Tolna Megyei Népújság, 1985. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-07 / 184. szám
AitÉPÜJSÁG 1985. augusztus 7. Hangok és képek Kísérleti alkotótelep Pakson Egy lágy dallam Először a nagyközönség előtt az alkotások Idén hatodik alkalommal rendezték meg Pakson a vizuális alkotótelep örökébe lépett művészeti kísérleti alkotótelepet. Mint azt az elnevezés is sugallja, ezúttal a művészeteknek nem csupán egyetlen ágált vizsgálták, hanem olyan; korábban autonómnak sziámító területét is igyekeztek egymáshoz közelíteni, mint a képzőművészet és a zene. A vizuális és au- diális hatások egyidejű felkeltésének módját, lehetőségeit kísérletezte többek között a július 15. és augusztus 5. között az Atomvárosban összegyűlt 24 fiatal. Az ország minden részéről érkeztek, sokan Baranyából jöttek, de voltak budapesti, dunaújvárosi, debreceni képzőművészek, zenészek, illetve ezzel foglalkozó pedagógusok is. A háromhetes kurzus szakmai programját úgy összegezhetjük, hogy azokra az aktuális problémákra fordították figyelmüket, amelyeknek feldolgozása, átgondolása a jelenkori művészeti alkotó munkában és a pedagógiában egyaránt fontosak. A vizuális és zenei szakcsoportban tevékenykedő táborlakók olyan „eszközöket” kapitak, amelyek elvileg mindenki számára egyenlő indulási lehetőséget biztosítanak, azokat az alapokat, amelyekre építkezve mindenki odáig juthat, ameddig képességei lehetővé teszik. Lantos Ferenc, az alkotótelep egyik művészeti vezetője ezt úgy fogalmazta meg, hogy feladatuk a pólusok összefogása, koncentrálása volt. A jövőben viszont a színvonal irányába szeretnének orientálódni, cél a magasabb színvonal elérése lesz. Ezért a telephez kapcsolódóan a következő időszakban előkészítő tábort szerveznek, ahol a fiatalok az alapokat elsajátítva, néhány év után bekapcsolódhatnak az alkotótelep munkájába. Az elmúlt öt év terméséből augusztus elsején nyílt gyűjteményes kiállítás a paksi munkásmű— Zenészek egymás között velődési központban, így a helybéliek is betekintést nyerhettek az évek óta városukban randevúzó alkotók tevékenységébe. —takács— Fotó: Kapflnger András A tábor munkáját a kiállítás megnyitóján értékelte Lantos Ferenc Tasnádi Attila: Cs Kovács László Kartárs művészetünknek ahhoz a generációjához tartozik, amely a hatvanas évek megváltozott atmoszférájában látott munkához. Cs. Kovács László 1929- ben a barokk műemlékeiről jól ismert Szombathely szomszédságában az ötvenes évektől közigazgatásilag a megyeszékhelyhez csatolt Gyöngyösszöllősön született. A helyi paraszti környezet gyakorolta egyéniségére az első hatásokat, de élményvilága — apja költözése folytán — a szombathelyi munkáskolónián bontakozott ki. Szombathelyen a negyvenes évek végén élénk sza- badiskolai élet folyt — többek között a járműjavító is szervezett öntevékeny képzőművészeti tanfolyamokat. Itt figyeltek fel a náluk dolgozó Cs. Kovács kivételes művészi .készségeire és kézügyességére. Nyilvánosság előtt első alkalommal 1947-ben a vasi művészek reprezentatív bemutatóján szerepelt 7 munkájával. 1953-ban vették fel a képzőművészeti főiskolára. Tanulmányait grafikusként kezdte, de Pátzay Pál tanácsára átiratkozott a szobrász tanszákra. 1959-ben készítette el diplomamunkáját, a Kaszás parasztot, amely egyéni törekvéseinek jegyeit viseli. A főiskolát követő néhány évben mestereitől tanultak szellemében alkot. Munkáin látszik, hogy szakmailag jól felkészült. 1963-ban szembetűnő változás következett be Cs. Kovács László stílusában és szemléletében. Érdeklődése a hétköznapi realitás ismétlődő, örök mozzanatairól az elvontabb, gondolatibb témákra, a modern egzisztencia kérdéseire terelődik. Az Új szellemi és formai megoldású faszobrok Cs. Kovács Lászlót hirtelen kiemelték a fiatal művészek névtelen csoportjából. A hatvanas évek vége, a hetvenes évek eleje a gondolati és stílusbeli önállósulás időszaka volt Cs. Kovács László művészetében. Az évtized második fele a nagy alkotói kibontakozás korszaka. A Képzőművészeti Kiadónál megjelent kismonográfiában Tasnádi Attila, az ismert műkritikus, a művészi pálya részletes bemutatása mellett alkotásainak jelentős részét is elemzi. A szövegközi képeken kívül 16 egész oldalas — többségében színes reprodukciót is tartalmaz a kötet, melyet angol nyelvű összefoglaló egészít ki. Szovjet lapokból SZOVJETUNIÓ Ki gondolná, hogy azon kívül, amire korábban használták, mi mindenre használható a szén? A koksz- morzsalék például kiválóan alkaLmas a termőtalaj nélküli növénytermesztéshez, a szénalapú szövet- és szervpótló anyagok pedig nagy szolgálatot tesznek a gyógyászatban. Emellett számos lehetőség szunnyad még az egyik leggyakrabban előforduló elemben — állítja a Szén új szerepkörben című írás. Az energetikai-biológiai rendszerek nemcsak a gazdaságosság és a természetvédelem egyesítésével kecsegtetnek, hanem kiküszöbölik a fűtőanyag-pazarlást, s az erőművek meleg vizének felhasználása révén teljes értékű élelmiszerek termelésére adnak módot. Erről az ígéretes gazdasági ágazatról szól a Szovjetunió Erőműben termelt eledelek című cikke. A gyár bezárt. Mi lesz a dolgozókkal? című riport írója az 590 embert foglalkoztató, a moldáviai Bessza- rabkában lévő gyár példáján keresztül világítja meg, milyen sors vár némelyik ráfizetésesen termelő, elavult gyárra, miként gondoskodnak egyenértékű munkahelyről dolgozóik számára. A négy nagy antik kultúra — a kínai, az indiai, az iráni és a hellén — találkozási mezőjében kialakult tádzsik műveltség forrásainak egyik jeles magyar kutatóját, Harmatta János akadémikust szólaltatja meg a Híd a Dunától az Amudar- jáig című beszélgetés. E dialógus folytatása a Naszred- din Hodzsa országában című cikk, amely Kis József filmrendező Tádzsikisztánt és szovjet Közép-Ázsia más tájait bemutató mozgó képeit ismerteti. Olvashatunk az első magyar—tádzsik kopro- dukciós munka, a Vámbéry Árminról szóló A sánta dervis című alkotás forgatásának előkészületeiről is. LÁNYOK, ASSZONYOK A Lányok, Asszonyok augusztusi száma több anyaggal is köszönti a XII. Világifjúsági és Diáktalálkozót. Bemutatja a fesztivál emblémáját, a kedves, mosolygós lányalakot, Katyusát. A fiatal vendégeket ismert szovjet közéleti személyiségek köszöntik a Lányok, Asszonyok hasábjain. Színes összeállítást találunk a lapban az eddigi VIT-ek történetéről. A testvérvárosokat és testvérmegyéket bemutató sorozatban most a Ívovi területi és Baranya megye kapcsolatairól olvashatunk. Folytatja a lap Maksz Pol- janovszkij A felderítőlány című regényének közlését, bemutatja a magyar származású Bauer Tatjana életét. A háború népszerű dalait ismertető sorozat ezúttal a nálunk is ismert és közkedvelt Katyusát, a dal születésének történetét, szövegét és kottáját közli. Negyedszer rendezték meg idén a Szovjetszkaja Zsens- csina díjáért kiírt nemzetközi műúszóversenyt. A látványos moszkvai sporteseményről számol be sok képpel a Virágok a vízen című írás. Két fiatal énekesnővel is megismerkedhetünk a Lányok, Asszonyok augusztusi számában. Jelena Skolnyiko- va operaénekesnő az olasz- országi Vercelliben második díjat nyert egy énekversenyen. Roza Rimbajeva, a Kazah SZSZK érdemes művésze, Komszomol-díjas, a könnyűzenét választotta hivatásául. Mindketten részt vesznek a moszkvai VIT kulturális programjaiban. 1945 augusztusában az Amerikai Egyesült Államok hadvezetősége két japán városra mondta ki a halálos ítéletet: Hirosimára és Na- gaszakira. Voltaképp ezt a két napot lehet az emberiség legnagyobb fenyegetésének kezdeteként tekinteni. Ettől a kísértettől mind a mai napig nem tud megszabadulni a világ. Hirosima és Naga- szaki tragédiájáról emlékezik meg a Szputnyik nyitóanyaga. A „Ni”-terv titka címmel közli a folyóirat Vszevolod Ovcsinnyikov cikkét, amelyben a szerző egy olyan történetet tár az olvasó elé, melyet negyven éven keresztül titokban tartottak. A történet egy titkos atomtervet ismertet, amelynek megvalósítása annak idején úgymond hajszálon függött. Lidicéről, Varsóról, Co- ventryről, Oradourról mindenkinek a második világháborúban a nácik által elkövetett tömegmészárlások jutnak eszébe. Ablinganról, a kis litván falucskáról kevesen tudnak. Pedig tragédiája döbbenetes volt. Bella Zalesszkaja írásának címe: Rekviem egy megsemmisített faluért. „A hulladék mennyisége földünkön évente három százalékkal nő. Ha nem hozunk radikális intézkedéseket, hamarosan térdig gázolhatunk a szemétben” — állítja Vlagyimir Glan A hulladék haszna című írás szerzője. Az élelmiszer-kereskedelembe ma gyakorlatilag a világ valamennyi országa bekapcsolódott. Bonyolult szálak kötik egymáshoz a különböző országokat. Mit vesz és mit ad el a Szovjetunió? Erről tájékozódhat az olvasó A Szovjetunió az élelmiszervilágpiacon című cikkből. Vitathatatlan, hogy a nyugati személygépkocsi-gyártás rangos helyet foglal el a világban. Mégis figyelemre méltó, hogy Angliában egyre népszerűbbek a szovjet gyártmányú Lada gépkocsik. Vajon miért? Ezt a kérdést igyekszik megválaszolni Va- lerij Novikov Az angolok a Ladát választják című cikkében. „Fenséges város” — így nevezte Buharát a Távol-Kelet híres utazója, Marco Polo. Múzeum a szabad ég alatt címmel kalauzolja el az olvasót az ősi városba Borisz Andrejev, és bemutatja a mai Buharát is, emlékezetünkbe idézve annak eseményekben gazdag múltját. A főiskolai oktatással már többször foglalkozott a Szputnyik. Ezúttal a mérnökképzésbe kaphat betekintést az olvasó Andrej Troic- kij A jövő század mérnöke című cikke révén. Vannak-e vadállatok a nagyvárosokban szabadon? E különös kérdés megválaszolását tűzte feladatául Edgar Eljasev Vadállatok a nagyvárosban című cikkében. Mi a lézerkineszkóp, melynek atyja a Nobel-díjas Nyi- kolaj Bászov akadémikus. Az írás címe, melyből választ kapunk a kérdésre: Házi mozi. SZOVJET IRODALOM .\ SziAji-l l indulom augusztusi számának próza rovata sokszínűsége mellett is egységes: napjaink szovjet valóságának számos problémáját villantja fel. Pjotr Proszkurin orosz író Nappali álmok című kisregényét Gri- gássy Éva fordította. Főhőse Ty.iinoska — egy pudli, az ő szemével látjuk a környező világot és a háziak — apa, anya, két gyerek és a nagynéni — életét, s modem városi élettel, a szerelemmel, a munkahelyi gondokkal kapcsolatban felmerülő kérdéseket. Megoldást ugyan nem tud ajánlani az író, mégis érdemes elolvasni a mindvé- gig érdekes, sok szeretettel megírt kisregényt. Jelena Szuszov nyenyec írónő Amikor a hold fölváltja a napot című novellája — Ár, vay János fordításában — egy rénszarvastenyésztö falu egy napját meséli el. Olesz Honesar ukrán író A csillagok szerelmese című elbeszélése az űrhajózás egyik előfutárának, Kondratyuknak az életét mutatja be két mai fiatalember beszélgetése alapján. Az elbeszélést Gergely Lajos fordította. Jüri Tuulik észt író Három nap Görögországban című színműve jól egészíti ki a körképet. Egy házaspár kapcsolatának fő konfliktusát járja körül. A darabot Nemes G. Zsuzsanna fordította. Leonyid Martinov nevét már jól ismeri a magyar olvasó. Számos antológiában találkozhattunk vele, de ön. álló kötete is megjelent. A versrovat olyan költeményeit közli, amelyek magyarul még nem jelentek meg. Garai Gábor — e versösszeállítás fordítója — a következőket írja bevezetőjében: Martinovot többnyire jelenségek, kézzel fogható vagy emlékezetében felmerülő, vagy éppen képzeletében megtestesülő jelenségek ösztönzik versírásra — szinte nincs olyan apróság, ami számára ihletforrássá ne válhat, nék...” A dokumentum rovatban Jurij Marjamov inerjúja olvasható a nemrég elhunyt Viktor Sklovszkijjal. Ehhez kapcsolódik a Viktor Sklov- szkij magyar nyelven megjelent műveit tartalmazó bibliográfia (Wintermanter István összeállítása). A Közös dolgaink rovatban kapott helyet Gevork Emin Magyar ének című költeménye, Rab Zsuzsa bevezetőjével és fordításában. Ugyanitt Foma Jermakov a modern udmurt költészetben előforduló magyar témákat vizsgálja, Ágh István a Finnugorszamojéd (uráli) regék és mondák olvastán a magyar—finnugor rokoni kapcsolatokról tűnődik, Larisza Fedoszejeva pedig a szovjet irodalom magyarországi fogadtatását taglalja. Közli a Szovjet Irodalom Vlagyimir Kunyicin és Alekszandr Kazincev vitacikkét Zigmunds Skujinc. Egy fiatalember emlékiratai című regényéből (Szovjet Irodalom 1985. 7.). A szovjet drámairodalom új hullámát Anna Sztepanova elemzi, Nemes G. Zsuzsanna az észt színházművészetet, Álla Ro- manyenko pedig a petroza. vodszki Finn Drámai Színházat mutatja be. Mihail Tu- manisvili egy rendezés előkészületeibe avatja be az olvasót. A Szemle rovatban Mezei András ír Garai Gábor kelet—nyugati kerevet című kötetéről. A folyóirat augusztusi számában talál, ható a vers- és próza műfordítói pályázat eredmenyhn- detése.
