Tolna Megyei Népújság, 1985. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-31 / 204. szám
1985. augusztus 31. rtÉPÜJSÁG 9 Minden rekordot megdönt Ruszlan, a levegő hőse A Párizs közelében fekvő Le Bourget-ben megrendezett 36. Nemzetközi Légiforgalmi Kiállítás sztárja kétségtelenül a szovjet AN—124 teherszállító repülőgép volt. Az alábbiakban bemutatjuk ezt a párját ritkító kiállítási tárgyat. Húsz évvel ezelőtt ugyanitt, Le Bourget-ben szenzációt keltett a világ első széles törzsű repülőgépe, az AN—22, amelyet ereje és méretei miatt a mitológiai hősről Anteusznak nevezitek el. Ez volt akkor a legnagyobb teherszállító repülőgép. Teheremelő képessége 80 tonnáig terjed, a sebessége 700 kilométer/óra és leszállás nélkül 10 000 kilométert tud repülni. Üzemeltetésének évei alatt az AN—22 bebizonyította, milyen nagy szükség van ilyen gépekre a nagyméretű rakományoknak az új gazdasági körzetekbe való szállításánál. A szakemberek egyebek közt azt állítják, hogy az Anteuszok nélkül nem lehetett volna elérni a kőolaj- és gázlelőhelyek kiaknázásának jelenlegi méreteit Nyugat-Szibériában. Ugyanakkor a gyakorlat bebizonyította, hogy még nayobb teheremelésű gépek kellenek. Minden repülőtéren leszállhat Nos, ilyen szállítórepülőgép az AN—124, amely a legendás orosz hősi Ruszlan nevét kapta. Ez a repülőgép ugyancsak a kijevi Antonov konstruktőrirodának az alkotása. Létrehozása elvileg új lépés a világ aviatikájában: a Ruszlan teheremelő- képessége csaknem kétszer akkora, mint elődjéé: 150 tonna (ez 60 személyautó súlya, rakományával és utasaival együtt), repülési távolsága 16 500 kilométer, a sebessége pedig azonos a személy- szállító repülőgépekével: 850 kilométer/óra. S mindemellett ez a teherszállító gép magas terepjáró képességű, sokmerevítésű futóművel látták el, így képes bármilyen talajú repülőtéren is landolni és onnan — a Lotarjev konstruktőrirodában kifejlesztett négy nagy teljesítményű sugárhajtóművének együttes erejével — könnyen felszállni. Miként a teve A Ruszlannak van egy eredeti tulajdonsága, amely ugyancsak a repülőtéri kiszolgálás iránti igénytelenségről tanúskodik: ez a négy emelet magasságú óriás a betanított tevéhez hasonlóan képes behúzni a futóművét és „hasra” ereszkedni, ráadásul a rakományt akár az orra felől (a törzs elülső része felfelé billen), akár hátulról fogadni. A teherrekeszben (szélessége 6,4 méter, magassága 4,4 méter, a hossza meghaladja a 36 métert!), két híddaru, két csörlő, görgősorok és rögzítőberendezések vannak elhelyezve. A világ legnagyobb repülőgépe a Szovjetunióban kiállta a próbát, s elrepült Le Bourget-be. Hivatalosan még nem jegyeztek be a nevére egyetlen világrekordot sem, de ez csupán idő kérdése. Jurij Kanyin Az AN—124 új repülőgép, amelyet Oleg Antonov konstruktőr tettek ki irodájában fejleszA kincset érő víz Évi átlag 25 Celsius-fokos középhőmér- sékletével és a rengeteg napfénnyel a kubai főváros valóban paradicsomi környezetnek számít. Az ott járt utazó aligha felejti a valószínűtlenül kék eget, azt a gyönyörű látványt, amit a havannai öböl nyújt az alkonyat óráiban. A tenger felől érkező lágy szellő feledteti ilyenkor a havannaiakkal a napközi forróságot. A forró nyár a májustól novemberig tartó esős évszak közepe táján, július—augusztusban mutatja igazi arcát. Sokszor rek- kenő hőség tör a városra. A trópusi esők hatalmas víztömeget zúdítanak az utcákra, terekre. A nemsokára ismét teljes erővel tűző nap azonban hamarosan felissza, amit a szomjas föld még nem tudott el. nyelni. A növényzet újjáéledve sóhajt, a bokrok és virágok még üdébb színekben pompáznak. Az utóbbi évek egyik legszárazabb nyarában az eső különösen drága kincsnek számít a szigetországban, és különösen az idestova kétmilliós Havannában. A havannaiak manapság hiába kémlelik az eget: a várva várt, máskor mindennapos eső sokszor hosszú napokig várat magára, s így a város vízellátását csak egyre nagyobb erőfeszítésekkel és áldozatok árán tudják biztosítani. Ha az időjárás nem változik meg, még szigorúbb vízkorlátozásokra is sor kerülhet. Pedig már ma sem megy ritkaságszámba, hogy a háztartások csak a délelőtt néhány órájában, és estefelé kapnak vizet. Aki csak teheti, víztartályokat szerez be, hogy legalább némi tartaléka legyen. A legszerencsésebbek automatiku. san nyitó és záró, nagy befogadó képességű tartályokkal rendelkeznek házaik tetején. Az egyre súlyosabbá váló vízhiánnyal nemrég Havanna város helyi parlamentje is foglalkozott. Oscar Fernandez, a havannai tartományi gyűlés elnöke ott beszámolt arról, hogy a kormány a jövő évben 14 millió pesót irányoz elő az El Gaoto-i vízvezeték kiépítésére, ami napi 50 millió köbméter vizet ad majd a városnak. A múlt évben kezdődött rendkívüli szárazság — mutatott rá — olyan mértékű, hogy az átlagosan szokásos csapadékmennyiségnek alig több, mint a hatvan százaléka hullott Ennek következménye, hogy a megengedettnél nagyobb klórtartalom miatt le kellett zárni a Havannától délre lévő 18 kutat. A főváros keleti részét ellátó vízvezetékek hozama is a normálisnak alig negyven százaléka. Az ariguanabói kutaknak a vízszintje, amit eddig még soha nem érintett a száraz időjárás, szintén az elfogadható alatt van. Az utóbbi tíz évben sohasem volt ennyire rossz a vizhelyzet a fővárosban, mint most, s az októberig még várható esőzések is már csak 10—20 százalékkal javíthatnak a mostani állapoton — mondta Oscar Fernandez. Hogy a jövőben meg lehessen előzni az ilyen kritikus helyzetek kialakulását, az illetékesek most olyan módszereket dolgoznak ki, amelyekkel a legkülönbözőbb lehetséges időjárási feltételek között is biztosítani lehet majd a normális vízellátást. Ami pedig a jelent illeti, a vízzel való nagyfokú takarékosságra ösztönző felelős magatartásra kell buzdítani a lakosságot és az állami intézményeket egyaránt. Ha szükséges, akár elsőbbségi sorrendet is fel kell állítani, s bevezetni a vízadagolást A valódi helyzet feltárásával — hangzott el végezetül a havannai parlamentben — nem pánikot akarnak kelteni, hanem felkészíteni a lakosságot arra az eshetőségre is, hogy a következő hónapok sem hoznak javulást. Az esőt kémlelő havannaiak egyre gyakrabban fogják látni a televízió reklámjaiban azt a kis emberkét, aki a lakáson végigszaladva, gondosan eloltja nemcsak a feleslegesen világító lámpákat, hanem elzárja a csöpögő vízcsapokat is. PAP ZSÓFIA NDK II fiatalok utaztatója Az FDJ utazási irodája, a Jugendtourist az idén ünnepli 10 éves fennáfllását. 1975- ben kezdte meg munkáját. Utakat szervez az országhatárokon túlra a Szovjetunióba, Magyarországra, Lengyel- országba, és más baráti szocialista országokba, de Ausztriába, Franciaországba, Spanyolországba, Görögországba és Mexikóba is. 1984-iben több mint 30 országba utazweimari Német Nemzeti Színház, ahol Goethe in- endánsként működött. Itt iták elő elsőként Schiller drámáit tak fiatalok az NDK-ból. Az idén 1,9 millió hazai és külföldi fiatal számára szervezett utakat a Jugendtourist. A látogatók számának állandó emelkedése bizonyítja, hogy az NDK egyre nagyobb vonzerőt gyakorol a külföldi fiatalokra. A Jugendtourist nálunk, sok év óta az Express Ifjúsági és Diák Utazási Irodával dolgozik együtt. Utazási programjaikon 1975 óta több mint 258 ezer fiatal vett részt, ebben az évben legalább 35 ezer. A barátságvonatok és a testvérvárosi csoportok nagyon népszerűek. Vonzóak és hasznosak a nyelvtanuló utak, melyekre az NDK egyetemi és főiskolai városaiban, mint például Berlinben, Drezdában, Halléban és Magdeburgban kerül sor. Napi négyórás nyelvoktatás mellett számos kirándulás keretében a nyelv mellett sok mindent megismerhetnek a magyar fiatalok. Érdekes programokat tartogató útvonalak vezetnek Berlinbe, Drezdába, Lipcsébe, Weimarba, Berlin közelében a Scharmützelsee melletti Ifjúsági Üdülőközpontba, Bad Schandauba — ahol a világhírű dóm áll — és a KefletiLipcse egyik nevezetessége késő gótikus stílusban épült Tamás-templom tengerhez. Nagyon népszerűek a családi és az egyéni utazások is. A Jugendtourist és az Express július és augusztus hónapokban diákott. honokban adott szállást az így érkezőknek, a programot pedig mindenki saját kívánsága szerint alakíthatta ki. Fejlesztési tervek Szibéria elláthatja önmagát A szovjet életet kevésbé ismerő emberek tudatában Szibériáról eleve 'kialakult fogalmak uralkodnak: az ember bőrét égeti a hideg, hatalmasak és lenyűgözőek az erdők; s az egész óriási terület az örök fagy birodalma. Mindez persze igaz, de mégsem egészen. Nyugat- Szibéria Kazahsztánnal ölelkező körzetei, a Bajkál— Amur vonaltól délre eső hatalmas területek és a Távol- Kelet jó néhány nagy kiterjedésű földrajzi egysége gazdag éléstár lehet, megvannak a feltételei az intenzív mezőgazdasági termelésnek. A szibériai parasztember sokat bíró, szívós, munkaszerető és hozzáedződött a zord körülményekhez. Jelentős beruházások Szibéria és a Távol-Kelet lakosságának élelmiszerszükségletét a helyi termelés részben már jelenleg is biztosítja, de az élelmiszer jelentős részét az európai és a közép-ázsiai köztársaságokból kell odaszállítani. Szovjet szakemberek szerint Szibéria mezőgazdasági potenciálja elegendő ahhoz, hogy teljesen kielégítse a lakosság igényeit tej- és tejtermékekből, tojásból, burgonyából és zöldségfélékből. 1981—1985-ben a régió mezőgazdaságának fejlesztésére 20,5 milliárd rubelt fordítanak. Az igen jelentős beruházások révén olyan mezőgazdasági termelési rendszerek alakíthatók ki, amelyek révén lehetővé válik a fordulat a szántóföldek és legelők, a folyók gazdag árterületeinek a kihasználásában. A tervben az is szerepel, hogy a nagyvárosok, a Bajkál’—Amur vasútvonal övezetében nagy termelékenységű mezőgazdasági zónákat hoznak létre. Előtérben az állattenyésztés Megkülönböztetett figyelmet fordítanak a klimatikus viszonyokhoz jól alkalmazkodó, acélos gabonafajták termesztésére, a távol-keleti szójabab nagymérvű elterjesztésére, a melegházi gazdaságok, valamint a méhészet és a lótenyésztés fejlesztésére. Előtérben áll a hús- állat-tenyésztés, elsősorban a sztyeppés és erdős-sztyep- pés területeken. Növelik a félfinom és finomgyapjas juhok állományát, mivel ezek a fajták kitűnő nyersanyagot adnak bőr- és szőrmés bőrkabátok készítéséhez. A jelenlegi ötéves tervidőszak finisében megállapíthatjuk: különösen az utóbbi két esztendőben érezhetően megnőttek a növénytermesztés és az állattenyésztés eredményei. Figyelemre méltó azonban egy másik tény is: az eddigi beruházások még Melegházak végtelen sora. Innen kerülnek a primőrök a lakossághoz nem hozták meg teljes mértékben a várt eredményeket. Erre a megállapításra jutottak az Uraiból, Szibériából és a Távol-Keletről érkezett szakemberek, tudósok mezőgazdasági vezetők Tomszkban tartott tanácskozásukon. Van-e reális lehetősége annak, hogy Szibéria mezőgazdasági terméshozamai a beruházások arányában növekedjenek az elkövetkező esztendőkben? A válasz: feltétlenül. Jelentős tartalékai vannak az állattenyésztésnek, ami különösen fontos Ennek az ágazatnak az eredményeitől függ a szibériai emberek teljes értékű és minőségi táplálkozása: kenyér, cukor, burgonya, zöldség jelenleg is kielégítő mennyiségben van, viszont nem elegendő a hús- és tejtermék. Vállalkozói munkacsoportok A szakemberek véleménye szerint változtatni kell a munkaszervezésen és a bérrendszeren. Tervezik az úgynevezett vállalkozói munkacsoportok számának növelését az állattenyésztésben. Az ebben a munkarendszerben dolgozó emberek kevesebb létszámmal jóval több állatot látnak el, bérezésük az elvégzett munka végeredményétől, minőségétől, mennyiségétől függ, tehát mindazoktól a tényezőktől, amelyek az egyébként önálló gazdaságok eredményeit is növelik. Így megteremtődik a kollektívái, az egyén, a népgazdaság érdekazonossága, kibontakozhat a vállalkozókedv. A szibériai meőgazdaság- fejlesztési gyakorlatból vett nagyszámú példa egyérelmű- en bizonyítja, hogy a vezetésben a közgazdasági módszerek előtérbe kerülése, az anyagi ösztönzés alkalmazása a legcélravezetőbb és leghatékonyabb útja a Szibériában és a Távol-Keleten létrehozandó magas fejlettségű mezőgazdaságnak. Lev Voszkreszenszkij
