Tolna Megyei Népújság, 1985. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-03 / 206. szám

1985. szeptember 3. 2*ÉPÜJSÁG Nagygyűlés Vietnam jubileumán Negyven évvel ezelőtt ki­áltották ki a fügegtlen, szu. vérén Vietnami Demokrati­kus Köztársaságot; a jubile­um atkáiméból hétfőn ünne­pi nagygyűlést rendezett a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága és a -Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa Budapesten, a Taurus Gumiipari Vállalat művelődési otthonában. Az eseményen ott voltak a nagy­üzem munkásai, valamint a VILI. kerületi vállalatok, intézmények képviselői. Az elnökségben helyet foglalt Szabó István, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Termelőszövetkezetek Orszá. gos Tanácsának elnöke, Ka­tona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Várkonyi Péter kül­ügyminiszter, Markója Im­re igazságügyminiszter, őszi Izrael tengeri kalózakciója Az izraeli parti őrség megállított és Izraelbe kísért egy külföldi felségjelet vi­selő motoroshajót. Az inci­dens szombaton történt; egy héten belül másodszor fordul elő hasonló eset — jelentet­te Patak Károly, az MTI tudósítója. Az izraeliek ezúttal is jog­talanul jártak el, \ mivel nemzetközi vizeken haladt a „Ganda” nevű jacht a cip­rusi Larnkából egy libanoni kikötő felé. A hírt vasárnap közölte a haderő szóvivője azzal, hogy a hajó „gyanús magatartást tanúsított”, nem akart meg­állni, míg végül vontatókö­télre vették”. Az izraeliek szerint utasterében a palesz­tin El-F-atah szervezet „ti- zenhetes csoportjához” tarto­zó palesztinok voltak és raj­tuk kívül két nyugati or­szág állampolgára. Az izraeli hatóságok em­lítette „tizenhetes csoport” -a Jasszer Arafat vezette szer­vezet fennhatósága alá tar­tozik. Az izraeli kormány mind gyakrabban állítja azt, hogy az El-Fatah „nyugati szektorának” nevezétt pa­lesztin parancsnokság a „ti­zenhetes csoporttal” együtt Jordániában szervezkedik. ügyi osztályának helyettes vezetője, a főváros és a vá­rosrész politikai és gazdasá­gi életének több vezető sze­mélyisége. Peják Emilnek, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottsá­ga vezető titkárának meg­nyitó szavait követően Czi- nege Lajos, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, az MSZMP KB tagja emelke­dett szólásra. Bevezetőben felidézte a négy évtizeddel ezelőtt történteket, Délke ■ let-Ázsia első munkás-pa­raszt állama megszületésé­nek körülményeit. Szólt azokról az erőpróbákról, amelyekben a vietnami nép sikeresen helytállt nemzeti szabadsága és függetlensé­ge kivívásáért, megőrzésé­ért, majd a többi közt hang­súlyozta : Lehetséges, hogy az Egye­sült Államokban bujkál a francia titkosszolgálat egyik női ügynöke, akinek kulcs­szerepe volt a Greenpeace- szerrezet hajója, a Rainbow Warrior ellen Űj-Zélandon elkövetett gyilkos merénylet­ben. A CBS televíziós hálózat ér­tesülése szerint az ügynök befurakodott a Greenpeace soraiba, sőt, esetleg ő hívta össze tanácskozásra a hajó fedélzetére a mozgalom ve­zetőit. A tanácskozás idejét közélte a francia titkosszol­gálat ügynökeivel, az össze­hívott megbeszélés azonban a tervezettnél korábban vég­Az indiai hadsereg veszi át Pandzsáb, Dzsammu és Kasmír államok 550 km hosszú pakisztáni határának ellenőrzését. A lépés célja a szeptember 25-re kitűzött he­lyi választások biztonságának szavatolása — közölték hét­főn a pandzsábi fővárosban. A határvédelmi félkatonai szervezet tagjait a helyi rendőrség támogatására ve­zényelték át, hogy így ve­— Őszintén örülünk, hogy a testvéri vietnami nép az utóbbi időben sikerrel ol­dotta meg a békés építő­munka számos időszerű fel­adatát; jelentős eredménye, két ért el a gazdaság, a kul­túra, az oktatás fejlesztésé­ben, a szocialista termelési viszonyok alakításában. Ezt követően Tran Lam, a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottságának tag­ja, az Állami Rádió- és Tele­vízióbizottság elnöke, a ju­bileumi ünnepségekre ha­zánkba érkezett küldöttség vezetője szólt a nagygyűlés résztvevőihez. Az ünnepi nagygyűlés kul­turális műsorral folytató­dott, amelyen a KISZ Köz­ponti Művészegyüttese lépett fel. ződött. A bomba fél órával azt követően robbant fel, hogy a francia nukleáris kí­sérletek ellen tiltakozó mozgalom vezetői elhagyták a Rainbow Warrior fedélze­tét. Az amerikai televíziós hálózat riportja arra követ­keztet, hogy a merénylet cél­ja ezek után nem csupán a hajó elsüllyesztése, hanem esetleg a Greenpeace-szer- vezet vezetőinek megsmmi- sítése volt. A CBS jelentése szerint a francia ügynöknő, Christine Cabot a merénylet után el­tűnt Űj-Zélandról. Lehetsé­ges, hogy az Egyesült Álla­mokban bujkál. gyék elejét a szikh szélsősé­gesek várható fellépéseinek. A pandzsábi hatóságok mint­egy hatvanezer emberrel nö­velik a rendfenntartó erők létszámát. Arra számítanak ugyanis, hogy a Pakisztán­ban kiképzett szikh terro­risták megkísérlik a mosta­ni választások megzavarását. Múlt kedden az indiai kor­mány már lezárta az or­szág pakisztáni határát. PANORÁMA BUDAPEST Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke befejezte évi rendes szabadságát. * Az MSZMP Központi El­lenőrző Bizottságának meg­hívására hétfőn küldöttség élén Budapestre érkezett Ja- roslav Hajn, Csehszlovákia Kommunista Pártja Közpon­ti Ellenőrző és Revíziós Bi­zottságának elnöke. A csehszlovák vendéget a Ferihegyi repülőtéren Gyenes András, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának el­nöke fogadta. Jelen volt Ondrej Durej, a Csehszlo­vák Szocialista. Köztársaság magyarországi nagykövete. * A Szovjet—magyar Baráti Társaság meghívására hét • főn MSZBT-küldöttség uta­zott Üzbegisztánba György Sándor titkár vezetésével. A delegáció tagjai Taskentben, Buharában és Szamarkand- ban találkoznak a Szovjet— magyar Baráti Társaság üz- bég tagozatának vezetőivel, valamint a helyi tagcsopor­tok aktivistáival. Konzultá­ciókat folytatnak a barátsági munka tapasztalatairól és to­vábbi fejlesztésének lehetősé­geiről. MOSZKVA A Moszkvai Politikai Ki­adó gondozásában „Váloga­tott cikkek és beszédek” címmel megjelent Kádár Já­nosnak, az MSZMP főtitká­rának a könyve. A beszéd- és cikkgyűjtemény az 1979 májusa és 1985 áprilisa kö­zött időszakot öleli fel. A közzétett anyagokban a Ma - gyár Népköztársaság bel- és külpolitikájáról, a szocialista építésről, a párt vezető szere­pének további erősítéséről van szó. Tükrözik azt a gon­doskodást, amelyet a pari és a kormány tanúsít az ipar és a mezőgazdasági termelés további növelése, a magyar nép életszínvonalának eme­lése, műveltségének és kul­túrájának fejlesztése iránt. Az anyagok többsége először jelenik meg orosz nyelven. PRÁGA A csehszlovák fővárosban nemzetközi szakszervezeti ta­nácskozást tartottak, ame­lyen megvitatták a szakszer­vezetek szerepét a békéért, a leszerelésért vívott nemzet­közi küzdelemben. A konfe­rencián magyar, NDK-beli, osztrák, lengyel, nyugatné­met és csehszlovák szakszer­vezeti küldöttek vettek részt. Mai kommentárunk Felelősség Folytatódik a Egy tokiói bíróság hétfőn megkezdte az egykori japán miniszterelnök Tanaka Ka- kuei fellebbezésének tárgyalá­sát. A szigetország volt kor­mányfőjét a tokiói körzeti bíróság — mint ismretes — első fokon négy év börtön­re és pénzbüntetésre ítélte azzal a váddal, hogy minisz­terelnöksége idején — 1972 és 1974 között — 500 millió a világért Tanaka-per jen (mintegy 2 millió dollár) megvesztegetési pénz ellené­ben elősegítette a Looheed amerikai repülőgépgyár ter­mékeinek jaipáni eladásait. Tanaka mindvégig taga­dott, ennek ellenére 1983 ok­tóberében bűnösnek találtak. Ám rögtön fellebbezett, s óvadék ellenében szabadlá­bon maradt. István, az MSZMP KB kül­A Rainbow Warrior-ügy A mozgalom vezetőit akarták megölni? Az indiai hadsereg a pakisztáni határon Ritkán kelt egy politikus nyilatkozata olyan széles körű, túlzás nélkül világméretűnek nevezhető érdeklő­dést, mint a Time című amerikai hírmagazin legfris. sebb számában megjelent Mihail G orbacsov-inter jú Több okból is. Egyrészt ez volt az első alkalom, hogy az SZKP vezetője főtitkárrá választása óta valamelyik nyugati sajtóorgánumnak nyilatkozatot adott, más­részt — s persze ez a fontosabb szempont — o szov­jet államférfi olyan kérdések sorát érintette, amelye­ket kétségkívül a nemzetközi élet első számú problé­máinak tekinthetünk. Érthető, hogy az amerikai tömegkommunikációs esz­közök már vasárnap óta kiemelt helyet szentelnek a nyilatkozatnak, a rádió- és televíziós állomások hír­adóiban behatóan elemzik Gorbacsov kijelentéseit. Ugyanakkor tény, hogy a Fehér Ház egyelőre még nem válaszolt hivatalosan, a különböző szóvivői megjegyzé­sek pedig nem mennek túl a már megszokott u>a. shingtoni reagálásokon. Jóllehet a szovjet pártvezető olyan témákkal foglalkozott, amelyekkel kapcsolatban a vélemények legkisebb közeledése, a jobbára merev amerikai álláspont enyhítése mindenképp kedvező elő­jelnek számítana a novemberre tervezett szovjet— amerikai csúcstalálkozó előtt. A nyilatkozat egyik legjelentősebb részlete éppen erre, a genfi Reagan—Gorbacsov tanácskozásra vonat­kozott. Figyelmeztető jel, hogy Moszkvában a koráb­binál már sokkal óvatosabban ítélik meg a csúcs ki­látásait. Ennek oka — mutatnak rá más szovjet állás- foglalások is — abban keresendő, hogy az Egyesült Államok nemcsak hogy nem viszonyult építő módon a közelmúltban beterjesztett szovjet békekezdeménye­zésekhez, hanem ellenkezőleg: politikai lépéseivel in­kább nehezítette a két nagyhatalom közti kapcsolatok javítását. A szovjet vezető erre példákat is hozott. Az atom­fegyver-kísérletek moratóriumára vonatkozó szovjet javaslatra Washington elutasítással, sőt újabb nukle­áris robbantással válaszolt. A világűr békéjének meg­őrzését sürgető, az ENSZ fórumán is előterjesztendő indítványra pedig az új amerikai kozmikus fegyver­rendszer kísérleteinek meggyorsításával. Ha ezen a té­ren, a fegyverkezési hajsza megállítása, s mindenek­előtt az űrfegyverkezés területén nem sikerül meg­egyezésre jutni, az emberiség minden eddiginél veszé­lyesebb helyzetbe kerülhet — figyelmeztetett Gorba­csov, aki azt sem titkolta, hogy a csillagháborús ter­vekhez való ragaszkodás kudarcra kárhoztatja a szin. tén Genfben folyó szovjet—amerikai fegyverzetkorlá- tozási megbeszéléseket is. Remélhetőleg e mostani Time-nyilatkozat is hoz­zájárul annak tudatosításához, hogy a Szovjetunió po­litikáját nemcsak saját országa, hanem az egész vi­lág sorsa iránt érzett felelősség diktálja. Sz. g Az aranymezők rabszolgái (1.) A gettók lakói A Dél-afrikai Köztársaság­ban a fajüldöző rezsim csak a terror, az elnyomás foko­zásával tudja fenntartani ha­talmát. Botha elnök július végén rendkívüli állapotot rendelt el az ország 36 vá­rosában és körzetében. Ezzel a még oly csekély számú és soha tiszteletben nem tartott szabadságojogokat is felfüg­gesztették, s a rendőrség és a katonaság korlátlan hatal­mat kapott az afrikai ősla­kossággal szemben. Egyre nő a letartóztatottak száma, mind többen halnak meg, sebesülnek meg a rendőri önkény és brutalitás követ­keztében. Ugyanakkor mind többször kapnák lábra olyan hírek, hogy a rezsim a nagy nemzetközi felháborodás ha­tására az elnyomó rendsza­bályok enyhítésére készül. A tények azonban mást mutat­nak. Ez a sorozat az ország lakosságának túlnyomó több­ségét kitevő, jogfosztott, fe­kete bőrű emberek minden­napjaiba nyújt betekintést. Városi kerületeknek neve­zik, valójában kényszertele­pülések, ahol a feketéknek joguk van lakniok a Dél­afrikai Köztársaságban. Per­sze, nem jogról van szó. még kevésbé kegyről, elő­jogról. Már a repülőgépről jól felismerhetők a gettók. Ezekben él a 22 milliós fe­kete lakosság többsége. In­nen merítik a bányatársasá­gok és az ipari vállalatok a gyalázatosán alacsony bérért foglalkoztatott munkaerőt. « Botha elnök, a fajüldöző rezsim feje Vannak egész kicsi gettók, alig néhány száz lakóval. Mások szinte a végtelenbe vesznek el. A legnagyobb a Johannesburgtól nyugatra fekvő Soweto. Lakosainak száma hivatalosan 800 ezer, a valóságban egymilliónál több. Területe mindössze 85 négyzetkilométer, a házak túlnyomó többsége földszin­tes. A nyomorúságos kuny­hók általában hepehupás utak mellett sorakoznak: száraz időben por-, esők ide­jén sártenger borítja a vidé­ket. Koncentrációs táborokat idéző világ ez, lehangoló, megrázó. Sowetót tiltott vá­rosnak is nevezik, és nem alap nélkül. Drótkerítés övezi. Nyolc bejárata fölött tábla hirdeti: Magánút. Nem bantuk csak útlevéllel lép­hetnek be. A nem Sowetóban lakók csupán hatósági enge­déllyel látogathatják meg itt élő rokonaikat, barátáikat. Az utcák piszkosak, he­lyenként pocsolyák bűzlenek. Asszonyok turkálnak a hul­ladékokban, rongyokat vagy konzervdobozokat keresnek. Egy keskeny ajtónyitáson belépünk egy kunyhó belse­jébe. Kis helyiség, parányi ablakkal. A padló betono­zott. Papírlemezen kisgyer­mek alszik. A falak feketék a kályhafüsttől. A háziasz- szony egy másik aprócska helyiségbe vezet, amelyet egy vaságy teljesen kitölt. A legtöbb kunyhóban nincs vil­lany: petróleumlámpával vi­lágítanak. Víz nincs. Kint az ajtó mellett van a vízcsap. A WC ugyancsak a házon kívül van. A kunyhóban nyolcán laknak, s még elé­gedettek lehetnek, mert So­wetóban többnyire tizenket­tőn laknak egy-egy házban. A házak általában 40 négy­zetméter alapterületűek. Még rosszabbak az úgy­nevezett szállodák, amelyek­ben hálótermeket találunk. 16-16 személy részére. Az ágyak között éppen csak két kis szekrény fér el: az egyik a ruházat, a másik az élel­miszer számára; középen kályha, amelyen főzni lehet. A kályha két oldalán fém- asztalok és fémpadok. Pi­szok és lárma. Szegényes ru­hák és törülközők lógnak a szegeken, vagy száradnak spárgákon. A lakbér ezek­ben a „szállókban” szemé­lyenként 5 rand (körülbelül három és fél dollár) havon­ta. Egy átlag 5-10 személyes háztartás összbevétele alig éri el a 200 randot. Ilyen körülmények között érthető, hogy gyakran el­szabadulnak az indulatok. Ez vezetett felkeléshez 1960- ban Sharpeville-ben, 1976- ban Sowetóban, és napjaink ugyancsak véres összecsapá­saihoz. A mai harcokban, akárcsak korábban, kövek­kel és benzinespalackokkal védekeznek a rendőrség és katonaság támadásai ellen. Űj jelenség, hogy míg régeb­ben általában a fiatalok, most az idősebb munkások is részt vesznek a megmoz­dulásokban. GÁTI ISTVÁN (Következik: 2. A rettegés földje) Tüntető fekete — rendőrgyuruben

Next

/
Oldalképek
Tartalom