Tolna Megyei Népújság, 1985. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-05 / 208. szám

1985. szeptember 5. NÉPÚJSÁG 3 Kiváló termésüecslők kitüntetése /Mit csinál a MTESZ? Az ünepség résztvevői Meghitt ünnepség színhe­lye volt tegnap délelőtt a Tolna Megyei Tanács V. B. mezőgazdasági osztálya: ki­tüntető oklevelet vehettek át megyénk termelőszövetkeze­teinek legjobb termésbecslői. Minden évben ebben az időszakban kerül sor erre az eseményre, amikor is már az üzemi önértékelés és az ösz- szesített tanácsi értékelésen felül a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium mezőgazdasági főosztályának értékelése alapján megálla­pítható, hogy a termelőszö­vetkezetek szakemberei kö­zül kik végezték el hibaha­táron belül a termés becslé­sét. Bea József termelési cso­portvezető köszöntő szavai után az elmúlt év becsült eredményei alapján ezúttal hat üzemi termésbecslő vet­te át a MÉM kitüntető ok­levelét Barsi Mihály osztály- vezetőtől. Tolna megye 63 termelő­szövetkezeti, valamint öt mezőgazdasági kombinát, il­letve állami gazdaság ter- másbecslője közül a követ­kezők részesültek e kitünte­tésben. Író Lajos, Szekszárd, Aranyfürt Tsz, Feil Ferenc, Paks, Szabadság Tsz, Dombi Ferenc, Sióagárd, Sióvölgye Tsz, Farkas István, Duna- földvár, Virágzó Tsz, Erős János, Felsőnána, Kossuth Tsz, Matus Károly, Iregszem- cse, Egyetértés Termelőszö­vetkezet. Feil Ferenc átveszi az oklevelet Barsi Mihálytól Minőségjavítás a textiliparban Több textilipari vállalat megbízta az Innovatext Ku­tató és Fejlesztő Vállalatot, hogy segítsen bevezetni olyan ú:j technológiákat, amelyek javítják a minősé­get és növelik a termelé­kenységet. A vállalat fő fel­adata, hogy elemezze meg­bízói helyzetét és tanácsot adjon ahhoz, miként lehet új gyártmányokat bevezetni, a hatékonyságot fokozni, a mi­nőséget javítani. Az Innova­text szakemberei aktívan részt is vesznek az új mód­szerek bevezetésében, elter­jesztésében. A pamutipari vállalatok közül jelenleg a Kispesti Textilgyáriban és a Pamut­nyomóipari Vállalatnál dol­goznak a fonalgyártás kor­szerűsítésén. A gyapjúiparban — leg­utóbb a Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyárban — a fonal­termelés minőségének javí­tására közbeiktattak egy új technológiai műveletet: az elemi szálak bontása, tisztí­tása, párhuzamosítása után bevezették az úgynevezett után fésülést, ami lehetővé teszi, hogy a vállalatnál a korábbinál igényesebb ter­méket állítsanak elő, gazda­ságosan exportálják a gyap­júfonalat. A kutató-fejlesztő vállalat — díjazás ellenében — arra is vállalkozik, hogy az ipar- vállalatok, szövetkezetek ré­szére új terméket fejleszt ki, A kötőipar számára kidol­gozta például a hurkos, nop- pos fonalak modern, nagy teljesítményű üreges-orsós fonógépen történő gyártási eljárását. E technológia alkal­mazásával a vállalatok gaz­daságosabban állíthatnak elő divatos és ezért kelendő fo­nalat. Az építőanyai ellenőrzésénei — Ebben az esztendőben néhány termék kivételével javult az építőanyagok kíná­lata — állapította meg az Országos Kereskedelmi Fő­felügyelőség nyolc megyére kiterjedő vizsgálata. Az el­lenőrzött területek nagy ré­szén bővült és egyenleteseb­bé vált a Tüzép-telepek kí­nálata, a hazai cserép és a fenyő fűrészáru kivételével az építkezők azonnal meg­vásárolhatták a szükséges anyagokat. A felhalmozódott építőanyag itt-ott készlete­zési gondokat is okozott a telepeken, az év eleji rossz idő miatt ugyanis a szoká­sosnál később fogtak hozzá a munkához az építkezők. A lakásfelszerelési cikkek közül néhány tartósan hiány­zott a telepek kínálatából. A vizsgálat időpontjában pél­dául komplett fürdőszobát, vagy teljes központi fűtőbe­rendezést egyetlen telep vagy bolt választéka alapján sem lehetett összeállítani, első­sorban a csövek és a cső­kapcsoló idomok hiánya mi­att. Változatlanul gond az is, hogy bár a Kecskeméti Kád- gyár és az Alföldi Porcelán- gyár évekkel ezelőtt egyez­tette színválasztékát, a ká­dak és a fürdőszoba egyéb tartozékai még mindig több­nyire színárnyalat-eltéréssel kaphatók. Az ellenőrzések tapaszta­latai szerint az építőanya­gok és a szerelvények vá­lasztéka a Fészek-áruházak­ban jöbb az átlagosnál, s a vásárlási körülmények is lé­nyegesen kedvezőbbek. Ke­vésbé pozitívan ítélik meg a felügyelőségek a különféle mgtsz-ek és az ÉPTEK Ház­építők Boltjait, a kínálat itt csak néhány dologra korláto­zódik, s a bolti dolgozók — kellő szakértelem híján — tájékoztatni is kevésbé tud­ják vevőiket.-kereskedelem tapasztalatai Változatlanul sok a gond a minőséggel, különösen az ajtók, ablakok adnak gya­korta okot panaszra. Több termelő minőségtanúsítás nélkül szállítja az árut, a cementnél például nem tün­tetik fel a töltési időt, s né­hány terméknél a felhaszná­lásra vonatkozó esetleges korlátozásokat. Az OKF meg­ítélése szerint a kedvezőbb áruellátás lehetővé tenné, hogy a kereskedők nagyobb gondot fordítsanak a minő­ségi átvételre. A fogyasztók megkárosítá­sát a korábbiaknál kevesebb alkalommal tapasztalták az ellenőrök. A legtöbb szabály­talanságra a faáruk értéke­sítésénél bukkantak, a lakás- felszerelési cikkek közül pe­dig — főként a nem egyér­telmű gyári minőségjelölés­ből adódóan — a fal- és padlóburkolókat, valamint a fajanszárukat adták az in­dokoltnál drágábban. A kereskedelmi felügyelő­ségek szakemberei a vizsgá­lat során a korábbiaknál ke­vesebb etikailag kifogásolha­tó jelenséget tapasztaltak az építőanyg-'kereskedelemben. Ritkább például az áruvisz- szatartás, a magánkereske­dők szabálytalan kiszolgálá­sa, s az illegális árubeszer­zés. Az ellenőrzések tapasztala­tai alapján az OKF felhívta a forgalmazó vállalatok és szövetkezetek figyelmét, hogy az áruátvétel megszi­gorításával ösztönözzék jobb minőségű termékek szállítá­sára a vállalatokat; a ha­táridők pontos betartása, a fuvarszervezés és a jól üte­mezett kiszolgálás érdekében kössenek mind több anyag- biztosítási szerződést; s a belső ellenőrzés fokozottab­ban ügyeljen a telepi, bolti árakra. A magyar reálértelmiség legnagyobb társadalmi szer­vezete a Műszaki és Termé­szettudományi Egyesületek Szövetsége, amelynek tagsá­ga évről évre 5—6 százalék­kal gyarapodik. Ennek elle­nére kevéssé él a köztudat­ban, munkáját nem ismerik az emberek. Pedig a műsza­ki haladással, a tudományos technikai forradalom diktál­ta tempóval lépést tartva egyre inkább szükség lenne erre. A hiányjel megszünte­tésére nem vállalkozhatunk, de a területi szervezet életé­nek, tevékenységének felvá- zolátsa nem felesleges. Az 1971-.ben megalakult MTESZ Tolna Megyei Szer­vezete alapvető célját a nép­gazdaság fejlődésének segíté­sében, a tagság szakmai tá­jékoztatásában és tovább­képzésében határozta meg. A tagegyesületek munkája átfogja a műszaki, közgazda- sági, agrár- és természettu­dományok szinte minden ágát, így munkájában mű­szaki és természettudományi szakemberek, mérnökök, közgazdászók, technikusok és kutatók vesznek részt. Tevé­kenysége azonban túlmutat a szorosan vett szakmai kér­déseken, fontos szerepet tölt be az ismeretterejsztésben, a műszaki és technikai propa­gandában, a természettudo­mányok eredményeinek nép­szerűsítésében. A 30 féle tagegyesületből megyénkben 17 működik, egy­azon termelőegységhez kap­csolódva, vagy szétszórt tag­létszámmal. Előbbiekhez tar­toznak a Bonyhádi Cipőgyár­ban, a BONY Cipőipari Szö­vetkezetben működő cipő­ipari szakosztályok, valamint az Országos Erdészeti Egye­sület, amelynek a Tamási Erdő- és Vadgazdaságban vannak tagjai. Vagy említ­hetném a Papír- és Nyom­daipari Műszaki Egyesületet, ami megyénkben a szekszár­di és a dombóvári nyomdák­ra épül. Ezzel szemben a megye egész területét össze­fogja a Magyar Agrártudo­mányi Egyesület, ami nyolc szakosztályában mintegy ezer szakembert tömörít és ide sorolhatjuk a Magyar Élel­mezésipari Tudományos Egyesületet, a Gépipari Tu­dományos Egyesületet, a Szervezési és Vezetési Tudo­mányos Társaságot, a Közle­kedéstudományi Egyesületet és a nem nagy múltnak ör­vendő, de annál mozgalma- sab életet élő Neumann Já­nos Számítógéptudományi Társaságot is. Valamennyi egyesület önálló munlkaterv szerint dolgozik a budapes­ti szakmai központ által irá­nyítottan, de mindig a me­gye gazdasági és társadalmi feladataihoz igazodva. A MTESZ tehát a koordi­nátor szerepét tölti be, há­rom főállású alkalmazottjá­val. Az egyesületek összlét- száma háromezer-kétszáz fő, ami 70—80 százalékos szer­vezettséget jelent a reálértel­miség körében. Ez hozzáve­tőlegesen az országos átlag­gal egyezik meg. De vajon mit kapnak az egyesületi ta­gok, és milyen társadalmi munkát végeznek? Erről kér­deztük meg Endrényi Imré- né ügyvezető titkárt. — Mindenekelőtt sok új információt kapnak az egye­sületekben előadások, tájé­koztatók, konzultációk során, aminek értékével valameny- nyien tisztában vagyunk. Igaz, a főváros—(Vidék távol­ság miatt sok esetben nehéz­kes, zökkenőkkel teli az in­formációáramlás. Külföldi utakra, tapasztalatcserékre is nyílik lehetőség, ezt azonban gyakran a nyelvtudás hiánya akadályozza. Üzemen, válla­laton belül lehetővé válik, hogy részt vegyenek a vál­lalati munka döntéselőkészí­tésében, figyelembe vegye a vezetés véleményüket, sőt, arra ösztönözze is őket. De ez még sok helyütt alacsony színvonalon működik, nem adnak lehetőséget, s nem késztetik a szakembereket arra, hogy területükön egy adott témában elmélyülje­nek. Emellett egyfajta ér­dekképviseletet is jelent a MTESZ a szakszervezettel, KISZ-szel együttműködve. — Gyakran emlegetett és még nem megoldott a mű­szaki értelmiség helyzete. Mit tudnak ebben tenni az egyesületek? — Korábban felméréseket •végeztünk a megye egész te­rületéről, és az így kapott eredményeket továbbítottuk Budapestre, ahol egy orszá­gos vizsgálat részeként érté­kelték. De nemcsak felülről jövő kezdeményezésre tör­téntek ilyen felmérések. A megyei tanács vagy a pártbi­zottság résziére is készültek különböző témákban vizsgá­lódások, így például a me­gye műszaki ellátottságáról, az infrastruktúra fejlesztésé­nek lehetőségeiről, Szekszárd város központjának közleke­déséről születtek tanulmá­nyok. — Szívesen jönnek, vál­lalnak társadalmi munkát a szakemberek a MTESZ-ben ? — Egyre nehezebb bevon­ni őket, különösen a műsza­kiakat, hiszen mind többen dolgoznak a második gazda­ságban, sokan egészítik ki jövedelmüket mellékállással. De azok, akik szeretnek mo­zogni — jönnek. És persze nagyobb munka esetén szer­ződés szerint nem ingyen dolgoznak, így jól jár a mun­káltató és a munkavállaló is. — A MTESZ koordináló szerepe mellett külön mun­katerv szerint dolgozik. Mit takar ez? — Munkaterviünket idén a XIII. pártkongresszus hatá­rozatainak megfelelően, az ötéves terv befejezéséhez és a megyében adott gazdasági és politikai feladatokhoz al­kalmazkodva alakítottuk ki. Tudománypolitika terén az innováció problémáinak megoldására, a szakemberek szemléletének formálására törekszünk. Ez az üzemi szer­vezetekben könnyebb, hiszen egyszerűbb bekapcsolódniuk a szakembereknek a vállalat feladataiba. — Az információáramlás terén milyen tennivalóik van­nak? — Jóban együtt kell mű­ködni az információs köz­pontokkal, s a tömegkom­munikációs eszközökkel jobb kapcsolatra kell törekedni. Ezenkívül az oktatásban a •továbbképzések, szakmai tanfolyamok szervezésében kell ezután is nagy részt vál­lalni. Természetesen a gaz­daságpolitikai munka segíté­se, a párt- és állami szervek­kel való együttműködés is fontos tennivalókat határoz meg. — Mi a szerepük az elnök­ség mellett működő bizott­ságoknak? — Az urlbanisztikai bizott­ságnak sok helyen — váro­sokban, községekben — ké­rik a segítségét, település- rendezési terveknél, nagyobb beruházásoknál. A környe­zetvédelmi bizottságnak idén országos rendezvénye is volt, de bemutatók, előadások is jelezték tevékenységét. Az oktatási bizottságon kívül szólni kell a nyugdíjasklu­bokról is. Ez valamennyi .nyugdíjas szakembert össze­fog, színes programok, üzem- látogatások, családi rendez, vények alkotják tevékeny­ségüket. Végül vannak „ad hoc” bizottságaink, amelyek egy-egy feladathoz kapcso­lódóan az élet, a gyakorlat diktálta követelmény szerint alakulnak és dolgoznak. Takács Zsuzsa Fotó: Czakó Sándor Magyar kiállítók a Bécsi Vásáron Huszonnégy magyar válla­lat állítja ki termékeit a szeptember 9-én nyíló őszi Bécsi Vásáron. A magyar kiállítók hagyo­mányos résztvevői a bécsi vásároknak. Ausztria hazánk második legnagyobb tőkés kereskedelmi partnere, így •elengedhetetlen a rendsze­res kapcsolattartás, és az •újabb üzleti kapcsolatok ki­építése. A múlt évben a két ország közötti kereskedelmi ■forgalom először lépte túl a 15 milliárd schillinget, s ami szintén kedvező, a magyar kivitel meghaladta az Auszt­riából származó behozatalt. Az idei első félév adatai sze­rint 1985-ben már nem lesz ilyen kedvező a helyzet, ép­pen ezért igen fontos a két ország vállalatai között az együttműködés bővítése. Az idei magyar kiállításon 8 külkereskedelmi szakvállalat vesz részt, a termelők több­ségükben saját maguk mu­tatják be kínálatukat. A magyar árulistán mezőgaz­dasági cikkek, gép- és ve­gyipari, textilipari termékek szerepelnek. A (magyar kiál­lításon több idegenforgalmi vállalat is képviselteti ma­gát, náluk helyben foglalhat­nak szállodai szobát a ha­zánkba látogató külföldi turisták. A Bécsi Vásár magyar ki­állítását a HUNGEXPO szer­vezi. A megbízást a Külke­reskedelmi Minisztérium ál. tál kiírt versenytárgyaláson nyerte el. Sok szakembert fog össze az öt éve alakult Neumann Já­nos Számítógéptudományi Társaság

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom