérjékből fedeznie, ugyanakkor a zsiradékszükségletnek legfeljebb a harmadát szabad állati eredetű zsiradékokból a szervezetbe juttatni. A vegetáriánus nézetet valló orvosok és kutatók azonban kisebbségben vannak azokkal szemben, akik a teljes vegyes táplálkozást tartják ideálisnak. Persze nem a hagyományos magyar konyhát, hanem a korszerű követelmények szerint összeállított étrendet: olyat, amelyben viszonylag kevés a hús, azon belül is sók a sovány szárnyas, például a csirke, továbbá a nyúlhús, bőven van benne hal '(nálunk más vízi-tengeri eredetű állati élelem alig van), ugyanakkor sok benne a gyümölcs- és a zöldségféle. Mindehhez nélkülözhetetlenül szükséges még a korszerű konyhatechnika is: olyan, amelyik nem főzi agyon az ételt. A kutatók a fejlett ipari országok lakossága táplálkozási szokásainak tanulmányozása nyomán azt a következtetest szűrtek le, hogy a vegetáriánusok (persze itt a tejet és a tojást is fogyasztó vegetáriánusokról van szó) között kevesebb a túlsúlyos, elhízott ember, kevesebben szenvednek szív- és érrendszeri megbetegedésekben, lényegesen kevesebb a cukorbeteg. Az pedig ma már általánosan is ismert, hogy a vastagbélrák előfordulásának gyakorisága összefüggést mutat a ros’íban dús táplálkozással: minél több emészthetetlen rostos ételt fogyaszt valaki, tendenciájában annál ritkább az említett betegség kialakulásának valószínűsége. Hangsúlyozzuk, hogy tendenciáról van szó, ami egyedi esetekre természetesen nem mindig vonatkoztatható. A magyarázat egyszerű: ilyen rostban dús táplálkozás mellett a béltartalom besűrűsö- dése, megkeményedése valószínűtlen, ugyanebből az okból kevésbé fordulhatnak elő kitüremkedések és nem keletkezik székrekedés stb. A hústól való teljes tartózkodás propagálása irreális lenne, már csak azért is, mert a húsnak van egy — lényegében nem mérhető — úgynevezett „telítő értéke”. Ennek megértésére a tojás példája alkalmas. Egy azonos súlyú tojás pontosan ugyanannyi kalóriát (Joule-t) jelent, akár nyersen, akár lágytojásként, akár keményre főzve fogyasztjuk el. Mégis: két keménytojás után sókkal teltebb- nek érezzük a gyomrunkat, mint két azonos súlyú lágytojás elfogyasztása után. A teltség érzése tehát függ attól is, hogy miként képesek az emésztőnedvek a bevitt táplálékot elbontani, feldolgozni. Vannak persze növényi eredetű, Olyan élelmiszerek is, amelyeknek nagy a telítő értékük. A húst például ilyen szempontból jól pótolja a gomba. Annak ellenére, hogy kalóriatartalma viszonylag alacsony, mégis magas a telítőértéke, mert lassan emészthető. Ugyanakkor igen értékes (részben csak állati eredetű) úgynevezett komplett fehérjékét is tartalmaz. Nem kell tehát feltétlenül vegetáriánusnak lenni ahhoz, hogy egészségesen táplálkozzon valaki, de azért a zsíros és a sok húst nem árt szárnyassal, hatfélékkel — legalább részben — felváltani. DR. KEMPLER KURT Bélyeggyűjtőknek Agas-bogas Párnablúz Mindenki kedve szerint gyűjt, az érdeklődés megoszlik. Jól mérhető ez a Michel katalógusok sokrétűségében. A német bélyegeket általános és minden részletre kiterjedő változatban ismertetik. Két kötetet ölelnek már fel a német bélyegzések, külön könyvre méltatják a magánpostáknak mind a bélyegeit, mind a levelezőlapjait. A fiatalokhoz egyszerűbb katalógus szól, a leveleket külön mérlegelik. A tekercsbélyegekről 104 oldalas katalógus számol be. Foglalkozik a szakkönyv a 110 'éves Pfennige sorozattal, kézikönyv a volt gyarmatok előfutár változataival. A tábori posták emlékei, a benyomott bélyegű kiadvá- nyök, valamint a postai képes levelezőlapok katalógusa zárja a választékot. Természetesen a német katalógusok hézagosán ismertetett sorát az európai és a tengerentúli bélyegekről szóló katalógusok és szakkönyvek egészítik ki. Segíti a filatelistákat a számítógép is. Program kapható, amely 50 féle előírás szerint készít jegyzéket (hiányzók, másodpéldányok stb.) és egyidejűleg feltünteti a katalógusszámot és értéket is. Találtam két, gyönyörű csipkeszegélyes párnahuzatot, a ládafiában. Senki nem használta őket évek óta, igaz, ez a fajta ágynemű sem divat. Annál divatosabb viszont a csipkés hófehér ingván fazonú blúz. A két párnahuzatot a rajz szerint szétdaraboltam, a blúz bőségét tulajdonképpen az elején hosszan futó két csipkeszegély és az oldalába toldott téglalap alakú betét adja. Akkor szép igazán, ha mosás után keményítjük is, a fodor szinte önálló életet él. Illik bő szoknyához, de a most divatos halványkék, magasderekú farmernadrághoz is.
