Tolna Megyei Népújság, 1985. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-07 / 210. szám

1985. szeptember 7. NÉPÚJSÁG 9 WMBM Ahol a rádiumot felfedezték Fürdő az ezüsthegyek lábánál A jáchymovi fürdő a nyu­gat-csehországi Krusné hory hegység lábánál, 560 méter tengerszint feletti magasság­ban, festői erdős táj közepén fekszik. Az egykori jelenték­telen település a 16. század közepén a gazdag ezüstlelő­helyeknek köszönhetően ki­rályi bányászvárossá vált, amely saját pénz — a jáchy- movi tallér — verésére volt jogosult. A 19. század végén kimutatták a jáchymovi urán radioaktivitását, és 1898-ban a Curie házaspár itt fedezte fel a helyi kátrányszurokban a rádiumnak elnevezett új elemet. A gazdag radioaktív erek feltárása a régi ezüstbányá­ban, és azok gyógyhatása adta -az indítékot a fürdő megalapításához. 1906-ot ír­tak, amikor a radioaktivitást a világon először használták fel gyógyítási célokra. 1925-ben további kiadós eret fedeztek fel, amelyet Maria Curie-Sklodowska után Ma­dame Curie-nek neveztek el. A további, az 1963-ban fel­fedezett forrást Frantisek Behounek akadémikus, a csehszlovák radiológia meg­alapítójának tiszteletére Be- hounek-forrásnak keresztel­ték. Jáchymov népszerűségét és általános elismertségét az ideg- és mozgásszervi beteg­ségek gyógyításában elért rendkívüli eredményeknek köszönheti. E sikerek titka egyrészt a nagy hatású ter­mészetes gyógyforrásokban, másrészt az orvostudomány legúj'abb ismereteit hasznosí­tó modern gyógymódokban rejlik. Jáchymov újkori történel­mének kezdete 1964, amikor megkapta a fürdőváros stá­tusát. Tíz évvel később megkezdődött a „Behounek akadémikus” szanatórium nagyszabású építkezése, amely a mozgásszervi meg­betegedések komplex gyó­gyítását szolgálja. A hatvanas években vé­gezték el a régebbi gyógyhá- zak rekonstrukcióját is, amelynek során ezeket diag­nosztikai célokat szolgáló új egészségügyi műszaki beren­dezésekkel látták el. A ter- mál-radioaktív fürdőkön kí­vül Jáohymovban különféle radioaktív gyógymódokat al­kalmaznak. Például a Bra- ehyradium-terápiát, ami lé­nyegében rádiumbesugárzást jelent — valamint a röntgen­terápiát, és természetesen több más hagyományosnak számító fürdőprocedúrát is. A mai jáchymovi fürdő- szervezetnek 549 alkalma­zottja van, ebből 21 az orvo­sok, és 136 az egészségügyi és rehabilitációs dolgozók száma. A betegeket három gyógyintézetben — a „Radi­um Palace”-ban, az „Akade- mik Behounek”-ben, és a „Prahá”-ban kezelik. Csupán az 1984-es évben 16 ezer be­teget kezeltek ezekben a gyógyintézetekben, közülük több mint háromezren kül­földről érkeztek (az NSZK- ból, Ausztriából, de a Közel- Kelet és a Közép-Kelet arab országaiból is). A jáchymovi gyógykezelés rendkívül hatásos, és a bete­gek szívesen látogatnak ide több ízben is. Ez a külföldi páciensek több mint felére érvényes: nem kivételes eset, hogy néhányuk tíznél is többször volt Jáohymovban gyógykezelésen. Jáchymov a legfiatalabb csehszlovák fürdők sorába tartozik, és az elkövetkező években további bővítéssel számolnak. „Feladatunk, hogy megtanítsuk kliensein­ket a betegséggel való együtt­élésre” — mondta a fürdő­intézet igazgatónője, Hana Horvátová. — „A fontos élet­szokások kialakítására, és arra, miként lehet a fürdő gyógykezelés jótékony hatá­sát maximálisan meghosz- szabbítani.” Katerina Paotrossová Ezen a helyen fedezte fel a Curie házaspár az ércekben a rádiumot, amely a jáchymovi fürdő megalapításához vezetett Az „Akademik Behounek” szanatórium, ahol a mozgás- szervi megbetegedések komplex kezelését végzik Katéter helyettesíti a szikét Szovjet tudósok szerint a betegség által megtámadott erek protézissel való helyet­tesítése sebészeti beavatko­zás nélkül lehetséges. Ebből a célból katéter fel- használásával, „memóriával” rendelkező ötvözetből készült vékony huzalt kell bevezet­ni a „felújítandó” érbe. A szervezet melegének hatá­sára a huzal felveszi a meg­adott formát: az ilyen váz szilárddá teszi az eret, s benne megbízhatóvá a vér­áramlást. Moszkvában az össz-szö- vetségi sebészeti központ or­vosai hosszú kísérletek után megkezdték a módszer kli­nikai alkalmazását. Ezeket a műtéteket röntgensebészek végzik, mint ahogy mostaná­ban nevezik őket. A mintegy másfél év óta a betegeken végzett megfi­gyelések szerint az új mód­szer lehetővé teszi, hogy szi­ke nélkül végezzenek érmű­téteket. Katéter segítségével megtisztítható e megtáma­dott érfal, leszedhetők a le­mezkék. Vérzések esetén az ér elzárható egy kis ballon­nal vagy speciális tömő­anyagnak pontosan a ren­deltetési helyre való vitelé­vel, ugyanezen katéter segít­ségével. A röntgensebészet gazda­gabbá tette az orvosok esz­köztárát, fájdalommentes módszereket kínálva az isé- miás szívbetegségeknek, a végtagi erek ateroszklerózi- sának, a tüdőembóliának, az agyi erek aneurizmájának és más betegségeknek a gyó­gyítására. Jégesőütközet a Krím felett A Krímben a hidrometeo- rológiai szolgálat több na­pig tartó „légi csatát” vívott a félsziget mezőgazdasági .termőterületei fölött függő hatalmas jégesőfelhővel. Június első napjaiban a lo­kátorok 22 ilyen felhőt mér­tek be pontosan, s 84 nagy és 14 kisebb jégeső-elhárító rakétát lőttek ki a felhőkbe, a nagy jégszemek kialakulá­sát megakadályozó reagen­sekkel. A felhők felső pere­me 12 kilométeres magasság­ban volt. Különösen derekasan kel­lett harcolnia a Belogorszki terület jégeső-elhárító szol­gálatának, ahol különösen sok a szőlőskert és a gyü­mölcsös. A kilövő berende­zésből 49 nagy és 8 kisébb rakétát lőttek ki. Az elhá­rítás sikerült. Románia Körösrév - magyar kulturális központ Románia valamennyi ma gyarlakta vidéke jellegzetes, a másokéval semmi módon össze nem téveszthető népi kulturális örökséggel rendel­kezik. A Mezősóg a gyékény- fonás, Kalotaszeg a hímzés, Vargyas a fafaragás, Szap- lonca a esergesaövés, Márté- falva a díszes kapuk, Körös- rév a fazekasság hazája. Körösrév valóban egészen egyedülálló népi kerámiákkal, gazdag képzeletű, igen ügyes kezű mesterekkel büszkél­kedhet. Talán csak a tjcorondi fazekasak veszik fel velük a versenyt. Am a település jó­val több is, mint a kerámia otthona — jelentős magyar kulturális központ, ahol több évtizedes hagyományra tekint vissza a népi szín játszás és a kórusmozgalom. A helyi kulturális élet kü­lönleges színfoltja az 1967 óta mindem esztendőben megren­dezett Sóvámi Népi Kulturá­lis Fesztivál. Az elnevezés régi szokásra utal. Valamikor nemcsak fát, sót 'is szállí­tottak a Körösön. Mindjárt a község fölött, a Szikla -szoros­ban volt a sóvárn. Emlékét ima lis őrzi egy középkori to- ronymaradvány. Márpedig, ahol vám volt, ott igen gyak­ran vásárt is 'tartottak a kör­nyékbeliek. Kicserélték a leg­különbözőbb árucikkeket: a sót agyagedényre, sajtra, bá­rányra, gyapjúra, szőttesre. A vásár jó alkalom volt az evés-ivásra, mulatságra, szó­rakozásra. Ahol megjelentek a vásározók, felállították a lacikonyhákat, s nem hiá­nyoztak a mutatványosok, komédiások bódéi sem. Nos, éppen ez 'adta az ötletet Kö­rösrév Iáikéinak a sóvámi fesztivál megrendezésére. A fesztiválon a dal és a tánc játssza a főszerepet. A legjobb irévi és környékbeli műkedvelő együttesek szóra­koztatják a közönséget, mi­közben folyik a vásár. Bár az lipar inkább a közeli Éles- den és Sonkolyoson épült ki, Körösrév megőrizte vidék­központ jellegét, s a Király­hágó, Királyerdő kis falvai­nak lakói ide járnak bevásá­rolni, eladni, szórakozni, szolgáltatásokat igénybe ven­ni. A sóvámi fesztivál éppen ezt a lehetőséget használja ki. Rendszeresen részt vesznek a körösréviek a Megóneklünfc Románia fesztivál versenyein is. A tavaszi megyei döntők­re Körösrév négy műkedvelő csoportja is eljutott: a ve­gyes kórus, a népi zenekar, a magyar és román színjátszó együttes. A magyar színjátszó csoport az idén ünnepli fenn­állásának 40. évfordulóját. Vezetőjük: Juhász Viktor, számtan tan ár. Ez a lelkes népnevelő hosszú évek óta nagy odaadással irányítja a csoportot. A vegyes kar, ame­lyet Balogh Artúr zenetanár vezet, Bihar megye legjobb­jai közé tartozik. Körösrév ma az egyik leg­jobb példája a régi hagyo­mányok felújításának, s az élő kulturális örökség ápo­lásának. Kitenyésztették a tehén és a zebu hibridjét Az azerbajdzsáni tudósok új szarvasmarhafajtát neme­sítettek ki. Az állatok sze­rencsésen egyesítik maguk­ban a két teljesen különbö­ző fajta, a lettországi barna tehén és a kubai zebu elő­nyös tulajdonságait. Az utóbbi a szarvasmarha kü­lönleges alfaja. A hibrid nem válogatós a takarmányban, a betegsé­gekkel szemben ellenálló, mint a zebu. Ugyanakkor a nem eléggé produktív zebu- tól eltérően, s a lettországi tehenekhez hasonlóan 5 ezer liter, magas zsírtartalmú te­jet ad évente. A növendék­állatok súlyban gyorsan gya­rapodnak. Jelenleg a Szovjetunió kü­lönböző területein már mint­egy félmillió hibrid állat ta­lálható. Növekvő energiatermelés Az azerbajdzsáni atomerő­mű lesz kapacitás tekinteté­ben a legnagyobb a közép­ázsiai szovjet köztársaságok­ban. — Sok reményt fűzünk eh­hez az atomerőműhöz — mondja Azerbajdzsán Álla­mi Tervbizottságának helyet­tes vezetője, Aga Hadzsijev. — A köztársaság növekvő energiaszükséglete arra ösz­tönzi az energetikai szerve­ket, hogy gyorsan növeljék kapacitásaikat. Az 1981— 1985-re szóló ötéves terv­időszak végére az 1980-as termelés egyharmadával kí­vánjuk növelni a villamos- áram-termelést, vagyis elér­jük az évi 20 milliárd kilo­wattórát. Ezt a fontos programot a kitűzött határidő előtt tel­jesítettük. Már áramot ad a Kaukázuson-ttúli terület leg­nagyobb hőerőműve, amely­nek tervezett kapacitása 1,2 millió kilowatt és a Kúra folyón épült Samhorszki ví­zi erőmű. Ez az új vízi erő­mű nemcsak a legolcsóbb energiatermelő, hanem 75 000 hektár földet öntöz is. A másik nagy eredmény: vég­legesen megszüntettük az állandó árvízveszélyt a Kúra folyó mentén. A két új erőmű üzembe helyezése jelentősen csök­kenti Azerbajdzsán energia- mérlegének feszültségeit és ma — Hadzsijev véleménye szerint — a köztársaság vil- lamosenergia-ellátása kedve­zőnek mondható. Ugyanak­kor viszont igaz, hogy mind az iparban, mind a mező- gazdaságban, valamint a la­kosság körében gyorsan nö­vekszik az energiaigény. És ez új problémákat is jelent számunkra — mondja az Ál­lami Tervbizottság helyettes vezetője. — Üj nagy gyárak épültek, például a légkondi­cionáló és elektrotermikus berendezések gyártására, je­lentősen fejlődött a könnyű- és élelmiszeripar, a vegyipa­ri gépgyártás és a kőolajfi­nomítás is. A Kaukázuson- túli köztársaságokban a fej­lődés üteme gyorsaíbb, mint az egész Szovjetunióra vetí­tett átlag. Azerbajdzsán mezőgazda­sága is mind több villamos energiát igényel. Ismeretes, hogy a köztársaság a Szov­jetunió legnagyobb szőlő- és zöldségtermelője. A mezőgaz­daság által igényelt energia- mennyiség mintegy felét az öntözőrendszerek használják fel. Mivel az öntözés az azerbajdzsáni mezőgazdaság alapja, tehát itt alapos nö­vekedésre számíthatunk a jö­vőben. Sok energiát igényel a la­kás- és kommunális építke­zés is. Azerbajdzsánban évente mintegy 30 ezer la­kást építenek, s ezek az ott­honok egyre jobban felsze­reltek tartós — energiát igénylő — fogyasztási cik­kekkel, mint például a tele­vízió, rádió, hűtőszekrény stb. — Távlati terveinkben — mutatott rá Aga Hadzsijev — figyelembe vettük a gaz­daság valamennyi szférájá­ban jelentkező, növekvő energiaigényt. Már kirajzo­lódtak az új erőmű-építke­zések tervei. Bakuban hőerő­művet, három folyón még néhány vízi erőművet épí­tünk. Raszim Sukjurov APN—KS ■■HM

Next

/
Oldalképek
Tartalom