Tolna Megyei Népújság, 1985. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-07 / 184. szám

1985. augusztus 1.

NÉPÚJSÁG 5

Újítók a mezőgazdaságban. A™9,

technikai gondon nem tud felül kerekedni a hozzáértő szakember, addig nem leli napjait. Tervez, számol, nézi és vizsgálja működés közben a gépét, éjszakánként alig alszik, ráadásul még azzal is álmodik. Hónapokig tartó folyamat ez, vagy éppen percek alatt kirobbanó ötlet révén valósul meg az eredményében és hasznosságában teljesen új. Nagy szerencsénk, hogy a gazdasági élet minden területén vannak újító emberek. Sohasem elég nekik az, amivel, amin dolgoznak. Nincs ez másként a mezőgazdaságban sem. Oldal-összeállításunkban megyénk néhány termelőszövetkezetében dolgozó újítóról lesz szó. *

Pannónia Tsz

Hőszigetelés, nyomlazító

A bonyhádi Pannónia Tsz- ben 1979 óta foglalkoznak 'hivatalosan újításokkal. 1982- től a mozgalmat kiszélesítve pénzügyi, műszaki, munkavédelmi, vezetőségi tagokból újítási bizottságot hoztak létre. A negyedévenként sorrakerülő üléseken értékelik a beérkezett javaslatokat, azok gazdaságosságát és megvalósításúkat. Az újítási bizottság elnökével, Szántó Ferenccel beszélgetünk:

— A jó és hasznos javaslatokat nem szabad elvetni, legyen az nagy vagy kicsi, hiszen sok kicsi sokra ■megy. Téeszünkben a tagok nagy előszeretettel újítanak. Évenként 8—10 újítással foglalkozunk, idén főleg a gépek jobb kihasználása, a munkaidő-kiesés megszüntetése és a gazdaságosabb anyag- és energiafelhasználás érdekében.

— Miben tudunk segíteni? Igyekszünk szakmai segítséget nyújtani — szabad utat biztosítunk a sok ötletnek és javaslatnak. Több szem többet lát, ezért hoztuk létre az újítási bizottságot is. Anyagi ösztönzőkkel is segítjük az alkotó kedvet.

Jelentős változtatásokhoz összeszokott műszaki kollektívára van szükség, persze, sok függ a vezetők hozzáállásától is. Mi lehetőséget

adunk az alkotó szellemű dolgozóknak, akik elkészíthetik prototípusukat, majd ezt kipróbálva, megvizsgálva döntünk az alkalmazásukról.

— Minden elképzelést meg tudtak valósítani?

— Az eddig beérkezett 70 javaslatból csak egy-kettőt kellett elutasítani.

— Melyek voltak eddig a legsi keresebtbek ?

— A Bábolna 15, valamint Sirokkó 30/40 típusú terményszárítóknál hőszigetelést alkalmaztunk és dupla tűzteret hoztunk létre. A kiáramló forró levegő egy részét visszavezetve előmelegített levegőt juttatunk a szárítóba. A „duplatalpas” Rába-traktort vetőgéppel való üzemeltetésénél, nyomla- zítót alkalmaztunk. A korábbi típusoknál gyárilag nem volt rajta. Az újabb típusokat gyárilag felszerelték ugyan, de, sajnos, ezek nem a hidraulikára épültek fel, így dombos területen, vagy árkokon áthaladva könnyen eltörhetnek. Mi 'hidraulikát felhasználva ezeket a problémákat is megoldottuk. Ezekre a traktorokra külön .kompresszort is felszereltünk. Hiszen 24 órás műszak alatt 5—600 liter gázolajat is fogyasztanak. Száraz, poros talajon sokszor kell tisztítani a légszűrőt.. Nem beszélve arról,

hogy ha az abroncsok leve- gépekkel. Ezeket a megol- gőnyomása csökken, nem dásakat kiállításokon is bekell a telepre bemenni a mutattuk.

Hegyei összefoglaló ’82-’84

Már öt évvel ezelőtt gyors növekedés volt megfigyel, hető Tolna megye termelőszövetkezeteiben az újítások: tekintetében is. Míg 1980-ban megyénk téeszei a Tolna Megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének 33 újítást jelentettek be, addig e jelentést követő évben már ez a szám megháromszorozódott. Nagyban segítette az újítási kedv növekedését az a korábbi módosítás is, mely szerint az újítási díjat továbbra is a részesedési alapból fizetik ki a szövetkezetek, ellenben erre a célba képzett rész mentesül a progresszív nyereségadó befizetése alól.

Lényeges mozzanat volt a mezőgazdasági újítások, nál a korábbi években megtartott országos szintű tanácskozás Is, hiszen az értékelés szerint ez jó alkalomnak bizonyult, hogy közvetlen párbeszéd alakuljon ki az újítók és a tanácskozáson megjelent szövetkezeti, illetve állami vezetők között. Az újítók és feltalálók V. kongresszusán is megállapították, hogy az utóbbi években országosan is megnőtt az újítási kedv, miinél több új eredményről lehet beszámolni, melyek szinte minden esetben gazdaságos hasznot hoznak. Ez a megállapítás a termelőszövetkezetekben tevékenykedő újításokra is megállapítható.

Mint minden területi szerv, így a Tolna Megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetsége is állandóan és szüntelenül figyelemmel kíséri a szövetkezetekben folyó újíltómozgalmat. Ülésein beszámolók tárgya ez a téma, melyek során különösen azokat a tennivalókat értékelik és tanulmányozzák, melyeket az újítómozga. lom kiszélesedése értelmében meghatároztak. Nevezetesen: a termelőszövetkezetekben javul janak tovább a mozgalom feltételei, minél szélesebb körben kerüljenek bevezetésre a hasznos tapasztalatok és az új, eredményességet segítő módszerek, továbbá a szocialista brigádok tekintsék munkájuk tényleges részének az újítási mozgalomban való közreműködést.

Ezek után tekintsük át röviden, hogy milyen volt a mezőgazdasági termelőszövetkezeteinkben az újítómozgalom és annak eredményei a legutóbb értékeit évben, 1984-ben.

Tolna megye termelőszövetkezeti tagjai közül eb. ben az időszakban 115 újítást, újítási javaslatot nyújtott be, összesen 201 újító. Az utóbbiak közül a fizikai dolgozók viszik el a prímet, 173 tartozik ebbe a kategóriába. Meglepően magas a harminc év alatti újítók száma, a nők pedig kereken 13 újítást jegyeznék.

Az újítások közűi nem kevesebb, mint 140-et hasznosítottak, ugyanakkor más gazdálkodó szervtől 25-öt vettek át. Az újítók pénzbeli jutalmazására és díjazására az elmúlt évben 265 ezer forintot fordítottak a munkahelyek. Az újításokból több, mint 1 millió 700 ezer forint nyereség származott, de az új gondolatok, technológiák és módszerék 2 millió 889 ezer forint megtakarítást eredményeztek.

A nyomlazító a tsz újítása

Dunagyöngye Tsz, Bogyiszló

A kényszer vitt rá bennünket

Új traktor az Újkender utcából

Aki a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben az újítási mozgalom színterét keresi, az egy idő után a műszaki ágazatnál köt ki. Ez törvényszerű is, hiszen a különböző gépi munkák során itt a legnagyobb lehetősége és szerepe az új gondolat megalkotásának.

A Bogyiszlói Dunagyöngye Termelőszövetkezetben Sincs ez másként.

Az újítómozgalom helyéről, szerepéről, eredőiről és eredményeiről elsőként Baka Józseffel, a szövetkezet elnökével beszélgettünk.

— Ügy öt-hat éve erősödött meg termelőszövetkezetünkben az újítási kedv. Ez idő óta nemcsak az e területért felelős előadó, hanem a téesz vezetése is fontos szerepet tulajdonít ennek a témának. Az első újításokat követően tagjaink látták és tapasztalták, hogy termelést segítő gondolataik nem kerülnek a fiókok mélyére, mert elbíráljuk, foglalkozunk velük, kivitelezzük, és természetesen az újítót anyagilag is megjutalmazzuk.

— Hányán vannak ilyen újítók?

— Körülbelül egytucatnyi- an vannak azon tagjaink — zömmel a szerelőgépészek —, akik évente ki-kirukkolnak nem egy, hanem több ésszerűsítéssel, újítással. Közülük vannak olyanok is, akik nemrégiben debütáltak újításukkal, mások pedig „csak” ötleteket hoztak.

— önmaguk valósítják meg a terveket is?

— Saját újításnál ezt tesz- szük. Ámde nem érjük be csak a sajátjainkkal. Igyekszünk más szövetkezet újítását is adaptálni. Nemrégiben is más cég egy újítását vettük meg az energiagazdálkodás területéről.

Baromfitelepünkön is így tértünk át az olajtüzelésről a fatüzelésre. Igaz, hogy százezres nagyságrendben fizettük is ki a díját érte, de a megtakarítás nálunk milliókban mérhető. Volt korábban egy nagyon jelentős saját újításunk, amely Gábor Pétertől, a gépműhely vezetőjétől, valamint Rácz János kombájnostól származik. Ennek haszna már több százezer forintra tehető.

*

Ki mást is kerestem volna fel, hogy az újító lankadatlan szorgalmáról érdeklődjek, mint Gábor Pétert.

— Az újításokra mindig a kényszer visz rá bennünket — mondja Gábor Péter. — Sohasem a széptevés. Példát mondok. Az NDK-mun- kagépeknél mindig ugyanaz a darab törött el. Ezt egy idő után az ember már unja, mert mindig ugyanazt a munkadarabot kell megjavítani. Egyszer csak nekikezd, hogy az okokat kiderítse. Ellenőriztem, hogy jól üzemeltük-e be, arra voltam kíváncsi, hogy a munka folyamán nem mi hibáztunk-e. Kiderült, hogy nem. Ezután kezdek-kezdünk gondolkodni... Nem lehet sokáig várni, mert az embernek minél előbb szabadulnia kell a bajtól. Az E 301-es kaszálógép variátorával is ez volt.

— Mire gondol, amikor „működni” kezd az ötlete?

— Határtalan jó érzés, hogy legyőztem egy problémát. Ezt éreztem az 516-os kombájn esetében is. Országos jelenség volt, hogy ennél a gépnél roppant nagy volt a szemszórás. Rácz János kombájnos megfigyelte saját gépét munka közben. Vele csináltuk meg ketten az újítást. A tisztítóműbe avatkoztunk bele, meg más helyre. Ez az újítás nagyon jól bevált, az általunk készített dokumentációból már het- ven-nyolcvan gazdaság vásárolt. Dokumentációnként 5 ezer forintot kér a termelő- szövetkezet. Hogy nekünk mennyi jut? Dokumentációnként ezer-ezer forint. Ezt az újítást szeretnénk eladni a gépet gyártó csehszlovák cégnek.

— Ügy tudom, hogy zömmel ebben a munkacsoportban vannak az újítók. Kik ők? \

— Báló József, Görbe Ferenc, Sós János, Fazekas Pi- usz, Zemán Pál. Velük dolgozunk a legtöbbet.

— Gondolt már rá, hogy újítás híján mennyi többlet- kiadásba kerülnének ezek a gépek a téesznek?

— Roppant tetemes ösz- szeg lenne. Ráadásul most. amikor olyan drága az alkatrész.

— A harmadik ház balra, el sem lehet téveszteni — tájékoztatnak Madocsán. Ott lakik, akit keresek, ott van a műhelye Gondos Lászlónak.

Amint belépek a kapun, máris előttem van, amit keresek, egy sárgára festett kistraktor, mögötte pompás pótkocsi. A mester többszöri szólításra kerül elő, a műhelyben zörög valamilyen géppel. Szemüveges férfi — negyvenöt éves lehet tán — lép ki a lecsendesült műhelyből, ahonnan hűvös olaj-vas- benzin szag jön utána.

Megmondom, mi járatban vagyok: azt is, hogy ki vagyok, s honnan jövök.

— Ismerem magát — — mondja —, hiszen vagy tizenöt éve itt csináltak riportot arról, hogyan élnek az emberek az Üjkender utcában. Három részben is közölték!

— Ne haragudjon, — mondom — oly régen volt, s a szakma annyi embert hoz elém, hogy elmosódnak a régi emlékek, a jóízű munka örömei, s csak ilyenkor, találkozás után öt-tíz percre jövök rá, hogy kinek-kinek az arcához tartozik az a név, az a történet amelyet nehezen merek kimondani.

Az én új gépem új és olcsó, és leginkább az az előnye, hogy hazai anyagokból, itthon fe! telhetőkből készítem. Például...

Sorolná, ám én azt mondom, hagyja, hadd találjam ki én , melyik alkatrész milyen járműhöz va'ló.

A kistraktor kerekei Lada- felnire utalnak. A motor Pannónia, az üzemanyagtartály Komár, a pótkoesi-ten- gelycsonk Trabant, a világító rész Simson, meg Romét.

— Stimmel.

— És hogyan adta a fejét traktorgyártásra ?

A szemüveget leteszi a satupadra, egy készülő ráesni kell, hogy betöltse a szupport szerepet, tehát differenciáljon. Kézzel vágja a racsnifogafcat.

— A Láng Gépgyárban tanultam a szakmát — kezdi a mester mondani életét, — aztán Dunaújvárosba kerültem szakoktatónak, s végül haza kellett jöjjek, mert a kisfiam vaknak született, s a feleségem nem bírta egyedül a nagy strapát. Húsz éve váltottam ipart. Szegényes fcis- műhely, technikusi minősítésem, oklevelem van, ám azt érzem, hogy többet tudok ennél. Így vállalkoztam erre a traktorgyártásra. Láttam, hogy eltűnteik a falvakból a lovak, mivel szántsanak, fuvarozzanak olcsón az emberek? Kitaláltam ezt a traktort. Saját konstrukció, néhányat máris gyártottam belőle, de most is az újabb három darab alkatrészeivel

foglalkozom, amelyeket még az idén kell eladnom, hogy megéljek. Mert mással nem foglalkozom, csak a Törpével.

— Mással, más újítással nem is foglalkozott?

— Sokat készítettem. Még Dunaújvárosban, de itthon is. Az ember a maga munkájának könnyítésére próbál valamit kitalálni. amit ugyan nem díjaznak. Jelen esetben azonban ez a traktor másoknak segít, könnyíti a munkáját. Ezért készítettem ezt a gépet, s vállalkoztam, hogy bemutatom az Agro- masexpón, a részvételi díj másfélezer forint körül alakul. Sikerem azonban máris van, képzelje, kárpát-ukrajnai községből keresett levélben egy ottani gépész és azt mondta, ad nekem fúrót, mindent cserébe, csak küld- jem el a „technikát”, azaz a rajzokat, a leírást. Volt aztán egy veszprémi érdeklődő is, járt itt egy pesti ember, szóval ballag a traktor a siker felé.

Jó utat a sárga gépnek, jó szerencsét hozzá a mesternek, aki a kapuig kísér, fa még ott is azon meditálunk hogy milyen fontos a másra nem használatos anyagok új termékké, újdonsággá való feldolgozása. Abban maradunk, hogy majd az Agro- masexpón ismét találkozunk.

Az oldalt készítették: Pálkovács Jenő, Szekér József, Szűcs László János. Fotó: Kapfinger András.