Tolna Megyei Népújság, 1985. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-04 / 207. szám

1985. szeptember 4. 4 nEPÜJSÄG A népművészet ifjú mesterei Immár hagyományosan, minden évben az alkotmány ün­nepére adták át az arra érdemeseknek a népművészet if­jú mestere kitüntető címet. Cseh Magdi Mezőtúron ta­nult, 5 éve dolgozik, több kiállításon szerepelt már siker, rel. Mintái, motívumai szorgos gyűjtés eredménye, első­sorban Mezőtúrról és Vásárhelyről, valamint Erdélyből valók. Befejeződött az ásatás Árpáson Befejezték a kora római te­lepülés feltárásának idei munkálatait a győri Xantus János Múzeum szakemberei Árpáson, a Rába és a Mar­cal folyó által határolt terü­leten. Az egykori Mursella nevű városban most zárult a tizedik ásatási szezon. Az elmúlt hetekben foly­tatták a tavaly megtalált vá­rosszéli kőépület kutatását, amelynek kisebb-nagyobb he­lyiségei a központi udvar mentén futó folyosó körül helyezkedtek el. A folyosó valószínűleg nem volt telje­sen zárt az udvara felé, ha­nem a középkori kolostorok kerengőjéhez hasonlóan osz­lopos, árkádos lehetett. Rá­bukkantak padlófűtésnél használatos téglákra, és tu­bustöredékekre is, amelyek a felmenő falakba vezették a meleg levegőt. Napvilágra hoztak piros, zöld és fehér színű, geometrikus mintáza­tú mennyezetfreskó-töredéke­ket, amelyek az egyik épület­szárny helyiségeit díszítették. A létesítmény korát is sike­rült ezúttal meghatározni. A ház alatt meghúzódó verem betöltésében és az épület fo­lyosóján III. század közepé­ről származó pénzérmékre leltek, s ez azt bizonyítja, hogy az épületet akkoriban emelhették. A szabadkai népszínház Az idei jugoszláv színházi holt idény utolsó napjai vá­ratlan eseményt, nagy meg­lepetést hoztak: Ljubisa Risztics, az ország egyik leg­nevesebb rendezője elvállal­ta a szerb és magyar társu­lattal működő szabadkai népszínház vezetését, s Belg- rádból a határ menti város­ba költözött. — Azért jöttem Szabad­kára — mondta nyilatkoza­tában —, hogy ezt a várost megnyissam az ország és a nagyvilág felé. Ahhoz, hogy Jugoszláviában valóban jó színház legyen, olyan, amely­re felfigyel a világ, meg kell tanulnunk szlovénül, magya­rul, görögül. Meg kell ismer­nünk e népek kultúráját. Jó­magam szlovénül már beszé­lek, s most megtanulok ma­gyarul. — A jugoszláv színház — folytatta Risztics — nélkülö­zi az európai kultúra hatá­sát. A magyar kultúra, amely betölthetné a híd sze­repét, napjainkban nincs eléggé jelen a jugoszláv mű­vészeti életben, hatása jelen­tősen csökkent, pedig 10-15 évvel ezelőtt még nagyon is jelentős szerepet játszott ná­lunk. Ljubisa Risztics a szabad­kai népszínház részére hét­éves tervet készített. Elkép­zelése szerint a most meg­kezdett munka gyümölcse öt év múlva érik be teljesen. Hatása átformálja Szabadka egész környékének kulturá­lis életét, mert önálló együt­tesek alakulnak majd meg azokban a vajdasági kisvá­rosokban, amelyekben addig a szabadkai művészek rend­szeres bemutatókat tartanak. — Már az idei évadban szoros kapcsolatot építünk ki a kaposvári színházzal és a ljubljanai ifjúsági színház­zal. Együttműködést terem­tünk a Theater an der Ruhr társulatával, valamint a pár­mai és a glasgowi színház­zal. Számítunk magyar, olasz, szlovén és német ven­dégrendezők közreműködésé­re. A szabadkai népszínház magyar együttese évtizedek óta minden szeptemberben a szlovéniai magyarlakta fal­vakban vendégszerepei, s hagyományosan fellép a Hor­vátországhoz tartozó Bara. nya-háromszög községeiben is. „Ez a turnénk most kez­dődik, de utoljára kerül rá a sor olyan körülmények között, hogy csák a falva­kat ejtjük útba. A jövőben csak akkor megyünk Szlové­niába és Horvátországba, ha Ljubljanában és Zágrábban is bemutathatjuk előadásun­kat” — hangsúlyozta a ki­tűnő rendező. A szabadkai népszínház az új évadra nemcsak Risztics- csel és néhány új színésszel „erősödött”, hanem elkészült a régi színházépület felújí­tásának és korszerűsítésének terve' is. Ezek a munkálatok legkésőbb 1989 őszére befe­jeződnek, tehát a városnak minden igényt kielégítő, kor­szerű színháza lesz. MÁRKUS GYULA Műalkotás kerítés Pólyák Ferenc Matkó-pusz- tai fafaragóval készítette el központjának kerítését a Hadháztéglási Oj Barázda Termelőszövetkezet. A nem mindennapi alkotás a hajda­ni paraszti és pászitorélet alakjait, jeleneteit eleveníti fel. A nagykaput például gu­lyás és juhász őrzi. A díszes kerítésnek máris híre van a környéken és meglepően sok látogatója, nézője akad. Mögötte, a téesz székházának udvarán Pólyák Ferenc két régebbi alkotását is felállí­tották. SZOVJETUNIÓ A lap szeptemberi száma a műszáki-tudományos fej­lődés súlyponti területét, az automatizálást, illetve a sar­kalatos feltételét képező számítástechnikát állítja ref­lektorfénybe. Az Üj tanév, új tantárgy és a Robottech­nika és szakmunkásképzés című riportok azzal fog­lalkoznak: miként készítik fel az ifjú nemzedéket a legmodernebb műszaki esz­közök és 'eljárások közötti eligazodásra. A Mi az igaz­ság? című összeállítás egy NSZK-beli olvasó jóhiszemű, de téves feltételezésére rea­gálva szólaltat meg robot­technikai szakembereket. A különféle tisztségviselők adatokkal szemléltetve jel­lemzik a szovjet robottechni­ka fejlődési ütemét és irá­nyát, ismertetik a jelenlegi kutatásokat és a termelésben alkalmazott robotok főbb tí­pusait. A termelés kérdésében csaptak össze igazgatójukkal a kinyelszki palackdug asz- készítő gyár munkásai, de több intézménynél is hiába kerestek orvoslást pana­szukra. Abban, hogy a vita végül is rendeződött, jelen­tős érdeme van a szakszer­vezetek központi lapjának, a Trud című újságnak, amedynek csaknem minden negyedik közleménye hason­ló jellegű problémáról szól. Természeti eredetű bajok orvoslásának lehetőségeivel foglalkozik a Májdublőr cí­mű érdekes beszélgetés. Szemben a nagyszámú szív­ós veseátültetéssel, májátül­tetésből eddig csupán 400-at végeztek a világon. „Ez a szervünk legalább 500 funk­ciót Iát el, ezért különösen fontos, hogy megtaláljuk a megoldást” — vélekedik a nyilatkozó orvostudós. Az interjúja máj pótlására irá­nyuló kísérleteket ismerteti. baját készítésű berendezé­sén vulkáni kitörést idézett elő, s a kísérlet során nagy mennyiségű aminosavat, va­lamint a nukleinsav építő­anyagait alkotó nitrogénbá­zist kapott Lavrentyev pro­fesszor, a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia Bah Bioké­miai Intézetében. Elképzel­hető, hogy az eddig romboló erőként számon tartott vul­kánok hozták létre az éle­tet Földünkön? — teszi fel a kérdést az Alkotó tűzhá­nyók? című írás szerzője. Megtalálhatók a lapszám­ban az 1985—86-os tanévre meghirdetett Ki tud többet a Szovjetunióról? című ve­télkedő feltételei. Megszó­lal az október elején buda­pesti vendégszereplésre ér­kező Moszkvai Lenini Kom- szomol Színház főrendezője, Mark Zaharov. LÁNYOK,ASSZONYOK A Lányok), Asszonyok szep­temberi száma folytatja a testvérmegyók együttműkö­désiét bemutató sorozatát. Ezúttal a szegedi és az odesszai kábelgyár, az ott dolgozók kapcsolatait mu­tatja be. Sokéves, jó hagyomány, hogy a leendő orosztanárok egy fél évet a Szovjetunió­ban töltenek, fejlesztik nyelvtanulásukat. A Buda­pesti tanárjelöltek Moszk­vában című írás néhány olyan lányt mutat be, akik a 'moszkvai Puskin Orosz Nyelvi Intézetben tanulnak. Megtaláljuk a Lányok, Asszonyokban Maksz Polja- novszkij A felderítőlány cí­mű regényének újabb feje­zetét a magyar származású Tanya Bauer ről. Az egyik arhangelszki is­kolában van egy osztály, amelynek minden tanulója játszik fúvószenekarukban. Ezenkívül tornáznak, ki­rándulni járnak és még ren­geteg más dologgal foglal­koznak. Róluk szól a Zenéld osztály című cikk. Mivel kezdődik az új ta­név, a lap folytatja az Orosz nyelv anyuval című nyelv­leckéket. Jurij Gagarin az orenbur- gi repülő iskolában tanult. Ennek az intézménynek a keretében működik az ifjú űrhajósok iskolája, amely a világ első űrhajósának nevét viseli. Az iskola munkájá­val és néhány növendékkel ismelrteti meg az olvasókat az Innen közelebbi út vezet a csillagokhoz című riport. Az eleven emlékek című írás két magyar asszony, a székesfehérvári Fikker Lászlóné és Nász Istvánná gyerekkori emlékeit idézi föl 1944—45 telének veszé­lyes napjairól. A mellékletben rejtvé­nyek, kézimunka-leírások és ételreceptek találhatók. A szerkesztőségeknek gaz­dag postájuk van. A legér­dekesebbek az olvasói leve­lek, melyek mintegy vissza­jelzésként tükrözik az olva­sók véleményét, gondolatait, kívánságait. Az olvasói leve­lek megkönnyítik a szerkesz­tők munkáját, irányt mutat­nak^ A szerkesztő noteszából című rubrika írásának cí­me: Levélíróinknak. A folyóirat részleteket kö­zöl Mihail Gorbacsovnak, az SZKP főtitkárának beszédé­ből Hőstett az építésben — a holnap feladatai címmel. Nem mindennapi helyre kalauzolja el olvasóit Jurij Tyepljakov A rakétapajzs és akik tartják című cikkében: egy rakétasilóba, illetve egy rakétaállás parancsnoki ügyeletére. A hadászati rendeltetésű rakétaegységéket 25 évvel ezelőtt hívták életre a Szov­jetunióban, válaszul az USA részéről fenyegető támadás esetére. Az újságíró olyan „titkokat” ismertet, mintha mondjuk egy szikvízgyárban vagy egy sajtgyárban járna. Ügy látszik, már a hétpe­csétes katonai titkok sem a régiek. A lélektani hidegháború szüntelenül folyik: az im­perialisták legagresszívebb körei nem hagyják békében a Szovjetunió népeit életük, jövőjük építésében, sorsuk formálásában. Az utóbbi időben megkülönböztetett figyelmükkel „tüntetik ki” Szovjet—Észtország állam­polgárait. Ants Saar, észt író Csak a saját szememnek hiszek című írásában az esz­mei betolakodóknak ad mél­tó választ. „Az 1905-ös „főpróba” nélkül az 1917-es februári polgári, valamint az októ­beri proletártorradalom győ­zelme lehetetlen lett volna” — mondta Lenin annak ide­jén. Az első oroszországi né­pi forradalom történetét te­szi vizsgálata tárgyává Bo­risz Krotkov Az osztályhar- cök tüzében című tanulmá­nyában. Amerikai és szovjet isko­lások levélváltását ismerte­ti az Üdv néked, ismeretlen pajtásom! című válogatás. A Szovjetunióban az orosz pravoszláv egyház kezelésé­ben jelenleg tizenkét női ko­lostor működik. Ennek egyi­két, a Pjuhtycki kolostort mutatja be Inna Zsukova Látogatás egy ői kolostor- oan címmel. ötezer éves proto-indiai szövegeket fejtettek meg szovjet tudósok. Ebbe az ősi fejlett kultúrába nyújt betekintést az a tanulmány. melyet Az ősi harappai kul­túra a mai India területén címmel közöl a Szputnyik új száma. Miért a férfiak közül ke­rülnek ki a világhírű mate­matikusok és fizikusok? Milyen feladatokat lát el az emberi agy jobb, illetve bal féltekéje? Ezeket a kérdése­ket és kuriózumokat tag­lalja A férfi, a nő és a ma­tematika című írás. A sportról, az élsportról, a sportversenyekben rejlő veszélyekről vitatkoztak a szakemberek: az orvosok, az edzők és a pedagógusok. A rendkívül érdekes vitáról a Küzdjük le a tunyaságot! című cikk tudósít. Az emberi akaraterőt, a betegségek leküzdését nép­szerűsíti a Könyvespolc e havi írása. Inga Ballod iro­dalmi összeálításának címe: A gyógyíthatatlan gyógyítás. SZOVJET IRODALOM A Szovjet Irodalom szeptemberi száma ismét te­matikus szám: az etnikailag és nyelvileg a törökséghez tartozó kirgizek irodalmá­ból közöl válogatást. Igazol­ni szeretné a folyóirat, hogy a Magyarországon jól is­mert, kiemelkedő író, Csin- giz Ajtmatov mellett ez a fiatal irodalom számos te­hetséges prózaírót és líri­kust adott, s minden bizony­nyal ad még a szovjet és világirodalomnak. A próza rovatban egy kis­regényt és több novellát ta­lálunk. Musza Muratalijev Egy vadászsólyom története című kisregénye egy fiatal királysólyom rabságba ejté­sét és halálát mondja el, közben rendkívül szemléle­tes képet fest a természet­ről, a szabad madarakról, a hegylakókról. A novellák mind tartalmukban, mind stílusjegyeikben a mai kir­giz próza sokrétűségét iga­zolják. Murza Gaparov A fehér éjszakán született lány című kisprózája nép- balladára emlékeztet, Ka- szim Kajimov Téli motívu­mok című elbeszélése a he­gyekben élő magányos, no­mád pásztorcsalád életét mutatja be, Öszkön Dani­ké jev Leányszív és Mar Baj- dzsijev A mosoly című no­vellája pedig a mai élet problémáit veti fel. A népköltészet talaján fejlődő kirgiz lírának nap­jainkban számos olyan kép­viselője van, akik határai­kon túl is ismertté váltak. A líra rovat idősebb és fiata­labb költők verseiből állított össze egy csokorra valót. A költők közül Tokombajev, Ümötalijev, Eralijev, Bajza* kov és Tokombajeva nevét emeljük ki. A szépirodalmi válogatást tanulmányok egészítik ki. A Hagyományőrzés című ro­vatban Hazai György a ma­gyar—kirgiz kapcsolatok hőskoráról számol be, Kam- barali Botojarov a Manasz- eposzról és a kirgiz rögtönző énekesekről, az akinökről ír, Bede Anna a Manasz fordí­tásáról vall, s itt kapott he­lyett három kirgiz népmese is Rab Zsuzsa fordításában. Az irodalomról rovat Bu­da Ferenc írását közli, to­vábbá kirgiz irodalmárok elemzéseit és kerekasztal- beszélgetését más nemzetisé­gű pályatársaikkal a kir­giz szépirodalom és iroda­lomtudomány fejlődésének útjairól, jelenlegi irányza­tairól. A művészet rovat a kirgiz film-, képző- és ipar­művészettel ismerteti meg a magyar olvasókat. A tema­tikus számot bibliográfia te­szi teljessé: a Kirgiz iro­dalom Magyarországon című összeállítás Kis Pintér Imré- né munkája. * Húszezer éves „szerszámok” Fejér megye ez ideig ismert legrégibb emberi településé­nek nyomait tárták fel a régészek Napádon, a község melletti kőbányában. A száz négyzetméternyi területen ta­lált leletek azt bizonyítják, hogy ezelőtt 19—20 ezer év­vel egy kisebb embercsoport ütött itt tanyát. Feltehetően a vonuló állatcsordák, — főként a rénszarvasok — nyo­mait követték. Táborhelyükről a régészek faszéndarabká­kat, égett és nem égett állatcsontokat, valamint pattintott kőeszközöket — 1—7 centiméter nagyságú pengéket, fúró­kat, kaparókat —, illetve úgynevezett magköveket és kő­szilánkokat hoztak a felszínre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom