Tolna Megyei Népújság, 1985. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-02 / 205. szám
1985. szeptember 2. TSfEPÜJSÄG 3 Terven felül 1600 Vonna tűzifa .Sára József brigádvezetö a kitermelt fát rakatba rendezi A közvetlen környezet hizalmábil Beszélgetés Varga János képviselővel A községi tanácson Lén árt Adámné vb-titkárral A Gemenci Állami Erdő-, és Vadgazdaság erdészeteiben a munkások folytatják a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyt. Az év nyolc hónapjában nem tudtak minden munkanapon dolgozni. A szekszárdi erdészet brigádjai például a hosszú télen háromhetes kényszer- pihenőre vonultak, ugyanis a favágást akadályozta a nagy hó, a későbbiek folyamán pedig a víz. Az augusztusi nagy árhullám miatt is kiálltak a brigádok a termelésből, mentették a fát. A víz alig vonult le, máris hozzáfogtak a fakitermeléshez. A gazdaság vezetőit arra kérték a MÉM illetékesei, hogy növeljék a tűzifa kitermelését. A brigádokkal megbeszélték, és vállalkoztak arra, hogy a gemenci erdőből plusz 1600 tonna tűzifát termelnek ki. A munkát nehezíti, hogy nem tarvágást végeznek, hanem elsősorban olyan fákat szednek össze, amelyeket a vihar kidöntöfct, vagy a víz Az ember könnyen meg tudja számolni azokat a vállalatokat, amelyek a hét végén, pénteken délután, szombaton, vasárnap rakodnak, illetve fogadják a Volán szolgáltatását. A Szállítási egyenetlenség miatt nem tudnak minden vagon igénylést kielégíteni, s ez is oka annak, hogy elmaradnak fontos szállítások. Illetőleg a rendszertelen vagonkirakás, illetve -berakás miatt mások, vétlenek kerülnek hátrányos helyzetbe. A Közlekedési Minisztérium legújabb intézkedését a Központi Szállítási Tanácscsal egyetértésben hozta meg, amely szerint a hétvégi vagonkirakások érdekében akciót indít. Az a helyzet, hogy a hét végére összezsúfolódnak az állomásokon a kirakatlan tehervagonok, a hét elején pedig bármily jól szervezett is a Volán vasúti munkája, a rendeltetési helyre napok késedelmével érkezik meg a várva várt áru. Mert inkább fizetnek pénzt, mintsem a rakodókat mozgósítsák a vállalatok. Korábban a vagonállási díjat és a rakodási bért is külön számiad száradt ki. Tehát egy- egy teherkocsira való fáért bolták el, tehát a vállalat nem volt érdekelt az áru gyors kirakásában. Most változott a helyzet oilyan irányban, hogy a vállalatnak jól felfogott érdeke: a hét végén érkező kocsikat is azonnal kirakja, illetve fogadja a Volán tehergépkocsijait, amelyek az állomásokról viszik el az árut. Volt arra is igen sok példa, hogy előre értesítették a címzettet a Vagon rakomány érkezéséről, ám az üzem területén csak a portás tartózkodott, aki nem jogosult az áru átvételére. A KM és a Tolna Megyei Szállítási Bizottság is a mostani őszi csúcsforgalom előtt felhívással fordult a fuvaroztatókhoz, illetve a vállalatokhoz, hogy rakodjanak a hét végén is. Első ízben szeptember 6-án, 7-én és 8- án lesz olyan akció, amelybe bevonják a Tolna megyei nagyüzemeket, a Volánt és a mezőgazdasági üzemeket is, hogy minden érkező kocsit határidőn belül ürítsenek ki. A Tolna megyei nagyabb vasúti állomásokon a MÁV megerősített szolgálatot tart sokkal többet kell dolgozni, mintha hagyományos módon vágnák az erdő fáit. A szekszárdi erdészetben dolgozó szocialista brigádok augusztus végére „utolérték” a tervet, mert a lemaradások pótlására szabad szombatokon is tartottak műszakot. Az erdőket, ahol vadászati tilalom nincs, járhatják a fagyűjtők, úgy mint tavaly. Lehetőség van arra, hogy az erdőben az ágat összegyűjtsék. Természetesen, ha valaki fagyűjtést vállal, jelentkeznie kell az erdészeknél, hogy megfelelő helyre tudják irányítani. MÁV fenn, tehát az áru érkezését jó időben jelzik a címzettnek. A Volán pedig felkészült, hogy a darabos, a szóródó, a nagy súlyú egyéb árut ezeken a napokon azonnal elszállítsák, kiürítve a vagont, hogy mielőhb újabb áru szállítására vehessék igénybe. A gabona, a cukorrépa, a műtrágya, a szén és a tűzifa szállítása is most kezdődik, tehát érdeke mindenkinek, hogy a vagonokat mielőbb kiürítsék, megrakják és a célállomáshoz küldjék. A vállalatok árufuvarozásának ez az első őszi kampánya csak a kezdet. Ügy tervezik, hogy amennyiben sikeres lesz a háromnapi áru- fuvarozási akció, akkor az őszi csúcsforgalom idején még több alkalommal hasonló hét végi rakodási kampányt szerveznek. Mindenesetre az örvendetes, hogy a Tolna Megyei Szállítási Bizottság felhívását a vállalatok kedvezően fogadták, remélhetően a hét végi munka is ennek nyomán hatékony, eredményes lesz. —P.Í— Az iregszemcsei jelölőgyűlés iskolapéldája volt a szocialista demokráciának. A gyűlés elnöksége hibátlanul vezette a vitát, a „dolgozó nép” pedig elmondta véleményét a helyzetről, és jövendő képviselőjét útravaló- val látta el. Varga Jánost, az Egyetértés Termelőszövetkezet elnökét azzal az indokolással jelölték, hogy közülük való, ismeri a falvak gondjait. Később, a választási gyűlésen Varga János prognam- beszédében Tamási város és a falvak arányos fejlődésének szükségességét hangsúlyozta. Kórház, nagy művelődési otthon, bútoráruház, szakmunkásképző nem lehet minden kis faluban, ezeket a „szolgáltatásokat” a városnak kell biztosítania, a falvakban viszont az alapellátást kell javítani. A körzetben azóta minden alakuló tanácsülésen jelen volt, minden település gondját, baját már fejből ismeri, igaz, az ismerkedést nem most kellett kezdenie. * A személyes megjelenésnek, fellépésnek szerepe lehet a képviselő megválasztásában. Az esélyek csak addig igazán egyenlőek, amíg a jelöltek meg nem szólalnak. Varga János szerény magabiztossága, barátságos mosolya, emberi közvetlensége azokra is hatott volna, akik nem ismerik. A választási gyűléseken ez a helyzet nem fordult elő, mert Iregszem- csén és Regölyben mindenki ismeri. Le is vonta a következtetést még akkor melegében, hogy legközelebb több választási gyűlést kell tartani, hogy többen és jobban megismerhessék a jelölteket. A három jelölt között egyébként iáth'ató volt a harmónia. * — Szeret szerepelni? — A munkámmal együtt jár, előtte persze vannak szorongásaim, de nem félek az emberektől. Engem annak idején mély vízbe dobtak, bíztak bennem, törekszem arra, hogy a szakvezetőktől, a nálam fiatalabbak- tól ne vegyem el a szereplés lehetőségét, érezzék a beszámolás felelősségét is. — Fontosnak tartja, hogy a véleményéről, döntéseiről meggyőzze az embereket? — Nélkülözhetetlennek tartom. Jó érzés, hogy a közvetlen környezetemben élők javasoltak képviselőnek. Ha itt, a szövetkezetben nem olyan lenne a vezetőgarnitúra, mint amilyen, akkor nem is mertem volna elvállalni. Mindig közéleti ember voltam, most is tagja vagyok a városi pártbizottságnak, és a TESZÖV elnökségének. Meggyőződésem, hogy a befektetett munka, az emberekre való odafigyelés, a törődés megtérül. Mindig az volt az alapelvem, hogy bízni kell az emberekben, végül is azért dolgozunk, hogy az életünk jobb legyen. Most mindent sokszorosan visszakaptam, ismét rajtam a sor, hogy tegyek valamit. Igyekszem minél többet a körzetemben tartózkodni, eddig még mindenhová sikerült eljutnom, ahova hívtak. Azt kellene valahogy megszervezni, hogy mindig tudják a helybéliek, hogy ott vagyok, ne a választóknak kelljen utazgatni, ha találkozni akarnak a képviselővel. — Előny vagy hátrány, hogy ennyien ismerik? — Hátrány is lehetne, de előnynek érzem. Jó, ha a vezetőt mint embert is ismerik, nyitott könyv az életünk, és én is tudom, hogy ki kicsoda, tehát sokkal könnyebb minden feladatot az emberi oldalról megközelíteni. — Mit gondol, miért éppen önt választották meg a három jelölt közül? — Így utólag már könnyű megfogalmazni, hiszen az országos tapasztalatok is alátámasztják a véleményeket. Sok mezőgazdaságban dolgozó, ezen belül is termelőszövetkezeti vezető került be a parlamentbe. Nyilvánvaló, hogy az első ok a termelőszövetkezeti mozgalom sikere. A második az iregszemcsei szövetkezet gazdálkodása, csak harmadikként kerülhet az én személyem. — El tud képzelni olyan állást, amiért elmenne Ireg- szemcséről ? — Nem. Megrögzött falusi és iregszemcsei vagyok. Itt születtem, itt él az egész családom, rokonságom, barátaim, minden ideköt. — Minden faluról elmondta, hogy ott mit kellene csinálni, de hogyan? — összefogással, hamarosan pontosan tudni fogjuk, hogy mire mennyi pénz jut, ehhez kell hozzászervezni a helyi erőforrásokat, beleértve természetesen a termelőszövetkezet és más gazdasági egységek segítségét. Meggyőződésem szerint nagyon sok múlik egy-egy település vezetőin, azon, hogy mennyire tudnak együttdolgozni és a lakosságot mozgósítani. * Végül egy kis életrajz és játék a történelemmel. A képviselő 1941. február 18- án született Iregszemcsén, ott járt általános iskolába, majd mezőgazdasági gépészeti technikumot végzett, aztán hazament gépszerelőnek. „Kiemelték”, így került az akkor még járási tanácshoz gépesítési előadónak, aztán hívták a nagyszokolyi termelő- szövetkezetbe ágazatvezetőnek. Harminchárom éves múlt, amikor megválasztották az egyesült termelőszövetkezet elnökének. Nehéz évek jöttek, aztán sem lett könnyebb a munka, csak eredményesebb. Az egyetemet nem fejezte be, a hároméves marxista egyetemet és a politikai gazdaságtan szakosítót igen. Felesége általános iskolai tanár, a lánya közép- iskolás. Hobbija a falusi sport, háztájira nincs ideje, de kertük van, a szüleinek segít otthon. Az a véleménye, hogy a sikerekhez szerencse is kell, és ő most ilyen szerencsés időszakban van. Negyvennégy évvel ezelőtt, amikor Varga János született a szülei uradalmi cselédek voltak, közben annyit fordult a történelem kereke, hogy fiukat országgyűlési képviselővé választották... Ihárosl Ibolya Az aranykerti telepen... Reggelente itt van a munkaelosztás. Plasek János az egyik vágatnál tűzifával rakja meg a pótkocsit Ki rakodjon a hét végén? Akciót indít a
