Tolna Megyei Népújság, 1985. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-07 / 210. szám
8 KÉPÚJSÁG 1985. szeptember 7. Jugoszlávia korszerűsítése A jugoszláv tengerparton tíz nagy tranzitkdkötő működik. A legismertebbek Kő- per, Rijeka, Split, Ploce és Bar nemzetközi kikötői. A tengeri „kapákban” az év eddigi szakaszában 30 millió tonna árut, fele részben ipari terméket kezeltek. Az eb- bői származó valutabevétel mintegy 70 millió dollár. Az európai partnerek, főként a Duna menti országok előszeretettel veszik igénybe a jugoszláv kikötőket és szolgáltatásaikat, mivel Jugoszlávián át vezet a legrövidebb tengeri út Kelet felé. Ez az út 2—2,5 ezer kilométerrel rövidebb, mint az észak-európai kikötőkön át történő tranzitszállítás. A legutóbbi tíz év során a jugoszláv kikötőknek szinte hónapról hónapra újabb és modernebb hajókat kellett fogadniuk. Ezért halaszthatatlanná vált a tranzitkikötők bővítése és korszerűsíté. se. A kikötők modernizálására Jugoszlávia 1975 és 1980 között több mint 4 milliárd dollárnak megfélelő összeget fordított. 1980 és 1985 között előreláthatóan háromszor ennyibe fog kerülni a kikötők további fejlesztése. Ma a rijekai a legkorszerűbb jugoszláv kikötő. Erre áldozták a legtöbb pénzt. A rijekai kikötő olyan automatizált létesítményekkel rendelkezik, amelyek bármilyen típusú tengeri vagy óceáni hajót képesek fogadni és kiszolgálni. Konténer- pályaudvara, raktárházai, gabonasilói nagy mennyiségű áru átrakására és tárolására alkalmasak. Rijeká- ban az idén eddig 6,6 millió tonna árut forgalmaztak, mintegy 40 millió dollár bevétellel. Az Adriai-tenger déli partjának jugoszláv kikötője, Bar is a legjobban felszereltek közé tartozik. Az 1979-es földrengés után súlyosan károsodott kikötőt a legmodernebb követelményeknek megfelelően építették újjá. Létesítményei évi 5 millió tonna áru forgalmazását teszik lehetővé. Intenzív pályán a szovjet mezőgazdaság Kétszer vitatta meg az elmúlt két évtizedben az SZKP Központi Bizottsága teljes ülése a mezőgazdasági termelés fejlesztését: 1965-ben és 1982-ben. A két plénum között eltelt tizenhét esztendőben számottevően fejlődött a szovjet mezőgazdaság, s minőségileg is megújult. Ezt jelzi, hogy az ágazat bruttó termelése 50 százalékkal emelkedett — ami nemzetközi összehasonlításban is figyelemre méltó —, a munka termelékenysége 1,8-szeresé- re nőtt. A változásokat a lakosság is érzékelte, hiszen a húsfogyasztás például 41 százalékkal bővült, tejből és tejtermékből 25 százalékkal, zöldségfélékből 35 százalékkal fogyasztottak többet a Szovjetunióban. Mindez annak eredménye, hogy 17 év alatt a mezőgazdaság fejlesztésére fordított összegek megduplázódtak, a termelés gépesítettsége pedig háromszorosára növekedett. Nagy utat tett meg a Szovjetunió agrárgazdasága, ám Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB akkori főtitkára a jövendő nézőpontjából mérlegelt, amikor azt mondta: „Nem állhatunk meg ezeknél az eredményeknél, látnunk kell, hogy az élelmiszer-probléma még jócskán napirenden van”. A közvélemény fókuszában Ezért kidolgozták a Szovjetunió élelmezési programját, amely 1990-ig határozza meg a mezőgazdaság feladatait, s a nyolcvanas évek gazdasági stratégiáinak legfontosabb alkotórésze. A programot az SZKP KB 1982 májusi plénuma hagyta jóvá. A világ közvéleménye felfigyelt a határozatra. Érthető ez, hiszen a napi hírek között olvashatta mindenki, hogy a fejlődő országokban éheznek, éhen halnak az emberek, s a FAO adatai szerint egymilliárd ember hiányosan táplálkozik. A fejlett országokban pedig élelmiszer-felesleg volt és van, mesterségesen csökkentik a termelést, hogy az árak emelkedhessenek. Ebben az ellentmondásos helyzetben joggal írta a Mezsdunarodnaja Zslzny: „ ... az a körülmény, hogy egy olyan állam, mint a Szovjetunió, nagyszabású élelmiszerprogramot fogadott el, jelentőségében mesz- sze túllépi országunk kereteit”. Jelentősége az országon belül is kiemelkedő. A programban ugyanis feszített, de teljesíthető követelményeket állítottak a dolgozók elé. Azt tűzték ki célul, hogy 1990-ig a gabonatermelés meghaladja a 250 millió tonnát, ami már kielégítené a belföldi szükségleteket, a hústermelés pedig eléri a 20 millió tonnát. A terv megvalósítását beruházási program is szolgálja: eszerint a beruházások egy- harmadát az élelmiszertermelés fejlesztésére fordítják. A gazdaságirányítási rendszert is programhoz igazították. Nagyobb önállóságot kaptak a kolhozok és a szov- hozok, javult a dolgozók anyagi érdekeltsége, emelkedtek a mezőgazdasági termékek felvásárlási árai, s ennek nyomán kibontakozott a háztáji termelés is. Termelési potenciál A program teljesítését folyamatosan értékelik. Közülük kiemelkedik az 1984. áprilisában tartott tanácskozás, melyen Mihail Gorbacsov, akkor még az SZKP KB titkára, foglalta össze az eredményeket és feladatokat. Megállapíthatta: egy év alatt — 1983-ban — 5 százalékkal nőtt átlagosan a mezőgazdaság bruttó termelése, egyes köztársaságokban azonban számottevően meghaladta ezt a növekedést. Kilenc év után először, valamennyi köztársaságban tejesítették az állattenyésztés felvásárlási terveit, s a hústermelés másfél millió, a tejtermelés 5,4 millió tonnával emelkedett. A program kidolgozását követően tehát kedvező változások kezdődtek az élelmiszergazdaságban, ám mint Mihail Gorbacsov is hangsúlyozta, az ötéves tervidőszak három esztendejében a tervezettnél kevesebb gabonát, marha- és baromfihúst, valamint tejet termeltek. Az viszont kétségtelen: a Szovjetunió mezőgazdaságában hatalmas termelési potenciál jött létre, amely a program teljesítésének alapját jelenti. Előtérben az érdekeltség A források bővítése helyett a jövőben kihasználásuk kerül előtérbe — fogalmazott Nyikonov akadémikus a KGST-országok mezőgazda- sági újságírói részére rendezett tanácskozáson. A Szovjetunió mezőgazdasága ugyanis fordulóponthoz érkezett: kimerültek a fejlesztés extenzív tartalékai, intenzív pályára kell állítani a mező- gazdaságot is. Az új követelményekhez igazítják a gazdaság irányítását, melynek egyes elemei még az extenzív fejlődés szakaszában alakultak ki. Egyebek között napirenden marad az anyagi érdekeltség és ösztönzés javítása, változnak az árképzés formái. Mindezek a termelés mennyiségi és minőségi fejlesztését serkentik. Változik a beruházáspolitika: eddig a mezőgazdasági beruházásoknak kétharmada új építkezés volt, a jövőben legalább felét rekonstrukcióra fordítják. Az egész élelmiszerprog- ram sarkalatos pontja a gabonatermelés, hiszen erre épül a hústermelés fejlődése is. A tervek szerint jövőre már 10 millió hektáron vetnek gabonaféléket, s a későbbiekben ez még növekszik, hogy a hazai igényeket kielégíthessék. A termelés fejlesztését kétféle tartalék kiaknázására alapozzák. A növénynemesítés, a szelekciós munka javításánál növelhető a gabonafajták termő- képessége, másfelől a korszerűtlen termelési technológiákat intenzívebb eljárásokkal váltják fel, így a növények termőképességét a mainál jobban kihasználhatják. V. Farkas József Vietnami képeslapok A központi tudományos-technikai könyvtárban széles körAz ország fő tápláléka a rizs. Egy szépen megmunkált rizsben alkalmazzák a modern technikát föld Kuang Blnh-ben. A Ho Si Minh-várostól 100 kilométerre fekvő Vungtan ismert üdülőhely. A víz hőmérséklete egész évben legalább 25 fokos. Vidám strandolok a tengerparton Sorra épülnek a nagy ipari üzemek, gyárak. A Hoang Thatch-1 cementgyár 1984 eleje óta működik Kísérleti parcellák az ukrajnai földművelési kutatóintézetben Az akupunktúrának a vietnami orvosok is nagy mesterei. Bulgária Szabadalmak, találmányok, kutatások A Bolgár Tudományos Akadémia közvetlenül együttműködik a népgazdaság kilenc ágazatával, s a közös munka során több mint 300 feladatot old meg az alkalmazott tudományok területén. E munkák egyötöde az anyag- és energiatakarékosság továbbfejlesztését célozza. A többi az új technológiák létrehozására, a meglévők korszerűsítésére, az élőmunkával történő takarékos gazdálkodásra, a környezetvédelemre és a termékminőség javítására irányul. Tavaly a Bolgár Tudományos Akadémia nyolc nagy programot dolgozott ki. Ezen belül a feladatok 65 százaléka az intenzív gazdálkodás megteremtésével volt kapcsolatos. Az akadémiának jelenleg 2300 szabadalma van, melyek közül háromszázat külföldön is érté kesítettek. Az előrejelzések szerint az Akadémia tudományos eredményeinek felhasználásából származó haszon a 8. ötéves tervben csaknem a kétszerese lesz a tervezettnek. Tavaly 1623 találmányra adtak ki szerzői tanúsítványt, s közülük 655-öt vezettek be a termelésbe. Elfogadtak csaknem 44 ezer újítást, s ezekből több mint 35 ezret már a gyakorlatban hasznosítanak. Külföldön 69 bolgár találmányt szabadul maztattak. A találmányok alkalmazásából eredő haszon tíz százalékkal haladta meg 1984-ben a megelőző esztendeit.
